A clevelandi Balaton vendéglő társtulajdonosa hosszú idő után Magyarországra utazott. Cseppet sem tétlenkedett, idejét nem pihenéssel, hanem önkénteskedéssel töltötte. Krisztina példamutató viselkedése megmutatta az anyaországi magyaroknak, hogy a diaszpóra tagjai testvérként tekintenek rájuk a hatalmas távolság ellenére is. Fogadta az orosz-ukrán háború menekültjeit, megölelte a fonyódi gyermekotthon lakóit, ebédet főzött hátrányos helyzetű időseknek. Mindeközben nem feledkezett meg a Balaton étterem vendégeiről: arra is talált alkalmat, hogy tradicionális magyar süteményrecepteket szerezzen, és elsajátítsa az elkészítés fortélyait.
Talán Önök is emlékeznek rá, hogy a koronavírus-járvány hatására veszélybe került a clevelandi magyar vendéglátóhely működése. 2021-ben adománygyűjtést hirdettek az étterem tulajdonosai, amiről a Bocskai Rádió hullámain is hírt adtunk. A történetnek boldog vége lett, nagyon sokan álltak a vendéglő mellé. Nem csak olyanok küldtek támogatást, akik a vendégkör tagjai, vagy élvezték már valaha a szíves vendéglátást, hanem olyan önzetlen emberek is voltak, akik ismeretlenként utaltak összeget. Pusztán azért, mert magyarként szimpatizálnak azzal a misszióval és szellemiséggel, amit az amerikai magyar étterem képvisel. Krisztina akkor megfogadta, hogy alkalom adtán szeretne a kapott jóból és gondoskodásból visszaadni honfitársainak.
Egy volt vendéglátós ismerőse által ismert meg egy balatoni szervezetet, akik a hátrányos helyzetű családokat segítik. Ezzel egy időben a Balaton étterem működése költözés miatt szünetel, és február végén kitört a háború Ukrajnában. Krisztina úgy érezte, ez a legmegfelelőbb helyzet, hogy oda utazzon, ahol a szükség van. Nem tétenkedett, repülőre ült és Magyarországra utazott. A Magyar Katolikus Karitász színeiben került az ukrán-magyar határ Barabás nevű településére. A többnapos munka során mindig azoknak az embereknek nyújtott menedéket, akik a háború borzalmai elől menekülve épp átértek a határon. Részt vett a menekültek regisztrálásában, élelemmel és itallal és pihenőhellyel látták el őket a segítségponton.
Érzelmileg nagyon megterhelő volt találkozni a különböző, tragikusabbnál tragikusabb élettörténetekkel. Az emberek hetekig óvóhelyeken bujkáltak, több napba került az is, hogy megtegyék a néhányszáz kilométert a határig. Fáradtak, rémültek és reményvesztettek. Megrendítő volt látni, hogy nyolcvan-, sőt, kilencvenéves korukban kényszerülnek az ukránok új hazát keresni maguknak. Kézzel, lábbal, úgy hiszem, a szívünkkel fordítottunk. – A fiatalok nagy százalékával könnyű volt kommunikálni, legtöbben beszélnek angolul. A háborús területről menekülők azt mondták, hogy bíznak abban, hogy hamarosan visszatérhetnek otthonaikba. Sokan pont ezért nem lépnek át Magyarországra, szeretnék Kárpátalján megvárni a jobb sorsot. Akik mégis a külföld mellett döntenek, azokat barát vagy ismerős várja valamelyik európai országban. Ám vannak egészen ritka úticélok is, Krisztina regisztrált Izraelbe, Ausztráliába és Japánba költöző családot is.
A Somogy Megyei II. Rákóczi Ferenc Gyermekotthon Fonyódon működik, és olyan gyerekek lakják, akiket szüleik nem tudnak felnevelni. Ennek általában a mély szegénység az oka, mindennapi élelmiszerekre és rendezett körülményekre sem telik nekik. Fizikailag és érzelmileg is bántalmazásnak voltak kitéve az intézmény lakói. Borzasztóan nagy szükségük van szeretetre és a reményre, meg kell mutatni nekik, hogy vannak segítő emberek, az ő életük is fordulhat jóra. Krisztina szíve szeretetéből nem csak a gyermekotthon neveltjeinek juttatott, de főzött ebédet olyan rászorulóknak is, akik ritkán, vagy csak hétvégente jutnak meleg ételhez. Velük szintén Somogy megyében, Marcali település környékén találkozott.
Hogy Clevelandbe ne üres zsebbel térjen vissza, tanulásra adta a fejét. Régi kollégái jóvoltából, a Horváth Cukrászdán keresztül egy pilisvörösvári családi cukrászdában dolgozott, ahol új torták és sütemények készítését sajátította el. Hazavitte a tudást és a recepteket, hogy a hónapokon belül megnyíló Balaton étterem vendégeit elkápráztassa. Fontosnak tartja, hogy a tradicionális magyar édességek előtérbe kerüljenek a cukrászdákban, és az elkészítési módot is megtanuljuk az idősektől, amíg itt vannak körülöttünk.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
