Kövér László szerint Magyarország ma ugyanazt kívánja magának, mint a szomszédainak: valamennyien legyenek erős és cselekvőképes regionális együttműködésre kész és képes nemzeti államok, amelyek minden többségben és kisebbségben élő nemzeti közösség számára biztosítani tudják a szülőföldön a biztonságot, a nemzeti méltóságot és a gazdasági növekedést.

Az Országgyűlés elnöke szombaton az erdélyi székelyszentistváni református templomban beszélt erről, a Kárpát-medencei Szentistván és Szentkirály nevű településeket tömörítő Szent Király Szövetség 23. találkozóján.

Kövér László hozzátette: a magyarok tudják, hogy Kelet-Közép-Európában nem a száz éve kialakított politikai határok tologatásával, de nem is a többségi nemzetek kizárólagosságra törekvésével, az erőszakos kiszorítással, történelemhamisítással és megfélemlítő provokációval, hanem az elmúlt ezer évben természetes módon kialakult gazdasági, közlekedési, logisztikai és kulturális kapcsolatok, lehetőségek és lehetőségforrások közös hasznosításával lehet előrébb lépni.

Úgy vélte: e tanulság figyelmen kívül hagyásával a közép-európai térség minden országa és minden nemzete a vesztesek oldalán fejezi majd be történelmi pályafutását.

Kövér László felidézte: Magyarország történelme során a muhi csata, a mohácsi csata, az elbukott Rákóczi-szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a trianoni békediktátum, a második világháború, majd a levert 1956-os forradalom után is kilátástalannak látszó helyzetbe került, mégis mindig képes volt újjászületni. Ezt azzal magyarázta, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.

2010 óta legjobb szándékaink szerint ezt tanúsítja a magyar állampolitika is

– jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: Szent István művének köszönhető, hogy a Kárpát-medence földrajzi gyűrűjében ezer esztendő után, napjainkban is a magyarság a legszámosabb közösség, Magyarország a legnépesebb ország, és a magyar nyelvet beszélik legtöbben.

A Szent Király Szövetség 23. találkozóján tartott ökumenikus istentiszteleten Kató Béla erdélyi református püspök prédikációjában kijelentette: nem lehet úgy kereszténynek lenni, hogy csak azt vesszük ki a Bibliából, ami tetszik. Szerinte csak úgy maradhatunk életben, ha megszólal bennünk Isten, ha megszólal a lelkiismeret.

Kovács István, az Unitárius Egyház közügyigazgatója úgy vélte: nincs ok az elkeseredésre, az idő a magyarságnak dolgozik, „mert mi nem gyors csellel loptuk a hazánkat, hanem egy évezreden át építettük”. Úgy vélte: a magyarság a szentírási és Szent István-i fundamentum alapján ezerszer is képes a honfoglalásra.

A rendezvényen hagyományőrző koronaőrök hozták be a székelyszentistváni református templomba a Szent Korona másolatát, amely mellett a rendezvény egész ideje alatt díszőrséget álltak.

A találkozó keretében Kövér László és Vass Imre, a Székelyszentistvánt is magába foglaló Makfalva község polgármestere adta át a díszpolgári címet a településen született Somai Józsefnek, az Erdélyi Magyar Közgazdásztársaság tiszteletbeli elnökének.

A Szent Király Szövetségnek Magyarországról Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály, Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály, valamint Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály, Sajókirályi a tagja. A mostani találkozón vették fel a Szent Istvánnak szentelt templommal rendelkező kárpátaljai Aknaszlatinát.

A Maros megyei Székelyszentistván a kommunizmus évtizedei alatt elveszítette önállóságát. Jelenleg Hármasfalu (Trei Sate) település és Makfalva (Ghindeni) község része.

FORRÁS: 888.hu

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.