2018 történelmi rekordot hozott a magyar turizmusban: soha ennyi turista nem járt Magyarországon. A vendégek fele magyar volt, fele külföldi. A Balaton Budapest után a második legfontosabb magyar  turisztikai célpont, és továbbra is a magyarok legkedveltebb nyári pihenőhelye. A „magyar tenger” jelentőségét mutatja, hogy elsőként a Balaton lett kiemelt turisztikai fejlesztési térség Magyarországon. A beavatkozási program alapján a kormány 365 milliárd forintot határozott meg a Balatonnál 2030-ig megvalósítandó fejlesztésekre, amelyből mintegy 130 milliárd forint a közvetlen turisztikai célú fejlesztés. A cél az, hogy a Balaton egész évben minőségi turisztikai szolgáltatásokkal, elegendő szálláshellyel, tartalmas programokkal fogadja a magyar családokat, és a Budapestre érkező külföldi turisták is nagyobb arányban utazzanak a Balatonhoz.

2018 történelmi rekordév volt a magyar turizmusban. Megdőltek a rekordok, soha ennyi turista nem járt még Magyarországon. 

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma több mint 5 százalékkal nőtt, összesen 12,5 millió vendég volt, a vendégéjszakák száma az előző évhez képest több mint egymillióval nőtt, így 2018-ban már meghaladta a 31 milliót.

A vendégéjszakák felét a magyarok, felét pedig a külföldről érkező vendégek adják. A Balaton Budapest után a második legfontosabb turisztikai célpont, a vendégéjszakák egyötödét a Balatonnál töltötték el a turisták.

FOTÓ: HIRLING BÁLINT – ORIGO

A Balaton vendégforgalmát tekintve a belföldi forgalom a meghatározó,

a vendégek háromnegyede (egészen pontosan 76 százaléka) belföldről érkezik. 

Az itt töltött éjszakákat tekintve az arány kétharmad-egyharmad: 2018-ban a több mint 6 millió vendégéjszakából a belföldi vendégek 4 milliót, a külföldi vendégek pedig 2 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

2019 első fél évében – a KSH által augusztus 9-én közzétett adatok alapján – nőtt a Balaton térségében a vendégek száma, 773 ezer vendég több mint 2,1 millió vendégéjszakát töltött el a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken. 

Ezzel a bevételek majdnem 10 százalékkal nőttek 2019 első fél évében a tavalyi év azonos időszakához képest, a SZÉP-kártya költések pedig közel 20 százalékkal emelkedtek ugyanezen időszak alatt.

Soha nem látott mennyiségű pénz áll rendelkezésre

2016-ban paradigmaváltás történt a turizmusban. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) koordinálásában és szakmai segítségével a turisztikai célpontokat nem külön-külön (szaknyelven: pontszerűen) fejlesztik, hanem komplexen.

2030-ig korábban nem látott mennyiségű pénz, 828 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztési forrásként a magyar turizmus támogatására és fejlesztésére. 

A Balaton jelentőségét mutatja, hogy elsőként a Balaton lett kiemelt turisztikai fejlesztési térség, még 2016 végén.

A térséget érintő beavatkozási program alapján a kormány 365 milliárd forintot határozott meg a Balatonnál 2030-ig megvalósítandó fejlesztésekre, amelyből mintegy 130 milliárd forint a közvetlen turisztikai célú fejlesztés hazai és uniós forrásból.

A Balaton fejlesztésével a kormány azt szeretné elérni, hogy a tó egész évben minőségi turisztikai szolgáltatásokkal, szálláshelykínálattal és tartalmas programokkal fogadja a magyar családokat és cél az is, hogy a Magyarországra – többségében Budapestre – érkező külföldi látogatókat nagyobb arányban lehessen a Balatonhoz csábítani. 

Emiatt a „Nyári családi vakáció” mellett ősszel és tavasszal „Balatoni aktív kikapcsolódás”, „Baráti gasztroélmények”, valamint „Hévízi feltöltődés” néven fogalmaz meg programokat az MTÜ.

Ezzel a Balaton egész éven át változatos programokat, az egyes évszakokhoz igazodó turisztikai kínálatot ígér. 

Kétmilliárd forint a strandok fejlesztésére

A Magyar Turisztikai Ügynökség célja, hogy  2030-ig az összes szabadvízi strand megújuljon, ennek érdekében indította el két éve a strandfejlesztési programot.

Az első ütemben tavaly mintegy 2 milliárd forintos támogatást kapott több mint 30 balatoni település 55 fizetős strandja. 

Idén a hazai szabadstrandok jutottak korábban nem látott fejlesztési lehetőségekhez a Balatonnál, a Tisza-tónál és a Dunakanyarban.

Fürdőzők a balatonfenyvesi szabadstrandon 2017. június 5-én FORRÁS: MTI/VARGA GYÖRGY

A vízparti települések közel 4,4 milliárd forintos támogatást kaptak, összesen 43 szabadstrand fejlesztésére. Idén a Balatonnál 15 településen 30 szabadstrand összesen több mint 3 milliárd forintból, a Tisza-tónál 7 szabadstrand összesen 700 millió forintból, a Dunakanyarban pedig 6 szabadstrand 700 millió forintból újul meg. Ebből megújulnak a partszakaszok, a zöldfelületek, a vízparti lépcsők, az öltözők és vizesblokkok. Fontos szempont a családbarát szolgáltatások bővítése, az akadálymentesítés, a sportolási lehetőségek gazdagítása és a vízi mentést segítő eszközök beszerzése is.

A Balatonnál a fejlesztések az alábbi települések szabadstrandjain valósultak meg: Balatonakarattya, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkenese, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonőszöd, Balatonszárszó, Balatonszemes, Fonyód, Örvényes, Siófok, Szántód, Tihany, Zamárdi

A szálláshelyek fejlesztése

A Kisfaludy Program minden idők legnagyobb hazai szálláshelyfejlesztési programja, melynek köszönhetően eddig már több mint 700 panzió, szálláshely újult meg. Most a Kisfaludy Programban a balatoni szálláshelyek is megújulnak, a panziófelújítások mellett új szállodák és panziók is épülnek.

A Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben 150 szálláshely kapott támogatást fejlesztéseikhez (összesen 21,5 milliárd Ft-ot) 
Ebből a támogatásból 120 panzió fejlesztése valósul meg, 10 balatoni szálloda megújul, és 13 új szálláshely jön létre.

Élményparkok

Az MTÜ 2017 novemberében hirdette meg a Kisfaludy Tematikus Élményparkfejlesztési Konstrukciót, amelynek célja, hogy a kormány támogatásával fejlesszék a gyermek- és ifjúsági táborokat, a kalandparkokat, az aquaparkokat, és új élményparkok is létrejöjjenek a Balatonnál. Az alapvető cél itt is az, hogy a

Balaton ne csak nyáron legyen kedvelt turisztikai célpont, a fejlesztések eredményeként négy évszakos, több korosztályt is kiszolgáló élményparkok jönnek létre. 

 

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter elindítja a zalaszabari Holnapocska Tábor és Zobori Élménypark új hullámvasútját 2019. április 13-án. Az élményparkban több mint egymilliárd forintos fejlesztés valósult megFORRÁS: MTI/VARGA GYÖRGY

Erre több mint 5 milliárd forintot ad a kormány. Ebből 5 kalandparkot fejlesztenek (Paloznakon, Keszthelyen, Tihanyon, Zamárdiban és Balatonfűzfőn). Fejlesztik a zalakarosi aquaparkot, a zalaszabari és a zánkai gyermek- és ifjúsági táborokat, és létrehoznak két új élményparkot (Balatonfüreden és Zánkán).

A zalaszabari Zobori Élményparkban megépül Magyarország egyetlen fix telepítésű hullámvasútja is. 

Uniós forrásokból – a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében – 18 fejlesztési projekt valósul meg a következő két évben, több mint 20 milliárd forint értékben a Balatonnál. Többek között kerékpárutakat, kulturális és aktív turisztikai attrakciókat és gyógyhelyeket fejlesztenek.

A Tihanyi Bencés Apátság, a háttérben a Balaton FORRÁS: MTI/H. SZABÓ SÁNDOR

Ezek közül kiemelkedik a balatonfüredi gyógyhelyfejlesztés (egymilliárd forintos támogatásból), a balatonfüredi négy évszakos kulturális és rendezvényhelyszín (3 milliárd forintból), a hévízi gyógyhelyfejlesztés (1 milliárd forintos támogatás), Tihany turisztikai fejlesztése (1,9 milliárd forint), Badacsony turisztikai fejlesztése (2,5 milliárd forint), a balatoni vízi (kenus, kajakos, vitorlás) turizmushoz kapcsolódó fejlesztések (1,2 milliárd Ft) és a gasztronómiai és borkínálat fejlesztése (1,5 milliárd Ft).

Balatonfüreden a sétány és a vízpart erőteljesebb kapcsolatával ösztönzik majd aktív kikapcsolódásra a látogatókat, a strandon pedig kreatív fövenypart épül. A rendezvényközpontban mobiltető készül, ezzel jóval több előadást lehet majd tartani.

A badacsonyi borvidék FORRÁS:SEBESTYÉN BLANKA/WELOVEBALATON.HU

Hévízen és Zalakaroson az elsődleges cél a gyógyhelyfejlesztés, amelynek segítségével új célcsoportokat lehet majd elérni. Kehidakustány is gyógyhely, itt az elsődleges szempont, hogy Hévíz közelségében önálló arculatot kapjon a település. Tihany a világörökségi cím várományosa, ezért itt kiemelten fontos a minőségi fejlesztés, a négy évszakos jelleg erősítése. Ugyanez a helyzet Badacsonyban is, amelynek viszont tradicionális borászati és szőlészeti kultúrájára alapoznak a fejlesztéseknél. Badacsony a tervek szerint nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is népszerű célponttá válhat. 

Balatoni kerékpárút-fejlesztés

1,2 milliárd forintból fejlesztik a balatoni kerékpáros turizmust. Mivel a kerékpározás tavasszal és ősszel is kedvelt program, ezért a cél ezzel is az, hogy a Balaton üdülőrégió egész éves attrakcióközponttá válhasson.

A forrás harmadát a 206 kilométeres balatoni bringakörön túl 600 kilométernyi új kerékpáros útvonal kijelölésére fordítják. Ezek érintik a háttértelepüléseket, a Balaton-felvidéket, a Kis-Balatont, és a dél-balatoni térséget is. Körülbelül ugyanekkora összegből három kiemelt szolgáltatóközpontot hoznak létre Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron.

A teljes Balaton Bringakörút három régióra alapul majd: a Balaton-felvidékre, a Nyugat-Balaton (Kis-Balaton) térségére és a Dél-Balatoni térségre. A Balaton-felvidéken egyedülálló módon csak természetes anyagok felhasználásával készül erdei kerékpárút, ilyen még nem volt Magyarországon.

FORRÁS: origo.hu

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.