Ügyvédi pálya, népzene és vlogolás – első hallásra három különböző terület, amit nehezen képzelünk el egymás mellett bárki életében. A torontói ifj. Magyar Kálmán azonban megcáfol minden sztereotípiát. A népzene a legrégibb, mondhatni gyermekkori szerelme, a vlogolás és a podcast-készítés pedig bár régi vágya volt, csak a lelassult világ és a karantén segített neki megvalósítani. 

A podcastek iránt már közel tíz éve rajong, szívesen hallgatja vezetés, futás vagy kutyasétáltatás közben. Kedvence a mindennapi élet tematikája, azok közül is a hosszú mélyinterjúk. Már korábban is szeretett volna saját tartalmat gyártani, de nem tudta eldönteni, miről szóljon. A kezdő löketet és ihletet végül egy Chicagóban élő szerb ember csatornája adta meg számára idén nyáron. A szerb zenész nosztalgikus történeteket publikált, zenéről és dalszövegekről beszélt. Ekkor Kálmán eldöntötte, hogy a magyar kultúrát kell közvetítenie Kanadában a népzene útján, de mindezt angolul tálalva. Úgy érezte, hogy az összes előadás, tábor és táncház hiányában így tud aktív maradni. Az első pár adás facebook élő adásban zajlott, zenéjét humoros történetekkel fűszerezte. Észrevette, hogy érdeklődés van, nyitottak az emberek. Meglepő módon a legpozitívabban a nem magyarul beszélő zenész-táncos kollégái reagáltak. 

Jelenleg kétfajta műsort visz: másfél-kétórás podcast interjúkat, és a Zene és Sztorik (Music and Stories) című részt. Utóbbiban saját történetekből szokott mazsolázgatni, vagy pedig zenei, folklór ismertetőket mondani.  Maga a youtube-csatorna táncház tag néven található meg.

Amikor a projekt fiataloknak címzett üzenetéről kérdeztük, felidézett egy kellemes családi anekdotát a 80-as évekből: 12-13 éves lehetett, amikor nővérével eldöntötték, hogy focilabdára váltják a hegedűt. New Jerseyben nőttek fel, ahol a Garfieldi Magyar Klub Hungária tánccsoportja minden péntek este próbát tartott. Ők is stabil tagjai voltak a csoportnak. Bizonyos Simon Zoli bácsi, azt mondta a kis Kálmánnak: “Ha megtanuljátok az Akácos utat, fejenként adok nektek 50 dollárt.” Gyerekként több motiváció sem kellett, egy hét alatt megtanulták, és a következő próbán be is mutatták a dalt a magyar klubban. Újra kedvük lett a zenéhez, mivel megtapasztalták, hogy ebből pénzt is lehet csinálni. 

Természetesen ma a fiatalokat ma már nem pénzzel lelkesítik. Kálmán úgy véli, hogy ha amerikaiak megszeretik és tisztelik a kultúránkat, néptáncunkat és zenénket, az vonzóvá teheti a diaszpóra magyar fiataljainak körében is azt: “Ha ez az ember szereti az én kultúrámat, akkor én is fogom szeretni. “ Művésztársai közül kiemelte Walt Mahovlich nevét, aki magyar származású, jelenleg Clevelandben él, Mark Marczyk kiváló torontói zenészt, és Colleen Bertsch-t, aki PhD hallgató Minnesotában, és az erdélyi zene kutatója. Ők mindhárman kiváló kezdeményezésnek tartják Kálmán új küszöböt átlépő műsorát. Akikkel podcastjeiban beszélget, nem mindig zenészek.. Olyan nagy nevek is voltak a vendégei, mint a Székely Levente, Dreisziger Kálmán. A mélyinterjúkban az embert akarja megmutatni, nem csupán a zenéjét.

A vlogban előfordulnak hangszer-ismertetők, a legutóbbi epizód elsősorban a néző húr nélküli zeneszerszámokat mutatta be az online közönségnek, de az ütősök, fúvósok is megjelentek a filmben. Kálmán legtöbbet főleg a húrosokról és a  táncház-zenéről szokott beszélni, mivel ez a legelterjedtebb és talán a legkedveltebb is a közösségében. Régebben az Életfa zenekarban, most pedig a Gyantában játszik. 

A nyelv egy nagyon fontos része a cserkészmozgalomnak, vagy a magyar iskolának, mivel egyik helyen sem lehetne nem magyarul beszélni. A népzene és a néptánc esetében más a helyzet, Kálmán nem fél, hogy a beolvadás által (az anyanyelv elvesztésével) elveszítjük a zenei örökségünket kultúránkat is. Tapasztalta, hogy a Csipke Táborokban a résztvevők fele nem beszél magyarul, és mégis megfogható a fiatal, de az idősebb generáció is a zene nemzetközi nyelvén át. 

Kálmán csatornájának célja, hogy ha újra kinyílik a világ, mini interjúkat készítsen, és real time beszámolókat osszon meg. Arra is gondolt, hogy létre fog hozni egy adatbázist az észak-amerikai táncházakról, hogy kutathatóvá váljon a téma. Jelenleg több mint 20 epizód és 30 óra hallgatható az interneten. (tanchaz.com) ifj. Magyar Kálmán nem csak zenél, de beavatja a közönséget a hallott dallamok hátterébe, szeret beszélni a szerzőről is. A már említett Walt Mahovlich-tól tanulta, hogy a zenét valamilyen érzelmi kontextusba helyezve érdemes átadni, mert sokkal jobban tud így azonosulni vele a publikum.

Dorgay Zsófia
Kárpátalja

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!

 

Dorgay Zsófia
Kárpátalján születettem, jelenleg is itt élek. Igyekszem aktív és hasznos tagja lenni a közösségemnek. Hamar felismertem a kisebbségi életben rejlő értékeket és előnyöket. Az írást még gimnáziumban elkezdtem, majd az egyetemi magyar diákszervezet sajtósa voltam. A Bocskai Rádióval egészen friss a kapcsolatom. Boldog vagyok, hogy cikkeimmel segíthetem a munkájukat.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.