II. András keresztes hadjáratának állítottak emléket Izraelben
Van egy falu Izraelben, ahol elevenen őrzik a magyar keresztes hadjárat emlékét. Arab anyanyelvű, görög katolikus keresztények lakják Mi’ilyát, ahol vasárnap felavatták II. András király bronz domborművét. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend kezdeményezésének az a célja, hogy szorosabbra fűzzék a magyar és a szentföldi keresztények közötti kapcsolatot.

Tatárjárás, törökjárás – számunkra ezek negatív fogalmak, a Szentföldön viszont a magyarjárás nem feltétlenül rossz emlékeket csal elő a helyiek emlékezetéből. A magyar történelemhez értők – egy nyugati történész véleményére hivatkozva – évtizedek óta közhelyesen ismételgetik azt, hogy II. András király 1217-es keresztes hadjárata csak egyszerű szentföldi turistáskodás volt. A király meglátogatta a szent helyeket, ereklyéket gyűjtött, majd hazatért. Talán történelmünk szokásos, kajánkodó lenézéséről van szó, mint sok más esetben, ezért nem csoda, hogy a magyar keresztes hadjárat 800. évfordulója csendben telt el 2017-ben, sokan pedig nem is hallottak a magyar középkori királyság egyik legnagyobb katonai vállalkozásáról.

Jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha belegondolunk abba, hogy a keresztes háborúk történetében a francia és angol királyon kívül csak magyar király vette fel a keresztet. Az ötödik keresztes hadjárat ráadásul sikeres volt, Damietta 1218-as ostrománál pedig rengeteg magyar hadtest vett részt, tehát sok magyar vérzett el a Szentföldért, amely akkoriban inkább keresztény többségű volt. A keresztesek egykori jelenlétéről ma elsősorban hatalmas váraik tanúskodnak, de a magyar keresztesek emlékét leginkább ott őrzik, ahol nem gondolnánk: egy Mi’ilya nevű faluban. Mi’ilya egy kis keresztény sziget Akkótól északra. A dombos-hegyes vidéken épült településen valamivel több mint háromezren laknak, és mind melkiták, arab anyanyelvű keresztények. A falu története azért is érdekes, mert a keresztes háborúk korában jelentős település volt, Chateau de Roi néven emlegetett várát a XIII. század folyamán a Német Lovagrend birtokolta, ennek az emlékét őrzik a mai várfalak. Ha fel-alá járunk a vár lépcsőin, és sikátoraiban kóborolunk, felérünk az 1761-ben épült Angyali üdvözlet nevű melkita, azaz görög katolikus templomhoz, amelynek udvarán avatták fel a II. András magyar keresztes hadjáratának emléket állító domborművet vasárnap.

Zsin Judit szobrász bronz domborműve a várfal előtt. Fotó: A szerző felvétele

De hogyan kerülnek ide a magyar keresztesek? A helyi monda úgy tartja, hogy sebesült magyar kereszteseket is ápoltak itt, akik közül többen a faluban maradtak. Két különös nevű család is él a településen, az itt maradt magyar keresztesek leszármazottainak tartják magukat: a Layous és az Istepan család. Nem nehéz a Lajos és az István alakját felfedezni ezekben a családnevekben, de hogy ebből az eredettörténetből mi igaz és mi nem, az ebben az esetben nem is lényeges. A fontos inkább az, hogy az itteni keresztények emiatt különös módon kötődnek Magyarországhoz, és sokan közülük hazánkban jártak egyetemre vagy nálunk akarnak továbbtanulni. Az viszont tény, hogy a falu az oszmán uralom idején is megőrizte keresztény többségét, a kétezres évek elején magyar segítséggel az önkormányzatát is megtarthatta, így nem olvasztották be a környező muszlim vagy zsidó többségű településekbe.

A várfal előtt állították fel a hadjárat emléktábláját, érett gránátalmafák lombjai alatt. Zsin Judit szobrász bronz domborművén II. András lovon ül keresztes ruhában, testvére oroszlános pajzsával a kezében, főemberei körében. Az emlékállítást a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartósága kezdeményezte, a felavatást pedig szentmise előzte meg, amelyen részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök is. – Az emlékmű felállításával sajátos, jövőt építő kapcsolat jön létre Mi’ilya és Magyarország között. Ez a múlt üzenetére épül, mert a település lakói őrzik a nyolcszáz éve itt járt és itt maradt magyarok emlékét – mondta Latorczai Csaba államtitkár az emlékmű leleplezésén, majd arról beszélt, Magyarországnak fontos az, hogy a szentföldi keresztény élet erősödjön és gyarapodjon, ezért várják a mi’ilyai fiatalokat, hogy hazánkba jöjjenek tanulni, nekünk pedig az a feladatunk, hogy a Szentföldre jövő zarándokok térképén ott legyen Mi’ilya is.

A magyar kormány kilencmillió forinttal támogatta az emlékmű felállítását.

(Magyar Nemzet / Pataki Tamás)

További olvasnivaló a támában: Király a Szentföldön…

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.