Pedagógus végzettségű, hosszú évekig a médiába fektette az idejét és energiáját, majd pedig oktatóként helyezkedett el a Debreceni Egyetem közösségszervezés szakirányán. Dolgozott írott sajtóban és a televízió világában. Tudósítóként és sajtószóvivőként szerzett tapasztalatai teszik még hitelesebbé diákjai előtt. A közéletben különösen jártas előadót az újságírói kíváncsiság motiválja a kutatói pályán. Publikációiban a médiamanipuláció különböző megnyilvánulásait elemzi. Kenyeres Attila Zoltánnal az októberi 23-i megemlékezésen találkozhatott a clevelandi közösség. 

(A videó felvétel megnézhető itt a weboldalunkon is a vasárnapi élőadás után.)

Manipuláció és fake news Magyarországon és Közép-Kelet Európában címet viseli a kurzus, amelyet Attila féléves Fulbright ösztöndíjával oktat az Egyesült Államokban. Történelmi távlatból vizsgálja Magyarország médiajelenlétét, különös hangsúlyt fektetve napjaink amerikai médiafelületeire.  Kiscsoportos szeminárium keretein belül elmélkedik hét fős csoportjával. A diákok különböző szakterületekről érkeztek, a magyarság iránti érdeklődésük is különböző forrásokból táplálkozik. Néhányuk érdeklődése magyar származásukból ered. A diákokkal folytatott eszmecserék Attila számára rendkívül érdekesek, a kurzusra való felkészülés során maga is új tudáshoz jutott.

Hallgatóival a médiában gyakran alkalmazott trükköket ismerteti meg. Az operatőrök, vágók, szerkesztők apró módosításait nem feltétlen kell negatív értelemben venni. “Nálam a manipuláció az, hogy valamit érdekesebbé, érthetőbbé teszek. Ez az újságírás egyik sajátossága.” A gond ott kezdődik, ha a manipuláció kiforgatja a valóságot. Klasszikus szabály, hogy a cím legyen figyelemfelkeltő, de a kattintás számával való anyagi haszonszerzés nem írhatja felül az újságíró társadalmi felelősségvállalását. 

Társadalmi célú reklám:


Attila az oktatási tevékenysége előtt a média munkatársa volt. Szakértő abban, hogyan kell egy kisebb közösséget szolgálni: “Az volt a feladatom, hogy a helyi hírek közül a legérdekesebbeket országos szintre emeljük.” Úgy véli, abban van a kulcs, hogy a pontos célközönséget kijelöljük, és a róluk szóló, az ő érdeklődésüknek megfelelő témákat kínáljunk. Nagyon hasznos tud lenni, ha a szerkesztő tud az olvasók fejével gondolkodni.

A kutató figyelme a 2010-es évek első felétől az álhírek felé fordult. Akkor nevezhetünk valamit hamisnak, ha egy nem létező hírt valóságként osztunk meg a publikummal. A közösségi média térhódításával került leginkább előtérbe a fake news fogalma, mindenképp egy vizsgálódásra érdemes témának tartja azóta is: “Az emberiség történetében még sosem tudtak ilyen gyorsan, és ilyen nagy mennyiségben álhírek eljutni az emberekhez, mint ma.” A lavina valószínűleg a jövedelemszerzéssel indult el. A szerkesztők rájöttek, hogy az úgynevezett kattintós címeik, hasznot hoznak számukra hirdetések által. A gazdasági tényezőn kívül az álhírek irányulhatnak a konkurencia lejáratára is. Az a legveszélyesebb a terjedésükben, hogy az olvasók nagy aránya sokszor készpénznek veszi a közösségi médiában olvasottakat. Jogosan merül fel a kérdés, hogy ki a felelős mindezért? Az álhír készítője, a platform, amelyik helyet adott neki, vagy a fogyasztó, aki megosztásával valótlanságot terjeszt. Olyan információáradat zúdul az emberekre, hogy egyre nehezebb a szelekció a hírek között. 

A közösségi média célja, hogy minél több időt töltsön ott az ember. Ám a jelenlegi tendencia az, hogy végletesen megosztja az embereket, provokál, közösségeket bomlaszt. Attila optimista embernek tartja magát, a jövőre is így tekint. Elképzelése szerint előfordulhat, hogy a közösségi médiából kiábrándult felhasználókból kialakul egy offline közösség, és ismét felértékelődnek a személyes kapcsolatok. Gondolatainak összefoglalása a Meghamisított valóság című könyvében olvasható. A kurzoson, és a kárpát-medencei Média Roadshow-n az álhíreket konkrét példákkal alátámasztva mutatja be, a hallgatóságot pedig forráskritika alkalmazására biztatja. 

2017-ben egyetlen magyar jelentkezőként elnyerte az Egyesült Államok Külügyminisztériumának média és újságírás ösztöndíját az Ohio-i Egyetemre. Az amisok tevékenységétől kezdve a CNN szerkesztőségéig mindenbe bepillantást nyert a hat hét alatt. Elsődleges következetése volt, hogy az amerikai sajtó hasonló problémákkal küzd, mint a magyarországi orgánumok. Ha bárki szívesen hozzájárulna Attila kutatásához, vagy egyszerűen érdekli Magyarország megjelenése a nemzetközi sajtóban, akkor az attilakenyeres@gmail.com címen jelezheti.

Dorgay Zsófia
Kárpátalja

Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Az Önök jóvoltából, mi tovább segítjük a kárpátaljai magyar újságírókat ebben a nehéz időben! Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!

Támogatom!

Kárpátalján születettem, jelenleg is itt élek. Igyekszem aktív és hasznos tagja lenni a közösségemnek. Hamar felismertem a kisebbségi életben rejlő értékeket és előnyöket. Az írást még gimnáziumban elkezdtem, majd az egyetemi magyar diákszervezet sajtósa voltam. A Bocskai Rádióval egészen friss a kapcsolatom. Boldog vagyok, hogy cikkeimmel segíthetem a munkájukat.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.