Megkezdődik a Székesfehérváron őrzött királyi maradványok vizsgálata – jelentette be Kásler Miklós, miután megnyitották az osszáriumot, és felszínre hozták a csontokat tartalmazó fémládákat. Az emberi erőforrások minisztere közölte: az uralkodók azonosítása után lehetővé válik méltó módon történő eltemetésük, és cél egy nemzeti emlékhely kialakítása is.

Tizenöt uralkodó méltó eltemetése válik lehetővé

A Magyarságkutató Intézet szervezésében hétfőn több száz ember csontvázát szállították el a Szent István által építtetett székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika, illetve a mellette elhelyezkedő temető területéről. Valamennyi maradványból mintát vesznek, amelynek segítségével azonosítható válik az ott eltemetett tizenöt magyar király közül a lehető legtöbb – mondta el a Magyar Nemzetnek Kásler Miklós, aki személyesen volt jelen az osszárium, a csontkamra megnyitásánál. Az emberi erőforrások minisztere közölte:

az uralkodók azonosítása után lehetővé válik méltó módon történő eltemetésük. – Célunk egy nemzeti emlékhelyet kialakítani, ahová a világ magyarsága elzarándokolhat, és leróhatja háláját azoknak a királyainknak, akik megőrizték az országot, a hitet, és lehetővé tették, hogy még mindig itt legyünk.

Ennek az emlékhelynek olyan szerepe lenne, mint a lengyeleknek a Wawel, a bécsi kapucinusok temploma vagy az El Escorial-kolostor a spanyoloknak, hiszen olyan uralkodókról van szó, akik létrehozták az államot, egyházzá formálták a kereszténységet, tehát alapvetően befolyásolták a történelmünket, a kultúránkat, az életszemléletünket, az ambíciónkat és a helyünket a világban – tudatta a tárcavezető.

Emlékeztetett: az egykori bazilika feltárása 1848 decemberében indult meg, az archeogenetika létrejötte pedig arra teremtett lehetőséget, hogy nagy pontossággal vizsgálhassák meg a királyi maradványokat, és olyan összefüggéseket derítsenek fel, ami addig nem volt lehetséges.

Kásler Miklós jelenlétében felnyitották a székesfehérvári osszáriumot
Fotó: Havran Zoltán

A Kásler Miklós vezette kutatócsoport 2013-ban kezdte meg a vizsgálatokat, majd sikeresen meghatározta az Árpád-ház genetikai markerét III. Béla és Anna királyné, illetve II. (Vak) Béla csontjainak azonosítása után. – Egy kínai közmondás szerint ezer lépés is az elsővel kezdődik. Esetünkben

az első lépés az Árpád-ház DNS-ének feltérképezése volt, mivel az Árpád-ház a magyarság történetében kulcsszerepet játszott – mondta a miniszter, hozzátéve: az Árpád-ház férfivonala jellegzetességeinek meghatározása a Mátyás-templomban őrzött, Székesfehérvárról odaszállított, feltételezett királyi maradványok vizsgálatával indult el. Az Árpád-házi genom meghatározása után lehetőség nyílt a kutatások kiterjesztésére a székesfehérvári osszáriumra is, ahol további Árpád-házi királyok csontjai nyugszanak azonosítatlan módon.

– Mivel a legkorszerűbb genetikai módszertan áll rendelkezésre, lehetségessé válik azonosítani például Hunyadi Mátyás, Károly Róbert, Nagy Lajos, Habsburg Albert, Szapolyai János vagy II. Lajos csontvázát – számolt be róla a tárcavezető. Kásler Miklós felidézte, hogy januárban Horvátországban, a lepoglavai pálos kolostorban Mátyás király természetes fiának és unokájának, Corvin Jánosnak és Corvin Kristófnak a csontvázából vettek mintát, hogy megpróbálják izolálni és meghatározni a Hunyadiakra jellemző génszakaszt.

Fotó: Havran Zoltán

– Minden családban a férfiak Y-kromoszómájának van egy olyan szakasza, amely öröklődik. Ebben az esetben azért az utódoktól vettünk mintát, mert

Mátyás apjának, Hunyadi Jánosnak a csontjai a történelem során elkallódtak, valószínűleg megsemmisültek. Ha valamelyik, Székesfehérváron őrzött csontban meghatározzuk ugyanazt a génszakaszt, amelyet Corvin János esetében kimutatunk, akkor egészen biztos, hogy az Hunyadi Mátyás csontváza.

A kutatás révén pedig azt is megtudhatjuk, hogy honnan származik és milyen eredetű a Hunyadi-család – fejtette ki a miniszter.

Fotó: Havran Zoltán

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere az osszárium megnyitását történelmi pillanatnak nevezte a nemzet történelmi bölcsőjében, a magyar államiság keletkezésének helyén, ahol a legfontosabb döntések és a legfontosabb szertartások, a koronázások és temetkezések zajlottak, s közvetve ennek köszönhető a magyar nyelv megmaradása, a magyar kultúra megléte, illetve a magyar szentek jelentős része is.

A városvezető felidézte, hogy

2013-ban vette kezdetét az Árpád-ház program, amelynek azóta több eleme is elindult a megvalósulás útján Székesfehérváron, s ennek egy újabb lépcsőfoka az itt őrzött királyi csontok tudományos vizsgálata.

Mint mondta, sajnálatos, hogy nem lehet bejárni ezt a szent építményt, ahogy más nemzetek hasonló helyeit a világban és Európában, de ez nem ment fel senkit a felelősség alól, hogy igenis a lelkekben és fizikailag is építeni kell ennek a helynek a jelentőségét.
Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök arról beszélt, hogy a múlt feltárása és alapos megismerése fontos feladat, mert „a múltba kapaszkodnak a jelen gyökerei, onnan jönnek a hagyományok, a hit és erkölcs ereje”. Jelezte, hogy

az egyház készségesen állt a kutatás mellé a teljes igazság megismerése érdekében a magyarság egyik legszentebb helyén is, amely az idők során híres zarándokhely lett, és ahol megszületett a „Mária országa” eszménye a Szent István-i felajánlás nyomán.

(Magyar Nemzet)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.