Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához közeledve különösen fontossá válik a történelmi emlékezet megőrzése és továbbadása. A Bocskai Rádió vendégeként Deák Nóra migrációkutató, az Amerikai Magyar Tanáregyesület (American Hungarian Educators Association) titkára beszélt az amerikai magyarság kutatásáról, az 1956-os menekültek sorsáról, valamint Maléter Pál családjának kevéssé ismert történetéről. A kutató elmondása szerint ma is folyamatosan kerülnek elő új dokumentumok, személyes visszaemlékezések és fényképek, amelyek segítenek árnyaltabban megérteni a forradalom utóéletét és a diaszpóra történetét.
Deák Nóra számára az amerikai magyarság kutatása már egyetemi évei alatt fontos érdeklődési területté vált. Mint elmondta, angol szakos hallgatóként szakdolgozatát is egy Amerikába emigrált magyar személyiségről írta, bár akkor még nem sejtette, hogy későbbi tudományos pályáját is ez a téma határozza majd meg. A fordulópontot egy 2007-es Fulbright-ösztöndíj jelentette, amikor New Brunswickban dolgozott az Amerikai Magyar Református Egyház Bethlen-gyűjteményének feldolgozásán.
Ekkor találkozott azzal a különleges levéltári anyaggal, amely több mint 32 ezer 1956-os magyar menekült adatait tartalmazta. „Megmutattak nekem ilyen levéltári dobozokban regisztrációs kártyákat, szépen névsorba rendezve” – idézte fel a kutató. Bár akkor még más feladaton dolgozott, a felfedezés hosszú távon meghatározta kutatásainak irányát. Később újabb Fulbright-ösztöndíjjal tért vissza az Egyesült Államokba, ahol interjúkat készített egykori menekültekkel, és fokozatosan építette fel az 1956-os emigrációval kapcsolatos adatbázisát.
Az interjú során Deák Nóra részletesen beszélt az AHEA történetéről és szerepéről is. Az Amerikai Magyar Tanáregyesületet 1974-ben alapították Clevelandben amerikai magyar oktatók és kutatók azzal a céllal, hogy fórumot teremtsenek a magyar kultúrával foglalkozó tudományos élet számára. Az idei konferencia már az ötvenedik volt az szervezet történetében. Az egyesület mára nemzetközi találkozóhellyé vált: történészek, nyelvészek, irodalmárok, művészettörténészek és természettudósok egyaránt részt vesznek munkájában amerikai, magyarországi és határon túli intézményekből.
Deák Nóra szerint az AHEA egyik legfontosabb eredménye a generációváltás sikeres megvalósulása. „Örömmel tapasztalom, hogy vannak Magyarország, a magyar kultúra iránt érdeklődő fiatal amerikai egyetemi oktatók is” – fogalmazott. Hozzátette: az AHEA barátságos és befogadó légköre miatt sokan visszatérnek a konferenciákra, és új kutatók is rendszeresen csatlakoznak hozzájuk.
Az idei konferencia egyik központi témája az 1956-os forradalom 70. évfordulója volt, ezen belül pedig Deák Nóra előadása Maléter Pál családjának történetét dolgozta fel. Kutatásának fókuszában elsősorban Maléter Pál első felesége és három gyermeke állt, akik a forradalom leverése után Ausztrián és Kanadán keresztül jutottak el az Újvilágba.
A kutató elmondta, hogy a történettel a Memory Project interjúin keresztül találkozott először. Különösen megragadta az a tény, hogy Maléter Pál volt felesége a válás ellenére is megpróbált fellépni férje érdekében a nyugati világban. Bár a közbenjárás végül nem tudta megakadályozni Maléter kivégzését, a történet jól mutatja az emigrációba kényszerült családok személyes tragédiáit és erkölcsi dilemmáit.
A kutatás során Deák Nóra számos forrást használt fel: diaszpóra-sajtót, ENSZ-dokumentumokat, amerikai külügyi anyagokat, valamint visszaemlékezéseket és fényképeket. Mint hangsúlyozta, az 1956-os történetek feldolgozása korántsem lezárt folyamat: „Elkezdek egy területet feldolgozni, és jön hozzá egy név, egy helyszín, egy leszármazott.” Kutatásai során gyakran keresik meg olyan családok is, akik szeretnének többet megtudni hozzátartozóik emigrációs útjáról vagy a New Brunswick-i menekülttáborban töltött időszakról.
A beszélgetés végén Deák Nóra arról is beszélt, milyen üzenetet hordozhat ma az 1956-os forradalom története a fiatal generáció számára. Szerinte a szabadság és az önrendelkezés vágya ma is ugyanolyan fontos emberi igény, mint hetven évvel ezelőtt volt. „Nagyon fontos lenne az, hogy amíg élő résztvevői vannak a forradalomnak, a nagyszülőkkel beszélni erről” – hangsúlyozta. Úgy véli, sok családban még mindig tabutéma az 1956-os múlt, ugyanakkor egyre többen érzik fontosnak, hogy megosszák emlékeiket a következő generációval.
Az interjú végén személyes és rendhagyó pillanat zárta a beszélgetést: Deák Nóra egy népdalt énekelt a hallgatóknak. Az „Erdő mellett estvé lettem…” kezdetű dal a bujdosásról, az idegen földön való életről és az otthon utáni vágyakozásról szól – méltó lezárásaként annak a beszélgetésnek, amely egyszerre szólt történelemről, emigrációról és az emlékezés felelősségéről.
Dorgay Zsófia
Ha tetszett ez a riport, esemény összefoglaló, kérjük, támogassa a Bocskai Rádiót működtető Magyar Média Alapítványt. Számítunk az önök nagylelkűségére! Évi 52 dollár, azaz heti 1 dollár sokat jelent a külhoni magyar média működésében!
