Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója kapta idén a Magyar Szabadságért díjat. A díjat június 27-én, szombaton a gödöllői Szentháromság templomban adták át – tájékoztat az MTI.
Az elismerést minden év júniusának utolsó szombatján, a szovjet csapatok 1991. június 19-i Magyarországról történő kivonulására és az ország függetlenségének visszanyerésére emlékező Magyar Szabadság Napján adják át.
Gémesi György polgármester, a Magyar Szabadság Napja Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: a díjat mindig olyanok kapták, akik jelentősen hozzájárultak a magyar nemzet felemelkedéséhez, és megőrizték azt a szellemiséget, amit az ország örökségül kapott elődeitől.
Koltay Gábor filmrendező, a kuratórium tagja felidézte: a győztes nagyhatalmak egyetértésével Kelet-Közép-Európa népei részeseivé váltak egy hosszú évtizedekig feldolgozhatatlan társadalmi és emberkísérletnek, aminek nyomában a teljes elszegényedés, a reménytelenség, a belenyugvás következett, az emberhez méltó élet teljes körű feladása azonban roncsoló hatású, s “többek között ezért sem tudunk igazán mit kezdeni azzal a történelmi lehetőséggel, ami 1989-cel számunkra megadott”.
Böjte Csabát méltatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a nehézségek ellenére is sikerrel végzett és sokak által elismert tevékenysége példa. “Egy társadalmi-gazdasági feszültségekkel teli átmeneti korban érkezik egy mély hitétől vezérelt bátor ember, aki baráti kezet nyújt honfitársainak. Gondoskodik gyerekeikről, biztosítja a legelemibb létfeltételeket, és ami talán még fontosabb, jó szót, mosolyt, szeretetet nyújt a számkivetett emberpalántáknak”. Nagyhatású életművének üzenete, hogy van remény, nincs leküzdhetetlen élethelyzet – fogalmazott.
Böjte Csaba, akit a jelenlévők felállva, vastapssal köszöntöttek, a díj átvételekor úgy fogalmazott: hiszem, hogy a világunkat a szeretet, a jóság képes szabaddá tenni. Hozzátette: a gyűlöletet, a sötétséget, a butaságot kell legyőzni, mert azok roncsolják a szabadságot.
Böjte Csaba szólt arról is, hogy csak együtt, közösen lehet a Kárpát-medencéből “tündérkertet” építeni, mert külön-külön a nemzetek erre nem képesek, és azt kívánta, hogy mindig legyen meg a párbeszédre való készség.
Az eseményen részt vett Antall József volt miniszterelnök özvegye is.
A Magyar Szabadság Napja Alapítvány által 2000-ben alapított díjat olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez. A díjat elsőként Nemeskürty István író vehette át, 2014-ben Jókai Anna író kapta. Fotó: Gödöllő.hu Magyar Kurír / dkjozsef.blogspot.ro
"KRISTIN BAUER | CHRONICLE
The 2015-2016 Lorain International Princess Olivia Harasty, representing the Hungarian culture, reacts when she hears her name called as queen on Thursday night, June 25."
Haraszty Olivia lett az International Fesztivál Nemzetközi Hercegnő Szépségverseny újonnan megkoronázott hercegnője.
“KRISTIN BAUER | CHRONICLE The 2015-2016 Lorain International Princess Olivia Harasty, representing the Hungarian culture, reacts when she hears her name called as queen on Thursday night, June 25.”
A múlt hét csütörtökén a Lorain Palace Színház színpadán 24 hercegnő 12 különböző kultúra népviseletébe öltözve, mindegyikük elmondta milyen kapcsolat fűzi saját kultúrájához, az előre felvett beszámolóban. Minden hercegnő egy országot és egy nonprofit szervezetet képviselt. A 17 éves Oliviát, ki az ősszel lesz negyedikes gimnazista a Firelands High School-ban, a Lorain Amerikai Magyar Tanács szponzorálta. “Számomra ez a legnagyobb megtiszteltetés, mert én már igen keményen készültem erre.” — mondta Olivia. “Én csak büszke lehetek arra, hogy Lorain városát képviselhetem, különösen egy ilyen remek leány csoportban.”
Olivia beszámolt népviseletéről és a kedvenc magyar ételéről, ami a paprikás csirke. Elmondta a nézőközönségnek, milyen nagy élvezet számára a magyar néptánc és a Lorain Magyar Néptánc Csoport részesének lenni.
Egy kutatás szerint ez a mennyiség csökkentheti a legsúlyosabb, életet veszélyeztető betegségek kialakulásának kockázatát és egyúttal enyhíti ezek lefolyását.
Az International Journal of Epidemology című folyóirat csütörtökön megjelent számában a hollandiai Maastrichti Egyetem munkatársainak kutatási eredményeit idézte.
A dióféleségekkel kapcsolatos kutatás egy csaknem harminc éve, 1986-ban kezdődött átfogó táplálkozás tudományi projekt része, amelynek keretében a maastrichti kutatók mintegy 120 ezer nőt és férfit kérdeztek ki étkezési szokásaikról.
Mint a felmérésből kitűnt, a dióféleségek – köztük a mogyorófélék és a mandula – rendszeres fogyasztásának jótékony hatása leghatározottabban a légzőszervi megbetegedések, a cukorbetegség, valamint a neuro-degenerativ (a központi idegrendszer specifikus területein az idegsejtek pusztulásával járó) kórképek, mint például az Alzheimer-kór, illetve a Parkinson-kór előfordulásának csökkenésében mutatkozik meg, de hozzájárul a keringési rendszert érintő rendellenességek, valamint a daganatos betegségek létrejöttének megakadályozásához is. A szervezet működésére gyakorolt pozitív hatás egyformán érvényesül nők és férfiak esetében.
Piet van den Brandt projektvezető elmondta, a kutatás nyilvánvalóvá tette, hogy a dióféleségek egészségvédő tulajdonságai a bennük meghatározott mennyiségben lévő zsírsavak, vitaminok, rostok és antioxidánsok együttes hatásán alapulnak. A betegségek kialakulása elleni védelemhez elegendő napi 15 grammnyi dióféle elfogyasztása – mondta a maastrichti kutató. Ennél nagyobb mennyiség bevitele nem csökkenti tovább az elhalálozás kockázatát.
Figyelmeztetett arra, hogy a sokak által kedvelt mogyoróvajnak nincs semmilyen egészségvédő hatása, abban ugyanis a mogyorón kívül növényi olajok, só és egyéb adalékanyagok is vannak, amelyek akadályozzák a mogyoró jótékony hatásának érvényesülését.
A húsokat megmossuk, átkenjük a fűszerekkel és kiolajozott tepsibe tesszük. A megtisztított fokhagymagerezdeket mellé tesszük és felöntjük a sörrel. 180 fokos sütőben 40 perc alatt megsütjük. Néha megforgatjuk, hogy egyenletesen átsüljön. Burgonyapürével, vagy zöldséges rizzsel tálaljuk.
Hajdanában, amikor még Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) – Valahol a Tiszaháton Élt egy gazda: Pál barátom, S Péter, annak tõszomszédja; Rólok szól e rövid példa. Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban, Könnyü nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen; Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körûl mást találunk: Zenebonát, örök patvart, Majd felfordítják az udvart; Rossz szomszédság: török átok, S õk nem igen jó barátok. Ha a Pál kéménye füstöl, Péter attól mindjár’ tüszköl; Ellenben a Péter tyúkja Ha kapargál A szegény Pál Háza falát majd kirugja; Ebbõl aztán lesz hadd-el-hadd, Mely a kert alá is elhat! Ez sem enged, az se hagyja, S a két ház kicsínye, nagyja Összehorgolnak keményen, Mint kutyájok a sövényen Innen és túl összeugat S eszi mérgében a lyukat. De, hogy a dologra térjek, Emberemlékezet óta Állott egy magas diófa, Díszeûl a Pál kertjének. A szomszédba nyult egy ága, Melyet Péter, minthogy róla A dió is odahulla, Bölcsen eltûrt, le nem vága. Történt pedig egy vasárnap, Hogy a fentírt fülemile Ép’ a közös galyra üle, Azt szemelvén ki oltárnak, Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot, Melyre, im, felvirradott. A sugárt és harmatot, A szellõt és illatot; A fát, melynek lombja zöld, A fészket, hol párja költ, Az örömet, mely teli Szivecskéjét elteli; Szóval, ami benne él S mit körében lát, szemlél, Azt a pompát, fényt és szint, Mely dicsõség – Semmi kétség – Õ érte Jött létre Csupán õ érette, mind! Elannyira, hogy Pál gazda, Ki gyönyörrel ott hallgatta, Így kiáltott örömében: „Istenem uram, Beh szépen Fütyöl ez az én madaram!” „Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a…” Hangzik átal a sövényen Egy goromba szó keményen. „Hát kié – pattogja Pál – Mikor az én fámra száll?” „De az én portámon zengett: Hogy illetné a fütty kendet!” Pál nem hagyja: õtet uccse! Péter ordit: õ meg úgyse! Többrül többre, szórul szóra, Majd szitokra, majd karóra, Majd mogorván Átugorván Ölre mennek, hajba kapnak; Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyba,- Hanem a just mégsem hagyva. Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsit, S melyet a vérszenny tanúsit A bántalmat elõadja. Jogát, úgymond, õ nem hagyja, Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az õs diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a biró csúsztat a jobb Oldalon levõ zsebébe. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a biróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, – elbeszéli, Övé a fütty, õ azt véli: Nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per, Hisz azt látja Isten, ember! – De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegbõl sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a birói zsebben Bal felõl, a szív iránt, Meghuzódik a legszebben. Felderûle a kivánt Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a birót most cserben Hagyja minden tudománya, És ámbátor Két prokátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyrõl, Madárfüttyrõl, Mit sem tud a “corpus juris”; Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek! Se ide nem, se oda nem Fütyöl a madárka, hanem (Jobb felõl üt) nekem fütyül, (Bal felõl üt) s nekem fütyül: Elmehetnek.
*
Milyen szép dolog, hogy már ma Nem történik ilyes lárma, Össze a szomszéd se zördül, A rokonság Csupa jóság, Magyar ember fél a pörtül… Nincsen osztály, nincs egyesség Hogy szépszóval meg ne essék, A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jó barát: Semmiségért megpörölni, Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja. De hol is akadna ügyvéd Ki a fülemile füttyét Mai napság felvállalja!?
A BOCSKAI RÁDIÓ 417. honismereti rejtvényjátéka. 2015. június 28.
417. honismereti rejtvényjáték - 2015. június 28.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Bárányné, Kerecseny Alice, Kaczvinszky Tamásné.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (alsó emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
Szeged, 2015. június 23.
A Tisza árterében elfogott határsértõket õriznek rendõrök Szeged közelében 2015. június 23-án. Az elmúlt napokban tömegével próbálnak az ország belsejébe eljutni a határsértõk a vajdasági Martonos felõl a Tisza aljnövényzettel sûrûn benõtt árterén keresztül.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Felfüggeszti a menekültek visszafogadását más uniós országokból – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – közölte a Belügyminisztérium (BM) kedden az MTI-vel. Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatornán mindezt úgy kommentálta, hogy Magyarország “megtelt”, és nem tudná kezelni, ha elkezdenének visszaáramlani azok a menekültek, akiknek az ügyét más országokban kedvezőtlenül bírálták el. Az Európai Bizottság közölte, hogy azonnali magyarázatot kért Magyarországtól a döntésről.
Szeged, 2015. június 23. A Tisza árterében elfogott határsértõket õriznek rendõrök Szeged közelében 2015. június 23-án. Az elmúlt napokban tömegével próbálnak az ország belsejébe eljutni a határsértõk a vajdasági Martonos felõl a Tisza aljnövényzettel sûrûn benõtt árterén keresztül. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti “a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását” – a menekültek visszafogadását más uniós országokból – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal – közölte a BM.Hozzátették, hogy az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar rendőrség június 22-ig az ország schengeni külső határain 60 620 ember – ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 embert – fogott el tiltott határátlépés miatt.
“Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette” – tették hozzá, azzal együtt, hogy a helyzet gyors cselekvést kíván, Magyarországnak lépnie kell még az Európai Unió döntései előtt. Magyarország az uniós szolidaritás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett menekült transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe – tették hozzá.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna kedd esti hírműsorában azt mondta: már hetek óta beszélnek arról, hogy a magyar ellátórendszer megtelt, naponta 600-800 ember érkezik a zöldhatáron át illegálisan Magyarországra, ami óriási terhet ró azokra, akik a bevándorlók regisztrációját végzik.
“Nyugodtan mondhatjuk, hogy Magyarország erején felül veszi ki a részét abból a küzdelemből, ami itt zajlik, míg – méltatlan módon – csak a mediterrán országokat sújtó dolgokról beszélünk” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak van-e joga felmondani az úgynevezett dublini rendeletet (az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére), azt válaszolta, hogy nem nagyon van más választása, hiszen a magyar ellátórendszer nincs felkészülve a menekültáradatra.
Hozzátette, hogy ezzel láthatóan az unió sem tud mit kezdeni; “egy rendszerszintű hibával állunk szemben, ezt mi folyamatosan mondjuk, várjuk azokat az intézkedéseket és válaszokat, amelyek európai szinten és a tagállamok szintjén is tudnak segíteni a kialakult helyzet kezelésében” – mondta Kovács Zoltán.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány kiírta Magyarországot Európából azzal, hogy technikai okokra hivatkozva, határozatlan ideig felfüggesztette a menekültek visszafogadását más uniós országokból. Az ellenzéki párt úgy fogalmazott, a kabinet szánt szándékkal sértett meg egy fontos nemzetközi egyezményt belpolitikai céljai érdekében.
Azt írták, Magyarország a legalapvetőbb felelősséget sem vállalja az itt regisztrált menekültekért. A pár száz menekült ellátása és a felelős menekültpolitika helyett a kormány inkább kiteszi a megtelt táblát – fogalmaztak, hozzátéve, a menekültellenes kormányzati politika odáig fajult, hogy veszélybe kerültek a menekültek ellátására szánt magyar EU-s támogatások is.
Az Együtt – Korszakváltók Pártja szerint a kormány leszerepelt emberségből, és folyamatosan árt a magyar nemzeti érdeknek azzal, hogy elszigeteli Magyarországot nyugati szövetségeseiktől. A párt elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány veszélyben lévő embereknek nem akar segítséget nyújtani – közölték.
Szerintük nincs szó tömeges visszafogadásról, 2015 első negyedévében Németországban 2952 menedékkérő nyilatkozott úgy, hogy Magyarországról érkezett és 42-en jöttek vissza közülük Magyarországra.
Az Európai Bizottság közölte, hogy azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, miért függesztette fel a menekültek más uniós tagállamokból való visszafogadását. Miután Magyarország technikai okokkal magyarázta lépését más államoknak, az Európai Unió tudni akarja, hogy milyen lépések történtek a probléma megoldására – jelentette a Reuters hírügynökség egy uniós szóvivőre hivatkozva.
“Minthogy a dublini rendelet nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, a bizottság azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, hogy milyen természetű és kiterjedésű technikai akadályról van szó, és milyen intézkedések történtek ennek kezelésére” – jelentette ki a bizottság egyik szóvivője.
A dublini rendelet tiszteletben tartására szólított fel az osztrák belügyminiszter a magyar bejelentés után. Johanna Mikl-Leitner az APA osztrák hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aki továbbra is határok nélküli Európát akar, annak be kell tartani a schengeni határokat, s ugyanez vonatkozik a dublini rendeletre is. A belügyminiszter elmondta: Ausztria kész segíteni Magyarországnak a nehéz helyzetben. Negyven rendőrt küldünk a szerb-magyar határhoz, egyértelmű, hogy egy ilyen segítség nem szabad, hogy egyoldalú maradjon – mondta az osztrák belügyminiszter.
A több területen is enyhítést hozó büdzsére 119 kormánypárti képviselő voksolt igennel (Fotó: Csudai Sándor)
Az Országgyűlés rendkívüli ülésen döntött az adócsökkentés büdzséjéről, amely a szokásosnál fél évvel korábban állt össze.
A több területen is enyhítést hozó büdzsére 119 kormánypárti képviselő voksolt igennel (Fotó: Csudai Sándor)
Áldását adta tegnapi, rendkívüli ülésén az Országgyűlés a 2016-os állami költségvetésre. A jövő évi büdzsét a szokásosnál fél évvel hamarabb fogadta el a Tisztelt Ház.
A több területen is adóterheket csökkentő, illetve a családoknak újabb kedvezményeket hozó jövő évi büdzsére 119 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a 63 nemleges voks mindegyike az ellenzéktől származott. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2016-os bevételi főösszegét 15 800 milliárd 364,6 millió forintban, kiadási főösszegét 16 561 milliárd 999,1 millió forintban, hiányát pedig 761 milliárd 634,5 millió forintban állapította meg – adta hírül az MTI.
Az államháztartás 2016. december 31-re tervezett adósságát a törvény meghatározott devizaárfolyamok mellett rögzíti. Ennek alapján a tartozás állománya – 303,7 forintos euró, 289,4 forintos svájci frank és 276,3 forintos amerikai dollár árfolyam mellett – 25 898,5 milliárd forintra rúg. Így a következő év utolsó napján az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 73,3 százalékát teszi majd ki.
A lakossági befizetéseken belül a személyi jövedelemadó (szja) a legnagyobb tétel, ebből 1658,4 milliárd forint a bevételi előirányzat, ami majd 19 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Az szja körében fontos változás, hogy 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökken az adó kulcsa, a kétgyermekes családok kedvezményének mértéke pedig 2016-tól gyermekenként a jelenlegi havi tízezerről 12 500 forintra emelkedik (2019-ig fokozatosan a jelenlegi mérték duplájára nő).
A gazdálkodó szervezetektől 2016-ban 1277,3 milliárd forintos, az idei évre előirányzottnál 28,6 milliárd forinttal kevesebb, a lakosságtól 1828,5 milliárd forintos, az idénre tervezettnél csaknem 22 milliárd forinttal több bevételt rögzít a törvény. Továbbra is a fogyasztáshoz kapcsolt adókból, azon belül is az általános forgalmi adóból (áfa) jut a legnagyobb bevételhez a büdzsé. Áfából 179,5 milliárd forintos bevételnövekedést irányoztak elő, miközben a sertés tőkehúsok áfakulcsa 2016. január 1-jével 27-ről öt százalékra csökken.
A pénzügyi szervezetek különadójából 79,2 milliárd forint folyhat be, ami 65 milliárddal kevesebb a 2015-ös 144,2 milliárd forintos elvárásnál. A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul, mértéke a főösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára apad.
Rendkívüli kormányzati intézkedésekre százmilliárd forint kiadást terveztek be, és rendelkezésre áll külön Országvédelmi Alap is, hetvenmilliárdos kiadási előirányzattal.
Reakciók Az ellenzék szerint kevesen járnak jól
A Fidesz szerint az adócsökkentés költségvetésével jövőre még több pénz marad a családoknál, a munkavállalóknál. Dunai Mónika, a frakció szóvivője elmondta, kevesebb lesz az adó, és jelentős béremelések segítik majd, hogy mindenki léphessen egyet előre. Jövőre Magyarország gazdaságilag és pénzügyileg tovább erősödhet.
A Jobbik a tehetségtelen kormányzás egyértelmű bizonyítékának tartja a 2016-os költségvetést. Volner János, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szóvá tette, hogy soha nem voltak ilyen magasak az állam kiadásai.
Az MSZP részéről Burány Sándor, a költségvetési bizottság elnöke azt mondta, a Fidesz folytatja eddigi politikáját, amelynek lényege, hogy a legjobban kereső tíz-húsz százalék minden segítséget megkap, a maradék nyolcvan-kilencven százalékot pedig a sorsára hagyják.
A Magyar Liberális Párt álláspontja szerint a most elfogadott büdzsé az esélyegyenlőtlenség költségvetése. A kormány, amit csak lehetett titkosított, saját körein belül tartja a valós adatokat, és mindent megtesz az átláthatóság és a nyilvánosság kizárása érdekében.
A Párbeszéd Magyarországért úgy tartja, hogy a 2016-os költségvetéssel Magyarország a jelenleginél is igazságtalanabb és kilátástalanabb országgá változik – közölte tegnap Karácsony Gergely társelnök.
Az LMP részéről Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő elmondta, hogy a jövő évi adócsökkentés mindössze a GDP fél százalékával egyenértékű, így a 2016-os büdzsé nem nevezhető az adócsökkentés költségvetésének.
A Demokratikus Koalíció szerint a kormány sok millió embert hagyott cserben. Varju László, a párt alelnöke úgy értékelt, a jövő évi büdzsében „nincs szó adócsökkentésről”, béremelésről és munkahelyteremtésről.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja részéről Szelényi Zsuzsanna független képviselő közölte, hogy a költségvetés nem szolgálja a polgárosodást, sőt kifejezetten annak útjába áll. Az adócsomag nem támogatja azokat a családokat, amelyeknek segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy egyről a kettőre lépjenek.
Röviden Szigorúbb lett a pénzügyi szolgáltatók Felügyeletének szabályozása
– Az Országgyűlés a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében – az elmúlt időszak brókerügyei miatt – több ponton szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A Ház döntésével a Magyar Nemzeti Bank legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél. A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat.
– Módosult a vasúti közlekedésről szóló jogszabály is. Ennek megfelelően új kategóriaként bevezették a városi vasúti szolgáltatás fogalmát, egyben kivették a vasúti törvény hatálya alól az egyéb kötöttpályás rendszereket, így a siklót, a sífelvonót, a libegőt, valamint a kötélpályát, továbbá a turisztikai hajtányt és a függővasutat.
– Elrendelhetővé vált a műveletlen borszőlő kényszerkivágása. Az új szabályok értelmében a növénytermesztési hatóság állapíthatja meg, mikor van szükség a kényszerkivágásra, amit leginkább az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség terjedése indokol a tárcavezető szerint.
– Az Országgyűlés a mostani ülésén döntött arról is, hogy anyagi támogatást kaphatnak azok a hadiözvegyek és hadiárvák, akiknek férje vagy édesapja 1938. november 2. és 1945. május 9. között a Magyar Királyi Honvédség és a Magyar Királyi Csendőrség kötelékében szolgált és elesett. A támogatás mértéke ennek megfelelően a mindenkori minimálnyugdíj harminc százaléka, azaz a jelenlegi 8850 forint, amit a jogosult élete végéig megkap.
– Módosították a pénzügyőrök szolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokat. A rendelkezés az új szolgálati törvénnyel összhangban szabályozza az illetményeket és egyéb juttatásokat, a fegyelmi és kártérítési eljárások szabályait. A változtatás megfogalmaz a munkaidőn kívüli magatartási szabályokat, és kimondja a minősített adatok megtartásának követelményét.
– A rendvédelmi illetményrendszer korrekciójáról is döntött a parlament. Ennek megfelelően a módosítás azért szükséges, mert a rendvédelmi dolgozók új, átlagosan ötven százalékkal magasabb illetményrendszere csak 2019-től alkalmazható, a korábban elfogadott jogszabály pedig nem tartalmazott átmeneti rendelkezéseket. Emellett szabályozni kell, hogy a szolgálati viszonyt létesítők és az új szolgálati beosztásba helyezettek illetménye nem lehet magasabb, mint az állományban lévőké.
– Egyszerűsített éves beszámolóra válthat a vállalkozások többsége. Az Országgyűlés az új európai számviteli irányelv átvételével több mint kétszeresére emelte az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárát, amivel a magyar vállalkozások 97-98 százalékának a jövő évtől elegendő lesz ilyen formában beszámolniuk működésükről. Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is.
– A képviselők döntése értelmében főszabályként vált újrahasznosíthatóvá minden közadat. A parlament még egy 2013-as európai irányelvet átültetve a jelenlegi rendeleti szintről törvényi erőre emelte, hogy minden közadat rendelkezésre áll majd az újrahasznosítás céljára. A közadat-újrahasznosításnak célja a közfeladatot ellátó szervek adatbázisainak újrafeldolgozása.
Orbán Viktor miniszterelnök, Francois Hollande francia államfő, Robert Fico szlovák kormányfő, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök és Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes (b-j) a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökei Francois Hollande részvételével tartott tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Pozsonyban - MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A visegrádi négyek elutasítják a menekültkvótákat.
Orbán Viktor miniszterelnök, Francois Hollande francia államfő, Robert Fico szlovák kormányfő, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök és Tomasz Siemoniak lengyel védelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes (b-j) a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökei Francois Hollande részvételével tartott tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Pozsonyban – MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Pozsonyban a visegrádi négyek miniszterelnöki szintű tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor rámutatott: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, hiszen az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba. A magyar miniszterelnök elmondta: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye.
A Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából tartott találkozó második részében Francois Hollande is részt vett. A francia államfő az Európába irányuló, fokozódó menekültáradat problémájával kapcsolatban kijelentette: teljesen egyetért azzal a V4-ek által megfogalmazott nézettel, miszerint Európának elsődlegesen a migráció kiváltó okaira kell megoldást találnia. Rámutatott: Franciaország is osztja azt a véleményt, hogy a menekültkvótákat nem lehet a valóságba átültetni, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a kérdés kezelésében az önkéntes alapú szolidaritásnak meg kellene jelennie. A tanácskozáson az illegális bevándorlás mellett az energiabiztonság és az energiaunió kérdései, Görögország jövője, valamint a végéhez közeledő szlovák és a júliusban kezdődő cseh V4-es elnökség eredményei, illetve célkitűzései is terítékre kerültek. Az energiaunióval kapcsolatban Orbán Viktor ismertette Magyarország álláspontját, miszerint Budapest támogatja az energiaunió létrehozását, de az energiaár képzésének, illetve az energiaellátás összetételének kérdésében ragaszkodik a nemzeti hatáskör megtartásához. “Ez azt jelenti, hogy mi a nukleáris energiát a jövő energiájának tartjuk, és ebben a körben ez a gondolat egyáltalán nem idegen” – fejtette ki Orbán Viktor.
Mint elmondta, a tanácskozáson arra a magyar álláspontra is rávilágított, hogy a jövőben legalább egy, stratégiai jelentőségű – magyar nemzetbiztonsági és európai biztonsági szempontból egyaránt fontos – csővezetéknek déli irányból kell gázt szállítania Közép-Európába. “Bennünket minden megoldás érdekel” – szögezte le Orbán Viktor, rámutatva: Magyarország nem akar “elmenni” az európai politika által magára hagyott Nabucco program mellett. A V4-es tanácskozás lezárása után a résztvevők átvonultak a Kempinski szállóba, ahol egy közös panelbeszélgetésen vesznek részt Közép-Európa legjelentősebb biztonság és külpolitikai fórumán, a Globsecen, amely ugyancsak pénteken kezdődött Pozsonyban.
Globsec: Magyarország nem vár az európai válaszra
A magyar kormány nem vár európai válaszra a menekültválság kezelésében, az államnak ugyanis elsőrendű kötelessége a határai megvédése – jelentette ki Orbán Viktor pénteken Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai fórumon. A magyar kormányfő erről a visegrádi négyek vezetőinek délutáni közös előadáspaneljén beszélt, ahol elmondta: a bevándorlás kérdése rendkívül összetett, van erkölcsi, gazdasági, demográfiai és biztonsági dimenziója, a lényeg azonban az, hogy az illegális határátlépés bűncselekmény, amelyet meg kell akadályozni. A magyar-szerb határon tervezett kerítés felállítását a miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte, s kijelentette: a fő szempont a határőrizet fenntartásának a kötelessége. A “Dinamikus Visegrád: Energia, Növekedés, Versenyképesség” című panelbeszélgetésen Orbán Viktor azon véleményének is hangot adott, hogy egy ország jólétének legfőbb előfeltétele a stabil vezetés. Kifejtette, hogy az Európában népszerű szemlélet szerint a vezető feladata “mindössze” az intézmények irányítása, s amíg jól mennek a dolgok, ezzel nincs probléma. Mindazonáltal ha egyszer komolyabb probléma merül fel, az intézmények nem működnek megfelelő hatékonysággal, ezért a legfontosabb kihívások kezeléséhez erős vezetőkre van szükség. A Közép-Európa legjelentősebb biztonság- és külpolitikai fórumának számító Globsec pénteken kezdődött meg a szlovák fővárosban. A Globsecet tizedik alkalommal rendezte meg a Szlovák Atlanti Bizottság (SAC). A rendezvényen több mint hetven országból mintegy ezer vendég, köztük másfél száz újságíró részvételével számolnak a szervezők. A meghívottak között tucatnyi elnök és miniszterelnök van, köztük a szlovák, a magyar, a cseh kormányfő és Tomasz Siemoniak lengyel miniszterelnök-helyettes mellett a horvát, az észt, a grúz, a szlovák, a macedón és a lengyel államfő, David Cameron brit kormányfő, az EBESZ és a NATO több vezető képviselője, és John McCain amerikai szenátor, volt republikánus párti elnökjelölt is.
A katonai együttműködés folytatásában állapodtak meg a V4-ek Hosszú idő óta kiváló a katonai együttműködés a visegrádi négyek között – jelentette ki Milan Maxim, a szlovák hadsereg vezérkari főnöke pénteken, miután cseh, lengyel és magyar kollégájával tárgyalt a szlovákiai Vysoké Tatryban. A találkozón, amelyet a V4-es szlovák elnökség befejeződése alkalmából tartottak, a visegrádi vezérkari főnökök megállapodtak a regionális biztonságpolitikai kihívások területén való együttműködés folytatásáról, s ennek jegyében aláírtak két stratégiai dokumentumot. Terítékre került a tervezett visegrádi közös harccsoport kérdése is, amelynek létrejötte Maxim szerint 2016 első felére várható, s amelyhez – mint mondta – “Szlovákia akár ötszáz katonával is hozzájárulhat”. A szlovák vezérkari főnök elmondta, hogy a visegrádi országok ősszel közös hadgyakorlatot terveznek. A visegrádi országok tavaly márciusban állapodtak meg a közös védelmi tervezési együttműködésről, a hosszú távú védelmi elképzelés megalkotásáról, valamint a 2016-ban készenléti szolgálatba álló V4-EU harccsoport létrehozásáról.
Megosztott külképviseleti együttműködésről tárgyalt a magyar és a szlovák külügyminiszter Jövőbeni megosztott külképviseleti együttműködésről tárgyalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel pénteken a Globsec keretében tartott kétoldalú találkozójukon. A megosztott külképviseleti együttműködés egyik lényeges eleme, hogy a jövőben megnyíló magyar külképviseleteken szlovák diplomaták is helyet kaphatnának – mondta el Szijjártó Péter az MTI-nek a Globsec keretében tartott kétoldalú tárgyalásainak témáit részletezve. “Ez egy egyedülálló kezdeményezés, amely jól mutatja a bizalomépítésnek azt a fázisát, amelyben vagyunk” – mutatott rá a magyar külügyminiszter, hangsúlyozva: a magyar-szlovák együttműködésben az elmúlt időszakban nagyon komoly előrelépések történtek, a két ország közti bizalomépítés gazdasági, kereskedelmi és infrastrukturális, energetikai területeken remekül halad. “Azt gondolom, hamarosan elérünk arra a szintre, hogy a legforróbb témák is a siker reményével kerülhetnek majd az asztalra” – mondta a külügyminiszter, aki szerint a két kormány közti bizalomépítés mentén a helyi magyar közösség élete is folyamatosan egyre jobbá és könnyebbé fog válni. Szijjártó Péter a Globsec fórum délutáni részében a kurd regionális kormány külügyminiszterével is tanácskozott, a Kurdisztánba készülő magyar katonai kontingens kiküldetésének menetrendjét tekintették át. “Néhány parancsnok már ott van (…), augusztus végére pedig katonáink teljes létszámban elfoglalják állomáshelyüket (az iraki) Erbílben” – mondta a magyar diplomácia vezetője. Elmondta, hogy a magyar katonák az erbíli nemzetközi repülőtéren zajló kiképzési tevékenység biztonságát fogják felügyelni. A magyar külügyminiszter a nap hátralévő részében még további kétoldalú találkozókat tartott. Elsőként a Keleti Gyűrű gázvezeték egyik fontos lobbistájával, Miroslav Topolánek volt cseh kormányfővel találkozott, akivel a Nyugat-Balkánon át délről északra irányuló gázszállítás megvalósításának lehetőségeiről tárgyalt. “Több versengő projekt is van a térségben, Magyarország elsősorban abban érdekelt, hogy a török-görög-macedón-szerb-magyar együttműködés nyomán jöjjön létre gázvezeték (…), de igazából az a lényeg, hogy ne maradjunk ki” – mutatott rá. Szijjártó Péter péntek esti programjában találkozó szerepelt Horvátország és Macedónia államfőivel. Mint mondta, a két államfővel egyebek mellett azt a magyar álláspontot ismerteti, amely szerint az Európai Unió bővítésének folyamatát fel kellene gyorsítani, és a bővítés elsődleges célpontjaiként a Nyugat-Balkán országait kellene megjelölni.
A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot.
“Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több elviselhetetlen takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő” – hangoztatta Ciprasz. “Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása” – jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával az után, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.
“Zsarolással ránk akarnak kényszeríteni egy se vége se hossza megszorító programot, amely elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget, szétzilálja a munkaerőpiacot, megkurtítja a nyugdíjakat, növeli az élelmiszerek forgalmi adóját és nem ad távlatot arra, hogy ismét a saját lábunkra álljunk” – hangoztatta Ciprasz. Felszólította a görögöket, hogy hazafias és önérzetes döntést hozzanak, méltó módon a büszke görögök dicsőséges történelméhez. Történelmi felelősség a döntés, amelytől az ország és a jövő nemzedékeinek a sorsa függ – mondta.
A miniszterelnök közölte, a görög parlament szombaton összeül, hogy jóváhagyja a népszavazást.
Ciprasz jelezte, hogy a népszavazás miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot. A görög kormány szóvivője közölte, hogy a miniszterelnök éjjel beszélt telefonon Mario Draghival, az Európai Központi Bank igazgatójával, aki megértőnek mutatkozott a tervezett referendummal kapcsolatban.
A görög kormány az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek szombati tanácskozása miatt tartott rendkívüli ülést péntek este. A pénzügyminiszterek szombat délután tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak Görögországgal a reform- és takarékossági csomagról, és megmentsék az államcsődtől, miután Alekszisz Ciprasz a pénteki nap folyamán újabb megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia köztársasági elnökkel.
Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője pénteken felszólította Görögországot, hogy fogadja el a hitelezőket képviselő három nemzetközi intézmény – a brüsszeli Európai Bizottság, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalap (IMF) – megoldási javaslatait.
Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján péntek hajnalban Angela Merkel döntő fontosságúnak nevezte az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozását, ahol – mint mondta – minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal.
A görög kormány két tagja péntek éjjel arra buzdította a görögöket, hogy nemmel szavazzanak. Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi kijelentette: “A nép válasza hangos nem lesz. Minden görög nemmel fog szavazni”.
Nikosz Pappasz államminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy a nép szavazata elutasító lesz.
A Sziriza kormányzó párt parlamenti frakciójának szóvivője felszólította a választókat, hogy utasítsák el a hitelezők ultimátumát. Nikosz Filisz kijelentette: “Igent mondunk a kormány javaslatára, és nemet a hitelezők ultimátumára”.
Antonisz Szamarasz korábbi kormányfő, az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia vezetője bírálta Cipraszt, mivel a referendummal szembeállítja Görögországot Európával. Úgy ítélte meg, a népszavazás igazi tétje az, hogy a görögök igent vagy nemet mondanak-e Európára. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) lemondásra szólította fel Ciprasz kormányfőt, és új választások kiírását követelte.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter ott lesz az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozásán – jelentette be éjjel szóvivője.
A bankok hétfőn szokás szerint kinyitnak, és nem lesz semmiféle korlátozó intézkedés – közölte péntek éjjel a belügyminiszter egyik helyettese.
A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára.
A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért.
A testület felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot – az Országgyűlés támogató döntését követően – a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének.
Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-ás Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el. Az indítványt támogatta a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a PM.
A határozat szerint 2016. február 29-ig kell a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a pályázat alapját képező területfelhasználási, városszerkezeti és helyszínkiválasztási javaslatot, valamint az olimpiarendezés esetén szükséges város-, létesítmény- és közlekedéstervezési, beruházási, fejlesztési feladatok, intézkedések alapvető meghatározását.
A Fővárosi Közgyűlés felkéri az Országgyűlést, hogy döntésével támogassa Budapest és a MOB pályázási szándékát.
Borkai Zsolt, a MOB elnöke a napirend vitája előtt a szándéknyilatkozat benyújtásának támogatását kérte a Fővárosi Közgyűléstől. Azt mondta: a Fővárosi Közgyűlés megadhatja a lehetőséget, hogy az álmok teljesüljenek. Borkai Zsolt szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda2020 reformprogramjával vége a drága olimpiáknak.
Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kijelentette: a sikeres pályázat feltétele az összefogás és a valódi egység. Budapest és Magyarország számára az olimpia jó lehetőség – tette hozzá. Közölte, az olimpiai pályázatról még nincs kormányzati álláspont, azt utolsóként alakítják majd ki.
Fürjes Balázs a megrendezés kockázatai között említette a korrupciót és ennek kapcsán úgy fogalmazott: “az olimpiát leginkább a butaság és a tisztességtelenség teheti tönkre”.
A magyar olimpikonok nevében Nagy Tímea, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó arról beszélt, hogy minden sportoló álma, hogy részt vegyen az olimpián, és, ha Magyarországon olimpia lesz, az maga a csoda.
A vitában Tokody Marcell, a Jobbik képviselője Budapest nemzetközi hírneve szempontjából fontosnak nevezte az olimpiát, amit ezért elvi alapon támogatnak is. Ugyanakkor szerinte nagyon sok kockázati tényező van, amire eddig nem kaptak megnyugtató válaszokat. Példaként említette, a költségek megítélését, a közlekedési problémákat, valamint a létesítmények későbbi hasznosíthatóságát.
A DK képviselője, Gy. Németh Erzsébet azt mondta, jelenleg sem Budapest, sem Magyarország gazdasági helyzete nem engedi meg az olimpia rendezését.
Horváth Csaba szocialista képviselő a sikeres pályázat garanciájaként kezdeményezte, hogy ellenzéki delegáltak is kerülhessenek az olimpiai bizottságba. “Álmodjunk közösen, ahogy eddig” – mondta, majd hozzátette, bízik a sikeres pályázatban.
Csárdi Antal, az LMP képviselője életszerűtlennek nevezte az olimpiarendezés gondolatát, ugyanis szerinte azt a londoni játékok tizenötödéből szeretnék megrendezni, amit irreálisnak tart.
Karácsony Gergely, a PM zuglói polgármestere azt mondta, elsősorban a korrupció jelent súlyos kockázatot a magyar olimpiára, amellett, hogy Magyarország szegény országként most sem tud eleget költeni például az egészségügyre, oktatásra. Megjegyezte azonban, hogy ennek ellenére a véleménye az igen felé hajlik, hiszen nagy lehetőséget is lát a pályázatban.
Kocsis Máté, a Fidesz álláspontját ismertetve elmondta, Magyarország képes lenne zökkenőmentesen lebonyolítani egy olimpiát, ami Budapest mellett több vidéki nagyvárosnak is kedvezne. A kormánypárti politikus köszönetet mondott azon ellenzéki képviselőknek, akik – mint fogalmazott – a napi pártpolitikai kérdéseken felülemelkedve támogatják a kandidálást.
A vita végén Tarlós István főpolgármester azt mondta, szerény, rokonszenves összefogásra van szükség a siker érdekében. Budapest csak nyertese lehet az olimpiának, hiszen a játékok a város infrastruktúrájának fejlesztését is eredményezi majd – fejtette ki, majd kiemelte, a magyar sportolók is megérdemelnek egy hazai olimpiát, hiszen az újkori történelemben ők hozták a legnagyobb dicsőséget az országnak.
Az ülésen több olimpikon is megjelent, köztük Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, volt köztársasági elnök, valamint Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, akit 80. születésnapján köszöntöttek.
A testület döntését tapssal fogadták a jelenlévők.
A MOB a február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét, majd június 10-i közgyűlésen arról határozott, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását.
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.
