Az 1920. június 4-i diktátum évfordulója apropóján tettünk fel kérdéseket dr. Raffay Ernő budapesti történésznek, akinek Trianon előzményei és annak következményei az egyik kutatási területe. A jeles tudós sokszor okozott fejtörést megállapításaival az ún. „baráti szomszédos országok” történészeinek, politikusainak a témában, hiszen – amint látjuk – a történelmet lehet utólag megképzelni és megírni, ám a tények kegyetlenek – nem olyan tapintatosak, mint mondjuk az 1990 utáni alapszerződések.

– Miben különbözik megannyi más európai békekötéstől a trianoni?
– Legfontosabb különbség az aránytalansága. Ha megvizsgáljuk a 19–20. század 1920 előtti békekötéseit, azt látjuk, hogy egyetlen, katonailag vesztes országot sem csonkítottak meg olyan nagy arányban, mint a Magyar Királyság területét. Elvették az országterület 71,3%-át, a népesség kétharmadát. 1815-ben, amikor végleg leverték a napóleoni Francia Császárságot, területének elenyésző részét vették el, azaz méltányos békeszerződést kötöttek a nagy vesztessel. A 18–19. század orosz–török háborúi után a két keleti nagyhatalom egyike sem akarta túlságosan megalázni a másikat, gondolván a következő évtizedekre. Az 1870–1871. évi porosz–francia háború után a német győztes ugyan Versailles-ban kiáltotta ki a Német Császárságot (1871. január 18-án), ami porig alázta a francia nemzettudat két tartópillérét (gloire és grandeur), területcsonkításbéli aránytalanságot nem követtek el. Mindössze a két, német többségű tartományt, Elzászt és Lotharingiát csatolták el (igazságosan!) Franciaországtól. Ezt az összecsapást megelőzte az 1866. évi porosz–osztrák háború, amelyben a poroszok legyőzték Ausztriát, amivel ugyan eldöntötték, hogy a német egység megvalósítását a Porosz Királyság végzi el, valamint kiszorították az egykori Német Nemzet Szent Római Birodalmából a Habsburg-dinasztia vezette Ausztriai Császárságot – a poroszok, okosan, a jövőre gondolva, mégsem csonkították meg Ausztriát. Így aztán 1867 (Habsburg–magyar kiegyezés) és 1879 októbere (Németország és az Osztrák–Magyar Birodalom katonai szövetsége) után létre is hozták az összesen 1 millió 251 ezer km² nagyságú Középponti Hatalmak nevű katonai szövetségi rendszert. Nos, e hatalmas katonai szövetség léte, illetve az 1894–1907 között létrehozott antant ellentétei alakították ki azt az alaphelyzetet, amelyben egyes európai nagyhatalmi vezetők azt gondolták, egy jövendő nagy háború után úgy tudják majd örökre biztosítani a békét, ha a leendő veszteseket porig alázva, elveszik tőlük az életlehetőségeiket. Éppen ezt tették az egész Habsburg Birodalommal, benne a Magyar Királysággal 1920-ban.

A békediktátum külső okai

– Milyen okai voltak a trianoni „békeszerződésnek”?
– Trianonnak külső és belső okai vannak. A külső okcsoport két területből áll: a nagyhatalmi okcsoport és a szomszédos országok okcsoportja. A nagyhatalmi okcsoport abból a történelmi igazságból indul ki, hogy a történelem formálói szinte mindig a nagyhatalmak. A Magyar Királyság (325 ezer km²) területének szétdarabolása előtt, az Osztrák–Magyar Birodalom (676 ezer km²) részeként Európa (Oroszország utáni) második legnagyobb területű, több mint 50 milliós népességű nagyhatalma volt. Az akkori európai nagyhatalmak pedig 1879 és 1907 között két nagy katonai tömbbe szervezkedtek alapvető érdekeik szerint; a kisebb országok vagy az egyik, vagy a másik nagyhatalmi-katonai tömbhöz csatlakoztak (pl. Románia 1883-ban a Középponti Hatalmakhoz). A Magyar Királyság 1879-től a Német Birodalom katonai–politikai szövetségese volt, s amikor a nagy háború az antant (Anglia, Franciaország, Egyesült Államok) győzelmével végződött, a győztesek közül főleg Franciaország azt akarta elérni, hogy Németországnak soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese: emiatt szétzúzták a Monarchiát, s mindenekelőtt az etnikailag és katonailag egységesebb Magyar Királyságot. Elsősorban emiatt támogatták a román és szerb területelvevő szándékokat, Csehországot pedig amiatt is, hogy ellensúly legyen Ausztriával szemben, az esetleges Anschluss-szal szemben. Magyarország e nagyhatalmi játszma első s legnagyobb vesztese. Megjegyzem, Németország 1919. évi megalázása vezetett a második világháború kirobbanásához is.

– Nézzük a szomszédos országok szerepét…
– Általában ezt ismerjük a legrészletesebben. A velünk keverten élő, illetve egyes szomszéd népek már a 18. század végétől rendszeresen, visszatérően, általában fegyveresen is fölléptek a magyar állam és a magyarok ellen. E támadások okai között a Habsburg-ház magyarságot gyöngítő tevékenysége, valamint a török háborúk magyar létszámot kisebbítő hatása is benne található. 1914 előtt csehek, románok, szerbek és szlovákok tényleges terveket dolgoztak ki a magyar terület megcsonkítására, elvételére. Részletezés nélkül: a román politikusok általában a Tisza folyóig képzelték Románia határainak kiterjesztését; a csehek a Győrtől, Balassagyarmattól, Salgótarjántól, Miskolctól délre húzódó vonalig; a szerbek a Pécstől, Bajától, Szegedtől északra, Temesvártól keletre húzódó vonalig akarták kitolni határaikat. Ehhez képest (viccesen szólva) a trianoni határaink sokkal jobbak lettek! Ezeket a területeket természetesen a monarchiabéli magyar nagyhatalomtól csak európai háborúval lehetett elvenni, tehát a szomszéd népek vezetői érdekeltek voltak a világháború kirobbantásában. Politikájukat 1914 előtt az antanthatalmak érdekei mentén, azokhoz igazítva alakították. (Napjainkban pedig, a megszerzett, s a mai napig megszállásuk alatt tartott magyar területek megtartása érdekében ezek az országok a NATO kiszolgálói, kivéve a szerbeket, akik alapvetően oroszbarátok, viszont éppen a területük megtartása céljából lavíroznak a NATO és Oroszország között.)

Jobb határokat is elérhettünk volna

– Nem mehetünk el amellett, hogy Trianonnak belső okai is voltak.
– Így van, a magyarok is követtek el súlyos hibákat, amelyek belülről megosztották, tehát gyöngítették a társadalmat. A belső okok közül elsősorban a magyarok kicsiny, a nem-magyarok nagy számát, valamint a bonyolult etnikai és vallásfelekezetbeli helyzetet emelem ki. 1867-ben, a kiegyezés évében az összlakosságnak csak 44,4%-a volt magyar, s ez az arány 1910-ben „följavult” 54,5%-ra. Azonban – mivel a liberális magyar kormányok nem tiltották az idegen elemek bevándorlását – a magyar etnikum aránya csak az 1910-ben már 911 ezer zsidóval ment ötven százalék fölé. Ezek egy része keresztény vallásfelekezetre váltott, azonban mivel zsidó nemzetiség nem szerepelt a népszámlálások kérdőívein, ők magyarnak vallották magukat. Ez persze komoly előnyöket jelentett, s a magyar liberális fölfogás hívei nem gondolták, hogy a bevándoroltak soraiból kerülnek majd ki a kereszténység elleni harc, a szabadkőművesség, a szociáldemokraták és a későbbi kommunisták radikálisai. 1914 előtt a magyar értelmiség legjobbjai (gróf Tisza István, Herczeg Ferenc, Bangha Béla, Prohászka Ottokár stb.) azt vették észre, hogy a budapesti sajtóban (kivétel nélkül) minden nap gyalázzák a kereszténységet, sőt, a szót, hogy ’magyar’, szitokszóként használják a sajtó liberális és szocialista részében. Amikor aztán eljött a háború, a baloldal e két irányzatához tartozó személyek elkezdték a hadsereg és a hátország föllazítását, ami oda vezetett, hogy 1918. október végétől három kormány is (Károlyi-, Berinkey- és a népbiztosok tanácsa) ezekből az (jórészt zsidó nemzetiségű) embe­rekből alakult meg. Felelősségük az ország szétdarabolásában vitathatatlan: nélkülük valószínűleg jobb (de mindenképpen csonka) határokat érhettünk volna el.

– Mi váltotta ki a második belső okot, a társadalom teljes körű politikai szétdarabolását?
– A hazai liberalizmus gyakorlatilag parttalanná vált 1914-re. Ez azt jelenti, hogy a kormányok elkövették azt a hibát, hogy a nemzet nyilvánvaló ellenségeit szabadon engedték működni. Ilyen csoport volt például a szabadkőműves Martinovics-páholyban tiltott módon megalakult Országos Polgári Radikális Párt (Jászi, Ady stb.), amely majd 1918-ban a szociáldemokrata párttal és Károlyi Mihály Függetlenségi Pártjával kormánykoalíciót alkot. A politikai élet szétverését jelentette akkoriban a képviselőházi obstrukció: ez azt jelenti, hogy az ellenzék, széttördelve a törvényhozás normális menetét, nem engedte időben meghozni az államot-nemzetet védő legfontosabb törvényeket (pl. a véderőtörvényt). Ez Magyarország és a birodalom belső és külső, katonai meggyöngítését jelentette.

A szabadkőművesség szerepe

– Trianon bekövetkeztében ilyen nagy szerepe volt a szabadkőművességnek?
– A hazai szabadkőműves szervezet szabad, ám titkos működésének engedélyezése a harmadik belső ok. A szabadkőművesség radikális páholyai ugyanis a haladás, modernizáció, szabadság stb. jelszavainak bevetésével gyökeresen át akarták alakítani a hagyományos Magyarországot, jelszavaik ismételgetése mögött azonban a legnyersebb hatalomátvételi szándék húzódott meg. A kérdésre, hogy a magyarországi szabadkőművesek szét akarták-e darabolni Magyarországot, válaszom: nem szétdarabolni akarták, hanem szabadkőműves többségű képviselőházzal s kormánnyal az egész ország fölött át akarták venni a főhatalmat. Szabadkőműves országot akartak megalakítani, kihasználva a katonai összeomlást. Amikor 1920. május 18-án a már horthysta kormány belügyminisztere, Dömötör Mihály föloszlatta e szervezetet, rájuk hárította az ország összeomlását. A szabadkőműves Károlyi-, majd Berinkey-kormány ugyanis visszavonta a hadsereget, ahelyett, hogy a benyomuló román, szerb és cseh katonaság elleni védelemre adott volna parancsot. Károlyi hibája kettős: szabadjára engedte a radikális szabadkőműveseket, valamint elmulasztotta az ország megvédését.

– Ezek szerint kijelenthető, hogy tudatosság és céltudatosság sújtotta a magyar államot és nemzetet?
– Igen, a legnagyobb mértékben, hiszen a nagyhatalmak készültek a revánsra, illetve Anglia a valóban szédületes német gazdasági fejlődés erőszakos megállítására; valamint a magyarok három szomszédja előzetes, térkép-rajzolás mellett komoly katonai fejlesztéssel készült Magyarország szétdarabolására. Az eredmény lehangoló lett. 1919-ben, amikor a békekonferencián megmutatták az antanthaderő főparancsnokának, a francia Foch marsallnak a Németországgal aláírandó békeszerződés tervezetét, a tábornok ezt mondta: Uraim, ez nem békeszerződés, hanem fegyverszünet húsz évre. Nos, 20 és fél év múlva Hitler és Sztálin megtámadta Lengyelországot. A többit tudjuk. Magyarországot pedig rákényszerítették az egyébként helyes és eredményes (négyszeres területi revízió!) revíziós kül- és biztonságpolitikára. Íme, mit tesz egy rossz békeszerződés! A trianoni békeparancsot (három, Pozsony melletti magyar falu elvételével súlyosbítva) megerősítette az 1947. évi párizsi békeszerződés 1. §-a (ez van most érvényben határainkra nézve). Eszerint Magyarország határai (tehát a jelenlegi magyar–román határvonal is) az 1938. január 1-jei állapot szerint állíttatnak vissza. 1938. január 1-jén pedig az 1920. évi szerződés határvonalai voltak érvényben, hiszen az első területi revízió, az I. bécsi döntés 1938. november elején lépett érvénybe.

Amerika hadszíntere leszünk

– Mit rombolhatott e diktátum a magyarság életén 95 év alatt?
– 1920 óta a trianoni utódállamok politikája a magyarok megsemmisítésére irányul. Lásd például az 1923-as, az 1938-as és a jelenlegi román alkotmány 1. §-át: cél a homogén nemzetállam kialakítása. Az összes többi „eredmény” mind e szándékoknak köszönhető: rombolják a magyar nemzettudatot, tönkreteszik a magyar iskolarendszert, az autonómiáról még beszélni sem lehet, stb., stb. Személyes véleményem szerint 2015-ben is változatlanul léteznek az 1920-as helyzet negatívumai, tehát a helyes magyar külpolitikának a terület-revízióra kell törekednie. Annál is inkább, mivel az összes nemzetközi szerződés de facto és de iure megengedi az európai határok békés tárgyalások utáni megváltoztatását.

– Lehet-e várni enyhülést környezetünkben? Honnan, hogyan?
– Az enyhülést várni a román, szlovák, szerb stb. államhatalomtól önmegtévesztés, illúzió. Vegyük észre a történelmi tények ezreit: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket. Ami pedig az európai helyzetet illeti, a NATO bővítése Kelet-Európában nem más, mint a nyugati nagyhatalmak, mindenekelőtt az USA hadszíntér-kibővítő tevékenysége, hogy a leendő oroszellenes háború Kelet- és Közép-Európát, ennek népeit sújtsa, ne a Nyugatot. Csodálkozom, hogy Bukarestben mintha nem látnák, hogy egy esetleges orosz–amerikai erőpróba közben a román fővárosból mindössze egy füstölgő kráter maradna… Isten óvjon ettől! Az Európai Unió pedig nem más, mint a nyugati termelőtőke piackiterjesztése a huszonegy millió románra, a negyvenmillió lengyelre, a tízmillió magyarra stb. Modernizálást alig, kizsákmányolást minden mennyiségben kaptunk, románok, lengyelek, magyarok stb. egyaránt. Megítélésem szerint a román érdek nem az egységes román nemzetállam, hanem a román–magyar békés tárgyalások után kialakított új államszerkezet (például: autonómia, de más is elképzelhető!) lenne. Egyszóval a helyzet rossz, de nem reménytelen. Egy nemzet jövője, bármelyik nemzetre gondolunk, az érdekek helyes fölismerésétől függ.

* * *
Raffay Ernő (sz.: 1948) történész, politikus, 1990-től 1993-ig országgyűlési képviselő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára. Egyetemi tanár, alapította és vezette a Balkanisztikai Kutatócsoportot, 1989–90-ben az Erdélyi Szövetség társelnöke, 1993–94 a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Művei közül: Erdély 1918–1919, Trianon titkai (1989–1992 között hét kiadás), A vajdaságoktól a birodalomig – az újkori Románia története, Magyar tragédia, Harcoló szabadkőművesség, Küzdelem a katolikus egyház ellen, Politizáló szabadkőművesség – Jászi Oszkár és a Martinovics-páholy államellenes tevékenysége, Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesek I–II., A gróf emigrált, az író otthon maradt – Wass Albert igazsága; Balkáni birodalom – Nagy-Románia megteremtése.

Czegő Zoltán
erdely.ma – Székely Hírmondó

Reklám

Török Tilla, Junior Príma díjas népi előadóművész képviseli Magyarországot Kazahsztánban

Török Tillát és testvéreit Török Flórát és Török Dancsó Ádámot érte a megtiszteltetés, hogy egyedüli magyar és egyben közép-európai előadóművészekként képviseljék Magyarországot a 2015 június elején megrendezésre kerülő nemzetközi népzenei- és világzenei fesztiválon, a „The Spirit of Tengri”-n. Kazahsztán legnagyobb városában, Almatyban ezen a nagy volumenű rendezvényen a „kelet népei” mutatkoznak be, ahol egy-egy népi előadóművész képviselteti magát országonként. A kazah szervezők az interneten találtak Tillára, akit a szervezők több száz videó alapján választották ki a nemzetközi vendégszereplésre.

„Tengri szelleme fesztivál”

A Tengri hit a sámánizmus egy már továbbfejlődött változata, amelyben már a társadalomszervezési minták is benne vannak. Ezen ősi természetvallás és tudásrendszer meghatározó volt őseink életében. E hitvilág közvetítői a táltosok, akik gyógyítók is egyben, ezért ezt a hitet magyarul Táltos hitnek nevezzük. A nagy Tengri tiszteletére meghívják a sztyeppei népeket erre a nemzetközi fesztiválra, azért, hogy a zenén keresztül erősítsék a testvéri kapcsolatokat. A kazahok minket, magyarokat a legtávolabbra vándorolt testvérnépnek tartanak.

A fesztivál résztvevő országai: Kazahsztán, Oroszország, Buryatia, Tuva, Kína, Mountain Shoriya, Altay, Yakutiya, Ecuador, UAE, Kirgizisztán és Mongólia. Magyar előadóművész első alkalommal mérettetheti meg magát a fesztiválon.

„Megmaradásunk záloga a magyar kultúra”

„Gyermekkorunk óta a zene és ezen belül is a népzene szeretetére neveltek szüleink bennünket, nem meglepő, hogy hivatásomnak választottam ezt az utat, többek között azért, mert hamar megértettem, hogy a népzene és saját kultúránk ismerete és továbbadása megmaradásunk záloga. A magyar népzene az, ami nem hagyja elkallódni a lelkünket, bárhová is sodor az élet. Ahhoz, hogy szinte teljességében bemutathassuk magyar népzenei örökségünket, úgy gondolom, elengedhetetlen, hogy zenei névjeggyel induljunk útnak. Ennek érdekében saját népzenei CD-m is megszületett, amit testvéreimmel, Török Flórával és Török Dancsó Ádámmal közösen álmodtunk meg. A lemezen hallható dallamok eddigi életem sorsfordulóinak zenei lenyomatai, vagyis egy délvidéki harcos amazon háborús élményei, könnyfakasztó történetei és önfeledt gyermeki rácsodálkozása a világ dolgaira. A fesztiválon testvéreimmel együtt mutatjuk be a csodálatos Kárpát-medence egyedülálló dallamkincsét. Erre a különleges alkalomra egy kazah népdallal is készülök, mely kísérteties egyezést mutat egyik legismertebb népdalunkkal, ami nem más, mint a „Tavaszi szél vizet áraszt” című” – mondta Török Tilla.

A fesztivál világzenei színfoltját Magyarországról a Fonogram – díjas Holdviola zenekarral képviselik majd, amelyben Tilla a front énekesnő. A zenekarhoz csatlakozik továbbá Tóth Zsombor, aki magyar dudán közreműködik a magyar előadásban.

Török Dancsó Ádám, 2015 augusztusában Clevelandben érkezik, mint Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas, akkor élőben is beszámol a kazahsztáni turnéjukról.

Reklám

A magyar kormánynak a következő parlamenti választásig még három esztendő, tehát elegendő idő áll rendelkezésére a most felvázolt célok eléréséhez – értékelte a Nézőpont Intézet Orbán Viktor kormányfő Ötéves a kormányzás című konferenciáján elhangzott beszédét pénteken.

 

Az elemző- és kutatócég az MTI-hez eljuttatott gyorsjelentésében azt írta: a kormányfő beszédének kulcsgondolata, hogy az eddigi eredmények azt mutatják, a kormányzás alapjai stabilak, az ország gazdasági mozgástere az elmúlt öt esztendőben szélesedett.

A kormányzás jövőbeli célja ezért Orbán Viktor szerint az, hogy minél többen személyes sikerként is megéljék az ország eddig elért eredményeit – tették hozzá. A miniszterelnök által középpontba állított “polgári berendezkedés” gondolata így a középosztályhoz tartozók számának növelésére, az életminőség javítására utal, melynek megvalósítása a rendszerváltás óta most először került reális közelségbe – írták.

Hozzáfűzték: mindez azért is fontos, mivel a hétvégén megtartott lengyel államfőválasztás is megmutatta, a stabil alapok és az egyértelmű gazdasági sikerek önmagukban még nem nyújtanak kellő biztosítékot egy kormányerőnek az újrázáshoz.

A beszéd másik fontos pontjának a kutatóintézet azt nevezte, hogy a stabil alapok megőrzéséhez elengedhetetlen erős kormányzás mellett megértő, “figyelmes” kormányzásra is szükség van. A kormányfő a Nézőpont Intézet szerint ezzel rácáfolt politikai ellenfeleire is, akik rendszeresen azzal vádolják, hogy tévedhetetlennek tartja kormányzását.

Felhívták a figyelmet arra is: a miniszterelnök fontos erénynek vélte a cselekvésből szükségszerűen adódó hibák felismerését és kijavítását, hogy a kormányzás – a korábbi kormányokkal ellentétben – ne szakadjon el az emberközpontú gondolkodástól. Mindez – kiegészülve az életminőség javításának hangsúlyozásával – azt is jelenti a kutatócég szerint, hogy míg a kormányfői beszédben egyaránt ellenfélként megjelölt két politikai tábor, a Jobbik és a baloldal radikalizálódik, a kormányfő a higgadt, nyugodt kormányzóképes erőt képes megjeleníteni a magyar politikában.

A gyorselemzés a beszéd lényeges gondolatának nevezte Magyarország európai uniós és NATO-tagsága melletti egyértelmű kiállást. Mint írták: azzal, hogy a miniszterelnök jelezte, szükség esetén vitát kell folytatni e szervezetekkel, “valójában középre pozícionálta magát a Jobbik és a baloldal végletes megközelítésmódjához képest”. A miniszterelnöki vízióban megjelenő nemzeti önállóság ugyanis nem jelent sem a Jobbik által előtérbe helyezett nemzeti különállást, sem a baloldal által hirdetett kényszerű önfeladást – emelte ki a Nézőpont Intézet.

Hozzátették: a nemzeti érdekek felismerése és érvényesítése természetes, bevett és elfogadott e szövetségi rendszereken belül, anélkül, hogy bárki megtagadná e közösségekhez tartozását. A kormányfő egyértelműen megerősítette tehát, hogy “a bátor kezdeményezésektől függetlenül politikája nyugati orientációjú”, és Magyarországra a nyugati szövetségesi rendszer egyenrangú tagjaként lehet tekinteni – írták.

napigazdasag.hu

Reklám

Székesfehérvár, 2015. május 29., péntek (MTI) – Hazánk nemzeti érdeke lenne, hogy az országhatárokon a GMO-szennyezett élelmiszerek és takarmányok megállíthatók legyenek – hangsúlyozta az LMP társelnök-frakcióvezetője pénteken Székesfehérváron, ahol országjárása keretében tartózkodott.

Schiffer András szerint ugyanilyen nemzeti érdek lenne a termőföldek kivonása a tőke szabad áramlásából és a helyi közösségek tulajdonában adása, a kisebbségek autonómia törekvéseinek elismertetése az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi egyezmény elutasítása vagy a Kárpát-medence környezetbiztonságának megteremtése például a cián uniós tilalmának biztosításával.
Fejér megyében tett látogatására utalva elmondta, találkozott Kajászón a helyi gazdákkal, akiknek ügye elrettentő példája a Fidesz birtokpolitikájának, amely azokat a gazdákat fosztotta meg a földtől, akik bíztak a családi gazdák helyzetbe hozásában. A kormány ezzel szemben nem a családokat, hanem csak bizonyos családokat hozott helyzetbe, éppen Fejér megyében – tette hozzá.
A politikus Orbán Viktor pénteki, a kormány elmúlt öt évét  értékelő beszédére  reagálva közölte, a miniszterelnök kalandorpolitikát folytat, amelynek köze sincs a nemzeti érdekérvényesítéshez, hiszen az általa felsorolt, nemzeti érdekekbe tartozó ügyek közül egyetlen egyért sem állt ki az unióban. Kiemelte: a kormányfő az elmúlt öt évben a nemzet érdekérvényesítő képességeit felszámolta, „saját hatalmi gőgje, különböző eszement ötletek oltárán feláldozta a nemzeti érdekeket”, holott Magyarország érdekei nem egyenlők a miniszterelnökével.
Schiffer András hangsúlyozta: nemzeti érdekérvényesítésre szükség van az EU-ban, de ahhoz olyan kormány és olyan politika kell, amely felismeri azokat.

Forrás: MTI

Reklám