Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany diszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú, szelíd rekettye, Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka. S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz Szívemből míg felér bús ajkamra a sóhaj, Vihar már nékik az, váratlan sodru vész, S megreszket az egész szelíd arany hajóraj.
Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén, Tűrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. Tűrjétek kedvesen, ha lelkének komor Bányáiból a bú vihedere kereng fel, Ti nem tudjátok azt, mily mondhatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy – ember!
Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok S a sűrű napsugár forró arany verése Gond nélkül gazdagúló mélyetekig csorog, Méz- s illatrakománnyal teljülvén gyenge rése; Ti súlyos, drága gyöngyként a hajnal harmatát Gyüjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után, Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát Az öntudat nem űz, a konok kapitány.
Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét A kínok vasszöge szorítja össze testté, S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét, Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté, Bár fájó szögeit már a létentúli lét Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza: A néma szirteken békén omolni szét S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa.
És hát a többiek?… a testvér-emberek, E hányódó, törött vagy undok, kapzsi bárkák, Kiket komisz vitorlák vagy bús vértengerek Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák, – Ó, a vér s könny modern özönvizébe vetve Mily szörnyü sors a sok szegény emberhajóé: Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se, Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Nóé.
Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, Egy boldog remegés, és felpiheg sohajtva A fájó ősanyag: immár a kínnak vége! S reszketve megnyilik egy lótusz szűzi ajka, S kileng a boldog légbe a hószín szárnyu Béke.
Lábaim úgy taposnak, s úgy maradnak meg ezen a földön, mint a körmöm, mely hozzá nőtt ujjaimhoz. Világomhoz, s világodhoz már nincs mit hozzá tenni, csak a szeretni kényszerét, mint lelkünk ékszerét. Áldott ez a táj. Néha sajog, néha fáj, de úgy térdel a hitért, a megvalósult álmokért, mint játékát kereső gyermek, kinek a fenekére vertek, mert rossznak mondták, s félre értették minden gondolatát. Itt a Nap is másképp kel. Reggeli csókjával átölel, magához húz mint egy testvért, s ha kisért lidérces gondolat, kiöli belőlem a gondokat. A fák csak nekem teremnek. Ágaikból házat szülnek, s ha nem lenne hol laknom, alattuk megtalál az irgalom. Ahány lábakelt virág elindul a réten, s velem jön szépen, születéstől a halálig, tervektől a megvalósulásig, az mind magyar. Rám terül s eltakar. Megvéd álnok árulástól, igaznak mondott hazugságtól, az öntelt beképzeltségtől, a művészietlen művészektől. Megvéd mindentől. Álattól s embertől, s emberálattá teremtettől. Olyan isteni ez az egész. Kicsi s még is kész. Kicsi, mert elrabolták, mert feldarabolták, mint a vadak a koncot, s bár láttunk törököt s labancot, németet és oroszt, néha egy-két poroszt, vagy büszke franciát, egyik sem okozott olyan galibát, mint önjelölt vezéreink, akik azt mondják, hogy véreink, pedig csak azt tudják, hol a Duna-kanyar, de fogalmuk sincs arról, hogy mi a magyar. Itt élnek, s itt gazdagodnak, mondván magukat magyarnak, mert így jobban hangzik, s amíg taps hallik a bolondok tömegéből, addig életet élnek az életünkből. El is mehetnék. Mondták, s ígérték, hogy máshol jobb lesz, máshol szebb lesz, talán pénz is húzza majd zsebemet, s gondatalanul élhetem életemet. Most szegény vagyok. Mint a költők s minden magyarok, átkozott életet élek, ahol halni látszanak a remények, ahol kinevetik ha éhezek, s csak úgy számolom az éveket, hogy mennyi van még hátra, ebben az elátkozott világba. Magyarságom még is megmarad. Leírnak, s elutasítanak azok, kik megmondják mi a költészet, s honnan ered a művészet. Ők azok, kik tollat sosem fogtak, kikből nem jött ki önálló gondolat, csak mások majmolása, jól hangzó mondatok betanulása, átkozottul rossz előadása egy színdarabnak, amiben ők maradnak a negatív hősök, mert az ősök szelleme, s végtelen hazaszeretete nem engedi őket győzni, s nem engedi fölénk kerekedni. 2015.05.28.
Liebe Attila frissen kiadott verseskötete, az Útkeresők,megrendelhető a következő weboldalon: https://publioboox.com/hu_HU/utkeresok
A BOCSKAI RÁDIÓ 414. honismereti rejtvényjátéka. 2015. június 7.
414. honismereti rejtvényjáték - 2015. június 7.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Kaczvinszky Tamásné Borbála.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (alsó emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
A szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok az EP elé kerülő állásfoglalásban arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy szeptember 15-ig készítsen jelentést a jogállam és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről. Az Európai Néppárt szövegtervezete ugyan kritikus, de nem tart szükségesnek semmilyen következményt Magyarországra nézve a halálbüntetésről szóló vita felmelegítése és a bevándorlási kérdőív egyébként általuk is határozottan megbélyegzett tartalma miatt. Az EP plenárisa június 10-én szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról.
Öt pártfrakció dolgozott ki saját állásfoglalás-tervezetet az EP jövő heti plenárisára a magyarországi helyzetről, ami a témáról szóló néhány héttel ezelőtti plenáris vitát hivatott lezárni. A szocialisták és demokraták, a zöldek és a liberálisok verziója nagyon hasonló nyomvonalon halad és csak apróbb részletekben tér el egymástól.
Az Európai Néppárt verziója ugyancsak kategorikus a halálbüntetésről szóló vita felmelegítésének és a bevándorlásról szóló magyarországi konzultáció hangvételének kérdésében, de a másik három pártcsoporttól eltérően nem helyez kilátásba következményeket Magyarországgal szemben. Végül a konzervatívokat tömörítő Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szóvivője azt mondta a BruxInfo érdeklődésére, hogy Orbán Viktor világossá tette az álláspontját a halálbüntetés kérdésében, és ha az EU-szerződés megsértésének gyanúja felmerül, akkor az ECR szerint az Európai Bizottságnak, és nem pedig a politikai testületnek számító Parlament hivatott eljárni.
A zöldek, a szocialisták és a liberálisok egymáshoz nagyon közelálló, számos pontban szó szerint megegyező állásfoglalás tervezete arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy aktiválja a tavaly márciusban elfogadott jogállamisági keret első fázisát, és “haladéktalanul vegye górcső alá (az úgynevezett mélyreható nyomon követési folyamat keretében) a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetét Magyarországon”, felmérve azt, hogy fennáll-e az uniós értékeknek a potenciális rendszerszintű, vagy súlyos megsértése. A három pártcsoport arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 2015. szeptember 15. előtt terjesszen elő egy jelentést erről a kérdésről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Az is közös a három állásfoglalás-tervezetben, hogy elmarasztalják a tagállamokból álló Tanács reakciójának hiányát a legutóbbi magyarországi fejleményekre. Egyúttal felszólítják az EU Tanácsát és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét), hogy következő ülésükön vitassák meg a témát és fogadjanak el következtetéseket a magyarországi helyzetről.
Miközben a legnagyobb parlamenti frakció, a Fidesz-KDNP-t is a sorai között tudó Európai Néppárt szövegtervezete nem helyez kilátásba következményeket, a halálbüntetés felmelegítésének és a magyar bevándorlási kérdőív minősítésének kérdésében érdemben nem tér el a baloldali pártok és a liberálisok véleményétől. Egyedüliként (pontosabban az ECR-hoz hasonlóan) ugyanakkor üdvözlik Orbán Viktor kötelezettségvállalását, hogy Magyarországon nem vezetik be újra a halálos ítéletet.
Konkrét név említése nélkül, de mintegy a magyar miniszterelnöknek címezve ugyanakkor hangsúlyozzák egy tagországi miniszterelnök felelősségét az uniós értékek népszerűsítésében és abban, hogy “jó példával járjon elő”. Az EPP a lehető legkategorikusabban megismétli, hogy a halálbüntetés ellentétes az EU alapvető értékeivel és az uniós joggal, ennélfogva “lezárt ügynek tekinthető az EU-n belül”.
Miközben a néppárti tervezet minden tagállam szuverén jogának ismeri el, hogy kikérje állampolgárai véleményét fontos ügyekben, arra is felhívja a figyelmet, hogy “ezeknek a konzultációknak a kormánynak a felelős kormányzásra való készségét kell tükröznie, ami a demokratikus politikai megoldások biztosítására és az alapvető európai értékek tiszteletben tartására irányul”.
Az EPP ugyanakkor úgy látja, hogy “a Magyarországon a bevándorlásról és a terrorizmusról elindított konzultáció tartalma és nyelvezete nagyban félrevezető, egyoldalú és kiegyensúlyozatlan”. Amiatt is sajnálkozásának ad hangot, hogy a konzultációs kérdőív az EU intézményeire és azok politikáira hárítja a felelősséget, miközben a felelősség a tagállamokat terheli. Arra is emlékeztet, hogy a tagállamok teljes mértékben részt vesznek az uniós jogalkotási folyamatban.
A néppárti szöveg Magyarország megemlítése nélkül elmarasztalja a szélsőséges nacionalizmus és a szélsőséges pártok újjáéledését, mind a bal-, mind pedig a jobb oldalon, ami a politikai pártok demokratikus spektrumának is kihívást támaszt. “Ebben az összefüggésben sajnálja, hogy léteznek demokratikus pártok, amelyek populista érveket használnak a szélsőséges pártok visszaszorítására”. Az EPP meggyőződésének ad hangot, hogy az uniós kormányoknak kezdeményezést kell tenniük a bal- és jobboldali szélsőséges pártok felszámolása érdekében, és meg kell cáfolniuk leegyszerűsítő állításaikat, amelyek megkérdőjelezik az európai projektet és veszélybe sodorják az európai értékeket.
Arra is felkérik az EU összes tagállamát, hogy konstruktívan vegyék ki részüket a közelmúltban bemutatott európai migrációs stratégiának szentelt vitában.
A három már említett pártcsoport leszögezik, hogy bármely tagállam, amely visszahozná a halálbüntetést, megsértené az uniós szerződéseket és az EU alapvető jogi chartáját, és az EU-alapszerződésben foglalt értékek súlyos áthágása a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás elindítását vonná maga után.
Mind a három párt súlyos szavakkal elmarasztalja a kormány által a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció kérdőívét, ami “idegengyűlölő félreértelmezésekre épít, és összemossa a menedéket kereső migránsokat a biztonsági fenyegetésekkel”. A három pártcsoport mindegyike felszólítja a magyar kormányt a kérdőív azonnali visszavonására.
A 20. század a magyar tragédia százada, egyben a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt magyarok tragédiájáé, akik közül sokak nyughelye sem ismert – mondta Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke szombaton Siófokon.
A Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Foglyok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) 25. jubileumi találkozóján a volt miniszterelnök hozzátette: a Trianon utáni nemzedékbe mélyen beleégett a két világháború közötti fő gondolat, a revízió eszméje, ebben akkor egységes volt az ország. Egy egész generáció készült arra, hogy visszaszerezze az elcsatolt területeket; a Szovjetunóba hurcolt politikai elítéltek és kényszermunkások áldozata ezzel függ össze – mondta.
A kort és azt a nemzedéket “évtizedeken át gyalázó történetírás” elnyomja az igazságot. A haza szellemileg még nem egészséges, de a levegő már tisztább, küzdeni kell azért, hogy az “igaz” szó igazságot jelentsen – fogalmazott.
Boross Péter a jelenlévők között külön köszöntötte az idén századik évébe lépett vitéz békei Koós Ottó alezredest, aki 1944 és 1955 között volt politikai elítélt a Szovjetunióban, majd azt követően politikai okokból hat évre Magyarországon is bebörtönözték. A veterán tisztet levélben köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő azt írta: Koós Ottó életével példát mutat a katonai akadémia mai növendékeinek és minden magyarnak.
Kun Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy a Szorakész tagjai “életükkel győzték le a kommunizmust azzal, hogy bár a diktatúra akarta ketté törni életüket, azt nem hagyták. Sem bűnösek, sem hibásak nem voltak egy elveszett háborúért”.
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) tagja Szolzsenyicin a Gulagról írt művét idézve a kommunizmust értelmetlen, hazug, és az erőszakra alapozott rezsimnek nevezte. “A magyar tragédia hátterében mindig ott állt a kommunizmus, marxizmus, a szocializmus, a bizottság feladata, hogy visszaszerezze vissza a múltat, hogy ki tudjunk bújni a marxista hazugságok hálójából” – mondta. Kitért arra is, hogy 2015-öt a kormány a Szovjetunióba hurcoltak emlékévének nyilvánította; ennek kapcsán a NEB együttműködést kezdett a Szorakésszel, amely többek közt a szervezet irattári részlegének őrzését, feldolgozását, és történeti interjúk rögzítését tartalmazza.
Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke arról szólt, hogy 2012-től, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja keretében lehet beszélni arról, ami több mint 800 ezer magyar állampolgárral történt. Bár anyagi kárpótlást kaptak az érintettek, pénzzel nem lehet életeket megváltani – mondta, hozzáfűzve, hogy “a sebek begyógyítása a múlt valódi feltárása most kezdődik”.
A Szorakészt a 2011-ben elhunyt Menczer Gusztáv, a Gulagot túlélők egyike alapította 1990-ben. A szervezetnek 597 tagja van, többségük az elhurcoltak özvegyei és gyermekei, mára csak 70-en tartoznak a túlélők közé. A siófoki Erzsébet Szállóban tartott jubileumi találkozóra mintegy százan jöttek el, 12-en a szovjet börtönök és munkatáborok túlélői közül.
Magyarország területéről a második világháború alatt mintegy 800 ezren estek szovjet hadifogságba, átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek haza, a kivégzettek, éhezésben, betegségben elpusztultak száma 200-250 ezerre tehető. A jóvátételi kényszermunkára – málenkij robotra – hurcoltak számát történészek 120 ezerre becsülik az ország 1947-es határain belülről. Egyharmaduk a volt Szovjetunió területén nyugszik, a túlélők nagyobb része 1949-re hazatérhetett. A Gulagon 1949-től politikai elítéltként raboskodó mintegy 80-85 ezer magyarból öt-hatezer élte meg a szabadulást, ők többségükben 1953-ban térhettek haza.
Kövér László házelnök szerint az újraállított országzászlók irányt mutatnak, és azt üzenik: összetartozunk.
Az Országgyűlés elnöke vasárnap a kispesti országzászló-emlékmű avatásán mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a magyarok újraállított országzászlói nem a múlt kerekét akarják visszaforgatni, hanem irányt mutatnak, nyomvonalat szabnak a jövőre.
Kövér László szerint az országzászlók azt üzenik, a nyelv- és sorsközösségben élő nemzet és annak érdekei képezik az állam fundamentumát, hogy nincs európai öntudat nemzeti öntudat nélkül, és nincs európai teljesítmény nemzeti teljesítmény nélkül. “Azt üzenik, hogy összetartozunk, és a manapság liberálisnak nevezett téveszmékkel szemben ez az összetartozás az igazi záloga az egyén valódi szabadságának és méltóságának” – fogalmazott a házelnök. Hangsúlyozta azt is: a zászló a múlthoz való hűséget és a jövőbe vetett reménységet jelenti, közösséget hirdet és teremt.
Emlékeztetett egyúttal, hogy a most helyreállított kispesti országzászlót 80 évvel ezelőtt Magyarország 99. országzászlójaként avatták fel, és egyike volt annak a több mint 700-nak, amelyek azt hirdették: az I. világháborút lezáró békeszerződésekben “halálra, rabságra és felejtésre ítélt” magyarság élni akar, szabadságot akar és emlékezni akar.
Kövér László arról is beszélt, a magyarok 2010-ben, majd az idén újra elutasították 1989-1990 alkuajánlatát, amely “eleinte elegánsnak és barátinak tűnt”, de végül kiderült, a célja az volt, hogy a magyarok mondjanak le államukról. Ez az alkuajánlat azonban ma is áll – folytatta -, sőt “próbálják azt ránk erőszakolni”, de nem szabad engedni, mert “mi valóban szabadok akarunk lenni”. Az országzászlók is azt hirdetik, “készen állunk újabb küzdelmekre” csak a magyarok érdekeit szolgálva – zárta szavait az Országgyűlés elnöke.
A Határ út, az Ady Endre út és a Pannónia út hármas kereszteződésében felállított emlékműnél Jókai Anna Kossuth-díjas író, Kispest díszpolgára személyes hangvételű köszöntőjében arról beszélt, hogy “aki saját pátriáját szereti, abban megvan az az érzület, hogy azt a nagyobb hazát is szereti, amelybe ez a közösség belehelyeződött”.
Az egyórás emlékmű-avatáson mintegy 150-200-an vettek részt, mások mellett a szocialista Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, György István budapesti és Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, valamint Gajda Péter, a XIX. kerület MSZP-s polgármestere.
Az ünnepségen az országzászlót a Himnusz hangjaira cserkészek vonták fel, majd Trianon emlékére félárbocra engedték. A történelmi egyházak képviselői által megáldott emlékmű talapzatán a történelmi Magyarország térképe látható. A talapzat előtt elhelyezett emléktáblán az olvasható: “Kispest önkormányzata állíttatta 2014-ben. A történelmi Magyarország vármegyéiből származó földereklyék a Wekerlei Polgári Egyesület jóvoltából kerültek elhelyezésre”.
Állami emléknappá nyilvánítaná, s úgy ünnepelné a trianoni döntés évfordulóját a Matica Slovenská, a legrégibb szlovák kulturális szervezet – számolt be az Új Szó című szlovákiai magyar nyelvű lap szerdán, a szervezet kollokviumán jóváhagyott javaslatra hivatkozva.
Az erősen nemzeti érzelmeket tápláló szlovák szervezet szerint azért kellene emléknappá nyilvánítani június negyedikét Szlovákiában, mivel a trianoni békeszerződés jelenti a garanciát azokra a határokra, amelyek Szlovákiát és Magyarországot elválasztják – írta a pozsonyi lap.
A szlovák szervezet erről a javaslatról a hétvégén Füleken zajlott tanácskozásán döntött. A javaslat inkább csak jelképes erejű, mivel a hatályos szlovákiai előírások alapján az állami emléknapokról csak a pozsonyi törvényhozás dönthet, egy hasonló javaslat elfogadásának gyakorlati esélye pedig szinte a nullával egyenlő.
A Matica Slovenská a legrégibb szlovák kulturális-közéleti szervezet, még a 19-ik század második felében alakult. Elsődleges küldetésüknek a “nemzetébresztést” és a hazafias érzelmek megerősítését tartják. A szervezet tevékenysége erősen nemzeti érzelmekkel átitatott, vezetősége a múltban közeli kapcsolatokat ápolt az akkor még Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal. Bár a nagyrészt állami forrásból fenntartott szervezet szerteágazó regionális hálózattal rendelkezik, társadalmi súlya nem jelentős.
Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) napokban újraválasztott elnöke kedd délutáni zürichi sajtótájékoztatóján bejelentette: nem marad a szervezet élén, és minél hamarabbi rendkívüli kongresszus összehívását kezdeményezi, hogy megválasszák az utódját. Amíg ez megtörténik – jelen állás szerint legkorábban decemberben, legkésőbb jövő márciusban –, Blatter a hivatalában marad, és szándékai szerint belefog a szervezet megreformálásának előkészítésébe.
Sepp Blatter távozik a zürichi pódiumról lemondása bejelentés után (Fotó: Reuters)
A sajtótájékoztatót kedd délután hirdette meg a FIFA, az előkészületek viharosak voltak, csúszott a kezdés, és a döntését meghozó sportvezető nem is beszélt sokáig, lemondása bejelentése és rövid indoklása csupán néhány percet vett igénybe.
MIÉRT MOST ÉS MILYEN OKBÓL HOZTA MEG DÖNTÉSÉT BLATTER?
Blatter elmondta: a közelmúltban alaposan átgondolta elnöksége idejét, valamint azt a negyven esztendőt, amit a FIFA kötelékében töltött el. Úgy vélte: a szervezet és az általa imádott futball jövőjét szolgálja, ha újból elnöknek jelölteti magát, és a sportágra váró újabb kihívások megválaszolásában részt vesz, csakhogy:
„Habár a választásra jogosultak újabb mandátummal bíztak meg, nem érzem, hogy mögöttem állna a teljes futballvilág – a játékosok, a klubok, a szurkolók, vagyis mindazok, akik ugyanúgy együtt lélegeznek a sportággal, ahogyan mi is a FIFA-ban. Ez az oka annak, hogy rendkívüli kongresszust hívok össze a lehető legrövidebb időn belül, amelyen majd megválasztják az utódomat” – fogalmazott a svájci sportdiplomata.
Hamarosan kiderült: Blatter távozása nem azonnali, ugyanis az elnökválasztó rendkívüli kongresszust várhatóan december és jövő március között rendezik majd meg – „ameddig ez nem történik meg, ellátom a hivatali teendőimet”.
BLATTER NEM JELÖLTETI MAGÁT ÚJRA, DE A VÁLASZTÁSIG AKCIÓBAN KÍVÁN MARADNI
Blatter egyértelműsítette: a következő elnökválasztáson nem jelölteti magát, de afelől sem hagyott kétséget, hogy nem fogja tétlenül tölteni az új választásig hátralévő időt. „Mivel nem leszek jelölt, nem kell megfelelnem a választásokkal járó elvárásoknak, minden erőmmel arra tudok összpontosítani, hogy motorja legyek a szervezetet érintő mélyreható változtatásoknak, alapvető reformoknak” – folytatta Blatter, elsőként a FIFA végrehajtó bizottságának átalakítását, létszámának csökkentését és megválasztásának módját említve. Elképzelése szerint a jövőben nem a kontinentális konföderációk jelölik majd a vezető testület tagjait, hanem a kongresszusnak kell megválasztani őket, hiszen „ha a FIFA-nak kell vállalni a felelősséget a cselekedeteikért, akkor a kiválasztásuk folyamatára is kell, hogy legyen befolyása a szervezetnek”. „Ezekért a változtatásokért korábban is harcoltam, de ahogyan mindenki tudja, akadályoztak a törekvéseimben. Most sikerrel fogok járni” – értékeltette eltökéltségét a 79 éves sportvezető,, aki Domenico Scalát, a FIFA felügyelőbizottságának, valamint választási bizottságának elnökét nevezte meg fő segítőtársaként a következő hónapokra, a változtatások előkészítésére. Kérdés, „bukott emberként” mekkora lesz a mozgástere – feltéve persze, hogy a következő napokban, hetekben nem kerülnek napvilágra újabb, a fent ismertetett elképzeléseit keresztülhúzó kompromittáló adatok. A lemondását bejelentő beszéd végén – az őt támogatók lojalitását és konstruktív hozzáállását megköszönve – Blatter így búcsúzott: „Számomra mindennél fontosabb, hogy amikor az az egész véget ér, a futball legyen a győztes”. A KÖZVETLEN ELŐZMÉNYEK A FIFA-elnököt múlt pénteken választották meg ötödik ciklusára. A tisztújító kongresszuson Ali bin al-Husszein jordán herceg volt a kihívója, aki az első kör után visszalépett, miután csak 73 voksot kapott, míg Blatter 133-at. A múlt pénteki tisztújítás előtt két nappal Zürichben hét magas rangú FIFA-tisztségviselőt tartóztattak le korrupció, zsarolás, csalás és pénzmosás vádjával. Velük együtt összesen 14 FIFA-tisztségviselõt és cégvezetőt vádolt meg az amerikai igazságügyi minisztérium bűnszövetkezet működtetésével, amelyhez több mint 150 millió dollárnyi vesztegetési pénz futott be.
A távozó Sepp Blatter és Domenico Scala (Fotó: Reuters)
Kedden a The New York Times arról írt internetes oldalán, hogy amerikai ügyészek szerint Jérome Valcke, a FIFA főtitkára több tételben tízmillió dollárt utaltatott a vesztegetési botrány egyik főszereplőjének, Jack Warner volt FIFA-alelnöknek. Noha a FIFA cáfolta Valcke érintettségét, egyes brit kommentárok szerint végül az amerikai lapban megszellőztetett információ súlya kényszeríthette Blattert lemondása bejelentésére. A FIFA-elnök keddi bejelentésére reagálva a svájci főügyész hivatala közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmazott: Blatter ellen nem indítottak eljárást, a FIFA környezetében sikkasztás és pénzmosás gyanújával indított vizsgálat hivatalosan ismeretlen elkövetőkkel szemben zajlik.
KI LEHET A KÖVETKEZŐ FIFA-ELNÖK? ALI HERCEG MÁR BEJELENTKEZETT
Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy a pénteki választáson egyedüli riválisként elinduló és alulmaradó Ali bin al-Husszein ismét versenybe száll az elnöki posztért. „Ali herceg készen áll” – mondta a francia hírügynökségnek Szalah Szabra, az Ali bin al-Husszein által irányított jordániai labdarúgó-szövetség alelnöke, hozzátéve, hogy a herceg kész lenne akár azonnal átvenni a FIFA elnökségét, ha erre kérnék.
Utánuk a korábbi aranylabdás futballista, a portugál Luis Figo (6:1), a török UEFA-alelnök Senes Erzik, a FIFA-tag Ted Howard (mindkettő 12:1), az afrikai konföderációt elnöklő Issa Hayatou (14:1), valamint az angol szövetség erősen Blatter-ellenes elnöke, Greg Dyke (50:1) következik a fogadási listán.A legnagyobb brit fogadóiroda szerint ugyanakkor nem Ali herceg (7:4 a jordániai sportember oddsza), hanem Michel Platini a legesélyesebb arra, hogy Blatter örökébe lépjen – az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) francia elnökére, a korábbi háromszoros aranylabdás labdarúgóra most öt fontot tevők csak hatot nyernének, ha valóban befutna.
Platini korábbi nyilatkozataiban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egyszer megcélozza a FIFA elnöki székét, de hozzátette: Blatter nemcsak régi harcostársa, hanem a barátja is, így ameddig ő a színen van, nem kíván pályázni. A feltételrendszer kedden megváltozott.
FIGO EGYELŐRE HALLGAT AZ ÚJBÓLI JELÖLÉSRŐL, VAN PRAAG EGYEZTET
A Blatter lemondását üdvözlő Luis Figo, a portugál válogatott korábbi csapatkapitánya – aki elnökjelölti visszalépését másfél hete azzal indokolta, hogy nem kíván részt venni egy olyan folyamatban, amely arra szolgál, hogy abszolút hatalmat biztosítson egyetlen embernek, az ötödik elnöki ciklusára készülő Blatternek – arról nem írt Facebook-üzenetében, hogy ő maga ismét versenybe száll-e majd, de még hétfőn jelezte: továbbra is „rendelkezésre áll”, hogy a labdarúgás „átláthatóbb és demokratikusabb” legyen.
„Nagyon jó hírként” értékelte a FIFA-elnökségért sokáig versenyben lévő Michael van PraagBlatter távozását. A holland szövetség 67 éves vezetője, aki nyolc nappal a múlt pénteki választás előtt lépett vissza, hogy ezzel Ali herceget támogassa, egyelőre szintén nem közölte, hogy újra jelölteti-e magát. Mint mondta, először egyeztet az eshetőségekről Berlinben, az európai szövetség (UEFA) végrehajtó bizottsági ülésén, és azután gondolja majd át terveit.
Van Praag már tavaly júniusban, a Sao Pauló-i kongresszuson élesen bírálta Blattert, amikor azt mondta neki: a FIFA imázsához ma elválaszthatatlanul kapcsolódik a korrupció, és mivel Blatter a szervezet elnöke, ő ezért a felelős.
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő – a magyar talpra kel, Ha eljő az idő – erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!! – Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
Nyelvünkben a mai napig is gyakran mondjuk, hogy csináltunk egy nagy vargabetűt és azt is tudjuk, hogy mire használjuk ezt a kifejezést. Viszont most azt is meg fogjuk tudni, milyen köze van a vargának ehhez a mondáshoz. Hadd lássuk mit mond a Vargabetűt csinál szólásról a Mi fán terem című könyv. Elmondja Hargitai István.
Egy nagyobb serpenyőben felhevítjük az olajat és rátesszük a karikára vágott kolbászt. Közben vékony szeletekre vágjuk a hagymát, és amikor már zsírt eresztett a kolbász, rátesszük a zúzott fokhagymával együtt. Amikor már üveges a hagyma, belekeverjük az apróra vágott paradicsomot, a paradicsompürét, majd ráöntünk a borból. Ahogy párolódik, mehet bele még bor és kevés víz is ha kell, hogy maradjon alatta egy kevés folyadék. A Alacsony lángon kb. 10 percet főzzük, akkor belekeverjük a mustárt és ízesítjük sóval, ha kell.
Közben 7 perc alatt keményre főzzük a tojásokat, hideg vízzel leöblítjük ésmegpucoljuk. A tojásokat négybe vágjuk, és hozzákeverjük a kolbászpörkölthöz.
Az édesburgonyát meghámozzuk, és félbevágva felszeleteljük. Keverőtálban összekeverjük az olajjal, sóval és borssal, majd sütőpapírral kibélelt tepsiben szétterítjük, és betoljuk a 180 °C-ra előmelegített sütőbe. 15 perc alatt roppanósra sütjük.
Trianonban az összes szomszédos nép részesedett az ezer éve létező Magyarországból, még a baráti Lengyelország, a távoli Olaszország és a háborúban szintén vesztes (!) Ausztria is. De elsősorban nem ezért tekinthetjük Trianont a világ legigazságtalanabb „békéjének”. Az ország elveszítette területének több mint 71 százalékát, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64 százaléka, és ami még fájóbb: az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe.
Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt. Ezek az „utódállamok” csak annyiban vállalták a folytonosságot a régi Magyarországgal, hogy megszállták annak területeit, ezen kívül viszont csak egyetlen céljuk volt (és van a mai napig): a „megkapott” magyarok elpusztítása, elűzése.
Azóta is – főleg a megszálló országok – előszeretettel sütik ránk az „irredenta” bélyeget (bár sajnos egyre inkább ok nélkül). De vajon belegondoltak-e abba, akár csak egyszer is, hogy ők mit tennének hasonló helyzetben? – írja egyik cikkében a trianon.hu.
Károlyi Mihály és Lindner Béla az első világháborúból hazatérő katonáinkat lefegyverezte, és a fegyverekből jócskán juttatott a románoknak. Akik aztán élesben ki is próbálták a magyarokon a magyar fegyvereket. Gyulafehérváron 1918. december 1-jén százezer román mondta ki egy nagygyűlésen Erdély elszakítását Magyarországtól. Ahhoz, hogy ezt télvíz idején megtehessék, Károlyi Mihály különvonatokat biztosított nekik. Ugyanezt nem tette meg az óriási távolságra élő székelyeknek, akik le is maradtak a nagygyűlésről, amely simán kimondta az egyesülést. Ma már nemzeti ünnep december 1-je, az Egyesülés napja néven.
1920. június 4-én valamennyi területünk, valamennyi polgára másnap egy ellenséges országban találta magát. Szlovákia minden négyzetcentimétere magyar föld. Ők is készülnek egy nemzeti ünneppel megemlékezni Trianonról: ők június 4-ét nyilvánítanák nemzeti ünneppé. Lehet, hogy már a közeljövőben. Szerbia készül be az Európai Unióba, amit simán meg is tehet, mit sem számít az, hogy mind a mai napig hogy bánnak a magyar kisebbséggel. Például a temerini fiúkkal. Benes dekrétumai továbbra is mérgezik a magyar lelket. Nem vehetik fel a szlovákiai magyarok a kettős állampolgárságot, mert ha megteszik, azonnal elvesztik a szlovák állampolgárságot.
Lengyelország egy gyönyörű hegyes tájat kapott a trianoni gyalázat aláírásért cserébe. Egy vár áll rajta, szép kirándulóhely. A jelenlegi szlovák–lengyel határon van, a Hazajáró című, Duna televízión futó csodás sorozatban bemutatták ezt a tájat a fiúk.
A Barikád hetilap eheti címlapján üzen a Trianoni gyalázat napján ünneplő Fidesznek Sajó Sándor versrészletével: „É leszek szégyen és leszek gyalázat/ És ott égek majd minden homlokon/ s mint bujdosó gyász az én szép Hazámat/ a Jó Istentől visszazokogom: És megfúvom majd hitem harsonáit,/ Hogy tesz majd Isten gyönyörű csodát itt…”
A trianoni békediktátumot aláíró országok: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Sziám és Cseh–Szlovákország. Érdekes az országok névsora, amelyből jócskán kilóg Nicaragua, Kuba, Panama, és fájó pont a lengyel aláírás. A trianoni gyalázatot magyar részről a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, akik aztán el is tűntek a politikai süllyesztőben. Sok történész úgy foglal már állást, hogy ezzel a gyalázatos diktátummal tulajdonképpen megágyaztak a második világégésnek.
A magyar fájdalmat Padányi Viktor novellája mutatja be igazán:
Békéscsaba, 2014. június 12.
Összeállította: Forgó Irén
Emlékeztető: „Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula… a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel… Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” (Francesco Nitti olasz miniszterelnök, 1924 szeptemberében)
