Szombaton, December 13-án a Clevelandi Magyar Múzeumnak Ajándékboltja újra megnyílt miután Augusztus óta költözés miatt be volt zárva. Decemberben, hétfőtől péntekig nyitva vannak, 11-től 3 óráig. December 24 és 25-én zárva vannak. Az új helység a Galériában az első emeleten van. Telefon szám ugyanaz: 216-523-3900. Nem sokára a Múzeum maga is megnyílik látogatók számára!
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thurner Klára, Bárányné, Kerecseny B. Alice, Kaczvinszky Tamásné, Farkas Erzsébet.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1309 East 9th Street
(alsó emelet)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
KÖZÉP-EURÓPAI idő szerint, vasárnap 20-23 óráig
Karácsony van, ilyenkor próbálunk kicsit jobban egymásra figyelni. Sok pillanat van év közben, amikor eszünkbe jut, milyen is lesz idén a karácsony. Készülünk rá, odafordulunk a másikhoz, a jobbik arcunkat mutatjuk. Az építészetnek is van ilyen szelíd, jobb arca, amit idén is a Hello Wood mutatott meg egy rendhagyó köztéri karácsonyfa-állítással.
Az Erzsébet téren éppen láttam, amikor az alpinisták kötélen lógva dobálták fel a termetes rönköket, egyre feljebb haladva egy gúla körül. A nem mindennapi látvány egy nem szokványos akciónak köszönhető, aminek különleges eredménye született: a Design Terminál előtt 11 méter magas, 4,5 méter széles karácsonyfa áll, összesen 5000 darab tűzifából.
Hogy ennyi tüzelőből fűteni is lehetne? Nincs ezeknek az építészeknek jobb dolguk? Hát, éppen hogy nincs. A Hello Wood idén a Design Terminállal és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel összefogva a tavalyi, szánkókból épült karácsonyfa után olyan karácsonyfát kívánt a budapesti közösségnek állítani, amely felhívja a figyelmet azokra, akiknek télen az otthon melegének megteremtése is problémát jelent.
Az installációhoz elhasznált 150 mázsa tűzifa a segélyszervezeten keresztül rászorulókhoz kerül, ahogy a tavalyi, szánkókból készült karácsonyfa is szegény gyerekekhez került. Az installáció az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség adománygyűjtéséhez kapcsolódik, melynek keretében minden, az 1353-as számra kezdeményezett hívással és SMS-sel 250 forinttal lehet segíteni.
„Az építészet szerepe jelentősen megváltozott az utóbbi néhány évben. A válság után még fontosabbá vált, hogy olyan munkák szülessenek, amelyek nem csak a lakosság 1 százalékának készülnek. A Hello Wood ezt a társadalmilag érzékeny építészetet képviseli” – áll a szervezet közleményében. Az alkotás szerepe ebben az esetben nem más, mint hogy segítsen a figyelmet ráirányítani azokra, akiknek tényleg szükségük van rá. A farönk gúla természetes és egyszerű megjelenését az alkotók nem kívánták ráaggatott díszekkel megváltoztatni: meghagyták az anyagot a maga egyszerű őszinteségében.
A köztéri karácsonyfa-állítás régi hagyomány, a Hello Wood munkájához azonban nem kellett kivágni egy szép fenyőt, végeredményben újrahasznosítható anyagból dolgoztak. Az Adományfának elnevezett installáció üzenete kifelé és befelé is működik: nemcsak hogy messziről látszik, de ha belépünk, meghitt hangulat, fény, és a különleges szerkezet látványa fogad.
Ahol a nyüzsgő városban egy pillanatra magunk lehetünk. Az Adományfa mindenkié, nappal és éjszaka is látogatható egészen vízkeresztig.
Forrás: mno.hu
Többi között a hazai kulturális intézményekkel kötött stratégiai megállapodások, a külföldi magyar intézet- és vendégoktatói hálózat bővítése, a bürokrácia csökkentése szerepel a Balassi Intézet (BI) élére december 1-jén kinevezett Hammerstein Judit fő céljai között.
Az új főigazgató az MTI-nek adott interjúban elmondta: kommunikációs és külügyi területen, majd a kormányzaton belül a kulturális igazgatásban csaknem négy évig helyettes államtitkárként dolgozott, így jól ismeri a kulturális intézményeket és vezetőiket. Együtt dolgozott a Balassi Intézettel, ezért azt reméli, hogy mindezeket a tapasztalatokat most jól tudja hasznosítani az intézmény élén.
Hammerstein Judit emlékeztetett: a BI felügyeletét idén vette át a külügyi tárca. Ennek több előnye van – mondta –, hiszen ez egy létező nemzetközi modell, másfelől a kulturális, a gazdasági diplomácia és a klasszikus külpolitika most egy minisztériumhoz került. Az új főigazgató kiemelt feladatának tekinti, hogy újra megerősítse az intézetet a kultúráért felelős tárcához kötő kapcsolatokat, és ez igaz a nagy hazai kulturális intézményekre is. „Stratégiai megállapodásokat szeretnénk kötni annak érdekében, hogy a BI hozzájuk kapcsolódva is kínálhasson kulturális programokat” – mondta.
Hozzátette: alapvető probléma volt 2010–14 között, hogy a kulturális tárca úgy érezte, nem volt kellő rálátása arra, mi történik a külföldi kulturális intézetekben. A külügyi tárca most a BI szolgáltató jellegének erősödését szorgalmazza, gyorsabban reagáló, kevésbé bürokratikus intézményt szeretne.
A BI 2007-ben három terület integrálásával jött létre, majd az elmúlt négy évben annyi pluszfeladatot kapott, hogy erőteljesen túlszabályozott, túlbürokratizált intézménnyé vált – mondta.
„Nehéz ilyen sok feladatkört egy kézben tartani, ezért át kell gondolni a két tárcával együtt, hogy ezzel a szerteágazó feladatrendszerrel működtethető-e a jövőben a BI, vagy van olyan konkrét feladat, amelyet hatékonyabban lehet máshol ellátni” – vetette fel. A főigazgató szerint a 2010 óta négy egységgel bővült kulturális intézményhálózatot tudatosan végiggondolva, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva érdemes tovább bővíteni; kormányhatározat is született arról, hogy jövőre további intézetek nyíljanak Bakuban, Ljubljanában és Kolozsváron.
Elindult a Publishing Hungary program, amelynek fő célja, hogy biztosítsa a magyar jelenlétet nemzetközi könyvvásárokon, ezt a Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel kötött megállapodás alapján az NKA 100-100 millió forinttal támogatta az elmúlt három évben. Magyarországnak azonban nem feltétlenül szükséges évi 8-9 könyvvásáron részt vennie, elég lehet kevesebb, koncentráltabb bemutatkozás is – mondta.
Hammerstein Judit hangsúlyozta, a BI túlbürokratizált működésén változtatni kell: az a cél, hogy a külföldi intézetek szakmai autonómiája növekedjen, ezért az „engedélyeztetési körök” csökkentése várható. „Fontos a BI szolgáltató jellegének erősítése is, nemcsak az intézetek, hanem a magyar nagykövetségek felé is. Logikus minisztériumi elvárás, hogy dolgozzunk ki olyan kulturális tartalmakat is, amelyeket nemcsak az intézetek, hanem a nagykövetségek is hasznosítani tudnak, különösen ott, ahol nincs intézetünk” – emelte ki.
A főigazgató erősebb szakmai fogódzót szeretne biztosítani az intézeteknek, de „kézi vezérlés” nélkül: „az intézetvezetők tudják a legjobban, pontosan milyen programokra van helyben fogadókészség, minimális tartalmi elvárásoknak ugyanakkor meg kell felelni” – mutatott rá. Hozzátette: az intézeteknek tudatosabban kell kigondolniuk az éves terveket, a központból pedig konkrét programokat is kidolgoznak majd, amelyek minimális kulturális tartalomként minden intézetben megjelenhetnek. Azzal is számolnak ugyanakkor, hogy az intézetek nagyon különböző feltételek mellett, más-más befogadói közegben működnek.
Hammerstein Judit szerint érdemes újragondolni, ott van-e szükség minden intézetre, ahol most tevékenykedik, külön épületre van-e szükség vagy elég egy iroda, különösen az új helyeken. Néhol elegendő lehet egy felkészült, agilis kulturális szakdiplomata, aki szinte felérhet egy intézettel – vetette fel, emlékeztetve arra is, hogy az oktatási-kulturális szakdiplomata-hálózat igazgatási, jogi helyzete és finanszírozása még rendezetlen.
Fontosnak nevezte, hogy az intézetek hálózatot építsenek, mind a saját társintézményeikkel, mind az adott országban jelen lévő más kulturális intézetekkel, intézményekkel, egyéb, akár civil szervezetekkel. Hammerstein Judit elmondta: a BI-ben szakmai tanácsadó testület felállítását is tervezi.
„A Balassi Intézetről szinte mindenkinek a külföldi magyar intézetek jutnak eszébe, noha tevékenységének fontos részét képezik a hungarológiai és az ösztöndíjprogramok” – mondta a főigazgató, aki a magyar kulturális diplomácia nagyon fontos elemeként szólt a vendégoktatói hálózatról.
A BI világszerte több mint 30 vendégoktatót finanszíroz; az ő tevékenységükkel kapcsolatban is jelentősen változnak az elvárások: a nyelvi, filológiai szemlélet helyett egyre inkább az interdiszciplináris megközelítés kerül előtérbe. Másrészt feladatuk nemcsak az oktatás, kutatás lesz, hanem konkrét kulturális programok szervezése is, erre külön forrás áll rendelkezésre – ismertette.
Hozzáfűzte: a vendégoktatók tevékenysége egyre inkább kiterjed a menedzseri feladatokra is, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar intézet, sem szakdiplomata, ezért ezt a hálózatot jelentős mértékben bővíteni kell.
Ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi, több intézetet felújítanak, hiszen a pozitív országképhez az épületek állapota is hozzátartozik – mondta Hammerstein Judit.
MTI / mno.hu
Tizenkettedik alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten.
A magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Sárosi Bálint népzenekutatónak, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat.
A képzőművészet kategóriában Konok Tamás festő- és szobrászművész, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó lett Prima Primissima díjas.
A magyar építészet kategóriában Pálfy Sándor építész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert László fizikus, a magyar sajtó kategóriában az On the Spot (Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata), a magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Csomós Mari színművész kapta az elismerést.
A közönségdíjat a Jászság Népi Együttes kapta. A szavazók között egy magyar gyártmányú Mercedes-Benz B osztály személygépkocsit sorsoltak ki, a Pappas Autó Magyarország Kft. és a Mercedes-Benz Hungária Kft. jóvoltából. A gála előtti napon, közjegyző jelenlétében lezajlott sorsolás nyertese Lajkó Benedek lett.
Gundel Takács Gábor és Novodomszky Éva, a gála házigazdái a közönség soraiban köszöntötték Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát, Lévai Anikót, a miniszterelnök feleségét, Pintér Sándor belügyminisztert, Matolcsy Györgyöt, a Nemzeti Bank elnökét és Tarlós István főpolgármestert.
Mint emlékeztettek, a közönség által kiválasztott közönségdíjas továbbra is az alapító Demján Sándor felajánlásából részesül jutalomban. Demján Sándortól az elmúlt évtől Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vette át a kuratórium elnökségét, magas láza miatt azonban idén nem tudott személyesen részt venni a díjátadón.
Helyette Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott köszöntőt, amelyben hangsúlyozta: “ünnepről” jött, és “egy nagy ünnepre” érkezett. Beszámolója szerint az 1989 februárjában megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója ugyanis Barcelonában a 25 évvel ezelőtti eseményekre emlékező rendezvényen képviselhette Magyarországot, és idézhette meg a magyar nemzet akkori vezetőinek lépéseit, akik 25 évvel ezelőtt “bátor, előremutató, életet jelentő” döntéseket hoztak – közölte.
Mint hozzátette, 1989-ben a magyarok odaadó módon vettek részt a keletnémet menekültek támogatásában. “Vezetőink döntése és Magyarország szeretete elvezetett a berlini fal leomlásához” – fogalmazott.
Kozma Imre atya a díjátadóra utalva hangsúlyozta: “a mai este nagy lehetőség, hiszen csillagok gyűlnek, és fényt árasztanak nekünk mindannyiunk örömére”, így sikerülhet legyőzni a pesszimizmus, a gyűlölködés, az igazságtalanság jelentette sötétséget.
A Prima díjasok 5 millió forint, a Prima Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek, a közönségdíj értéke szintén 15 millió forint.
Forrás: primissima.hu
Menyői zarándoklattal zárult tegnap, december 21-én az 1989-es események negyedszázados évfordulóján megtartott Temesvár 25. emlékhét.
Közismert, hogy a román kommunista rezsim nép- és egyháznyomorító intézkedései, a tervezett falurombolás, kiéheztetés, asszimiláció ellen tiltakozó, a külföld szolidaritását is kiváltó református lelkipásztort, Tőkés LászlótTemesvárról ebbe a szilágysági kis zsákfaluba „helyezte át” egykori, az államhatalmat kiszolgáló püspöke. A temesvári református gyülekezet és más felekezetek hívei kiálltak a nyomorgatott és szolgálati helyéről elmozdított lelkész mellett, akinek kilakoltatását és elhurcolását a Ceaușescu-diktatúra pribékjei erőszakkal hajtották végre december 17-én hajnalban, de ekkor már a népharag futótűzként kezdett elterjedni a Bánság fővárosában, majd szerte Romániában. Tőkés Lászlót és feleségét a négy napon át tartó kihallgatások után a karhatalom által elzárt faluban, a Szilágyszeg községi Menyőben érte az örömhír december 22-én: összeomlott a rendszer.
A magyar tudományosság szempontjából kiemelkedő projektekről, az egyetemekkel való egyre szorosabb együttműködésről, az eredményesebb közoktatás érdekében indított módszertani kutatási programról beszélt az MTI-nek adott évértékelő interjújában Lovász László, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik fontos feladatának nevezte a tudomány népszerűsítését, amelyet közelebb kell vinni a társadalomhoz.‘Folytatódtak a korábban megkezdett projektek – a Lendület kiválósági pályázat, a vendégkutatói program, a műszerpark modernizálását célzó infrastrukturális fejlesztések. Egyben megkezdtük elnöki koncepcióm fő célkitűzéseinek megvalósítását, amelynek egyik legfontosabb eleme az egyetemekkel való együttműködés további erősítése’ – fogalmazott az MTA májusban megválasztott elnöke.
Mint kiemelte, kulcsfontosságúak az egyetemek, hiszen egyrészt a felsőoktatás biztosítja a tudományos utánpótlást, másrészt hatalmas kutatási kapacitással rendelkezik. ‘A hazai tudományosság egészét képviselő Akadémiának oda kell figyelni a felsőoktatásra, arra, hogy minél harmonikusabb legyen az egyetemek és az MTA együttműködése’ – fejtegette Lovász László.
Tájékoztatása szerint az MTA költségvetési fejezetéből 2014-ben 7,6 milliárd forint került a felsőoktatási intézményekhez közvetlen kutatási célokra. Az egyetemeken 89 támogatott akadémiai kutatócsoport működik, a Lendület kiválósági pályázat keretében alapított 97 kutatócsoportból 41 a hazai felsőoktatási intézményekben létesült.
Az MTA és a felsőoktatás közötti szorosabb együttműködés példájaként Lovász László az MTA Természettudományi Kutatóközpontját (MTA TTK) említette, amely 2013 novemberétől a lágymányosi egyetemi campuson, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) mellett működik.
‘Ez megkönnyíti közös szemináriumok rendezését, az egyetemi oktatók és hallgatók részvételét a kísérletekben’ – szemléltette az előnyöket Lovász László. Ígéretesnek nevezte az MTA Kiválósági Együttműködési Programját, amely az ELTE, a BMGE, a Semmelweis Egyetem, valamint az MTA TTK részvételével indult 2014-ben. A kezdeményezéssel az Akadémia az egyes témákat különböző aspektusokból vizsgáló teamek kutatásait kívánja koordinálni és támogatni. A program keretében elsőként a fehérjekutatásokkal foglalkozó csoportok hangolták össze munkájukat.
‘A fehérjekutatásnak nagyon sok aspektusa van – biológiai, gyógyszerkémiai, immunológiai, vagy például orvosi, hiszen a komplex program a krónikus gyulladási folyamatok, daganatképződés megértéséhez vihet közelebb. Az Akadémia 150 millió forinttal támogatja a MedinProt projektet, az eredményektől függően hirdetünk meg további pályázatokat’ – mondta.
Az idei eredményeket sorolva az MTA elnöke kitért a hatékonyabb oktatás érdekében indított szakmódszertani programra, amelyre 88 pályamű érkezett. Közülük 15 olyan kutatási projektet támogat egy éven át összesen 50 millió forinttal az MTA, amelyek például a matematikatanítás, a művészeti nevelés, valamint az idegen nyelv minőségi oktatásához járulnak hozzá. ‘A program olyan elvek és módszerek kidolgozását célozza, amelyek öt-tíz év múlva hozzájárulnak az oktatás színvonalának emeléséhez’ – magyarázta Lovász László.
Mint elmondta, jövőre folytatódik a kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése, a Lendület kiválósági program keretében pedig 800 millió forint jut új kutatócsoportok alapítására. ‘Gondolkodom a Lendület program kiterjesztésén az alkalmazott kutatásokra is, amelyek támogatásába be lehetne vonni a gazdaság szereplőit, például autógyártó és gyógyszeripari cégeket, olyan vállalatokat, amelyek Magyarországon jelentős kapacitást képviselnek, és emiatt érdekeltek lehetnek, hogy a számukra érdekes alkalmazások kifejlesztésére kutatócsoportokat hozzanak létre’ – vázolta elképzeléseit az MTA elnöke.
Lovász László fontos feladatnak tartja a tudomány népszerűsítését. Mint kiemelte, ebben jelentős szerepet játszik a magyar tudomány ünnepének évenkénti rendezvénysorozata. Emellett rendszeresen be kell számolni az akadémiai kutatóhálózatban folyó munkáról, az elért eredményekről is. ‘A társadalomnak látnia kell, hogy milyen eredmények születnek, értenie kell, hogy mi a tudomány lényege, ereje’ – hangsúlyozta az MTA elnöke, megemlítve, hogy a tudomány népszerűsítésének koncepciójába beleillenek a 2015-re az UNESCO által meghirdetett Fény nemzetközi évének magyarországi eseményei is.
‘Nagyon jó a programunk, amellyel reményeim szerint sikerül felkeltenünk a társadalom, de különösen a középiskolások érdeklődését, bemutatva a fény különböző aspektusait a fizikától a művészetekig’ – összegezte Lovász László.
MTI
Kép: mta.hu
Ismét teltházas rendezvényt szervezett a Reviczky Társulás december 14-én, ezüstvasárnap a lévaiaknak. Kudlik Júlia és Szvorák Katalin ezüstösen csengő hangjától nem kell szebb ajándék Karácsony előtt. A lemezbemutató koncerten a népszerű televíziós műsorvezető és a Kossuth-díjas népdalénekes szembefordulnak korunk sztereotípiáival.
Ők ketten olyan lemezt állítottak össze, ahol Kudlik Júlia saját gondolatai hangzanak el a szeretetről egyházi és világi megközelítésben és ehhez kapcsolódnak Szvorák katalin dalai. Közös lemezük megállítja az időt és a szeretet útját szorgalmazza. A mai manipulált világban nehéz szeretetet közvetíteni, bármiféle értéket őrizni, továbbörökíteni, de nem lehetetlen. Jókai Anna így vall az immár több mint fél éve megjelent albumról: „Két, megszenvedett tisztaságú lélek ajándéka. A kicsorduló szeretet: szóban és énekben. A szeretet Istentől árad és az emberi Én kelyhe fogadja magába. Töltekezzünk belőle, és osszuk meg a szomjazókkal.” Kudlik Júlia és Szvorák Katalin közös hitvallása reményt keltő örömüzenet, hiszen a megfáradtaknak megnyugvást, a keresőknek válaszokat tartalmaz. Üzenetük elérkezett a lévaiakhoz is. Aki eljött, nem bánta meg…
Szabó Palócz Attila színész, rendező, író Délvidéken született, az egykori Jugoszláviához tartozó Zenta városában. Ma már Budapesten él. A Magyar Hírlap újságírójaként sokat foglalkozik Kárpátaljával, az itt élő magyarság kultúrájával, irodalmi életével. Az Irodalmi Karaván nevű kulturális program keretében a közelmúltban Kárpátaljára is ellátogatott, ahol annyira lenyűgözte a táj szépsége, az itt élő emberek kedvessége, vendégszeretete, hogy tiszteletbeli kárpátaljaivá nyilvánította magát, amiről a vendégszereplésről írt cikkében tájékozatta a Magyar Hírlap olvasóit. Természetesen a magyar irodalom Kárpátalján élő képviselői örömmel fogadták maguk közé a jeles publicistát.
Attilának sokáig nem jelenhetett meg egyetlen kötete sem, nyolc évig rendületlen szorgalommal írta kéziratait az íróasztala fiókjának. Tavaly aztán megtört a jég: több kiadónál egyszerre négy kötete is megjelent. Azt hiszem, a leginkább jelentős a Békegyakorlatok című munkája, amiben a délszláv háborúban játszott szerepéről ír. Miközben elmeséli, hogy besorozott katonaként hogyan is került bele ebbe a zavaros fegyveres konfliktusba, az olvasó rengeteg háttér-információt nyerhet az egykori Jugoszlávia sajátos viszonyairól. Sajnos ennek a könyvnek napjainkban húsbavágó aktualitása van Ukrajnában.
Ugyancsak önéletrajzi ihletésű dokumentumregény az A legvidámabb tárhely című könyve is, amit a közelmúltban jelentetett meg a Magyar Napló Kiadó. Ennek bemutatóját december 10-én tartották a Magyar Írószövetség klubtermében. Az est moderátora és egyben a szerző beszélgetőtársa Szakolczay Lajos irodalomtörténész volt, aki miután köszöntötte a közönséget, felolvasta a kötettel kapcsolatos gondolatait. Kiderült, hogy a neves budapesti szakember mélyrehatóan ismeri az egykori Jugoszlávia magyar nyelvű irodalmát, az ott élő magyar közösség kulturális életét. Szakolczay a jugoszláviai magyarság krónikájának nevezte Szabó Palócz könyvét, amely tulajdonképpen jugosztálinista jelenetek összességéből áll, s külön kiemelte a szöveget jellemző szerkezet nélküli szerkezetet. A könyv önéletrajzi elemekből épül fel, szó esik benne többek között az Új Symposion című kulturális folyóirat szerkesztőségének 1983-as szétveréséről, a szabadkai Népszínház körüli eseményekről. Az olvasó egy sajátos látleletet kaphat az 1980-as, ’90-es évek Jugoszláviájának hétköznapjaiból.
A felolvasást kötetlen beszélgetés követte az irodalomtörténész és a szerző között. A beszélgetés során kiderült, hogy a szerző gyerekkorában sokat kerülte az iskolát, helyette inkább könyvtárba járt klasszikus és délvidéki írók műveit olvasni. Azt is megtudhattuk, hogy miért is lett pályaelhagyó, miért döntött úgy, hogy a színjátszást felcseréli az írásra. Szabó Palócz Attila a beszélgetés végén az elhangzottakat mintegy összegezve kijelentette, hogy a regény a kudarcainak története, általa számba veszi azon kezdeményezéseit, amiket végül is sosem sikerült befejeznie. De nem úgy a regényt és az estet, ahol Szakolczay Lajos végszava után a közönség megvásárolhatta a kötetet, amit a szerző dedikált.
Lengyel János
Kárpátalja.ma
Hozzám már hűtlen lettek a szavak,
vagy én lettem mint túláradt patak
oly tétova céltalan parttalan
s úgy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelzőkarókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rím
előre kész, s mely itt áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kínoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőtt mégvakabb és örök
Cethal szájában végképp eltünök,
a régi hangot, s szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy míg az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.
A teacserje Kína déli tartományaiban, a Kínai tengertől a Tibetig húzódó sávban őshonos. A rózsabokorhoz hasonló cserje virágja a csipkerózsára emlékeztet. A levele sötétzöld színű; fiatalon szőrök borítják, később csupasszá és csillogóvá válik. Hossza 8-10 cm, szélessége 2-5 cm, lándzsa vagy tojásdad alakú, széle finoman fűrészelt.
Teaültetvény magról vagy hajtásdugványokkal telepíthető. A teaszedés legelterjedtebb módja, hogy a fiatal hajtásról a csúcsrügy alatti két-három fiatal levelet lecsípik. A növény folyamatos fejlődése esetén a szedés 5-15 naponként megismételhető. A teának három fő kategóriáját különböztetik meg, ezek a zöld, a fekete és az oolong. Mindhárom típust ugyanabból a növényfajból készítik. A fő különbség, az eltérő feldolgozásban rejlik. A fekete teát több óráig fermentálják vagyis erjesztik, az oolong kevesebb fermentálásban részesül és a zöld teákat pedig egyáltalán nem fermentálják. Természetesen számtalan különböző fajta létezik a három fő kategórián belül.
Az előállítás első lépése a szüret. A legtöbb helyen még mindig kézzel szüretelnek. Néhány termesztő gépet használ, ami hasonlóan működik egy porszívóhoz, leszippantja a leveleket az ágakról. Ez utóbbi módszert az olcsóbb teáknál használják, mivel így nem lehet szétválogatni a jó minőségű szárvégi leveleket a szár alján növő közönséges levelektől. A leszüretelt leveleket gépi, másképpen CTC vagy hagyományos eljárással dolgozzák fel. A gépek összepréselik a fonnyadt tealeveleket, kinyomva a benne lévő nedvesség nagy részét, majd széttépik azokat, és szoros labdákat pödörnek belőlük. A leveleket ezután hevítik, szárítják.
A teakészítés legelfogadottabb módja a levelek laza elhelyezése a teáskannában, nem pedig a teafilter használata. Forró vízzel kell leönteni, de nem szabad a teát öt percnél hosszabb ideig ázni hagyni (ezt a folyamatot az angolok brewing-nak vagy mashing-nek nevezik), mert ezután tannin szabadul fel, ami csökkenti a teofilin és koffein hatását valamint a teát kesernyéssé teszi. Néhány tea, különösen a zöld teák és az ízletes Oolong vagy Darjeeling teák még ennél is rövidebb, gyakran fél percnél is kevesebb ideig áznak. Ha nem teafiltert használunk, akkor teaszűrő segítségével távolítjuk el a tealeveleket a „beérési” idő végeztével.
Hogy a tannin-mentes tea megmaradhasson anélkül, hogy azt azonnal csészékbe kellene önteni egy második teáskannát használunk. A főzéshez használt kannához a legjobb a mázatlan agyag- vagy kőedény: általában a Yang-Xi kannákat tartják a legmegfelelőbbnek erre. A felszolgáláshoz használt kanna leggyakrabban porcelán, ami a hőt jobban megtartja.
A fekete teákhoz használt víznek forrásponton (100 °C) kell lennie, kivéve az érzékenyebb Darjeeling teákat, ahol kissé alacsonyabb hőmérséklet javasolt. Mivel a forráspont csökken a magassággal, magashegyi környezetben igen nehéz a fekete teákat jól elkészíteni. A zöld teákhoz használt víz – a legtöbb forrás szerint – 80-85 °C között legyen; minél jobb minőségűek a tealevelek, annál alacsonyabb a hőmérséklet. Javasolt az edényt, melyben a teát áztatjuk (teáskanna vagy csésze) átmelegíteni (általában kis forró vízes átöblítéssel és kiöntésével) hogy a tea ne hűljön le azonnal forrázás közben.
A gyakorlott teaivók állítják hogy a teát nem szabad megkeverni (néha az angolok ezt szellőztetésnek hívják). Ez – mondják – nem teszi a teát erősebbé, viszont valószínűleg ugyanúgy elősegíti a tannikus savak felszabadulását, mint a túl hosszú idejű áztatás. Ugyanezen okból nem szabad az utolsó cseppekig kifacsarni a teafiltert: ha erősebb teára vágyik az ember, több tealevelet kell használnia.
A tea gyakori ízesítői a cukor vagy a méz, a citromlé, citromsav, szeszes italok, mint a bor, pálinka, konyak, rum, továbbá a vaj, és a tej. A legtöbb ínyenc nem használ tejszínt, mivel az túlerősíti a tea aromáját, míg a vaj, és a tej semlegesíti a maradék tannint. Amikor a teát tejjel fogyasztják, az ínyencek mindig a tejhez adják a teát és nem fordítva. Ezzel megelőzik a tej csomósodását, jobb emulziót és kellemesebb ízt nyerünk. A szeszes italokat, csak nagyon kis mennyiségben, közvetlenül a fogyasztás előtt adjuk hozzá, mert elnyomhatják a tea aromáit.
A jól megtisztított, és először forró vízben, majd hidegben átmosott húst egy nagy, kb. 7-8 literes fazékban 3-3,5 liter hideg vízben feltesszük főni. Lassú tűzön felforraljuk, a habot leszedjük róla, és belerakjuk a megtisztított zöldségeket (egészben, nem kell feldarabolni), és a fűszereket. Vigyázva, nagyon lassú tűzön gyöngyözve főzzük a hús puhulásáig.
A húsnak le kell válni a csontról. Nem szétfőzni, de olyan puhára, hogy könnyen ki lehessen szedni a csontokat. A sóval is vigyázzunk, mert nem jó a sós kocsonya, esetleg nem is jól dermed meg.
Amikor a hús jól megfőtt, a levét lemerjük, ülepítjük, a húsokat szétosztjuk a tányérokba (csontokat eltávolítjuk). A sárgarépát felkarikázzuk, mindegyik tányérba kerül egy pár karika.
A sárga répa mellé kerülhet főtt tojás is. de még kerülhet friss petrezselyem levél is ami nagyon dekoratívvá teszi az ételt.
A kocsonyalé tetejéről eltávolítjuk a felesleges zsírt, és rámerjük a tányérba lévő húsra. Jómagam a kocsonya levét átszűröm kávépapíron, mert az nagyon megtísztitja a kocsonya levét és a szírt is visszafogja.
Tálalásnál különböző kiegészítőkkel kerülhet az asztalra. Van aki ecetes vagy tejszínes tormával eszi, van aki citrommal, régi öregjeink pirospaprikával megszórva fogyasztották, természetesen finom házikenyérrel.
A Székely Mikó Kollégium azonnali, sürgősségi rendelettel való restitúcióját, valamint a három-három éves börtönbüntetéssel sújtott Markó Attila, Marosán Tamás és Silviu Clim minden vád alóli azonnali felmentését követeli a román hatóságoktól a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). A Kárpát-medencei magyar közösségek érdekében 38 éve dolgozó szervezet december 4-én adta ki azt a kemény hangú 4 oldalas dokumentumot, amelyben a román állam jogsértéseit és az amerikai hatóságok kéréseinek semmibe vételét vette számba.
A dokumentumot elolvashatják a angol nyelven is.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation – HHRF) 38 éve dolgozik a Kárpát-medencében kisebbségben élő 2,5 milliós magyarság helyzetének javításán, érdekeik nemzetközi érvényesítésén.
Forrás: hhrf.org
Igét hirdet Nt. Tamásy Éva evangélikus lelkipásztor.
