A BOCSKAI RÁDIÓ 390. honismereti rejtvényjátéka. 2014. december 21.
390. honismereti rejtvényjáték - 2014. december 21.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veress Sándor állította össze.
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
A magyar kormány egyelőre nem tudja, mi az oka annak, hogy az Egyesült Államok több százmillió dolláros forrást különített el arra, hogy mintegy kéttucatnyi közép- és kelet-európai országgal szemben akcióterveket készítsen és hajtson végre kifejezetten azért, hogy nyomás alá helyezzék e két tucat ország kormányát – reagált Orbán Viktorminiszterelnök kedden Belgrádban az emberi jogokért és demokráciáért felelős amerikai államtitkár erre vonatkozó kijelentéseire.
Szokatlan és újszerű helyzetben találta magát a magyar parlament – fogalmazott Orbán. A kormányzat annyit tudott válaszolni a képviselőknek, hogy keresi, van-e vajon összefüggés a folyamatban lévő, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodások és a mostani amerikai akcióterv között. Senki nem örül Magyarországon annak, hogy az országot műveleti területté nyilvánították húszegynéhány másik országgal együtt – tette hozzá a magyar kormányfő a Kelet-Közép-Európa-Kína csúcstalálkozót megelőzően Belgrádban.
Az ügy előzménye, hogy Sarah Sewall, az amerikai külügy polgári biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára december 9-én – amely Amerikában a korrupció elleni harc napja – kijelentette: huszonnégy Közép- és Kelet-Európai országban az Egyesült Államok korrupcióellenes akcióterveket fog összeállítani. Tegnapi hír, hogy a magyar Külügyminisztérium konzultált André Goodfrienddel, az USA budapesti ügyvivőjével a furcsa kijelentésről.
Európai érdek a lehető legszorosabb együttműködés Kínával, ezért is nagy siker, hogy a Bank of China Budapesten nyitotta meg kelet-közép-európai regionális központját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a kínai nagybank fióktelepének ünnepélyes megnyitóján.
“Európa elveszítette versenyképességének egy részét. Ha vissza akarja szerezni, a lehető legszorosabb együttműködést kell kiépítenie a gyorsan növekvő régiókkal, azon belül is kiemelten Kínával. A kínai-magyar együttműködés ebbe a törekvésbe illeszkedik” – mondta a miniszter.
Szijjártó Péter elmondta: a magyar kormány támogatja Pekingnek azt a törekvését, hogy növekedjen a kínai nemzeti valuta, a jüan nemzetközi használata.
A külgazdasági és külügyminiszter felidézte: a magyar kormány célul tűzte ki, hogy ha kínai vállalatok Közép-Európában akarnak piacra lépni, akkor ezt először Magyarországon tegyék. Ez kezd megvalósulni: a Huawei 2015-től a teljes európai exportját Magyarországról fogja szervezni, a ZTE Budapestről fogja működtetni az európai szervizközpontját, és most a Bank of China, a világ 10. legerősebb bankja ide telepíti regionális központját – sorolta.
Szijjártó Péter elmondta: a Kínába irányuló magyar kivitel tíz év alatt a 11-szeresére nőtt, és a Magyarországon eszközölt kínai befektetések volumene már meghaladja a 3,5 milliárd dollárt. A kínai beruházások közül sok a legmagasabb szintű technológiát, magas hozzáadott-értéket képvisel – emelte ki.
A miniszter hozzátette: Kína tovább szeretné növelni az exportját, és a kínai áruk nagy részét Közép-Európán át juttatná el Nyugat-Európába. A magyar kormány célja, hogy a kelet-közép-európai térségbe irányuló kínai működőtőke-befektetés minél nagyobb hányada Magyarországra jöjjön – mondta.
Li Cao-hang, a Bank of China alelnöke az ünnepélyes megnyitón elhangzott beszédében kijelentette: a kínai és a magyar gazdaság jól kiegészítik egymást, a Bank of China többek között ezért döntött úgy, hogy Magyarországon hozza létre kelet-közép-európai regionális központját.
Ha az évtizedeken át alkalmazott szankciók nem működtek Kubával, a 11 milliós szigetországgal szemben, mitől működnének Észak-Korea, Irán vagy éppen Oroszország esetében? – tette fel a kérdést pénteki kommentárjában a Global Times című kínai napilap.
Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök szerdán jelentette be, hogy helyreállítják az 1961-ben megszakított diplomáciai kapcsolatokat és enyhítenek a kétoldalú gazdasági és utazási korlátozásokon.
A Global Times a történelmi jelentőségű lépéssel kapcsolatban megállapította, Kuba kivárta az idejét, fenntartotta társadalmi rendszerét és a türelme végül kifizetődött. A cikk szerint az általa hűségesen követett Szovjetunió felbomlása után Havanna nagy politikai és gazdasági nyomásnak volt kitéve a Nyugat, s különösen is az Egyesült Államok részéről. Annak fényében, hogy “Washington sikeresen megdöntött több latin-amerikai kormányt”, sokan feltételezték, hogy Fidel Castrót és testvérét is megfosztják a hatalmától.
Az Egyesült Államok Kuba-politikájának megfordítása Washington erejének gyengülését jelzi, s egyben azt, hogy az egység egy kis országban is az eredményes kitartás forrása.
Azokat, akik úgy vélik, hogy Kuba és az Egyesült Államok közeledése Kína kudarca, rövidlátóknak tartja a nacionalista hangvételű publicisztikáról ismert Global Times. A szerző úgy véli, az új helyzetben a kubai reformnak és nyitásnak, amelyben a kínai minta jelentős szerepet kapott, még szélesebb közegben lesz visszhangja.
“E pluralista világot nem uralhatja egyetlen fejlődési modell” – fogalmaz a cikk, megállapítva, hogy az amerikai-kubai “kibékülésnek” azt kell szolgálnia, hogy az érintettek leszámoljanak hidegháborús gondolkodásmódjukkal.
A China Daily című angol nyelvű napilap szerkesztőségi cikkében egy “történelmi ajtó megnyitásának” tartja Obama bejelentését. Ugyanakkor úgy véli, ez nem kellene, hogy meglepetésként szolgáljon, hiszen “régóta esedékes volt”. Az 53 éven át tartó embargó Kuba ellen: kudarc – utalt az írás arra, hogy az elszigetelt ország a maga útját járja, az embargó nem hozta meg az amerikai típusú demokráciát a szigetországba. Ráadásul – tette hozzá – a helyzet szenvedő alanyai a kubaiak voltak, akiken – állításuk szerint – az “amerikai politikusok segíteni akartak”.
A China Daily emlékeztet rá, az ENSZ Közgyűlésében 23 egymást követő éven át ítélték el az embergót. Október 28-án a világszervezet 193 tagjából 188 szavazott úgy, hogy itt az ideje véget vetni az Egyesült Államok Kuba elleni a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargójának. A szerző megállapítása szerint az “anakronisztikus amerikai politika” fennmaradásának oka az, hogy a washingtoni politikusok nem tudnak megszabadulni ideológiai béklyóiktól.
A lap szerint egyes, a döntést hevesen ellenző republikánusok meg fogják nehezíteni Obama dolgát, de az amerikai elnök ebben az ügyben maga mögött tudhatja csaknem az egész világot, mert valóban új fejezetet nyit az Egyesült Államok Kubához fűződő kapcsolataiban.
Orbán Viktor miniszterelnök Sali Berisha volt albán elnökkel beszélget, mögöttük Tőkés László (fotó: MTI)
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a rombolás erejével hatnak „a nem helyükön mondott szavak”, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem, mégis úgy hiszik, rendelkeznek „a diktatúra fantomképével”.
Orbán Viktor miniszterelnök Sali Berisha volt albán elnökkel beszélget, mögöttük Tőkés László (fotó: MTI)
A kormányfő erről hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett, Temesvár 25 – 1989–2014 című emlékülésen beszélt.
A 25 évvel ezelőtti temesvári forradalom eseményeiről a miniszterelnök azt mondta: 1989-ben Temesváron világosság gyúlt, amelynek fénye nemcsak Erdélybe, egész Romániába és Magyarországra jutott el, hanem beragyogta az akkori Európát is.
„Negyedszázaddal később azonban ez a világosság, amely akkor a diktatúra sötétjében fénylett, néhol már alig látható. (…) Huszonöt évvel a decemberi események után tőlünk keletre sokan nem hajlandók elfogadni, hogy a forradalom egy református parókiáról, egy magyar közösségből indult el, hogy elhozza a szabadságot magyaroknak, románoknak, székelyeknek és szászoknak egyaránt” – mondta Orbán Viktor.
Rossz ízű és rossz kedvű vitáknak nevezte ezeket, de – hangsúlyozta – „nekünk (…) ragaszkodnunk kell az igazsághoz”.
A kormányfő idézte Tőkés László református lelkész 1989-es gondolatait, amelyek szerint a helyén mondott szó a teremtő ige értékével vetekszik. „A nem helyükön mondott szavak” viszont a rombolás erejével hatnak – folytatta a miniszterelnök, aki szerint így a rombolás erejével hat, amikor olyan emberek vádolnak más országot diktatúrával, akik sohasem éltek még csak hasonló rendszerben sem.
„Ők mégis úgy hiszik, rendelkeznek a diktatúra fantomképével, személyleírásával, pedig valójában épp a lényeget nem látják, nem ismerik” – tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a jaltai és a potsdami tárgyalóasztal mellett nem izgatta a nyugati világ képviselőit sem a fékek, sem az ellensúlyok rendszere, amikor „tálcán kínálták fel Kelet-Európa népeit a zsarnokságnak”. Ezt a béklyót 1989-ben minden országnak külön-külön, saját magának kellett levetnie – mondta.
Szavai szerint „a demokrácia házába mi nem ugyanazon az ajtón léptünk be, mint mások. Nekünk megvolt a saját bejáratunk. Ez a ház, a demokrácia temploma pedig éppen abban különbözik a diktatúrák megalomán építményeitől, hogy ide több ajtón keresztül is szabadon be lehet jutni”. Beszédét azzal zárta: a szabadsággal úgy kell élni, hogy ne gátlástalan önzéshez vezessen, a szabadságnak ugyanis a közjót kell szolgálnia.
Az emlékülésen Tőkés László európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte: a bel- és külhoni magyaroknak nemcsak a múltja, hanem a jelene és a jövője is közös, mert „a mesterségesen megvont határokkal sem a nemzetet, sem a történelmet nem lehet szétszakítani”. A temesvári események a magyar és a román történelem közös részét alkotják, egymás mellé állították e népeket, és az egész nemzet életére kedvező befolyást gyakoroltak – vélekedett.
Mint mondta, 25 évvel ezelőtt nemcsak a kommunizmus uralmát sikerült megdönteni, hanem a „kisebbségben élő nemzetrészek felszabadulását, a határok fölötti nemzetegyesítés kezdetét is jelentették” az akkori történések a környező országokban.
Tőkés László kijelentette: a közelmúltbeli romániai elnökválasztás egységbe kovácsolta a románságot, amire 1989 óta aligha volt példa, és ezen egység részese volt az erdélyi magyarság is. Ez az országos egység, román–magyar összefogás annak a reményével kecsegtet, hogy négy év után Romániában is a rendszerváltozás új fejezete kezdődhet el – mondta.
Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében azt mondta, a történelem különleges pillanata volt a temesvári, majd az azt követő romániai forradalom. Hozzátette: Temesvár jelkép, a forradalom szimbóluma, a diktatúrából teremtett egy új, más világot.
Huszonöt éve, 1989. december 16-án Temesváron a felháborodott tömeg meg akarta akadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A következő napokban a megmozdulások átterjedtek az ország más vidékeire, és forradalommá terebélyesedve elsöpörték Nicolae Ceaușescu uralmát.
Péntektől újabb 6 forinttal lesznek olcsóbbak az üzemanyagok. Rendelkezésre áll a pedagógus életpálya és a hozzá kapcsolódó keresettöbblet fedezete a jövő évi költségvetésben.
Aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást Magyarország, Szerbia és Kína – jelentette be a miniszterelnök Belgrádban a Kelet-Közép-Európa – Kína csúcsértekezleten. Orbán Viktor kifejtette: 2017-re megépülhet az a tranzitútvonal, amelyen keresztül a kínai áruk a leggyorsabban juthatnak a görög kikötőkből Európába. A vonalat Kína pénzügyi és technikai segítségével valósítják meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 334 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, illetve korszerűsíteni.
A nemzetgazdasági miniszter szerint tartósan alacsony olajár mellett akár 3 százalékos is lehet a magyar gazdaság jövő évi bővülése. Varga Mihály a novemberi vállalkozói díjak átadóján felidézte, hogy négy hónapja negatív tartományban van az infláció, főként az energiaárak csökkenése miatt. Hozzátette: 2015-re a kormányzat a bruttó hazai össztermék 2,5 százalékos növekedését vetítette előre, de az olajár jelenlegi stabilizálódásával a magyar GDP akár 0,5-0,6 százalékponttal nagyobb bővülést is elérhet.
Péntektől újabb 6 forinttal lesznek olcsóbbak az üzemanyagok. A Mol árcsökkentése után egy liter 95-ös benzin átlagosan 335, egy liter gázolaj 360 forintba kerül majd. A benzin literenkénti ára legutóbb 2010 novemberében, a dízelé 2011 június végén volt annyi, amennyiért péntektől lehet tankolni. Az autósok most is tapasztalhatnak akár 25 forintos árkülönbséget is a kutaknál.
Egyhangúlag tiltakozik az autópályadíj kiterjesztése ellen a budaörsi képviselőtestület. Azt írták: álláspontja felülvizsgálatára kérik a kormányt, ellenkező esetben minden törvényes eszközzel igyekeznek megakadályozni az intézkedésből fakadó káros folyamatokat.
Rendelkezésre áll a pedagógus életpálya és a hozzá kapcsolódó keresettöbblet fedezete a jövő évi költségvetésben – mondta a köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit hangsúlyozta: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ forrásai jelentősen nőttek, a béremeléshez szükséges forrásokat nevesítették is a büdzsében.
A kormány feltett szándéka, hogy 2016-tól az óvodában és a bölcsődében is minden gyermek ingyenesen étkezzen, a szülőknek csak egy bizonyos jövedelmi határ felett kellene minimális térítési díjat fizetniük – közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Czibere Károly hozzátette: a szülőknek csak egy bizonyos jövedelmi határ felett kellene minimális térítési díjat fizetniük.
Közeledtek az álláspontok a jövő évi bérekről a szociális partnerek között a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tárgyalásán. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt mondta: közel állnak a megállapodáshoz. Hozzátette: a munkaadók legalább 3,5 százalékos emelést fogadnának el, ez 105 ezer forintos minimálbért és 122 ezer forintos garantált bérminimumot jelent. Ha nem születik megállapodás, akkor a pénteki Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésen a kormánynak kell javaslatot tennie és kihirdetnie a jövő évi kötelező éveket.
Bemutatták az Országos Mentőszolgálat új fővárosi mentésirányító központját a mentőszolgálat Róbert Károly körúti telephelyén. A fejlesztés azt is szolgálja, hogy minél hamarabb eljuthassanak a betegekhez – közölte a szervezet főigazgatója. Burány Béla elmondta: a hívásfogadás, a logisztikai háttértámogatás, az útvonaltervezés és az esetek dokumentálása is elektronikus. Huszonkét új mentőautó is érkezik karácsonyra, és a jövő év elején szolgálatba állnak.
Új fejezet kezdődik az Egyesült Államok és Kuba viszonyában – jelentette ki az amerikai elnök. Barack Obama utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. A bejelentéssel párhuzamosan a kubai elnök is tájékoztatót tartott. Raúl Castro közölte: hazaérkezett Kubába három, korábban az Egyesült Államokban bebörtönzött kubai hírszerző. Beszámolt arról is, hogy előző nap telefonon beszélt Barack Obama amerikai elnökkel a kubai-amerikai kapcsolatok javításáról.
Hungarikummá minősítette a tárogató népzenei hangszert keddi első ülésén az új összetételű Hungarikum Bizottság – közölte a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-vel.
Magyar hangszerként tartják nyilván az egész világon a tárogatót, amelyet külföldön is a magyar helyesírás szerint, ékezetekkel írnak. “Egyedi hangzása, különleges hangszíne miatt a magyar lélek hangjaként is emlegetik” – olvasható a közleményben. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az ülésen döntés született a hungarikumok, a nemzeti értékek gyűjtésével, dokumentálásával, népszerűsítésével és megismerésével foglalkozó pályázati kiírásról is. A minisztérium félmilliárd forint többletforrást csoportosított át erre a célra. A pályázat alapkoncepciója “a nemzeti értékpiramis-rendszer alapjának megerősítése” – fogalmazott a tárca vezetője, megjegyezve, hogy a korábbi pályázatok éppen ellenkezőleg, a piramis csúcsán elhelyezkedő nemzeti értékek és hungarikumok népszerűsítését szorgalmazták. A rendelkezésre álló forrásból támogatják a megyei és a külhoni értéktár munkáját is. Magyarországon eddig 368 települési önkormányzat alakította meg saját értéktárát. A Hungarikum Bizottság célja, hogy ez a szám bővüljön, határon túli értékekkel is. A miniszter arról is beszámolt, hogy tervezik egy Hungarikum Archívum létrehozását, amelybe a hungarikumokkal kapcsolatos kiadványokat és könyveket gyűjtenék egybe.
Óriási tömeg gyűlt össze péntek délután Sepsiszentgyörgy főterén, hogy himnuszénekléssel tiltakozzon a prefektusi himnuszbüntetés ellen. „Az első napokban megmutattuk, hogy bátrak vagyunk, ma megmutattuk, hogy sokan és erősek vagyunk, és a továbbiakban meg kell mutassuk, hogy kitartóak vagyunk”, mutatott rá Bálint József. A magyar himnusz elénekléséért megbírságolt MPP sepsiszentgyörgyi elnöke arra utalt, hogy a tiltakozó akció első napján, hétfőn még száz ember gyűlt össze a prefektus ablaka alatt, majd a rá következő napokra a tömeg több százasra, majd több ezresre növekedett.
Pénteken már mintegy 5000 ember vonult a Szabadság térre, hogy gyertyát gyújtva, magyar és székely zászlókat magasba tartva elénekelje a magyar himnuszt. A tiltakozó akció kezdeményezői két darab 250 méteres magyar és székely zászlót kivonva a város két végéből indulva, fúvósok és huszárok kíséretében toborozták az embereket, így a város központjába érve a tömeg megtöltötte a Szabadság teret.
A prefektúra épülete előtt felállított pódiumon református, katolikus, unitárius és evangélikus lelkészek mondtak igét és imát, majd Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke beszélt. Rámutatott, hogy ha karácsony előtt a székelyek nem a családban és templomban készül az ünnepre, hanem az utcára vonul, akkor nagy baj van! A református püspök egy zsoltárból idézve kifejtette: „torkig vagyunk a gyalázattal, torkig vagyunk az elbizakodottak gúnyolódásával, a gőgösök gyalázkodásával”.
Ezt követően Gazda Zoltán a Székely Nemzeti Tanács Sepsiszéki elnöke magyar nyelven olvasta fel a sepsiszentgyörgyi tiltakozók petícióját. „Elfogadhatatlan hogy Románia kormánya arra használja a hatalmat, hogy elnémítsa, megsemmisítse a kisebbségeket. Az a magatartás, amely üldöz egy kisebbségi nyelvet és szimbólumot, börtönnel fenyegeti a kisebbségi vezetőket, visszaállamosít és uszít az erdélyi magyarság ellen, nem méltó ahhoz a Romániához amely 25 éve lerázta magát a diktatúra láncait és a jogállamiság mellett tette le a voksát”.
A székelyföldi magyarok nevében megfogalmazott és a román kormánynak szánt petíciót román nyelven Tamás Sándor, háromszéki tanácselnök, angol nyelven pedig Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háromszéki vezetője olvasta fel. Tamás Sándor ugyanakkor maga mellé szólította a színpadra Bíró Zsoltot az MPP országos elnökét, és Váncsa Albertet az EMNP sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselőjét. A tömeg többször is elénekelte a magyar himnuszt, majd végezetül a székely himnuszt is. A valamivel több mint egyórás eseményt követően mindenki békésen hazament.
A himnuszéneklő akció viszont folytatódik. Szombaton 11 órára a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkba felállított óriás székely zászlóhoz várják a csatlakozókat.
Két keserű esztendeje már, hogy szemünk nyugat felé néz. Láttuk, hogyan hanyatlott le ott a nap. Reménykedő, bizó, sovárgó és fájó szemünk nézte, hogy a könnyünk csordult ki attól. Mert a nap csak haladt lefelé, hanyatlott egyre; eleinte lassan, aztán gyorsabban, végül lebukott és az égen csak a vérveres fellegek maradtak. Most már megdörzsölhetjük szemünket : Egyelőre nincsen tovább. Ez a nap lebukott, ennek vége. És arcunkról letörölhetjük a könnyeket. Még a nyomukat is.
Akkor megkérdék őtet: Te kicsoda vagy ? Ilyés vagy-e te ? Es monda: nem vagyok. Prótéta vagy-e te ? És felele : nem vagyok. Mondának azért néki: Kicsoda vagy tehát, hogy megtudjunk azoknek felelni, akik minket elküldöttek; mit mondva magad felől. Es monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában !
(János evangéliuma I. 21-23)
Koós Károly
Valahol aláirtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit ; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen, az zárva örökre. Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan szikláb : onnan dobtak le minket. Tudjuk : miért.
Régi zászlónk összetépve, fegyverünk csorba, -lelkünkön bilincs. De tudom : talpra kell állanunk mégis. De tudom: újra kell kezdenünk az izzadságos, nehéz munkát. Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat, melyen egy kemény, régi nép lép majd velünk és utánunk újra csak felfelé. Halljuk, látjuk és tudjuk immár, mert valóság: a régi Magyarország nincsen többé. Nem akkor halt meg, amikor Párisban temetését rendezték, de akkor, amikor ő maga is bejelentette, hogy igenis : nem vagyok mát a régi Ez az igazság!
Hetven esztendeje, hogy apáink kimondották azt a szót egy akarattal és félszázada, hogy megtestesült áz ezeresztendős álom.; az a Magyarország, melynek fejére Párisban mondották ki az ítéletet. Félszáz esztendeig élt az egy, Magyar föld; a nagy, ifjú, erős magyar műhely. Nem hagyatott úgy tovább dolgoznia. Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros magyar népe : minket kiszakitottak, kidobtak abból a műhelyből, amely ami izzadságos munkánk segedelmével épült fel egykoron. Nem kérdezték: akarjuk-e ?
Mi pedig mai napig nem akartuk elhinni,. hogy ez megtörtént, hogy ez megtörténhetett. És két esztendeje, hogy nem dolgoztunk. De vártunk. Vártuk reménykedve, hivő hittel, hogy felkeljenj számunkra a nap: napnyugaton Két esztendeig álmodtunk és nem akartunk tudni az Életről, aki körülöttünk tusakodva robogott. Nem akartunk látni és hallani, nem akartunk érezni és élni, csak hinni akartunk és bízni és álmodni és csodákat várni, amik majd felébresztenek. Mert megszoktuk a régit, szerettük, amit egykor megalkottunk.
Hittük, hogy az örök időkre a mienk ugy, ahogy azt mi .magunknak alkottuk meg. Most aztán kisült minden. Két esztendő keserü várakozása, dermedt álma után megtudtuk, hogy minden, amiben hittünk, biztunk, reménykedtünk: délibáb az. Megtudtuk, hogy a nap nem ott kél fel, ahol lenyugodott. Valljuk be: a mi hitünk nagyot csalódott. Valljuk be : fájt a csalódás ; fájt hogy el kell hajitanunk lelkünk hitét, mert hogy nem igaz hit volt az.
Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Mármaros kétmillió magyarja, nem én mondom neked, de a megcsonkitott Magyarország mondta ki a szentenciát rólunk: nem tehetek mást, elfogadom az ítéletet, mely akaratom és hitem ellenére .fejemre olvastatott, kihirdettetett és végrehajtatott : Én rólatok, aki ket erőszakkal leszakitottak rólum, lemondok. Ez az igazság !
Aki mást mond : hazudik az ; aki mást hiszen : álmodik az ; aki másban reménykedik : délibábot kerget az. Le kell vonnunk a tanulságot; szembe kell néznünk a kérlelhétetlenül rideg valósággal és nem szabad ámitanunk magunkat. Dolgoznnnk kell, ha élni akarunk és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk. De csak magunkban ezentul magunkért.
Napnyugat felé pedig ne nézzünk többé. Attól csak nehéz a szivünk és fáj a szemünk. Ott lebukott a nap és csak az ég vereslik még és az égen gomolygó nehéz sorsfellegek. Attól csak a könnyünk csordul ki már. Vigyázzunk ! A könny drága és ne lássa azt senki idegen, ami nekünk fáj. De, ezeresztendős gőggel tartjuk tekintetünket a mi hegyeink taréja felett, mert itt kell derengenie majd a mi hajnalunknak.
A régi Magyarország ncs többé számunkra; de Erdély, Ardeal, Siebenbürgen, Transsilvánia, vagy bármi nyelven nevezte és nevezi a világ : feltámadt és vart, aminthogy volt akkor is, amikor azt hittűk mi magank, mert akartuk hinni, hogy nincs és csak Magyarország van. Akkor is volt, de most is van és akárhogyan is akarja akármilyen akarat, lesz örökön, örökké. Egy félszázados, szépséges útra eresztették le a sorompót ; hogy tilos.
Ezeresztendős, erdélyi szerszámainkkal, próbált, ősi erőnkkel új utakat kell vágnunk, de magunknak csupán. Régi szerszámokkal új fegyvereket kell kovácsolnunk, a lerakottaknál, az összetörteknél, a kezünkből kicsavartaknál jobbakat. Senki sem fog segiteni minket; de akkor senki se is sajnáljon minket. Épitenünk kell! Fogunk hát épiteni új, erős várakat a régi Istennek. Az Egynek, az Igazságosnak, az Erős Istennek. Aki ideküldött titkos Ázsiából egykoron minket és akit mi idehoztunk magunkkal. Aki oltalmazott mindezideig és akit mi is megvédelmeztünk – magunknak.
Hát eltemették a régi Magyarországot. Szép temetés volt. Sirját beültették virágokkal és fejtül himes fejfát szúrtak. Hogy akik élünk még, sirhassunk és sirjunk és ne merjen eszünkbe jutni az élet, de örökké lássuk a dombot és a virágos dombon a himes, csillagos, buzogányos fejfát: Minket még a temetésre se hivtak meg . . .
Belenyugszunk, mert bele kell nyugodnunk ebbe is és – hiszünk örök életünkben. Elindulunk új utunkon, de magunkkal visszük a nagy temetés emlékét és egy szilánkot egy keresztrefeszitett ország keresztjéből.
Két esztendeje, hogy sokan közülünk imádkozni tanultak és sokan átkozódni is. És sokanálmodozni és sokan megtanultak sirni is, de a legtöbben a vizeket néztük, a mi vizeinket,akik harsogva sietnek hegyeinkből lefelé, ki az Alföldre. Sokan néztük a vizeket és közülünk sokan el is indultak a vizek mentén le a hegyekből, ki, arra napnyugat felé. Hogy onnan soha vissza ne jőjjenek.
De az imádkozás ideje eltelt. És el az átkozódás ideje is. Az álmodozásnak is vége és a sirásnak is. Aki pedig elindult a vizek mentén, az többé ide nem jöhet vissza, aki közűlünk elmegy, az ne is kivánkozzék kőzénk vissza valaha; annak itt helye nem lesz soha és jussa sem lesz annak.
Fölébredtünk.l Látni akarunk tisztán. Szembe a karnnk nézni az Élettel, tisztában akarunk lenni helyzetünkkel. Ösmerni akarjuk magunkat, Számba kell vennünk erőinket, szerveznűnk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni.
Aki fél, aki gyáva, aki nem bizik, aki nem hisz, aki gyenge, az lépjen ki a sorból. Az menjen. Az nekünk bajt csinál, az a mi munkánkat akadályozza, az a mi lábnnk elé gáncsot vet, a mi árulónk az! Senkit se sirassunk, aki elmegy innen. Senkit se tartsnnk vissza, De biztassuk azt is, aki habozik; az ingadozóknak sincsen helye itt most. Kiáltó szó vagyok: ezt kiáltom!
Az ítélet et végrehajtatott: Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros kétmillió magyarsága bekebeleztetett Romániába… Nem rekriminálunk. Nem keresünk árulókat, nem keressük a megalkuvókat, a bűnösöket, avagy a bűnbakkokat. Nem vigasztaljuk magunkat gyáván azzal, hogy mást hibáztatunk. De viseljük sorsunkat, ahogyan az reánk méretett. Nem keresünk jogot, vagy jogtalanságot, nem igazságot, vagy igazságtalanságot, nem várunk méltányosságot, sem kegyelmet. Nem is kérünk. Nem kutatjuk, hogy az a nélkülünk róluak készült és kötött trianoni szerződés miféle koldusalamizsnát rendelt számunkra. Nincsen sok értelme ennek. A mi igazságunk: a mi erőnk.
Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni maganknak. A bátraknak kiáltok hát, a harcolni akaróknak, a kötelességtudóknak; a látniakaróknak , az előrénézőknek. Álljanak elő, ne szégyenkezzenek, ne aludjanak, ne duzzogjanak. Az Élet nem vár; az Élet rohan. Kiáltó szómmal ezt kiáltom!
A fundamentum , amire nyugodt lelküsmerettel és bizó lélekkel épithetünk : kétmillió magyar. Kétmillió magyar, ezeresztendős históriája tudatában és tanulságaival, egy gységes területen egy 13-14 milliós, nem homogén lakosságú, alig félszázada önálló életet élő, szegény ország keretében nagy súlydifferenciákat okozhat, amennyiben vele együtt müködik, vagy pedig ellene dolgozik.
Velünk, Erdély magyarságával minden időben számolnia kell annak, szuverenitását reánk kiterjesztette. Számolnia kell Romániának is, ha azt akarja, hogy területi és népességben való gyarapodása erőgyarapodást is jelentsen nemm pedig fölös terhet, sulyos kölöncöt. Nem szabad elfelejtenie, hogy mi nem az egységes magyarságból elszakított egyszerü lélekszám vagyunk, de külön históriai egység ezer esztendő óta, saját külön erdélyi öntudattal, önálló kulturával, önérzettel. Tudtunk számolni mi minden helyzettel, tudtunk kormányozni és tudtunk nehéz vereségek utántalpra állani. Erőnket ösmerjük, nem becsüljük azt túl, de nem is kicsinyeljük: sokszor próbáltuk, mennyit birunk.
Mi, kétmillió dolgozó, adózó, anyagi és kulturértékeket produkáló polgár. Felséges erőgyarapodása vagyunk Romániának. De mi, kétmillió nem dolgozó gyűlölködő, alattomos belső ellenség : borzalmas rákfenéje vagyunk Romániának. Nyiltan és őszintén valljuk azonban : inkább vagyunk lojálisak, mint rebellisek, inkább épitők, mint rombolók, inkább nyilt barátok, mint titkos ellenségek. De azzal a feltétellel, ha megadatik számunkra az uj keretek között az a minimum, melyet mi nemzeti kulturánk, ősi szokásaink, faji öntudatunk, szociális érzésünk, gazdasági fejlődésünk szempontjábbl ezeresztendős multunk tanulságaképpen nélkülözhetetlennek tudunk.
Kétmillió magyarra, mint fundamentumra akarjuk felépiteni az új keretek közt nemzeti autonomiánkat; melynek egyrészét saját szabad elhatározásából igéri nekünk a Románia szentesitett törvénye: a gyulafehérvári határozat, másrészét megszerzi akaratunk és erőnk, másfelől, Románia józan belátása.
Amit ma a magunk számára kérünk, amiért holnap harcba szállunk és holnapután talán már szenvedünk is, de amit hitünk szerint végre is kivívunk, azt fogják kérni, azért fognak harcolni, szenvedni és azt fogják végül kivívni magunknak szász és román erdélyi nemzettestvéreink is.
Nyiltan és bátran kiáltom ki ezt a végső célunkat. Minden hátsó gondolat nélkiil, őszintén. És hiszem, hogy ott lappang ez az akarás mindnyájunk lelkében, akik tisztán igyekszünk látni új helyzetünkben az új célt. Mert mi, magyarok megsemmisülhetünk, – bár ez nem valószinü, – és eltünthetik Erdély földjéről a szász is, de élni fog akkor is Erdély, mert geografiai egyéniség, gazdasági egyéniség históriai szükségesség.
Nyiltan és bátran kiáltom a velünk megnagyobbodott Romániának: mi. magyar fajú, magyar hitű és mugyar nyelvű polgárai Romániának nemzeti autonomiát akarunk, aminek birtokában bennünk Nagy Románia megbizható polgárságot fog nyerni. Alkudni nem fogunk. Elég erőseknek érezzük magunkat, hogy nyiltan és őszintén beszéljünk és a kijelentett alapon szilárdan megálljunk.
Kétmillió állampolgár biztos támogatása, avagy ellenséges indalata nem lehet közömbös egy sokkal erősebb, konszolidáltabb, gazdagabb államra nézve sem, mint Románia.
Vaóságokat akartam -láttatni; igazságokat akartam kiáltani. Valóságokat és igazságokat, amik fájnak a gyávának, elnémitják az árulót, megrontják az ellenséget, megállítják az elnyomni akarót. Amik bátorságot adnak a csüggedőknek, világot gyajtának a sötétben tévelygőknek, fegyvert adnak, a védteleneknek. Ezt akartam kiáltani és lehet, hogy kiáltó szó leszek a pusztában . . .
Mégis kiáltok ! Neked : Erdély, Bánság, Kőrösvidék és Máramaros ezeresztendős magyarsága: Ébredj kétesztendős álmodból, szemedet nyisd ki ; nézz széjjel és állj az új életben tusakodni akarók közé. A rohanó idő füledbe harsogja: elég a passzivitásból. Ami eddig orvosság volt és védelem is talán, de mindenesetre becsület volt, méreg az ezentul és gyávaság. Kiáltom a jelszót: épitenünk kell, szervezkedjünk át a munkára. Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonomiája.
De kiáltom mégegyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való; mert az a mi igazi ellenségünk: a mi árulónk. Ezt kiáltom és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán…
Szóval mindig jó választás a sonka!!! Eszméletlenül finom, és még egészséges is, ha… hagyományosan füstölt darabot választunk. Piacra a henteshez, vagy házhoz kell menni érte, pl. itt Clevelandbe Bereczki Árpihoz és nem szupermarketbe, de teljesen megéri!
Ha megvan a sonka, akkor már csak néhány fűszerre lesz szükség, mint –
1 vöröshagyma félbevágva
1 fej fokhagyma gerezdjeire szedve, megpucolva,
4-5 babérlevél
1 kiskanál szemes fekete bors
Áztassuk be a hagyományos füstölésű sonkát, legalább egy éjszakára hideg vízbe így a sok só kiázik belőle.
Másnap, a sonkafőzés napján, öntsük le róla az áztatóvizet. Tegyük a sonkát egy római tálba, friss vízzel öntsük fel, adjuk hozzá az előbb emlitett fűszereket, toljuk a sötőbe és főzzük a sonkánkat fontonként legalább 35 percig, illetve kilónként 1-1 óráig.
Hagyjuk a főzővízben kihűlni, ettől válik igazán omlóssá mert nem szárad ki. Ha kihűlt emeldjük ki óvatosan a tálaló tálra és kész is! (A főzővizet fel lehet használni egy jó tárkonyos krumplileveshez.)
TIPP: Ha kissé pikánsra szeretnénk a sonkánkat főzni adjunk hozzá csilipaprikát.
Még nem sikerült gyermekének karácsonyra érdekfeszítő társasjátékot találnia? Nézze meg az alábbi kisfilmet és hallgassa meg a Bocskai Rádióban elhangzó élő beszélgetést vasárnap 3 órától.
Miller Viola, aki az elmúlt négy évét azzal töltötte, hogy megvalósítsa ötletét: egy filmből, szókártyákból és mesekönyvből álló csomagot, ami segíti az anyanyelv megismerését, átadását, összeköti a zenei és a mozgásos nevelést az értelmes és a hasznos szórakozást – kisgyerekeknek. Miller Viola, a TreeFa World Productions tulajdonosa, a SzóKiMondóka ötletgazdája, 3 kétnyelvű gyermeket nevelő anyuka, aki azt gondolta, hogy nem biztos, hogy elég, ha a gyermekeihez magyarul beszél ahhoz, hogy szépen megtanulják a nyelvet.
Az I. világháborús összeomlás után az utódállamok, meg sem várva a békeszerződést, semmibe véve a belgrádi katonai egyezményt, az antant támogatásával megkezdték Magyarország határterületeinek megszállását. Megszüntették a magyar közigazgatást, a magyar állam vezető tisztségviselőit állásaikból elbocsátották, fizetésüktől megfosztották, szolgálati lakásaikból kilakoltatták, az újonnan alakult országból kiutasították őket. A beosztott tisztviselőknek lehetővé tették a maradást, ha hűség-esküt tesznek az új államra. Akik ezt megtagadták, azokat is kiutasították az országból.
A marhavagonokban érkező 426.000 menekültnek az anyaország nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani, így azok hónapokig-évekig kénytelenek voltak a télen kifűthetetlen, nyáron kazánforróságú vagonokban a pályaudvarok mellékvágányára félretolva várni sorsuk jobbra fordulását. Az utolsó vagonlakó csak 1927 februárjában tudta elhagyni a marhakocsit. Róluk szól ez a film.
Üdvözlettel, Dékány István
a film rövidített, 52 perces változatát, lejjebb megnézhetik, amelyet a nyári Hír TV sugározott.
rendező: Dékány István forgatókönyvíró: Dékány István producer: Szederkényi Miklós vágó: Ákos Péter
Aki még nem látta és meg szeretné nézni Pigniczky Réka három, a külföldi magyarsággal és a kettős identitásról szóló filmjeit, vagy talán már látta és úgy gondolja, hogy tökéletes karácsonyi ajándék lenne másnak, most újra rendelhető mindhárom film, akciós áron.
Egy film : $20.00, mind a három film együtt : $50.00.
A film egy múltbeli történet szálait bogozza ki, és bemutatja azt az utat, amelyet egy amerikai magyar testvérpár tesz meg, hogy fényt derítsen az eseményekre, amelyek az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt és után megváltoztatták édesapjuk életét. A történet úgy indul, hogy a két testvér Magyarországra szállítja édesapja hamvait, akinek halála előtt utolsó kérése azt volt, hogy szülőföldjén temessék el. Azon a szülőföldön, ahova 1956-os menekülése után sosem tért vissza. Ez az utazás azonban váratlan fordulatot vesz, amikor a lányok rájönnek, hogy nem is tudják, hogy pontosan hogyan vett részt édesapjuk a forradalomban. Valahol a legenda és az anekdóta között lebeg. Hátha nem is történt meg.
Inkubátor/Inkubator (2010, 82 perc)
Egy film az amerikai-magyar diaszpóráról és a kettős identitásról. A történet egy valószínűtlen, de drámai találkozón keresztül zajlik le, amelyben 40-valahány éves amerikai-magyarok a kaliforniai Sierra Nevada hegyekben egy magyar rock operát adnak elő. Pontosan ott találkoznak ahol 25 évvel ezelőtt előadták az István a királyt, mint amerikai-magyar cserkészek az 1984-es nyári táborukban. Azon a nyáron még szovjet tankok állomásoztak Magyarországon, és Európa keleti része még a vasfüggöny mögött élt. A kaliforniai cserkészekből sokan még életükben nem voltak “otthon,” ahol szüleik születtek.
Megmaradni/Heritage (2012, 65 perc)
Egy film az 1956-os amerikai-magyarokról és a küldetéstudatról. A magyar iskolától a magyar cserkészetig, a néptáncon, valláson és a sporton keresztül adták át gyerekeiknek a magyarságot, a nyelvet, a kultúrát. Részben ők alapították és nagyrészt ők tartották fenn az amerikai-magyar ‘inkubátort.’ A Megmaradni c. filmben a velük készült történelmi interjúsorozat látható, eddig nem közölt archív filmfelvételekkel, fotókkal.
