A magyar-amerikai kapcsolatok lényege, hogy a két ország között szövetség van a politikában, partnerség a gazdaságban és tisztelet a szellemi-kulturális életben – mondta Orbán Viktor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a General Electric (GE) magyarországi jelenlétének 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, pénteken Budapesten.

A miniszterelnök kifejtette: “súlyos hiba, ha nem látják a fától az erdőt, vagyis a részletek eltakarják előlünk az egészet; az AmCham 25 éves évfordulója egy magaslat, ahonnan jól látszik az erdő, vagyis hogy Magyarország és az Egyesült Államok jó gazdasági partnerei egymásnak”. “Lehetnek ugyan viták Magyarország és az Egyesült Államok kormánya között, de valójában két szövetségesről van szó” – szögezte le a magyar kormányfő.

A magyar és az amerikai nép között barátság van, amely nem politikai deklarációkon alapul; alapját többek között olyan magyar zsenik adják, mint Szilárd Leó, Neumann János, Szent-Györgyi Albert vagy Kármán Tódor, “akik nyomot hagytak az amerikai politikai, gazdasági, tudományos, kulturális életben, és akikre méltán lehet büszke mindkét nemzet” – hangsúlyozta Orbán Viktor az Országház Felsőházi termében mondott beszédében.

Kijelentette: Európában néha megütközést kelt, amikor az amerikaiak Amerika kivételességéről beszélnek, de Magyarországon ez nem kelt meglepetést, mert természetes, hogy minden nemzet kivételesnek tartja magát. Magyarország kivételességének a jele többek között a magyar nyelv és az, hogy 1100 éven át megmaradt, és közben világszínvonalon fejezte ki gondolatait az irodalomban, a képzőművészetekben és a zenében. Az Egyesült Államok kivételességnek jele, hogy előzmények nélkül megalkottak, és évszázadokon át fenntartottak egy egyedülálló demokráciát. “Tizenhárom brit gyarmatból világbirodalommá nőni nyilvánvalóan a kivételesség bizonyítéka” – fejtegette a miniszterelnök.

“Nyilvánvaló a hasonlóság tehát Magyarország és az Egyesült Államok között a lényeget illetően”: mindkét nemzet hisz abban, hogy “erős közösséget csak a szabadságban élő, szabadon vállalkozó egyének hozhatnak létre” – emelte ki, hozzátéve: mindezt az Istenbe vetett szilárd hittel vallja, ahogy az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat végződik és a magyar alaptörvény kezdődik.

Orbán Viktor végezetül kijelentette: Európában, Közép-Európában és benne Magyarországon nincs olyan józan ember, aki a hidegháború visszatérését szeretné. Az európaiak a nemzetközi jog tiszteletét szeretnék, békét, együttműködést és az ezzel járó gazdasági prosperitást. “Nem akarjuk, hogy az európai prosperitás két hidegháború közötti intermezzóvá váljon” – fogalmazott. Európa jövőbeli sikerének egyik alappillére a transzatlanti szövetség, “vagyis fegyverbarátság az Egyesült Államok és Európa között” – mondta Orbán Viktor.

Az ünnepségen beszédet mondott Benkő Vilmos, az AmCham elnöke és Ferdinando Beccalli-Falco, a GE Europe elnök-vezérigazgatója is.

Forrás: inforadio.hu

Reklám

Legalább félmillió látogatót várnak november 8. és 16. között a 33. Isztambuli Könyvvásárra, amelynek díszvendége idén Magyarország lesz – közölte az MTI-nek adott interjújában az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán hangoztatta, hogy bizonyos szempontból “furcsa dolog” a török-magyar viszony, hiszen az Oszmán Birodalom 150 évig tartotta megszállva Magyarországot, Törökország iránt mégis hatalmas az érdeklődés.
A miniszter szerint a két országot összekötheti a meg nem értettek egyfajta sorsközössége, mert Törökország is gyakran szembesül azzal, hogy olyan vádakkal illetik, amelyek legfeljebb csak részben felelnek meg a valóságnak. “Másrészt pedig vannak közös keleti gyökereink, ami a magyar politika számára is fontos, ezért neveztük el a legfontosabb külpolitikai stratégiánkat a keleti nyitás politikájának” – fűzte hozzá.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország természetesen a nyugati, euro-atlanti értékközösséghez, szövetségi rendszerhez és gazdasági térséghez tartozik, “de ez nem jelenti azt, hogy elfelejtenénk: Keletről jöttünk”. Magyarország olyan találkozási pont lehet, ahol a keletről és a nyugatról érkezők egyaránt megértésre találnak – hívta fel a figyelmet a kultúráért is felelős tárca vezetője.
Hozzátette: a törökök vélhetően éreznek ebből valamit, így ez is szerepet játszik abban, hogy olyan nagy országok után, mint Kína, Spanyolország vagy Hollandia, most Magyarország mutatkozhat be a 17 milliós Isztambul könyvvásárának díszvendégeként.
Az egyik legnépszerűbb magyar regény ma Törökországban a magyar hősiességről és győzelemről szóló Egri csillagok, A Pál utcai fiúk pedig az egyik legkedveltebb magyar ifjúsági regény – emelte ki a miniszter, hozzáfűzve: legalább ugyanilyen fontos, hogy nagy kortárs magyar írók munkái is megjelennek törökül és számos olyan rendezvény is kapcsolódik a könyvvásárhoz, amely a tavaly megnyílt Isztambuli Magyar Kulturális Központ ismertségét is növelni fogja.
Balog Zoltán elmondta, hogy a magyar program gerincét az elmúlt években törökül megjelent vagy jelenleg fordítás alatt álló kötetek adják olyan írók műveivel, mint Márai Sándor, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Dragomán György, Rakovszky Zsuzsa vagy Szabó Magda, akinek a női világa a törökök számára külön érdekes lehet.
Számos magyar szerzővel – mások mellett Darvasi Lászlóval, Tóth Krisztinával, Hoppál Mihállyal – beszélgetések résztvevőiként is megismerkedhet a török közönség, amely a magyar művészetből, gasztronómiából is több programon, étel- és borbemutatókon keresztül kap ízelítőt, többek között Mautner Zsófia gasztronómiai írótól.
Fontos a fiatal korosztály is: a magyar standnál gyereksarok nyílik sok gyermekkönyvvel és diafilmekkel – emelte ki a miniszter.
Balog Zoltán közölte: a könyvvásárra az Isztambuli Magyar Kulturális Központ három kiállítással is készül. Az intézetben a városok, tájak ihlette versek mellett kortárs vizuális alkotásokon keresztül mutatkozik be Budapest és a Balaton, valamint Tóth Andrej és Takáts Márton munkáit állítják ki, a könyvvásár magyar standján pedig gyermekkönyv-illusztrációs kiállítás nyílik.

Reklám

A Dárdai Pál által irányított magyar válogatott 1-0-ra legyőzte a finneket Eb-selejtezőn a Groupama Arénában. A győztes gólt Gera Zoltán fejelte a 83. percben. A csoport másik két mérkőzésén a románok és bombameglepetésre a feröeriek nyertek. Bukarestben a hazai csapat 2-0-ra verte az északíreket, a feröeriek pedig 1-0-ra nyertek Athénben.

Dárdai Pál szövetségi kapitány az alábbi kezdő tizenegyet választotta: Király Gábor – Fiola Attila, Lang Ádám, Juhász Roland, Kádár Tamás – Elek Ákos, Tőzsér Dániel – Simon Krisztián, Gera Zoltán, Dzsudzsák Balázs – Szalai Ádám.

Király Gábor 92. alkalommal szerepel a nemzeti tizenegyben, ezzel Fazekas Lászlót beérve holtversenyben a második.

Reklám