November 4-én, a nemzeti gyászemléknapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok bevonulásának 58. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. A nemzeti gyászemléknap rendezvényeinek zárásaként Budapesten, a Szent István-bazilikában Wolfgang Amadeus Mozart Requiem című műve hangzik el a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a bazilika kórusa előadásában. Az esemény után bárki elhelyezheti az emlékezés mécseseit a bazilika előtt. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő fegyveres felkelés, forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. A népfelkelés a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Mind az utcai (fegyverrel is) politizálók, mind a kormánypolitikát irányítók sorsát végül a nemzeti függetlenséget eltipró november 4-ei második szovjet katonai invázió pecsételte meg, amely azután következett be, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11-én törte meg a hatalmas szovjet túlerő.

1956. november 4-én vasárnap 0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Kazakov hadseregtábornok vette át. Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépték át a magyar határt.

A kora hajnali órákban Soldatic jugoszláv nagykövet megkereste Szántó Zoltánt, és tájékoztatta Tito elnök üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.

Hajnali 4 óra 15 perckor általános szovjet támadás indult Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot a támadókkal.

5 óra 5 perckor az ungvári rádió közleményt sugárzott, amelyben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc, a Nagy Imre-kormány volt miniszterei bejelentették, hogy 1956. november elsején minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, és kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével.

5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mondott: “Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”

5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározta a Magyar Rádió.

6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. Negyvenhárman kaptak menedékjogot a követségen. Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes (a légierők parancsnoka) és Erdős Péter egy jugoszláv diplomata lakásán kapott menedéket. Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a Parlamentben maradtakhoz csatlakozott Bibó István, valamint Mindszenty József bíboros, aki még aznap átment az amerikai követségre, ahol menedékjogot kapott.

Bibó István, a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében maradt képviselője, kiáltványt fogalmazott. Megállapította: Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, és vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.

A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetőség nem kísérelte meg a fegyveres ellenállást. A szovjet csapatok – helyenként fegyveres harc után – a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozott ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódtak (többek között Békéscsabán, Dunapentelén, Szegeden).

7 óra 14 perckor a rádió magyarul és oroszul is közvetítette a kormány felhívását, amelyben a szovjet hadsereget a vérontás elkerülésére szólította fel.

8 óra 7 perckor a Szabad Kossuth Rádió adása megszakadt. Rövidhullámon váltakozva a Himnuszt és a Szózatot sugározták.

Budapesten a fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelőcsoportok folytatták. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

A Kádár-kormány táviratot küldött az ENSZ főtitkárának, kérte a magyar kérdés levételét a napirendről.

Soldatic jugoszláv nagykövet közölte Nagy Imrével Titóék üzenetét, hogy híveivel együtt ismerje el a Kádár-kormányt. Az MSZMP Intéző Bizottságának a követségen tartózkodó öt tagja ezt egyhangúlag elutasította.

Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet intervenció ellen.

A magyarországi szovjet katonai invázió hírére New Yorkban összehívták a Biztonsági Tanács ülését, és szavazásra bocsátották az előző napi amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólította a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon Magyarországon bárminemű katonai akciótól, és haladéktalanul vonja ki csapatait az országból. A javaslat elismerte a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen. A javaslatot a Szovjetunió megvétózta (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodott), majd a kérdést rendkívüli közgyűlési ülés elé utalták. 4-én délután az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülése 50:8 arányban, 15 tartózkodás mellett elfogadta a tovább bővített amerikai javaslatot, amely felkérte az ENSZ főtitkárát: jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.

Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az októberi 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 embert végeztek ki, az 56-os Intézet szerint pedig több mint 340 volt a kivégzettek száma az 1956-os eseményekhez kapcsolódóan (Rainer M. János, 2006.10.16.).

1958-ban bírósági ítélet nyomán életükkel fizettek a vezető személyiségek: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József.

Inforádió / MTI

Reklám

A nap hirei

Megnyílt Budapesten az Európai Rendőrakadémia. Erősítenék a főpolgármester vétójogát kormánypárti parlamenti képviselők.

Még nem döntött a kormány a boltok vasárnapi zárva tartására vonatkozó kereszténydemokrata javaslatról. A Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette a kormányfő keddi kijelentését, amely szerint a tervezetről csak az érintett szakszervezetekkel, illetve a boltokat működtető vállalatokkal folytatott egyeztetés után határoznak. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője nem sokkal korábban arról beszélt: a kormány támogatja párja javaslatát. A kisebbik kormánypárt Országgyűlésnek benyújtott javaslata alapján vasárnap csak a 400 négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő üzletek lehetnének nyitva. Az egyedi kivételekről egy bizottság dönthetne.

Minden kérdésben megegyezett a magyar és a bajor kormány az MKB Bank magyar állami felvásárlása ügyében – jelentette be a miniszterelnök Münchenben. Orbán Viktor előzőleg Horst Seehofer bajor kormányfővel tárgyalt, ami után rendkívül erősnek nevezte a bajor-magyar gazdasági kapcsolatokat. Hozzátette: minden feltétel adott a bajor tőke magyarországi jelenlétének növelésére. Mindkét politikus azt hangsúlyozta, hogy az MKB ügyében mindkét fél számára elfogadható megoldás született. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország Németországot tartja irányadónak az ukrán válság és az Oroszországgal szembeni szankciók ügyében.

A magyar fővárosban nyílt meg az Európai Rendőrakadémia. A belügyminiszter hangsúlyozta: ez az első uniós intézmény, amelynek székhelye Budapestre került. Pintér Sándor az átadóünnepségen elmondta: tíz éven át biztosítják a CEPOL-nak az Ó utcai műemléképületet, amely kiváló technikai eszközökkel van felszerelve. Bánfi Ferenc, az intézmény főigazgatója többek között azt emelte ki: a bűnözés a 21. században csak határon átnyúló együttműködéssel győzhető le, ehhez pedig a rendészeti tisztségviselőknek felkészültnek kell lenniük.

Az év végére a bruttó hazai termék 75 százaléka alá csökkenhet az államadósság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca arra alapozza előrejelzését, hogy az adósságmutatóban, 1,7 százalékpontos GDP-arányos csökkenés várható. A kormány előzőleg megtárgyalta és elfogadta az adósságszabály teljesüléséről készített előterjesztést. Az Európai Bizottság kedden közzétett őszi előrejelzése azzal számol, hogy a magyar államadósság az idén a bruttó hazai termék 76,9 százaléka lesz, és 2016-ban csökken a GDP 75,2 százalékára.

A Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezik kormánypárti parlamenti képviselők. A többi között négyötödös többséghez kötnék a közgyűlés feloszlatását, a főpolgármesteri vétójogot pedig erősítenék. A Fidesz-KDNP pártszövetség csütörtökön benyújtott javaslata szerint Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhetne ismételt eljárást. A személyi és intézményi kérdésekről pedig a Fővárosi Közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthetne. Az indítvány azt is kimondaná, hogy a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a gyermekéhezést nem csökkenteni, hanem megszüntetni kell. Vecsei Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: egy egészséges társadalomnak minden eszközzel küzdenie kell azért, hogy minden gyermek megfelelő mennyiségű ételhez jusson. Úgy vélte: a gyermekéhezés felszámolására nem elegendő megoldás az, hogy az oktatási-nevelési intézményhálózat biztosítja a gyermekek napi háromszori étkezését, mivel a hétvégén szünetel az ellátás. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat számításai szerint meghaladhatja az 50 ezret az éhező gyermekek száma.

Elhagyhatta a kórházat az ételfertőzés gyanújával Kondorosról kórházba vitt 15 gyermek és újabb megbetegedést sem regisztráltak. A Békés megyei városban korábban mintegy száz gyerek és felnőtt lett rosszul egy óvodában egy általános iskolában és egy nyugdíjas-otthonban, miután megették a közétkeztetésben felszolgált ebédet. Mucsi Gyula megyei tisztifőorvos elmondta: az ÁNTSZ ellenőrzésének eredménye hétfőre várható. Az érintett konyha jelenleg is üzemel.

Mocsai Lajost választotta az intézmény rektorjelöltjének a Testnevelési Egyetem szenátusa. Mocsai Lajos, aki 1978 óta tanít az intézményben, és nevéhez számos tudományos cikk és tanulmány fűződik, december 17-től töltheti be hivatalosan a posztot. A jelöltet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere terjeszti fel rektornak. A megbízást Áder János köztársasági elnök adja majd át Mocsai Lajosnak, aki Csende Zsolttal szemben nyerte el a jelölést.

Forrás: inforadio.hu / MTI

Reklám

Orbán Viktor Münchenben arról beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése és a Déli Áramlat miatt tartja Magyarországot nyomás alatt az Egyesült Államok. Ez egyébként az amerikai nyilatkozatokból is kiderül, miként az is, hogy még két, jelentős ügy miatt is „háborognak” Washingtonban.

Az amerikai politikai elit Oroszországgal kapcsolatos gondolkozását jól tükrözte Janusz Bugajski, a washingtoni CSIS (Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja) igazgatójának előadása évekkel ezelőtt a Budapest Külpolitikai Klubban.

Bugajski szerint Kreml arra törekszik, hogy „foglyul ejtse” politikai szövetségeseit, illetve egyes volt KGST országokat, melynek egyik eszköze, hogy fokozzák Kelet-Európa energiafüggőségét Oroszországtól, és ezt a függést hosszú távon igyekeznek kormányközi befolyássá alakítani.

Az energiaipari befektetések lehetővé teszik Moszkva számára a szomszédos országok feletti ellenőrzés folyamatos fenntartását. Bugajski szerint a „gazdaság átpolitizálásával” Oroszország célja, hogy a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatoknak olyan szövedékébe fonja ezeket az egykori KGST országokat, amelyek Moszkva politikai behatolását segíti.

Bugajski doktrínája a magyar helyzetre úgy fordítható le, hogy a magyar politikai és a gazdasági elit eljuthat egy olyan helyzetbe, hogy olyan mértékű energiapiaci üzleteket köt az orosz politikai és a gazdasági elittel, hogy onnan már nincs vissza út, a gazdasági függőség miatt továbbá Moszkva érdekeit képviseli.

Az elmúlt napokban az amerikai politikai tisztségviselők el is mondták, hogy melyek azok az üzletek, amelyek aggasztják őket:

1. Paksi Atomerőmű bővítése, mert attól tarthatnak, hogy túlárazott a beruházás, és az „extraprofit” orosz és magyar oligarchák osztozhatnak

2. Déli Áramlat, mert ezt a vezetéket energiafegyverként használhatja majd Moszkva Európával szemben

3. Óriási gázüzletek, amelyek során – legalábbis az amerikai félelmek szerint – összenőhet az orosz és magyar gazdasági elit, azaz a magyarok még inkább Moszkva függőségébe kerülhetnek

4. A magyar Mol által tulajdonolt INA részvények „jövője”, azaz az attól való félelem, hogy az orosz kézbe kerül az horvát INA, és így a dél-szláv energiapiac is Moszkva befolyási övezete lesz.

Az orosz technológiára alapuló Paksi Atomerőművet a Kádár-rendszerben építették. A bővítéséről már korábbi, MSZP-SZDSZ-es kormányok is készítettek hatástanulmányokat. Sőt, az Országgyűlés – kormánypárti és ellenzéki egyetértéssel – már 2009 elfogadott egy, a paksi bővítés előkészítéséről szóló határozatot. A bővítés kérdése nagyon érdekelte az amerikaiakat, amit az Wikileaks iratok jól mutattak. Az Origo dolgozta fel még ezt idén januárban.

André Goodfreind erről a beruházásról tett egy érdekes megjegyzést, miszerint „nem teljesen átlátható”. A magyar ellenzék és a zöld szerveztek is azzal támadják a beruházást, hogy nem nyilvánosak a szerződések és hatástanulmányok. Sőt, azt hangoztatták, hogy korábban sokkal alacsonyabb számok hangoztak el arról, hogy mekkora összegből lehet a bővítést kivitelezni.

Zöld jelzés a Déli Áramlatnak

A Déli Áramlat kapcsán Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy nem érti a kritikákat, hiszen Ausztria is részese az üzletnek, ami valóban így van.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok ellenben nem a beruházást ellenzi már (ezt a Nabucco bukása után nehéz lenne megindokolni), hanem azt szeretné elérni, hogy Moszkva ne tudja később ezt a beruházást energiafegyverként Európa ellen használni. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy rávegyék az oroszokat, hogy a vezeték és a termelés ne legyen egyetlen kézben, hanem elváljon a kettő egymástól. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a Kaszpi-tenger környéki gáztermelőkkel – akár – a Gazpromot megkerülve is lehetne üzletelni.

Mint arról irtunk, a magyarok tettek egy óriási gesztust a Gazpromnak azzal, hogy egy jogszabályt a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság a kormány kérésére úgy módosított, hogy az éppen az oroszoknak kedvezett.

Nem mellesleg szakértők szerint a Déli Áramlat nagyjából 350 kilométeres magyar szakaszának az építése több százmilliárdos tétel lehet, amely beruházásban akár 40-70 százalékos lehet a magyar beszállító kör. Azaz az orosz és magyar üzleti elit ezen az üzleten keresztül is ugyancsak „összenőhet”.

Pár hete Victoria Nuland amerikai államtitkár-helyettes egy konferencián félreérthetetlenül Magyarországra utalva azt mondta: „kérdezem azoktól, akik védelmezik korrupt tisztségviselőiket, megkerülik a parlamentjüket, ha az úgy kényelmes, és olyan piszkos üzleteket kötnek, amelyek növelik országuk függőségét egy energiaforrástól, a diverzifikálás meghirdetett politikája ellenére, mennyire teszi ez az önök országát erősebbé és biztonságosabbá?”

A MET és a „belső rendszerváltás”

A 444.hu szeptemberben írt arról, hogy átírta a magyar elit „belső szerkezetét” egy új titokzatos cég, a MET. Olyannyira, hogy a portál szerint Simicska Lajos háttérbe szorulásában is közrejátszott ez a vállalat.

„A MET egy Mol leányvállalatból kinőtt offshore cég, amely olcsóbban hoz Magyarországra földgázt, mint amennyiért az oroszok a magyar állammal kötött hosszú távú szerződés alapján szállítanak. A MET kereskedik gázzal Európa más országaiban is, beszállt az áramkereskedelembe, idén nyáron megvette a Dunamenti Erőművet (Paks után a második legnagyobb erőmű), és az olajkereskedelem felé is nyitott. a portál szerint jónéhányan úgy vélik, hogy a MET sikere volt az a pont, amikor Orbán felismerte, hogy itt nagy pénzt, és ehhez nincs szükség Simicska Lajosra” – írja a portál.

Egy, a Fidesz holdvarához tartozó üzletembertől hallottuk azt a véleményt, miszerint az amerikai kitiltási botrány egyik szála lehet az, hogy az amerikaiak keresik – pontosabban „ki akarják lőni” – azokat a – vélelmük szerint magyar – üzletembereket, akik ezt a gigantikus volumenű gázbizniszt tető alá hozták.

Horvát szál?

A negyedik ügylet még nem született meg, de úgy tűnik, hogy preventíven lép fel az Egyesült Államok. A hétvégén a Reuters amerikai forrásokra hivatkozva írt arról, hogy Washingtonban aggodnak azon, hogy az oroszok már Zágrábban vannak, és a magyarok segítségével foglalhatnak el egy fontos bástyát, ha a Mol eladja az INA részvényeit nekik.

Az Egyesült Államok ugyanis azt szeretné, hogy az oroszok ne szerezzenek még nagyobb befolyást az Európai Unióban, illetve a közép-európai energiapiacon. A Reuters azt is kiemelte, hogy Washingtont a Magyarország és a Kreml közti egyre szorosabb kapcsolat is aggasztja, aminek az egyik bizonyítéka, hogy Magyarország szeptemberben beszüntette a földgázszállítást Ukrajna irányába, ami szemben áll az Európai Unió Ukrajna-párti erőfeszítéseivel. És a magyar kormány kiállt a Déli Áramlat megépítése mellett.

Horvátország szerepe azért is fontos, mert az európai „gázcsatában” kiemelt jelentőséggel bírna, ha a horvát Krk szigeten felépülne egy cseppfolyós gázt lefejtő terminál, mert akkor például katari gázt is lehetne a térségbe jutatni, ami csökkentené Európa függését az orosz energiahordózóktól.

Forrás: hatv.hu / Hazafi Zsolt

Reklám

Politikai megállapodás jött létre csütörtökön a tagállamok környezetvédelmi miniszterei között arról a jogszabály-tervezetről, amely jogi alapot biztosítana a tagországok számára, hogy saját területükön megtiltsák génmódosított organizmusok (GMO) termesztését.

A jelenlegi szabályozás értelmében, ha egy GMO-ra Brüsszel kiadja az engedélyt, akkor az az Európai Unió egészére érvényes, és a tagállamok csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával, szigorú feltételek mellett tilthatják ki a piacukról az adott terméket. A védzáradék elvileg csak ideiglenes és nem ad tartós felmentést az adott országnak, de az így bevezetett tilalmat nehéz feloldani, mert a tagállamok legalább kétharmadának szavazata kell hozzá.

A környezetvédelmi miniszterek csütörtökön ellenszavazat nélkül, Belgium és Luxemburg tartózkodása mellett fogadták el az új javaslatot, amelyről még az Európai Parlamenttel is meg kell állapodnia a tanácsnak.

A javaslatot 2010-ben mutatta be az Európai Bizottság, az Európai Parlament pedig 2011-ben fogadta el a tervezetről a maga olvasatát, a tagállamokat tömörítő tanácsban viszont egészen mostanáig nem sikerült megállapodniuk az államoknak. Az ügy így gyakorlatilag megrekedt.

A javaslat akkor került ismét reflektorfénybe, amikor pár hónappal ezelőtt a tanácsnak minősített többséggel kellett volna döntenie, hogy megakadályozza egy GMO-kukorica termesztési engedélyének kiadását, de a súlyozott szavazatok és a tartózkodások miatt ez annak ellenére sem sikerült, hogy a 28-ból 23 ország ellenezte az engedély kiadását.

Az új szabályozás az engedélyezési eljárást nem érintené. A termesztési engedélyt továbbra is tagállami szinten kell kérvényeznie a gyártóknak, de uniós szinten születik meg a döntés. Az engedélyt az Európai Bizottság adhatja ki Brüsszelben, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség véleménye és a szakbizottságok döntése alapján. Akkor kerülhet a tanács elé a kérdés, ha a szakbizottságok nem támogatják az engedélyt, vagy nem foglalnak állást.

Az új szabályozás azonban lehetőséget teremt a tagállamoknak arra, hogy egy egyébként uniós szinten termesztésre engedélyezett GMO-t kitiltsanak a saját területükről vagy annak egy részéről. Ehhez először arra lesz szükség, hogy az engedélyt kérelmező cégnél hivatalosan jelezzék: azt szeretnék, ha az uniós engedély hatálya az adott országra nem terjedne ki. Ha a gyártó eleget tesz a kérésnek, akkor Brüsszel így adhatja ki az engedélyt. Ha viszont nem, akkor a tagállamok gyakorlatilag bármilyen indokkal korlátozhatják vagy akár meg is tilthatják az engedélyezett GMO termesztését. A tervezett szöveg környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági, várostervezési, földhasznosítási és agrárpolitikai okokat említ, de a tagállamok másra is hivatkozhatnak.

Az előkészítést ismerő, nevük elhallgatását kérő szakdiplomaták arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogszabály-tervezet az uniós intézmények jogi szolgálatai szerint kiállja a nemzetközi jog próbáját, ugyanakkor nem kizárt, hogy a GMO-gyártásban érdekelt szereplők megtámadják valamilyen nemzetközi fórumon. Az érintett vállalatok pedig adott esetben az ellen is élhetnek majd jogorvoslati lehetőséggel, ha egy tagállam bevezeti a jogszabály által lehetővé tett korlátozásokat, tilalmat.

Magyarország alaptörvénye kimondja: mindenkinek joga van a testi lelki egészséghez, és ezt Magyarország a többi között GMO-mentes mezőgazdasággal segíti elő.

Forrás: inforadio.hu

Reklám