A BOCSKAI RÁDIÓ 364. honismereti rejtvényjátéka. 2014. június 22.
364. honismereti rejtvényjáték - 2014. június 22.
A megfejtéseket itt a weboldalon, egész vasárnap vagy műsoridőben a következő telefonszámon lehet közölni : +1 (216) 397-4438. Kérjük, hogy csak az egyik lehetőséget válasszák.
A kérdéseket Veres Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thurner Klára, Bárányné Kerecseny B. Alice, Kaczvinszky Tamásné, Kiss Ida (Kókusz), Nagy Erzsébet
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím: Magyar Múzeum, Galéria 1309 East 9th Street (felső emelet) Cleveland, Ohio 44114
Telefon: (216) 523-3900
Nyitvatartási idők: Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig. Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
A 2014 május 30 és június 15-e között megtörtént koncert körutunk végén elköszönve már az amerikai földrészen élő honfitársainktól, mégis búcsúzóul ezzel a rövid üzenettel szeretnénk megköszönni, hogy vendégül láttak, sok-sok szeretettel vettek körül bennünket, és tudásunk legjavát adhattuk mindezért a fogadtatásért.
Örömmel énekeltünk táncoltunk mutattuk meg mindazok számára hazánkból elhozott és gonddal és törődéssel megszerkesztett programunkat.
A Sólyom szárnyán repülhettünk mindazokkal akik meghallgattak, láthattak bennünket.
Bízunk abban, hogy mindazok akik velünk voltak megőriznek majd emlékeik közt, és öröm számukra majd újra és újra visszagondolni az együtt eltöltött egy-egy szép estére. Együtt énekelhettünk, sok helyen még táncolhattunk is a szép népdalokat, népzenéket hallgatva.
A Kormorán Együttes hazaszeretetről, egymás szeretetéről szóló dalait énekelve JÓ VOLT MAGYARNAK LENNI itt a messze idegenben Kanadában, és az Egyesült Államokban.
Tudjuk és érezhettük azt a minden magyart összekötő szeretetet, mikor szállást kértünk befogadtak, mikor kicsit többet szerettünk volna megtudni egymásról akkor a nyitott és őszinte egymásra találás érzése tölthetett el bennünket.
Mindezért a sok jóért hoztuk magunkkal a gondoskodással összeállított műsorunkat, hogy minél több új barátra találva mindenki szívét megérintésük egy-egy dalunkkal, vagy éppen egy-egy igazi magyar néptánc bemutatóval.
Örömmel köszönünk el kedves mindnyájuktól, nem búcsúzunk csak küldjük üzenetünk, a viszontlátás reményében.
Külön köszönet mindazoknak, akik bármit is tettek annak érdekében, hogy a helyi bemutatók megrendezésre kerülhessenek, szállást és gondoskodást, szeretetet kaphatunk bármerre is vitt bennünket az előre egyeztetett programunk.
Közel 10 ezer km utaztunk során nagyon sok szép és emlékezetes előadás aktív részesei lehettünk, mindez öröm és boldogság volt számunkra!
Végezetül, de nem utolsó sorban ezzel a rólunk készült közös képpel a torontói repülőtérről is küldjük üdvözletünket, reményekkel telt szívvel, szeretnénk újra találkozni! Viszontlátásra Kanadában és Amerikában!
Vadkerti Imre, Fehér Nóra, Vermes Balázs és Takács Katalin
Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársainak huszonöt évvel ezelőtti újratemetése napján a főváros több helyszínén tartottak megemlékezéseket, programokat. Áder János államfő a rákoskeresztúri Új Köztemetőben hétfő délelőtt arról beszélt: 1989. június 16. a közös reményről szólt, Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak pedig azt mondta, hogy Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése “a szívek forradalma volt”.
Nagy Imre
Áder János köztársasági elnök az Új Köztemetőben tartott megemlékezésen elmondta: 1989. június 16. a közös reményről szólt, amely “a kommunista blokk börtönébe kényszerített” népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette. Kiemelte: ez volt az a nap, amikor az ország nyilvánossága előtt először esett szó a kommunista diktatúra végét jelentő szabad választások igényéről.
Emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyarok ezen a napon adták meg a végtisztességet az 1956-os forradalom mártírjainak és hőseinek, köztük Nagy Imre 1958. június 16-án kivégzett miniszterelnöknek.
A lelke mélyén mindenki érezte, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország – mondta.
Áder János kitért arra is, el kell mesélni a gyerekeknek: az 1990-re kivívott szabadság forrását azok bátorsága és áldozatvállalása jelentette, akiknek példája a legnehezebb időkben is milliókban tartotta a lelket, hiszen a szabadság, a függetlenség és a demokrácia 25 év elteltével már természetes, magától értetődő számukra.
A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.
Orbán Viktorral “A szívek forradalma volt” címmel jelent meg interjú a Bild című lap hétfői számában. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.
A kétrészes interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Orbán Viktor “ütötte ki az első téglát a falból”, az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.
Budapesten az állami rendezvények reggel 9-kor kezdődtek a Vértanúk terén, ahol katonai tiszteletadás mellett koszorúzták meg Nagy Imre szobrát.
A megemlékezésen részt vett mások mellett Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Polt Péter legfőbb ügyész, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Schiffer András, az LMP társelnöke és több más politikus és a diplomáciai testület több képviselője.
A Kereszténydemokrata Néppárt közleménye szerint Nagy Imre újratemetése egy olyan szimbolikus esemény volt, amely rövid idő alatt elsöpört egy 40 éven át tartó önkényuralmi rendszert.
Az ’56-os forradalom és szabadságharc eszméihez való visszatérés, az elkövetett hibákkal való szembenézés vezetett el ahhoz, hogy az itt állomásozó szovjet hadsereg elhagyta Magyarországot, és lehetővé vált a szabad, többpárti választások kiírása, a demokrácia megalapozása – tették hozzá.
Tóbiás József, az MSZP-frakció megbízott vezetője az egykori miniszterelnök szobránál azt mondta: az 1956-os forradalom célja a jogállam, a szabadság, a biztonság és a szociális biztonság megteremtése volt.
Budapest, 2014. június 12., csütörtök (MTI) – Teljes kapacitással működik a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által április eleje óta irányított koszovói magas légtér – jelentették be csütörtökön Budapesten.
Hende Csaba; Auroy, Patrick; Szepessy Kornél
A magyar légi navigációs szolgálat 700 kilométeres távolságból, távvezérléssel irányítja 6100-20 000 méter között a térség légi forgalmát a közelmúltban átadott új központból. Az első repülőgép április harmadikán a Swiss Tel Aviv-Zürich járatát teljesítő Airbus A321-es volt. A légtér irányítására a NATO 2012-ben kérte fel Magyarországot, miután erre sikeresen pályázott. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az ünnepségen azt hangsúlyozta, hogy a Koszovó feletti magas légtér megnyitása nemcsak diplomáciai siker, hanem komoly szakmai és technológiai teljesítmény is, ugyanis nem volt még példa arra az európai polgári légi közlekedésben, hogy egy nem szomszédos ország légterét egy másik ország irányítsa. Hozzátette: Magyarország és a HungaroControl folyamatosan aktív szerepet töltött és tölt be most is az európai légiközlekedés hatékonyabbá tételében. Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, a biztonság és a repülés nem lehet egyetlen ország ügye, sok nemzetnek közösen kell ezzel foglalkoznia, Magyarországra ebben minden partnere számíthat. Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a légtér újranyitása jelentősen csökkentheti a légitársaságok kiadásait, ugyanis 370 ezer mérfölddel csökkenhet az európai légi útvonalak hossza, amivel 18 millió eurós költséget takaríthatnak meg. Kiemelten fontos lépés ez akkor, amikor az unió a Single European Sky (Egységes Európai Égbolt) projektjén keresztül az irányítás költséghatékonyságát akarja jelentősen javítani és rövidíteni a légi útvonalakat – tette hozzá. Joe Sultana, a 40 európai ország légiforgalmi irányító szolgálatát összefogó Eurocontrol légiforgalmi hálózati igazgatója elmondta: a szervezet folyamatosan együtt dolgozott a NATO-val az elvégzendő feladatok összeállításában, és a szektor megnyitása jelentős lépés az európai hálózat normalizálásában. Anca Apahidean, a légitársaságokat tömörítő Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) kelet-európai régiójáért felelős igazgató közölte: az Európából a Közel-Keletre és Ázsiába irányuló forgalom útjába esik a koszovói magas légtér, amelyet eddig el kellett kerülniük a gépeknek, a megnyitással most jelentős költségeket spórolhatnak és a környezet terhelése is jelentősen csökkenhet. A Koszovó feletti légtérben a HungaroControl a tervek szerint 180 ezer repülést irányít majd, az útvonal csökkenéséből évente 24 ezer tonnával kevesebb kerozint kell felhasználni, ennek nyomán 75 ezer tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A magyar légiforgalmi szolgálat 55 irányítót képezett ki a feladat ellátására. Az ünnepség részeként a résztvevők felavatták a HungaroControl Igló utcai épülete mellett a Koszovó Parkot, ahol egy a térségben őshonos fát is elültettek. A koszovói légteret 15 évvel ezelőtt, a balkáni háború miatt zárták le 1999-ben.
“Megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom” címmel közölte kedden a Bild című német lap az Orbán Viktorral készült interjú második részét, amelyben a kormányfő ismételten elutasította Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
Jean-Claude Juncker
Arra a kérdésre, hogy vannak-e 2014-ben is érvényes tanulságai 1989-nek, Orbán Viktor a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából közölt kétrészes interjú második részében kiemelte az ukrajnai válságot, amelynek kulcskérdése szerinte az, hogy “miként tehetjük végre világossá, hogy Európa az európaiaké”.
Nem szabad hagyni, hogy Európa sorsát ismét Moszkva és Washington határozza meg, ezért az európaiaknak kell rendezniük az ukrajnai válságot. “Meg kell tanulnunk érvényesíteni az érdekeinket a saját földrészünkön. Európa azonban pillanatnyilag nem képes erre” – mondta a miniszterelnök.
Az újabb hidegháború kialakulásának veszélyéről és Németország szerepéről azt mondta, hogy “a hidegháború már régen kézzel fogható”, és egy ország sem tett annyira sokat a még nagyobb baj elkerüléséért, mint Németország.
“Németország világos európai elköteleződése nélkül már a hidegháború kellős közepén lennénk” – emelte ki Orbán Viktor.
Hozzátette, nagy szerencse, hogy Angela Merkel vezeti a német kormányt. A kancellár “női módon erős” – fogalmazott, kifejtve, hogy “a férfiak ordítanak, de gyakran nem történik semmi”, a nők viszont nem kiabálnak, “mégis legtöbbször az történik, amit őt akarnak”, “Merkel asszony” és a németek pedig tökélyre fejlesztették annak művészetét, hogy miként lehet elkerülni a viszályok szükségtelen elmérgesedését.
A miniszterelnök a tevékenységét az Európai Unió részéről érő bírálatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a bírálatok forrása az a meggyőződése, hogy Európában sürgős irányváltásra van szükség, különben összedől “az európai ház”.
Magyarország például “tudatosan törekszik államilag támogatott munkahelyek teremtésére, hogy munkához juttassa az állástalanokat”, amit “az EU rendszeresen bírál”.
Magyarország továbbá az Egyesült Államok szintjére akarja csökkenteni az energia árát, hogy “versenyképessé tegye Európát”, ami szintén konfliktushoz vezet Brüsszellel – mondta Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, hogy a képzett munkaerő hiányát nem lehet bevándorlással enyhíteni. A mindenekelőtt új társadalmi konfliktusokhoz vezető bevándorlás “helyett a családok támogatására törekszem, a férfi és nő gyermekeket nemző házasságára” – jelentette ki a kormányfő, megjegyezve, hogy azért a törekvésért nacionalistának és homofóbnak nevezik. Ugyanakkor “a gondolkodásunk megváltoztatása nélkül nem tudjuk fenntartani az életszínvonalunkat Európában” – emelte ki.
Arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok is bevándorlók országa, és a gazdasága növekedik, elmondta: azon kell gondolkodni, hogyan fordulhat elő, hogy “320 millió amerikai erősebb, mint 500 millió európai”.
Európában 14 évvel ezelőtt arról szólt a diskurzus, hogy miként kelhet versenyre az euró a dollárral, ma viszont Európa azzal foglalkozik, hogy “megmentse a valutáját az összeomlástól” – mondta a kormányfő, aki szerint az euró gyengülése fejezi ki leginkább Európa hanyatlását.
Azzal kapcsolatban, hogy a reklámadót sokan a sajtószabadság elleni támadásként értékelik, hangsúlyozta, hogy nem a sajtószabadságról van szó, hanem vállalkozások – különösen televíziók és nagy kiadóvállalatok – nyereségéről.
Az ilyen cégek – köztük külföldi befektetők érdekeltségei – “óriási nyereséget” termelnek, és a kilencvenes évek közepe óta léteznek tervek ennek a nyereségnek a “megfelelő adóztatásáról”. Az ellenállást pedig az magyarázza, hogy “senki sem fizet szívesen adót, médiakonszernek sem” – mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy Jean-Claude Juncker vagy Martin Schulz kerüljön az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, azt mondta, hogy nem személyekkel kell foglalkozni, hanem az Európai Unió működését szabályozó szerződésekkel, amelyek egyensúlyt hoznak létre az egyik oldalon Brüsszel és az Európai Parlament (EP), és a másik oldalon a tagállamok között. A szerződések a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről úgy rendelkeznek, hogy az állam-. illetve kormányfők tesznek személyi javaslatot a pozíció betöltésére, és nem a pártok, “méghozzá függetlenül attól, hogy ki volt a csúcsjelölt” – fejtette ki a miniszterelnök.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz az EP-választáson megszerezte a szavazatok 51 százalékát Juncker pártjának, az Európai Néppártnak, azt mondta, hogy a Fidesz “nem Juncker miatt” érte el ezt az eredményt. Éppen “ellenkezőleg: megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom. A választási ígéretem és az európai alapszabályok megszegése lenne, ha mégiscsak Juncker urat jelölném, csak azért, mert az Európai Néppárt más pártjai ezt akarják” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az ilyen magatartás “lerombolná az Európai Unió alapjait”.
Június első napján rovástáblát avattak Nádszegen. A rendezvényt a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás Mátyusföldi szervezete közösen szervezte a Csenkey Barantásokkal és a település önkormányzatával.
Az avatás előtt Juhos Ferenc polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. „A mi megmaradásunkról szól ez a nap” – hangzott el beszédében, és hozzátette – „Nem szabad, hogy politikai hátteret kapjon a rendezvény. Csak úgy tudunk megmaradni szülőföldünkön, hogy magyarul beszélünk, imádkozunk és a gyermekeinknek is átadjuk.” A beszédet követően a Kis Nádos-, majd a Nádos Néptánccsoport mutatkozott be a közönség előtt. A zenei aláfestést a dunaszerdahelyi Pántlika együttes szolgáltatta. Salgó Gabriella a rovásírásról tartott érdekes előadást. A bevezetőjében hangsúlyozta: „Tanítsuk meg a magyar gyermekeket magyarul írni”. Majd röviden bemutatta a rovásírást. Az ősi írás évezredek hagyatéka, amit hívtak már scytha betűnek, székely bötűnek és csak 1902-ben kapta a rovás nevet. A rovást mindenki ismerte, a szülő gyermekének adta át a tudást, nem hiába nevezték népírásnak. Számos felvidéki emlék őrzi az ősi írásunkat, mint például a Léva várának fala, a felsőszeli templom homlokzata, de komáromi és a késmárki múzeumokban is fellelhető tárgyak, használati eszközök, amiken rovásírás olvasható. Az iskolai szakkörökön játékosan sajátítható el a rovás, amit a harmadik évfolyamtól ajánlanak. A modern eszközöket, mint az interaktív táblákat, is kihasználják. A szórakoztató tanuláson kívül magyaros és lassan feledésbe merülő szavakkal találkoznak a gyerekek. Az előadást követően a jelenlévők csézákon ünnepi menetben és zenei kísérettel vonultak ki a rovástáblához. Az avatás helyszínén Molnár Attila a Csenkey Barantások vezetője beszámolt arról, hogy ez a huszadik táblaavatásuk, de reméli, hogy ennél sokkal több lesz itt a Felvidéken. Elmagyarázta, hogy az ostor nem csak nyájterelgetésre szolgált régen. Templom felszentelésekor, ha még nem volt harangja, akkor a pásztorok ostorcsattogtatással szentelték fel Isten házát. Így történt ez Nádszegen is, miután Csóka Zsófia elszavalta Sziránszki József versét a Rovásírásról, leleplezték a rovástáblát és három barantás hét ostorcsapással felszentelte. Az egybegyűltek előbb a magyar Himnusz, majd a Székely Himnusz és a Palóc Himnuszt is elénekelték. A csézákon Kossuth nótákat énekelve mentek vissza a faluközpontba, ahol a néptáncosok újabb bemutatóval, majd táncházzal szórakoztatták a közönséget. A rendezvény házigazdája, Juhos Norbert a Magyar Megmaradásért Polgári Társulás Mátyusföldi szervezetének elnöke örömmel nyugtázta a rendezvényt. „Több mint százan voltunk, ami minden várakozást felülmúlt” – magyarázta az elnök. A fél éve alapított szervezet számára ez volt az első önálló, nagyobb rendezvényük és sikeresen helytálltak. A szervezőtől megtudtuk, hogy a rovástáblát tartó muskátlis „Isten hozott!” és „Isten veled!” feliratú fából készült tartókat már korábban állította a község, de az idő megviselte. Idén egy helyi asztalos vállalkozó felújította, majd kicsinosították és erre helyezték el a rovástáblát. Remélhetőleg nagyon sokáig fog ott állni és hirdeti azt, hogy Nádszeg magyar falu.
A mind sűrűbben jelentkező éghajlati szélsőségek miatt a Dél-Alföldön és Vajdaságban is egyre nagyobb probléma a vízhiány és az aszály – közölte Fiala Károly, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) projektvezetője hétfőn Szegeden egy konferencián.
Hozzátette: ezért a vízgazdálkodás tervezése a korábbinál sokkal komplexebb megközelítést igényel. Ezt a munkát segítette az uniós támogatással megvalósult 630 ezer eurós költségvetésű kutatási program, amelyben az Ativizig mellett a szegedi és az újvidéki egyetem munkatársai vettek részt – mondta a szakember a projekt eredményeit bemutató konferencián.
A kutatók többek között az elmúlt hatvan év magyarországi és szerbiai hidrometeorológiai és talajvíz adatait vetették össze. Kiderült, hogy míg az éves csapadékmennyiség csupán kismértékben csökkent, az átlag-hőmérsékleti értékek mintegy egy fokkal emelkedtek. Míg az időszak elején a téli félév átlaga negatív volt, ez pozitívvá vált, ennek következtében jelentősen növekedett a párolgás és csökkent a hómentes napok száma. A nyári félévben pedig egyre gyakoribbá váltak a hőségnapok – tudatta a projektvezető.
A magyar és szerb szakemberek a talajnedvesség-mérő hálózat és a meteorológia adatok összevetésével vizsgálták a csapadék és a talajvíz közötti kapcsolatot, feltérképezték a folyók lefolyásviszonyainak változását, új műszereket szereztek be a kis vízfolyások vízhozamának pontos mérésére, és meghatározták, mely területek lehetnek alkalmasak az esetleges vízvisszatartásra – közölte Fiala Károly.
A projektvezető elmondta, a következő lépésként az Alsó-Tisza jobb parti, mintegy 5500 négyzetkilométeres területére a helyi talajadottságot és a területhasználatot is figyelembe vevő aszályérzékenységi térkép készül. Ez alapján a talajvízviszonyok, a hőmérséklet- és a csapadékadatok figyelembevételével riasztási rendszer dolgozható ki, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy lépéseket tegyenek az aszálykárok mérséklésére.
Napi egy “paradicsomtabletta” javíthatja a vérerek működését, így talán hatásos lehet a szív- és érrendszeri betegségek ellen – állapította meg egy kis létszámú brit kutatás.
A paradicsomtablettát hatóanyag nélküli szerrel hasonlították össze a vizsgálatban, amelyben 72 felnőtt vett részt. Kiderült, hogy a gyógyszer javította a vérerek működését – tudósított a BBC a PLoS One tudományos lapban megjelent tanulmányról. A tabletta a likopin nevű természetes antioxidánst tartalmazza, amely a paradicsom színét is adja. A szakértők jó ideje úgy vélik, a likopin segít elkerülni a betegségeket, köztük a rák bizonyos fajtáit és a szív- és érrendszeri problémákat.
Bizonyítékok utalnak arra, hogy a mediterrán jellegű – paradicsomban, gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban bővelkedő – étrend jótékonyan hat az egészségre. Noha az egészséges étrend követése továbbra is tanácsos, a tudósok azt kutatják, a sok hasznos összetevő némelyikét nem lehet-e egyszerűen, tabletta formájában beszedni.
A CamNatura nevű cég elkészítette a maga “paradicsomtablettáját”. Tőle függetlenül, a Wellcome Trust, a brit Szív Alapítvány és az ugyancsak brit Nemzeti Egészségkutató Intézet (NIH) megbízásából a Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, van-e hatása a gyógyszernek. Felkértek 36 önkéntest, akik szívbetegek voltak, valamint 36 egészséges embert, hogy szedjenek naponta egy tablettát, amely vagy hatóanyag nélküli placebo volt, vagy likopin tartalmú tabletta. Sem a kutatók, sem a résztvevők nem tudhatták a két hónapos vizsgálat végéig, melyik pirulában volt hatóanyag.
Minden résztvevőnél megvizsgálták az úgynevezett alkari véráramlást, amely előre jelzi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A szívbeteg résztvevőknél a paradicsomtabletta jelentősen javította a véráramlást. A szer azonban nem volt hatással a vérnyomásra, az érfalak merevségére és a vérzsírok szintjére sem.
A kutatás vezetője, Joseph Cheriyan szerint nagy létszámú kutatásokkal kell tanulmányozni, az új szer valóban csökkenti-e a szívbetegségek kockázatát.
A zseniális fiatal zenész házaspárnak, Márku Zsuzsanna debreceni születésű gitárművésznek és cipruszi férjének, Notis Georgiounak köszönhetjük, hogy a pozsonyi közönség találkozhatott Sebestyén Mártával, a magyar zenei világ állócsillagával.
A pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Dvorana hangversenytermében június 12-én este, Sebestyén Márta és a Dodecachordon (görögül 12 húros együttes) első közös fellépésére került sor. Sebestyén Márta, aki 40 éves pályafutása során többször végig utazta az egész világot, először járt és énekelt Pozsonyban. A zenei élmény lenyűgöző volt. A három zenész igyekezett elfeledtetni velünk a nagy hőséget a levegőtlen pincehelyiségben, ahol a koncert helyet kapott, és a feszengésünket is amiatt, hogy alig százan ültünk a nézőtéren. Ezen a héten zajlik a pozsonyi magyar nagykövetség szervezésében a Magyar Kulturális Hét eseménysorozat, ennek keretében június 12-én a városban szokatlanul sok „magyar” rendezvény zajlott, Sebestyén Márta koncertjét ettől függetlenül szervezték. Nos, ennek tükrében talán nem tűnhet soknak az üres székek száma, de ha Sebestyén Márta világhírével, emberi és művészi adottságaival, a baráti zenész házaspár lelkes szervezésével vetjük össze, akkor fájóan kevesen részesültek a nagyszerű zenei élményben, Pozsonyban. Sebestyén Márta nevét a pozsonyi közönség jól ismeri, sok a rajongója. Most megismerhettük Márku Zsuzsanna gitárművészt és a világhírű zenész, karmester férjét, Notis Georgiou-t, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia legfiatalabb tagját. Márku Zsuzsannától a Felvidék.ma úgy értesült, hogy a hangverseny magánszervezésű volt és a Ciprusi Köztársaság kizárólagos támogatásával jött létre, a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolától bérelt teremben. „Sebestyén Mártát régóta csodáljuk, személyesen két éve ismerjük, akkor kezdtük keresni az együttműködés módját, és ez volt az első közös fellépésünk, ami számunkra természetesen nagy megtiszteltetés és rendkívüli élmény” – így foglalta össze a koncert történetét. Sebestyén Mártától pedig hallhattuk: azzal kereste meg Notis Georgiou-t, hogy segítsen neki cipruszi népdalokat válogatni, mert többször hallott és olvasott a Budapesten élő görögök közt Notis Georgiou-ról, a cipruszi származású fiatal karmesterről, zenészről, aki 17 évesen tanulni jött Budapestre, azóta családot alapított, magyar állampolgárságot kapott, és kivételes adottsággal érzi a magyar nyelvet. A hangverseny programjának összeállítása, az esemény hangulata híven tükrözte Sebestyén Mártának, világhírű népdalénekesünknek a hitvallását. Ő az egyedüli magyar, akinek az UNESCO a Művész a békéért elismerést adományozta, a kultúrák közti párbeszédért. Pozsonyban is magyar, szlovák, görög, spanyol, olasz nyelven, ezek legkülönbözőbb nyelvjárásában megszólaltatott énekekből, gitárra, furulyára, dobokra írt művekből állították össze a műsorukat, amelyben a legnagyobb bűvölet természetesen Sebestyén Márta éneke volt, és kedves, szerény útmutatása arról, melyik dalban milyen csodát fedezhet fel a közönség.
Volt részünk a múlt héten fülledt, nedves melegből, de remélem senki nem panaszkodik még a clevelandi meleg időjárás miatt. Én még a mai napig nem melegedtem még fel az idei tél óta. A nagyon meleg napokon mindenkinek jól jön a jéghideg sör, az üdítő ital, vagy akár egy jó hűsítő hideg uborkaleves. Mi magyarok imádjuk a leveseket. Leves nélkül nincs is magyar ebéd! Sőt, lehet, hogy csak leves van ebédre. Gondolom eddig már mindenki kitalálta, hogy ma levest készítünk, természetesen egy főzés nélküli hideg uborkalevest gyorsan viszont előző este.
Hozzávalók:
3 db közepes kígyóuborka
1 fej hagyma
1 csokor zsenge zöldhagyma
2 csokor friss kapor
4 gerezd fokhagyma
8 dl natúr joghurt
5 dl tejföl
8 dl tej
só, fehérbors
Elkészítés:
Mély tálban, vagy egy levesestálban elkeverjük a joghurtot a tejjel és a tejföllel.
Káposztareszelőn lereszeljük a fej hagymát és a 2 db hámozatlan kígyóuborkát. Tulajdonképpen le is turmixolhatjuk.
A zöldhagymát (a zöldjével együtt) apró karikákra vágjuk, a két csokor kaprot jo apróra szabdaljuk, a fokhagymákat fokhagymanyomón átnyomjuk, és a megmaradt kígyóuborkát apró kis hasábocskákra vagdossuk.
Az összes feldolgozott zöldséget a joghurtos-tejes-tejfölös alapba tesszük, és jól elkeverjük. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk (kizárólag fehér borssal).
Éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap reggeltől jéghidegen fogyasztható.
A Mikes Kelemen Program négy raktárat tart fenn az Egyesült Államokban, ezek egyike az Ohio állambeli Cleveland, amely az egyik legnagyobb magyar diaszpóra Észak-Amerikában.
Clevelandben majdnem 150 éve jelentek meg az első magyarok, akik a mai napig nagy számban találhatóak meg a városban és környékén. Számos aktív közösség (civil szervezetek, cserkészcsapatok, templomok) léte bizonyítja az itteni magyar élet erejét. Talán nem véletlen, hogy a Mikes Kelemen Program Los Angeles, New Brunswick és Chicago mellett Clevelandet tartotta érdemesnek egy gyűjtőpont létrehozására.
Egy lelkes adományozó, Veres Sándor szenvedélyes könyvgyűjtő, de másodpéldányait felajálotta a Mikes Program számára, ami közel 10 dobozt tett ki (fotó: Bodor Mihály)
A raktár 2014. május 2-án nyitott meg a Szent Imre Templom szomszédságában a Cserkészház mögött, egy bérelt, zárható és vízhatlan tároló-konténerben. A raktár vezetője Bodor Mihály, a Kőrösi Csoma Sándor Program clevelandi ösztöndíjasa. A raktár rendszerint havonta két megadott alkalommal van nyitva, de igény esetén lehet más időpontot is egyeztetni a raktár vezetőjével.
Már az első hónap folyamán nagy számú felajánlás érkezett, többek között a clevelandi Magyar Múzeum és Könyvtár, a közeli Akronban található Lorántffy idősotthon, valamint számos magánszemély részéről. Emellett számos olyan felajánlás is érkezett, amely technikai okokból csak augusztus-szeptember környékén realizálódik majd. Érdekesség, hogy postai úton hamarosan Floridából és Buffalo-ból is érkezni fog könyvadomány a raktár részére. Jól látható, hogy nagy az érdeklődés a helyi magyarok körében a Mikes Program iránt, jó gondolatnak tartják, és szívükön viselik a program sikerét. Sokan már a raktár nyitása előtt tudtak a Mikes Programról, de a helyi magyar média (elsősorban a Bocskai Rádió) is rendszeresen hirdeti a nyitvatartási időpontokat és a fontosabb tudnivalókat.
Az egyik adományozó, Nádasné Ormay Gabriella válaszolt néhány kérdésünkre a programmal kapcsolatban.
– Honnan értesült a Mikes Kelemen Programról?
– A hír először Torontoból jött, hogy gyűjtik a könyveket hazaküldés céljából. Rögtön küldtem 8 doboz könyvet, aztán megjelent a hír a Nyugati Hírlevélben és a Nemzeti Regiszteren, szinte egyszere a Diaszpóra Tanács magyarországi ülése után.
– Miért tartja fontosnak a Mikes Kelemen Programot?
– A múlt generáció igen sokat olvasott, és szétszórtságukban ez adta a számukra a nemzeti hovatartozást. Szinte minden érdekelte őket: politika, történelem, regények, verses kötetek és természetesen a külföldi magyar sajtó is igen olvasott volt. Nem csak a múltban ismert írók és tudósok könyveit gyűjtötték, hanem a külföldön kiadott írókat is. Ezek a könyvek – habár igen érdekesek – lassabban olvashatók olyanok számára, akiknek már nem magyar az anyanyelvük. És azoknak, akik már nem beszélnek magyarul, nekik csak emlék… A szülők meghalnak és legtöbb esetben a könyvek a szemétbe kerülnek. Ha ezek Magyarországra kerülhetnek, és ott iskolákban és könyvtárakban felhasználhatók, és szükség is van rájuk, az egy remek formája a hagyaték megőrzésének.
Újabb adomány érkezik (fotó: Bodor Mihály)
– Milyen anyagokat ajánlott fel a Mikes Kelemen Program számára?
– Körülbelül 60 doboz könyvet, amelyek külföldi magyar írók kiadásait, külföldi sajtó szemelvényeket, évkönyveket, valamint Magyarországon kiadott könyveket tartalmaznak.
– Ön szerint eléri-e a célját a Mikes Program Clevelandban, lesz-e elegendő felajánlás?
– Nem kis munka a könyvek összepakolása és még nehezebb a könyvek leltározása, és aztán bizonyos időpontokban kell leadni őket. Kőrösi Csoma-küldöttünk, Bodor Misi felajánlotta, hogy mikor a városban tartózkodik és ideje engedi, a megadott időpontokon kívül bármikor megnyitja a gyűjtőközpontot, ha erre igény lenne. Így megvan a remény, hogy többen adományoznak. Egyébként részemről még többet adományoztam volna, ha a Mikes Program által gyűjtött könyveket célzottan, erdélyi iskoláknak is lehetne küldeni.
A Magyar Művésztért Díjrendszer 33. díjátadó gálájára, amelynek keretében Csáky Pál, felvidéki magyar politikus, író Árpád fejedelem-díjban részesült június 13-án került sor Budapesten. A Magyar Művészetért Alapot Gubcsi Lajos alapította 1987-ben azzal a céllal, hogy évente minél több kategóriában ítéljék oda a díjakat az itthon és a külföldön élő magyaroknak. A Magyar Művészetért Alap köré azóta egy díjrendszer alakult, ennek egyik darabja az Árpád fejedelem-díj. Gubcsi Lajos még március 15-én Dunaszerdahelyen, az Ex Libris-díjátadón bejelentette, hogy idén a Magyar Művészetért Díjrendszer egyik legmagasabb díját, az Árpád fejedelem-díjat Csáky Pál veheti majd át Budapesten. A díjátadó ünnepség részét képezi Mihály Gábor Hunyadi Jánosról készült bronz szobrának avatása is, laudációt mondott Kő Pál.
„Számomra az volt a legpozitívabb élmény az elmúlt három hétben, hogy megtapasztaltam, létezik még a felvidéki magyar társadalomban egy réteg, amely valóban őszintén tud örülni a közösségi sikereknek. Ezek az emberek nem a saját előmenetelüket helyezik előtérbe, hanem tényleg odaadó hívei a szlovákiai magyar társadalom jövőbeli megerősödésének. A jövőben rájuk akarok támaszkodni, velük szeretnék együttműködni” – nyilatkozta Csáky Pál portálunknak, miután Budapesten átvette az Árpád fejedelem-díjat, amelyet a Böjte Csaba, Erdélyi Géza, Kobzos Kiss Tamás, Kő Pál, Szörényi Levente és Gubcsi Lajos által képviselt, a Magyar Művészetért Alapítvány főkuratóriuma ítélt oda neki. Az indoklás szerint Csáky a díjat „kiemelkedő politikai és írói tevékenységéért és példaadó társadalmi aktivitásáért” kapta. Csáky Pálon kívül további díjazottak Böjte Csaba atya, Erdélyből, aki Mátyás király-díjban részesült és Teleki Júlia Délvidékről, aki a Zrínyi Ilona-díjat vehette át, Magyarországból pedig többek között Hegedűs Endre zongoraművész, Draskóczy Lívia hegedűművész és a Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes.
Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő kitűzte nagyváradi irodája erkélyére a székely zászlót szerda délután egy utcai villámcsődület után – tájékoztatott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sajtószolgálata.
Tőkés László felszólalásában emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt románok és magyarok közös óhaja volt az egyéni és kollektív szabadság, a demokrácia, az európai felzárkózás. Úgy vélte, az Európai Unióhoz csatlakozott Romániában jelenleg nemcsak a kisebbségi jogok, hanem az alapvető emberi jogok is csorbulnak. Megemlítette, hogy a hatóságok “hajtóvadászatot indítottak” Wass Albert könyvei és szobrai ellen, betiltották Nyirő József újratemetését, és “nagy elánnal” küzdenek a székely nemzeti szimbólumok ellen. “A mostani akció nem más, mint a székelységgel való partiumi szolidaritás kinyilvánítása” – idézte a közlemény Tőkés Lászlót. Az esemény több tucat résztvevője közül sokan Wass Albert kötetet tartottak a kezükben. A tiltakozás kiváltó oka az volt, hogy a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói könyves standokról a rendőrök levetették Wass Albert könyveit, és egy árustól tíz könyvet el is koboztak, Szovátán pedig lefoglalták a magánterületen felállított Wass Albert-szobrot. A román hatóságok Victor Ponta 2012 májusában történt hatalomra lépése óta perek sokaságát indították a székely zászlót kitűző önkormányzatok és közhivatalok ellen.
Kolozsvár/Nagyvárad, 2014. június 18., szerda (MTI)
