Igét hirdet Dr. Hangyás László lelkipásztor.
Reklám
Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele!
Téli szél a tar gallyakat fújja
Mint az Isten égre tartott ujja
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagy világon.
Elvették s most véle nagyra vannak
Törött véres kardját a magyarnak.
De még minden nép a sírját ássa
Van szava, hogy világgá kiáltsa
Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk
Csak mi, csak mi ne emeljük fel fejünk.
Tiporhatják szûz tiszta igazunk
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk.
De hirdessük gúzsba kötött kézzel
Sebes ajkkal, lázadó vérrel
Idézve menny, pokol hatalmait
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.
Kezünk bár nem pihen a kardvason
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövõ századok s megint
Csak felszakadnak régi sebeink.
E sebek és e fájdalom örök.
Ettõl vonaglik minden magyar rög
Ettõl vérez ki majd nyomunkba hág
Ettõl nem gyógyulnak az unokák.
Tátra erdõk ettõl zúgnak-búgnak
Ettõl reszket lelke minden zugnak
Puha szívek kõvé ettõl vállnak
Kemény kövek élõ szívként fájnak.
Amíg élünk ettõl fájunk, égünk
Sírban ettõl nem lesz pihenésünk
Ettõl szorul a kezünk ökölbe
Ettõl sír a gyermek anyaölben.
Fenyõmadár behavazott fákon
Száraz haraszt téli pusztaságon
A folyók, a fák, a füvek szelleme
Minden süvít, mi nem nyugszunk bele.
Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet
Versailles-ig lobogjon az üzenet
Hogy megroppant bár karunk ereje
Nem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!
Reklám
363. honismereti rejtvényjáték – 2014.06.15.
A BOCSKAI RÁDIÓ
363. honismereti rejtvényjátéka. 2014. június 15.
A kérdéseket Veres Sándor állította össze.
Helyes megfejtők: Jakab Márta, Thurner Klára, Bárányné Kerecseny B. Alice, Kaczvinszky Tamásné, Nagy Erzsébet
Minden helyes megfejtést beküldő személy a Clevelandi Magyar Múzeum felajánlásából:
- Hetente egy könyv ajándékhoz jogosult.
- A könyvet saját maga választhatja ki az erre felajánlott könyvek közül.
- Ajándékát 30 napon belül fel kell vegye a Magyar Múzeumban.
Cím:
Magyar Múzeum, Galéria
1309 East 9th Street
(felső emelet)
Cleveland, Ohio 44114
Telefon:
(216) 523-3900
Nyitvatartási idők:
Keddtől Péntekig de. 11-től du. 3 ig.
Szombaton csak rendezvények alkalmával.
Műsoridő: KELET-ÉSZAK AMERIKAI idő szerint vasárnap du. 2-5 óráig
KÖZÉP-EURÓPAI idő szerint, vasárnap 20-23 óráig
Reklám
A reklámadó ellen
Az Európai Bizottsághoz fordul a reklámadó ügyében az Európai Kiadók Tanácsa (EPC), amely azt kéri a brüsszeli testülettől, hogy vizsgálja meg a magyar hirdetési piacra kirótt terhet – közölte csütörtökön a főleg jelentős európai lapkiadó vállalatokat tömörítő szervezet. Szintén az uniós szervekhez fordul a Kereskedelmi Televíziók Szövetsége (ACT).
Az EPC szerint a reklámadó tovább erodálja a sajtószabadságot Magyarországon, megbénítja a magyar médiaszektort, és pusztító hatással lesz a független hírszolgáltatókra.
Ez a törvény egyike az Orbán Viktor által kezdeményezett, a médiát szorongató intézkedések sorozatának – írja közleményében az EPC, felidézve, hogy a 2010-ben elfogadott médiaszabályozás büntetést helyezett kilátásba kiegyensúlyozatlan tájékoztatás esetén, majd az Európai Bizottság jogi lépésekkel fenyegette meg Magyarországot, mire Budapest ígéretet tett, hogy a szabályozást összhangba hozza az európai normákkal.
“Ez újabb kísérlet a magyar kormány részéről, hogy aláássa a sajtó szabadságát, amelyet Európa demokratikus tagállamai oly nagyra értékelnek” – idézi a kommüniké Angela Mills Wade-et, a szervezet vezérigazgatóját, aki szerint a szabad, független és sokszínű médiának reklámbevételekre van szüksége, hogy finanszírozni tudja a műsorgyártást, a minőségi, véleményformáló, elszámoltatható újságírást.
“Szintén nagyon aggasztanak azok a hírek, amelyek szerint nyomás nehezedik olyan újságírókra és sajtóorgánumokra, akik és amelyek kedvezőtlen cikkeket jelentettek meg politikusokról, és azt fogjuk kérni az Európai Bizottságtól, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket, hogy véget vessen a sajtószabadság ily égbekiáltó eróziójának” – olvasható a közleményben.
A Kereskedelmi Televíziók Szövetsége, amely az uniós székhellyel működő műsorszórók, illetve nemzetközi intézmények üzleti érdekképviseleti szervezete azt írta, hogy a törvény veszélyezteti a médiaszektort.
“Az európai kereskedelmi műsorszórók elítélik, aránytalannak és kontraproduktívnak tartják az új magyar jogszabályt, amely büntető jellegű adózást vezet be a médiavállalkozások reklámbevételeit illetően” – olvasható a közleményben.
Ross Biggam, az ACT vezérigazgatója szerint a bevétel 40 százalékát is elérő, túlzott adótétel óhatatlanul megkérdőjelezi, hogy képes-e a magyar piac elég befektetést vonzani a független és plurális hírmédia fenntartása érdekében.
“A felelős médiavállalkozások nem kérdőjelezik meg azt a társadalmi kötelezettségüket, hogy ésszerű mértékű adót fizessenek. De az olyan elsietett és aránytalan intézkedések, mint amilyen a magyar reklámbevételi adó, fenyegetik a médiaszolgáltatások magyarországi fenntarthatóságát” – vélekedik az ACT vezérigazgatója a közlemény szerint. A szervezet úgy döntött, hogy az ügyre felhívja az uniós intézmények figyelmét.
Reklám
Orbán: Tisza István szobrának újraállítása új korszak szimbóluma lehet
Orbán Viktor miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Tisza István szobrának újraállítása “egy új, nemzetépítő korszak megindulásának szimbóluma lehet”.
A kormányfő hétfőn Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott szoboravatáson úgy fogalmazott, “a nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?”
A miniszterelnök szerint egy köztéri szobor felállítása önmagán túlmutató értelmet hordoz, oka van annak, hogy forradalmak és világégések gyakran kezdődnek a szobrok ledöntésével. Ha egy szobor ledöntése sokszor egy korszak végét jelzi, akkor egy szobor felállítása gyakran egy másik kezdetét – fogalmazott.
Kiemelte: “ma, amikor ismét önjelölt demokraták védik tőlünk a demokráciát, és valami ködös tartalmú európaiság nevében verik el rajtunk a port csak azért, mert nem fogadjuk el kritikátlanul mindazt, amit Európa nevében brüsszeli bürokraták közölnek velünk, ugyanazt mondhatjuk, mint Tisza István: töredelmesen bevalljuk, mi nemzeti alapon állunk” – idézte a volt miniszterelnököt.
“Sorsszerűnek látszik, hogy amíg a háború első lövése azt az embert ölte meg, aki soha sem képviselte a magyarok érdekeit, addig az utolsó azzal az emberrel végzett, akinek egész élete a magyarok érdekeinek védelméről szólt” – hangsúlyozta. A miniszterelnök kitért arra, hogy a református Tisza Istvánt éppen a reformáció emléknapján, 1918. október 31-én gyilkolták meg.
Orbán Viktor beszédét úgy zárta, “a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak”. A miniszterelnök Tisza István szobrának újraalkotójával, Elek Imre szobrászművésszel együtt leplezte le a nemzeti lobogóval letakart szobrot, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke mondott imádságot.
MTI
Reklám
Rétvári: számos nagyszerű történelmi alakja volt Magyarországnak
Számos nagyszerű történelmi alakja volt Magyarországnak, olyan, aki nem megalkuvásra, pillanatnyi politikai túlélésre játszott, és élesen kiállt az ország érdekeiért – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamentiállamtitkár-jelöltje, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke a Veritas Történetkutató Intézet és az Éghajlat Könyvkiadó rendezvényén Budapesten kedden.
A kormánypárti politikus kiemelte a történelmi jelentőségű alakok sorából Tisza Istvánt, akit a dualizmus utolsó nagyformátumú miniszterelnökének nevezett. Tisza Istvánnak hétfőn állították fel ismét a szobrát a Parlament épülete mellett. Egy megújult téren egy klasszikus szobor – fűzte hozzá.
A rendezvényen Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy múltunkat minden erényével és hibájával együtt kötelességünk vállalni. Létezhet többféle igazság, ezért vádaskodás, tiszteletlenség nélkül kell kritizálni egymás munkáját, és a legjobb érzéssel kell nyúlni a magyar múlthoz – mondta.
Az idén létrejött Veritas Történetkutató Intézet a magyar történelemnek a kiegyezés és a rendszerváltást követő első, az Antall-Boross-kormány közötti időszakát tanulmányozza.
Boross Péter volt miniszterelnök a rendezvényen arról beszélt, hogy az igazságoknak most hazugságokat, történelemhamisításokat kell szétrombolniuk. “Eleget tűrtünk már a hamisítások miatt”, amelyek nemzetközi szintre is eljutottak – jegyezte meg a volt kormányfő.
Az idős politikus Marinovich Endre Túlélte-e a középosztály? című könyvével kapcsolatban arról is beszélt, hogy olyan középosztály alakult ki a 18-19. században Magyarországon, amelynek volt értékrendje, és akkoriban erős morális alapokon álló emberek mozgatták a közigazgatást.
A könyvhét alkalmából tartott rendezvényen bemutatták egyebek között Pölöskei Ferenc Tisza Istvánról szóló művét és Drozdy Győző Bajtai kisbetyárok című kötetét.
MTI
Reklám
Bajnai is megy a zártkörű elittalálkozóra
Bajnai Gordon is részt vesz a hétvégén a Dániába összehívott Bilderberg-találkozón – tudta meg az Origo. A zártkörű csoport legutóbb az után lett téma Magyarországon, hogy a Magyar Nemzet azt írta, hogy egy Magyarország elleni összeesküvésről is szó volt a tavalyi találkozón.
Nyilvánosságra hozták, kik vesznek részt a hétvégén Dániában tartandó Bilderberg-találkozón. A meghívottak között Viviane Reding európai bizottsági alelnök és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár mellett Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Együtt–PM neve is szerepel (itt nézheti át a listát).
A Bilderberg-csoport egy jellemzően befolyásos emberekből (politikusokból, tudósokból, cégvezetőkből) álló zárt körű társaság, amelynek az első találkozóját 1954-ben tartották. A nevét arról a holland szállodáról kapta, ahol az első összejövetelt rendezték. Az összejövetelt sok titok övezi, mert a résztvevők listáját ugyan mindig nyilvánosságra hozzák, ám az ott elhangzottak teljesen titkosak, semmilyen közleményt nem adnak ki sem a témákról, sem a beszédekről, általában senki nem is nyilatkozik az ott történtekről.
A mostani ülést Henri de Castries, az AXA pénzügyi csoport elnök-vezérigazgatója vezeti, a meghívottak között olyan befolyásos emberek szerepelnek, mint a svéd külügyminiszter vagy a kanadai munkaügyi miniszter, a Saab és az Axel Springer vezetője, illetve Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter. (A magyarok közül korábban Martonyi János külügyminiszter és Surányi György volt jegybankelnök szerepelt a meghívottak között.)
A Bilderberg-csoport tavaly júniusban azért lett téma Magyarországon, mert a Magyar Nemzet azt írta, hogy az akkori találkozón Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, mindent megtesz, hogy gyengítse a jövő évi magyarországi választások eredményének legitimitását arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat. Viviane Reding tagadta a Magyar Nemzet állításait. “Azok az idézetek, amelyeket olvasok, hogy állítólag én mit mondtam a Bilderberg-konferencián, a leghalványabb kapcsolatban sem állnak a valósággal” – reagált akkor Reding.
Bajnai Gordon megerősítette az Origónak, hogy elmegy a Bilderberg-találkozóra.“NEM TUDOM, HOGY A MAGYAR NEMZET INTÉZTE-E EL NEKEM, DE TERMÉSZETESEN OTT LESZEK. NAGYON MEGTISZTELŐ A MEGHÍVÁS”– mondta az Együtt–PM vezetője, aki most először kapott meghívót. Bajnai csak annyit árult a találkozóról, hogy szerinte “nagyon komoly” témákról lesz szó.
Forrás: origo.hu
Reklám
Elhunyt Grosics Gyula
A család tájékoztatása szerint “Grosics Gyula, a Nemzet Sportolója 11.20 perckor, álmában, megtért Teremtőjéhez”.
Grosics Gyula Dorogon kezdte pályafutását, majd a MATEOSZ, Bp. Honvéd és a Tatabánya csapataiban szerepelt. A magyar labdarúgó-válogatott kapuját 1947 és 1962 között 86 alkalommal őrizte, 1954-ben világbajnoki ezüstérmet nyert, 1952-ben Helsinkiben pedig olimpia bajnoki címet szerzett.A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján olvasható megemlékezésből kiderül, hogy a kiváló kapust az újságírók hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába. Négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt. 1999-ben beválasztották minden idők tíz legjobb kapusa közé, 1952-ben – az olimpiai győzelem évében – az Év Sportolója, 1959-ben pedig az Év Labdarúgója volt.
Grosics Gyulát az elmúlt években többször kórházban ápolták, bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, majd többször kilyukadt a tüdeje. Családja csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a szokásos kontrollvizsgálatot követően ismét kórházban ápolják.
A legendás Aranycsapatból – amely 1953-ban Londonban 6-3-ra verte Angliát – már csak Buzánszky Jenő él, a vele együtt 2011-ben a Nemzet Sportolói közé választott Grosicsot megelőzően Puskás Ferenc 2006-ban távozott az élők sorából.
Grosics Gyulát a Magyar Labdarúgó Szövetség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is saját halottjának tekinti.
A 88 éves korában elhunyt Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa 2011. február 4-én, 85. születésnapja alkalmából hosszabb interjút adott az MTI-nek, amelyben többek között arról vallott, hogy csatár szeretett volna lenni.
“Nem szerettem védeni. Mindig azoké a dicsőség, akik gólt szereznek és azoké a szégyen, akik gólt kapnak. Persze később, befutott kapusként már megváltozott erről a véleményem” – mondta az MTI-nek akkor az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes labdarúgó, aki már 14 évesen bemutatkozott az élvonalban szülővárosa, a Dorog színeiben.
Arra a kérdésre, hogy elcserélné-e ötkarikás győzelmét a világbajnoki címre, igennel válaszolt.
“1952-ben még a legjobbak szerepeltek az olimpián, mert a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 1956-ban szabályozta, hogy csak utánpótláskorúak szerepelhetnek a nyári játékokon, így a Helsinkiben aratott diadal rendkívül értékes. Ennek ellenére már akkor is a világbajnokság volt a sportág csúcsa. Életem legfájdalmasabb emléke az 1954-es berni vb-döntő, elsősorban azért, mert ez azon ritka esetek egyike, amikor nem az ellenfél nyert, hanem mi vesztettünk” – mondta Grosics, aki haláláig követte a futballt, de már csak televízióban, mert egészségi állapota ezt tette lehetővé.
A pályafutása során Fekete Párducnak becézett sportember egészségével kapcsolatban akkor azt mondta, nem dicsekedhet, panaszkodni pedig nem akar. Bevallása szerint három szívinfarktus érte, az egyiknél, amikor elesett, eltört a bordája, amely megsértette a tüdejét. Utána többször lyukadt ki a tüdeje, emiatt öt éve hosszú ideig kezelték kórházban.
“A rekeszizmot húzták rá a problémás területre. Azóta nincs gondom vele, csak a légzésem vált nehezebbé, már egy apró séta is kifáraszt. Minden héten vizitre kell járnom, illetve vissza kell fognom magam, mert veszélyes lehet az egészségemre a sok közszereplés” – mondta Grosics.
A Dorogon született, 86-szoros válogatott hálóőr akkor még nem volt a Nemzet Sportolóinak tagja, s mint mondta, szavakkal nem kifejezhető mekkora megtiszteltetésnek gondolja ezt a címet. Alig több mint egy hónappal később pedig – 2011-ben – bekerült az illusztris társaságba csapattársával, Buzánszky Jenővel együtt.
A játékosként elért kiváló eredményei mellett arra nagyon büszke volt, hogy Budapesten iskolát, Gyulán pedig labdarúgó-akadémiát neveztek el róla. Hozzátette, amikor ennek jelentőségébe belegondol, elsősorban azokra emlékezik, akik lehetővé tették számára, hogy ilyen pályafutása legyen, külön kiemelve a szüleit.
“Ami tegnap történt, az nem foglalkoztat. Viszont gyermekkorom emlékei egyre élesebbek. Számomra fontos ezek újraélése. Úgy kell viszonyulni a sporthoz, hogy legyenek élmények, melyekre öregkorában szívesen gondol vissza az ember. De csak az élheti át újra ezeket az emlékeket, aki mindent megtett a sikerekért” – mondta három éve Grosics, akinek életéről Keresztlécen címmel készült dokumentumfilm.
GROSICS GYULA:
Született: 1926. február 4., Dorog
Sportága: labdarúgás
Posztja: kapus
Válogatottság: 86 – 3 vb-n szerepelt
Klubjai játékosként:
Dorogi AC (1943-47), MATEOSZ (1947-50), Bp. Honvéd (1950-54), Tatabánya (1956-62) – 390 bajnoki mérkőzésen szerepelt)
Klubjai edzőként:
Salgótarján, Tatabánya, KSI, Kuvait
Legjelentősebb eredményei játékosként:
a válogatottal:
– olimpiai bajnok (1952, Helsinki)
– világbajnoki ezüstérmes (1954, Svájc)
– Európa-kupa győztes (1953)
A Budapesti Honvéddal:
– háromszoros magyar bajnok
Kitüntetései:
– Halhatatlanok Klubjának tagja (1994)
– MOB Olimpiai Érdemérem (1995)
– Az évszázad legjobb magyar kapusa (1998)
– Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje (1993)
– Dorog díszpolgára (2001)
– A Nemzet Sportolója (2011)
– Csík Ferenc-díj (2013)
Forrás: telesport.hu / MTI
Reklám
A horvát elnök szerint Sanader hazaárulást követett el
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád/Rijeka, 2014. június 14., szombat (MTI) – Hazaárulásnak nevezte Ivo Josipovic horvát elnök Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök azon tetteit, amelyekért most nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Sanadert a horvát legfelsőbb bíróság – számolt be szombaton internetes oldalán a Jutarnji List című horvát napilap.
Josipovic szombaton Fiuméban (Rijeka) újságíróknak azt mondta: addig nem akarta kommentálni az ügyet, amíg az le nem zárult, mert tiszteletben tartotta a bíróság integritását.
A horvát legfelsőbb bíróság pénteken háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés bűntette miatt nyolc év és hat hónapnyi letöltendő szabadságvesztésre ítélte Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt a Hypo Bank- és az INA-Mol-ügyek egyesített perében. A testület ezzel jogerőssé tette, egyben enyhítette a zágrábi megyei bíróság 2012 novemberében meghozott, tíz év szabadságvesztésről szóló nem jogerős ítéletét.
A horvát elnök szombaton úgy fogalmazott: “Most, hogy jogerőssé vált az ítélet, az egész ügyet csak egyetlen szóval tudnám leírni, ez pedig a hazaárulás. Hazaárulásról van szó, mert igen fontos nemzeti érdekeket hagytak figyelmen kívül és adtak el, és ez nem maradhatott bírósági ítélet nélkül. A következmények nagyon komolyak, és a törvénytelen, valamint korrupt alapokon nyugvó kapcsolatok nem maradhatnak fenn”.
Hozzátette, támogatja a kormányt abban, hogy a Mol magyar olajvállalattal folytatott tárgyalások során megoldja az INA horvát olajipari cég stratégiai partnerségének kérdését, és hogy rendezzék “egy ilyen törvénytelen tevékenység következményeit”.
A per egyik vádpontja szerint Ivo Sanader a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett – a veszteséges gázüzletág kivételével.
A Mol számos alkalommal visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.
A GlasIstre.hr portál beszámolója szerint arra az újságírói kérdésre, hogy a Mollal kötött vitatott szerződés törvénytelen, és ezzel felbonthatóvá válik-e, Josipovic azt válaszolta: “teljes mértékben”. Szerinte ugyanis “semmi nem tekinthető érvényesnek, ami korrupción alapul”.
A Mol Nyrt. 49,08 százalékos, a horvát kormány 44,84 százalékos részesedéssel rendelkezik az INA olajipari vállalatban.
Reklám
Székelyudvarhely vezetői szerint nincs akadálya Nyirő József újratemetésének
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Kolozsvár/Székelyudvarhely, 2014. május 30., péntek (MTI) – Nincs akadálya annak, hogy Nyirő József hamvait Székelyudvarhelyen eltemessék – közölte pénteken Székelyudvarhely polgármestere a város egyes kulturális intézményeinek vezetőivel közösen kiadott nyilatkozatában.
A székelyudvarhelyi elöljárók az MTI-hez eljuttatott közleményben azokra a sajtóhírekre reagáltak, amelyek a Nyirő József nevére két évvel ezelőtt kiállított temetkezési engedély jogerős érvénytelenítéséről jelentek meg.
A közlemény szerint az Országos Lakosságnyilvántartó és Adatbázis-kezelő Igazgatóság vezetője írásban megerősítette, hogy a polgármesteri hivatalnak nem kell temetkezési engedélyt kiadnia a hamvak eltemetéséhez.
“Mindannyiunk célja, hogy két év után a hamvak elhelyezése méltóképp megtörténjen” – áll a közleményben, melyet Bunta Levente RMDSZ-es polgármester mellett Miklós Zoltán múzeumigazgató, Szőcs Endre könyvtárigazgató és más vezetők is jegyeznek.
Az aláírók a két évvel ezelőtti temetési kísérlet kudarca miatt Fráter Olivért, az Országgyűlés elnökének megbízottját okolták, aki szerintük megkésve és hibás dokumentációt mellékelve kérvényezte a polgármesteri hivataltól a szükségesnek vélt irat kiállítását.
“Mint utólag kiderült, az igazolás csak arra volt jó, hogy az újratemetés diplomáciai okok miatti elmaradását a román hatóságok +hathatós+ közbenjárása mentén ránk fogják” – áll a közleményben. Azt is megemlítik: “ha nem a politikai tőkeszerzés lett volna a szervezők fő célja, a végtisztességet meg lehetett volna adni méltóságteljesen, Nyirő József végakarata szerint”.
Az aláírók megerősítették: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala a kezdetektől fogva politikán vagy pártérdeken felüli, nemzeti ügynek tekintette Nyirő József újratemetését.
“Ahogy már többször közzétettük, a székelyudvarhelyiek részéről minden segítséget biztosítunk ahhoz, hogy a tiszteletadás méltó körülmények között történjen. (…) Kérésünk csupán az, hogy ne kampányszerűen, politikai célokat szolgálva kerüljön erre ismét sor, ezáltal másodszor is ártva az elhunyt emlékének” – áll a közleményben.
Nyirő József hamvainak 2012. május 27-ére tervezett székelyudvarhelyi eltemetése amiatt hiúsult meg, hogy az író nevére a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által május 25-én
kibocsátott temetési engedély formai hibát tartalmazott. Amint azt Augusta-Cristina Urzica prefektus elmagyarázta, az iratban egy 2012-ben kiállított dokumentumra (vélhetően a hamvasztás dokumentumára) hivatkoztak, és nem az 1953-ban kiállított elhalálozási anyakönyvi kivonatra, amint azt a törvény előírja.
A prefektusi intézkedés mintegy beteljesítette a Nyirő József újratemetését ellenző kormánypárti román politikusok nyilatkozatait. Székelyudvarhelyen nem temethették el az író hamvait, csak ökumenikus áhítatot tartottak emlékére.
Reklám
A V4+4 agrárminiszterei üdvözölték a GMO-s növények ügyében hozott uniós döntést
A V4+4 mezőgazdasági miniszteri találkozón a résztvevők pénteken Budapesten üdvözölték azt az uniós döntést, hogy a GMO-s növények termesztésével kapcsolatban a tagállamok saját hatáskörben rendelkezhetnek – emelte ki a földművelésügyi miniszter a találkozót követő sajtótájékoztatón.
Fazekas Sándor hozzátette: ez a magyar agrárdiplomácia jelentős sikere.
A V4+4 – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia (V4), Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia (+4) – mezőgazdasági minisztereinek egynapos találkozóján szó volt még a fordított adózást és a zöldség-gyümölcs ágazatot érintő kérdésekről is.
Fazekas Sándor beszélt arról, hogy a fordított adózás a fekete kereskedelmet és az áfa-csalást hivatott visszaszorítani, de most csak szűk körben alkalmazható. Az adócsalásnak ez a formája különösen Romániában Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában fordul elő, és itt vet fel gondokat – jegyezte meg a tárcavezető. Ezért megoldást kell találni a kereskedelem fehérítésére, így védve a gazdákat és az adófizetőket. Javasolták, hogy a következő, szlovák elnökségi időszakban a pénzügyminiszterek tanácsa behatóbban foglalkozzon ezzel a témával.
A zöldség-gyümölcs szektorra vonatkozó napirend keretében pedig egyetértés volt abban, hogy a termelői szerveződéseket kell erősíteni az uniónak, különösen az újonnan csatlakozott tagországokban. Ehhez szükséges a megfelelő anyagi források biztosítása is. E kérdéssel kapcsolatban korábban tíz uniós tagállam alakította ki álláspontját, és ennek támogatását a mostani találkozón megerősítették a jelenlévők.
A magyar elnökség lezárult és a V4-ek elnökségi feladatait Szlovákia veszi át. Az MTI kérdésére Fazekas Sándor elmondta: a mezőgazdaság a V4-országokban viszonylag stabil. Az pedig, hogy az unió Közös Agrárpolitikájában a magyar és más V4-országok érdekeit lehetett képviselni, az összefogásnak is köszönhető, hiszen a V4-ek egy jelentős országcsoportot jelenítenek meg. A V4-ek érdekei ugyanis hasonlóak ezen a területen.
(MTI)
Reklám
Trianoni megemlékezés Clevelandben
Szombaton, június 7-én, irodalmi estre és trianoni megemlékezésre gyűlt össze egy negyven személyből álló kis lelkes csoport, hogy megemlékezzen a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájáról. Nt. Tamásy Éva, a Nyugat-oldali Magyar Evangélikus Egyház lelkésze műsorvezető és szónok szerepében megható programot tárt a résztvevők elé.
A magyar himnusszal vette kezdetét a megemlékezés, melynek minden akkordjában szinte felzokogott a fájdalom nemzetünk tragikus feldarabolásáért. Ezt követte a Kis Magyar Kórus három rövid dallal, majd Leitgeb Edina előadásában felidézte Kovács Gábor, 17 éves budapesti diák írását Trianonról, ami azt írja, hogy “Az embertelen, jogellenes trianoni diktátum a mai Magyarországot és a ma élő magyarságot éppen olyan kegyetlenül sújtja, mint 1920-ban. Tamásy Viola Petőfi Szülőföldemen c. szavalata következett, majd Tamásy Márton zongora száma. Továbbá pedig Vásárhelyi Judit szép hangja ékesítette a műsort, amit Nt.Tamásy Éva beszéde követett amiben hangsúlyozta, azt, hogy igenis meg kell emlékezni apáink, anyáink, nagyszüleink sokkjáról, mely érte őket az ezeréves haza szétdarabolásának hírére. A fájdalomra, mely rájuk nehezedett életükben és megnehezítette halálukat. Beleívódott az álmaikba. Átörökítették ránk, utódaikra. A tiszteletes asszony kiemelte az összetartozás és összetartás fontosságát úgy itt Clevelandban a magyar közösségek között, mint Magyarországon és az elszakított területek magyarjai között. Ezt követően videó vetítés került bemutatásra, ami Sátoraljaújhelyen az 1936-ban felavatott Magyar Kálvária Parkban készült, ilusztrálva a Szár hegy vártornyainak sorozatát, amelyek mindegyikén a 38 elszakított városról egy megemlékező tábla fejezte ki azt a reményt, hogy egyszer újra a nemzet testéhez fognak tartozni. A vetítés után újra a Kis Magyar Kórust hallotuk, majd Juhász Gyula videós versével és a Kormorán Együttes egyik szívhez szóló dalával fejeződött be a meghitt megemlékezés. Utána közös vacsora mellett a vendégek kellemesen töltötték el az est hátralévő részét.
Reklám
Baptista gyülekezet 2014. június 15.-i adása
Igét hirdet dr. Pintér Zoltán lp.
Reklám
Ady Endre: Proletár fiú verse
Az én apám reggeltõl estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol.
Az én apám kopott kabátú,
De nekem új ruhát veszen
S beszél nekem egy szép jövõrõl
Szerelmesen.
Az én apám gazdagok foglya,
Bántják, megalázzák szegényt,
De estére elhozza hozzánk
A jó reményt.
Az én apám harcos, nagy ember,
Értünk ad gõgöt és erõt,
De önmagát meg nem alázza
A pénz elõtt.
Az én apám bús, szegény ember,
De ha nem nézné a fiát,
Megállítná ezt a nagy, földi
Komédiát.
Az én apám ha nem akarná,
Nem volnának a gazdagok,
Olyan volna minden kis társam,
Mint én vagyok.
Az én apám ha egyet szólna,
Hajh, megremegnének sokan,
Vígan annyian nem élnének
És boldogan.
Az én apám dolgozik és küzd,
Nála erõsebb nincs talán,
Hatalmasabb a királynál is
Az én apám.
Reklám
Reklám
