Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 2014. április 15., kedd (MTI) – Moszkva szerint az Európai Unió jobban tenné, ha az Oroszország elleni újabb büntető intézkedésekkel való riogatás helyett az ukrán válság együttes megoldásának keresésére összpontosítana – olvasható az orosz külügyminisztérium keddi közleményében.

Moszkvában úgy tartják, hogy az EU külügyminiszteri tanácsa hétfőn Luxemburgban “a valóságtól elrugaszkodott” újabb állásfoglalást tett közzé az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezzel azt bizonyította, hogy egyáltalán nem érti az Ukrajnában zajló folyamatokat. “Sőt, ami annál is rosszabb, hogy egyáltalán nem akarja megérteni és elismerni az okokat, amelyek a délkelet-ukrajnai országrész lakosságát vezérlik” – olvasható a közleményben.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei ismét elítélték az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, kiálltak Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett, ugyanerre szólították fel Moszkvát.
Az orosz külügyminisztérium értetlenséggel fogadta a szerinte “önmagát kikiáltó” kijevi hatalomnak szóló uniós dicséretet a délkelet-ukrajnai törvényesség és a rend visszaállítása érdekében tett “állítólagos kiegyensúlyozott lépésekért”. Moszkva szerint “ezek a lépések valójában már vérontáshoz vezettek”. Az orosz külügyi közlemény szerint “egy szó sem hangzott el” (Luxemburgban) arról, hogy az ukrán vezetés “törvényes jogaiért és érdekeiért bátran kiálló saját népe +megbékítése+ érdekében alkotmányellenesen használta fel a fegyveres erőket, nem hangzott el semmi Kijev más, a délkelet-ukrajnai régiókat “nyilvánvalóan provokáló” döntéseiről.
Moszkva szerint az unió cinikusan viselkedik, mert teljesen figyelmen kívül hagyja az ukrán elnökválasztás jelöltjeinek megverését és megfélemlítését. Az orosz külügyminisztérium úgy véli, ha az EU “valóban komoly és pozitív szerepet akar játszani az ukrán belpolitikai válság rendezésében”, akkor ideje felhagynia az Ukrajnában egymással szemben álló felek egyikének feltétel nélküli támogatásával.
A tárca elfogadhatatlannak tartja az utalásokat arra, hogy Oroszország érintett lenne a kelet-ukrajnai fegyveres szembenállásban. A minisztérium az orosz belügyekbe való nyílt beavatkozási kísérletnek nevezte egyebek között azt, hogy Brüsszelben követelik, az orosz parlament felsőháza késedelem nélkül vonja vissza egyes határozatait.
A Szövetségi Tanács több, Ukrajnával kapcsolatos döntést hozott az idén. Március elsején például felhatalmazást adott az orosz államfőnek arra, hogy “az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.” Március 21-én az orosz felsőház jóváhagyta a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását is.

MTI

Reklám

Románia, szeretlek című, virágvasárnapi adásában a Pro TV Böjte Csaba atya évek óta folyó gyermekmentő akciójáról számolt be, meglepő objektivitással és beleérzéssel. Ez érdekes fordulatnak tűnik azok után, hogy pár éve még a román többségű városok vezetői ott tettek keresztbe neki, ahol tudtak.

Húsz éve már, hogy egy ferences szerzetes igazi apja a szegény gyermekek ezreinek, akiknek több tucat árvaházat épített, hogy azok megtapasztalhassák a melegséget és szeretetet, amit otthon nem kaptak meg – hangzott el az adásban. „Én szerzetes vagyok, nincs családom, a családom: ők”, mondta a férfi, és a gyermekekre mutatott.

Húsz éve vágott neki ennek a küldetésnek, amikor napszámra jelentkező gyermekek kopogtattak be a kapuján. Elszomorította a szegénység, ami sütött róluk, és elhatározta, megváltoztatja a sorsukat. „És akkor azt mondtam: miért ne csináljak nekik egy egész éves táborozást, hiszen amúgy sem mennek iskolába, és ősszel szépen beírattam őket az iskolába”, mondja Böjte Csaba.

30 gyermekkel kezdte. Az erdélyi falvakban mindenfelé eljutott a ferences híre, és a papok, iskolaigazgatók, polgármesterek hívni kezdték, hogy náluk is segítsen. Ma több tíz szegény faluban a szerzetes ad otthont a szülők nélkül maradt vagy szegény családból származó gyermekeknek.

Az adásban bemutatták a Nicolae névre hallgató fiút, aki két „párhuzamos világban” él: nappal a ferences szerzetes alapítványának a házában, este pedig az otthoni nyomorban. Ő elmondta, úgy érzi magát, mintha egész évben nyári táborban lenne, a különbség annyi, hogy az alapítvány gondoskodik arról is, hogy iskolába járjon.

A Böjte atya által felvett pedagógusok közt jócskán vannak olyan fiatalok, akik éppen ezekben a központokban nőttek fel. Például Răzvan akkor került ide, mikor elérte az iskoláskort, azóta is itt van, ma pedig úgynevezett családfő (központban dolgozó pedagógus), aki nyolc fiúra vigyáz nap mint nap.

A Pro tévében emellett elmondták, hogyan sikerült Böjte atyának egy egész tömbházat vásárolnia Déván, amelyben ma a „családjai” élnek, és hogyan sikerült pénzt szereznie egy elhagyott hotel megvásárlására Tusnádon, amely ma a kicsik nevetésétől hangos.

Ha valaki elmulasztotta volna a műsort, megnézheti a következő linkre kattintva: romaniateiubesc.stirileprotv.ro

* * *
Böjte Csaba civilként autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt és dolgozott bányászként Balánbányán. A ferences rendbe még a Ceaușescu-diktatúra alatt, 1982-ben jelentkezett, a legnagyobb titokban. Több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek.

Székely Hírmondó

Forrás: erdely.ma

Reklám

Az újonnan megválasztott szlovák államfő nyilatkozata, amelyben kegyelmet ígért Zsák Malina Hedvignek, nagy előrelépést jelent a magyar-szlovák viszonyban – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján szombaton Budapesten.

A Magyarság Házában rendezett emlékműsoron az államtitkár kiemelte: Andrej Kiska szavaival Szlovákia “fényéveket lépett előre abba az irányba, hogy politikai berendezkedése ne csak a szlovák többség, hanem a szlovákiai magyarság számára is tényleges demokrácia legyen”. Ezzel a nyilatkozattal a magyar-szlovák viszonyban is nagy lépés történt “a történelmi megbékélés irányába” – mondta.

Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarok rokon népként tekintenek a szlovákokra, mélységesen tisztelik őket. “Közös a múltunk, és közösnek kell lennie a jövőnek is a Kárpát-medencében” – tette hozzá.

Azt mondta, Zsák Malina Hedvig sorsában benne van az egész szlovákiai magyarság sorsa, ő “korunk kitelepítettje”, akit nemzeti hovatartozása miatt űztek el a szülőföldjéről, és már Magyarország az igazi hazája.

Andrej Kiska nyilatkozata azonban azt mutatja, hogy van esélye a józanságnak a magyar-szlovák kapcsolatokban – mutatott rá. Véleménye szerint ez nemcsak Zsák Malina Hedvignek fontos üzenet, hanem mások mellett a magyar nyelven oktató szlovákiai tanároknak, a magyar szülőknek, a vegyes lakosságú települések hivatalaiba belépő magyaroknak és a szlovákoknak is, hogy “Szlovákia nem lesz rosszabb ország attól, ha magyarul is szabad ott beszélni”.

Az államtitkár szerint az emléknapon nem a múltról, hanem a jövőről van szó. “Nem az a kérdés, hogy mi volt, hiszen azt már nem lehet meg nem történtté tenni, hanem az, hogy mi van, és főként mi lesz” – fogalmazott. Úgy látja, közeledik az idő, amikor megkezdődhet az a folyamat, amelyben a magyar és a szlovák közgondolkodás közelebb kerülhet egymáshoz például a szabadság fogalmának tisztázásában, a magyarok és a szlovákok szabadsága nem zárja ki egymást.

Németh Zsolt kitért arra is, hogy április 6-án “példátlanul erős másodszori választói felhatalmazást nyert a nemzet ügyei és a határon túli magyarok ügyei iránt elkötelezett kormányzás”. Megerősítést nyert az a politika, amely “sosem mondott le a Benes-dekrétumok által a magyar és a szlovák nép kapcsolatain ütött seb begyógyításáról, az igazság kimondásáról és az új korszak elkezdéséről a két nép történetében” – mondta. Hozzátette: az elmúlt években “jelentős klímaváltozás” következett be az államközi kapcsokban, különösen az első Fico-kormány idejéhez képest.

Zsák Malina Hedvig ellen hamis tanúzás vádjával a szlovák főügyészség a múlt héten emelt vádat az illetékes nyitrai járásbíróságon. A fiatal nő ellen – akit vallomása szerint 2006-ban Nyitrán még diáklányként azért vertek meg, mert magyarul beszélt az utcán – 2007-ben indított eljárást a szlovák főügyészség. A rendőrség ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az eset nem történt meg, vagy legalábbis nem úgy, ahogy a nő vallotta.

A vádemelés ellen több felvidéki magyar szervezet és a Szlovákiai Helsinki Bizottság is tiltakozott, alaptalannak nevezve a nő ellen felhozott vádat. A Külügyminisztérium megdöbbenését fejezte ki a vádemelés miatt, és bejelentette: Magyarország a konzuli védelmet fog biztosítani Zsák Malina Hedvignek az ellene folyó eljárás további szakaszaiban.

Zsák Malina Hedvig tavaly decemberben felvette magyar állampolgárságot. Február elején családjával együtt Szlovákiából Győrbe költözött, miután az ellene folytatott eljárás során többször is elmeorvosi vizsgálatra rendelte be az ügyészség, arra hivatkozva, hogy ki akarja deríteni, milyen elmeállapotban volt az őt ért támadás, illetve az azt követő kihallgatások idején.

Andrej Kiska újonnan megválasztott szlovák államfő csütörtökön úgy nyilatkozott, ha elítélik Zsák Malina Hedviget hamis tanúzás miatt, kegyelmet ad neki.

Halzl József, a megemlékezést szervező Rákóczi Szövetség elnöke beszédében kiemelte: a kitelepítés szörnyűségét el kell mondani a fiataloknak, meg kell tenni mindent, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg, és azok a magyarok, akik a Felvidéken maradtak, félelem nélkül élhessenek.

Langerné Victor Katalin, a Magyarság Házának igazgatója is arról beszélt, hogy meg kell szólítani fiatalokat, mert nélkülük nem lehet továbbörökíteni a nemzet emlékeit.

Az eseményen oklevelet adtak annak a 48 felvidéki település önkormányzati képviselőinek, ahol március 15-én a szlovákiai elnökválasztáson a magyar jelöltre, Bárdos Gyulára leadott voksok aránya meghaladta a település magyar nemzetiségű lakosainak arányát.

A rendezvényen a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített több mint százezer magyarra emlékeztek. A magyar Országgyűlés 2012. december 4-én ellenszavazat nélkül fogadta el, hogy április 12. a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja legyen.

A Rákóczi Szövetség az emléknap alkalmából irodalmi és történelmi pályázatot hirdetett Kárpát-medencei középiskolásoknak és egyetemistáknak, a pályázat eredményhirdetését a megemlékezés előtt tartották. (MTI)

Reklám

Március 16-át követő parlamenti választások után már nem csak az eredményeket tekintve, hanem a koalíciós tárgyalások sikeressége miatt is kijelenthető, a Vajdasági Magyar Szövetség nagy győztese a választásoknak.

Nem csak, hogy kisebbségi pártként növelni tudta parlamenti mandátumainak számát, hanem a kampányidőszakban többször hangsúlyozott céljukat is elérték, a parlamenti többség részeként politizálhatnak a következő ciklusban, hiszen a választásokon elsöprő győzelmet arató Szerb Haladó Párt (SNS), miután minden lehetséges koalíciós partnerrel tárgyalt, a VMSZ-szel állapodott meg.

Aleksandar Vucic, a haladók elnöke és Pásztor István, a VMSZ elnöke a hét elején is tárgyalóasztalhoz ültek és megegyeztek a fő kérdésekről. A VMSZ egy iratot nyújtott át a haladóknak, amelyben kitért azokra a pontokra, amelyeket választási programjában is megfogalmazott. A haladók minimális módosítással elfogadták ezt a javaslatot. A VMSZ politikusai az infrastruktúrát, a mezőgazdaságot, a gazdaságot, a szociális ügyeket és az egészségügyet illető államtitkári funkciókban érdekeltek, valamint a mezőgazdasági és a parlamenti Integrációs Bizottságban való részvételben. Pásztor szerint sikeres eredménye lett az egységes vajdasági magyar fellépésnek, ami a választáson megmutatkozott. Ennek köszönhetően a párt része lehet majd a parlamenti többségnek, és hozzájárulhat Szerbia fejlődéséhez. A koalíciós szerződést feltehetőleg a jövő hét folyamán írják alá a felek.

Pásztor elmondta, hogy a pártnak azt a lehetőséget is felkínálták, hogy egy szakértő, politikus személyében tagot delegáljon Vucic jövőbeni kormányfő legközvetlenebb tanácsadói csoportjába, amely feltehetőleg öt-hat tagot fog számlálni.

Politizálásunk egyik fontos szakaszát zártuk le sikeresen. A vajdasági magyar közösség még soha nem volt annyira egységes, mint amilyen most. Az is igaz, hogy a magyar közösség még soha nem szenvedett ennyire, mint most. Ez nem csak a magyarságra, hanem az ország minden polgárára vonatkozik. A magyar közösség egysége egy kívánságot hordoz magában: hogy az ország végre kilábaljon a nehéz helyzetből. Ez a kívánság és a VMSZ választási programjának célkitűzései miatt kezdtük meg a koalíciós tárgyalásokat. Aktívan kívánunk részt venni Szerbia jövőjének alakításában, hiszen a magyar közösség jövőjét szeretnénk alakítani. Tudjuk, hogy különösen nehéz feladat vár ránk, de ha más országok kilábaltak hasonlóan nehéz helyzetből, akkor ez Szerbiának is sikerülhet. Az új összetételű kormánynak meg kell értetnie a szerbiai emberekkel, hogy csakis szorgalmas munkával és lemondásokkal lehet építeni az ország jövőjét. Jó, vagyis felelősségteljes, szorgalmas és komoly partner kívánunk lenni – fogalmazott Pásztor.

Mára az is biztossá vált, hogy a kormánykoalíció része lesz a Szerb Szocialista Párt (SPS) is, akik eddig is ezen a térfélen politizáltak.

Az SNS a márciusi választásokon 158-at szerzett meg a 250 parlamenti mandátumból, ugyanakkor az általa tervezett alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre lesz szüksége, ezért próbált koalíciós alkukat kötni. A VMSZ hat, az SPS pedig 44 képviselői hellyel rendelkezik.

Reklám