Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Sepsiszentgyörgy, 2014. március 15., szombat (MTI) – Magyarország támogatásáról biztosította Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az autonómiáért küzdő székelyeket szombaton a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen elmondott beszédében.

A politikus az 1848-as forradalom ma is időszerű programpontjait taglalva felidézte: a forradalom megvalósította a magyarság nemzeti önrendelkezését a birodalmon belül, megvalósította a magyar autonómiát.
“Az autonómia az nem elszakadás. Elmondjuk huszadszor is, századszor is, az autonómia nem elszakadás. (…) Szeretnék határozott és világos lenni: számíthattok ebben a küzdelemben Magyarország támogatására” – hangoztatta a külügyi államtitkár a Sepsiszentgyörgy főterén ünneplő, magyar és székely zászlókat lobogtató tömeghez intézve szavait.
Rámutatott: 104 év után először az erdélyiek újból képviselőket küldhetnek a magyar parlamentbe, részt vehetnek a nemzet sorsáról való döntésben.
“A szabadság jogot jelent: ahol van szabadság, ott van jog, és ahol van jog, ott van szabadság. A szabadság jelentette 1848-ban az általános választójogot és ennek alapján létrejött 1848-ban a népképviseleti országgyűlés. Létre fog jönni egy összmagyar népképviseleti országgyűlés az április hatodikai választásokon, ez a kérdés nem vesztett aktualitásából” – jelentette ki Németh Zsolt.
A székelyek legendás ágyúöntő tüzértisztje, a kétszáz éve született, a szabadságharcban hősi halált halt Gábor Áron tiszteletére idén emlékévet szerveznek Háromszéken. Ennek nyitányaként szombaton Németh Zsolt külügyi államtitkár felavatta a Kovászna megyei tanács által állíttatott, óriás méretű Gábor Áron képregénykörképet, amelyet Damokos Csaba képzőművész alkotott.
A szervezők becslése szerint idén csaknem húszezer ember gyűlt össze szombaton Sepsiszentgyörgy főterén a magyar nemzeti ünnepen.

Reklám

Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Pozsony, 2014. március 15., szombat (MTI) – Zökkenőmentesen, érdemi problémák nélkül zajlik a szlovák elnökválasztás első fordulója – tájékoztatta az MTI-t Nyilfa Péter, a Központi Választási Bizottság (ÚVK) magyar elnöke szombat délután.

A bizottsághoz a délutáni órákig mindössze hat, a választások menetét érintő lakossági beadvány érkezett, ezek többsége információkérés volt, érdemi panaszok nem érkeztek – számolt be az ÚVK elnöke. A beadványok között olyan is akadt, amelyikben az államfőjelöltek névsorát vagy éppen a helyi választási bizottságok tagjainak öltözékét kifogásolták, ám törvénysértésről nem érkezett bejelentés.
Nyilfa Péter elmondta: a Központi Választási Bizottság az esetleges választási visszaélések közül leginkább a szavazatvásárlásokról érkező esetleges bejelentésekre próbál összpontosítani. A múltbéli választások során több ilyenre is volt példa, főként az ország keleti régióiban, a mostani voksolás során azonban nem érkezett ilyesmiről információ.
Az ország történetében negyedik közvetlen államfőválasztáson mintegy 4,3 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, akik rekordszámú, összesen 14, többségében függetlenként induló jelöltre szavazhatnak. Az elnökválasztáson a részvétel rendszerint nem kimagasló arányú, a korábbi felmérések szerint a mostani első fordulóban is csak 50 százalék körül alakulhat.
A választás első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárását követően egy órával, este tizenegy körül hozzák nyilvánosságra, ekkorra várhatóak a részvételi arányra vonatkozó felmérések első részeredményei is. A nem hivatalos végeredmény vasárnap hajnalban, a hivatalos pedig vasárnap délelőtt várható.

Forrás: MTI

Reklám

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökhelyettese, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnökének első helyettese kedden elmondta: a vereckei emlékmű felgyújtását a tavaly felszerelt térfigyelő kamerák felvételeinek visszanézésekor vették észre a KMKSZ ungvári központi irodájának munkatársai.

Közölte, a felvételeken látható, amint hétfő este, budapesti idő szerint 21 órakor két, maszkot viselő ember kannákkal felmászik az emlékmű tetejére, és azokból folyadékot locsol annak felületére. Az is megfigyelhető, amint az egyik elkövető, már a földön, lelocsolja az emlékmű középpontjában álló oltárkövet, és meggyújtja a folyadékot.
Brenzovics közölte: a Vereckei-hágó közelében található Verbjazs (Verebes) község polgármestere – a KMKSZ kérésére – helyszíni szemlét tartott az emlékműnél kedd délben, és elmondta, hogy megrongálódott az oltárkő és korom borítja az emlékmű felületét.

Nemzetpolitikai államtitkárság: Megdöbbentő!

A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült a vereckei magyar honfoglalási emlékművet ért újabb rongálásról.

Az államtitkárság közleménye leszögezi: felháborító és méltatlan, hogy amíg Ukrajna a válság leküzdéséért és a demokratizálódásért küzd, egyesek a rendkívül feszült helyzetben megpróbálnak nemzetiségi feszültséget szítani azzal, hogy megrongálják a vereckei honfoglalási emlékművet.
“Magyarország többször is kiállt a Ukrajna demokratizálódása mellett és támogatja az Európai Unióval kötendő társulási szerződés mihamarabbi aláírását.” – rögzítették, hozzátéve: ezért értetlenül állnak az előtt, hogy ukrán szélsőségesek megpróbálják a két ország közötti jó viszonyt cselekedetükkel aláásni.
Az államtitkárság fontosnak tartja, hogy hasonló események ne történhessenek meg egy olyan országban, amelynek célja, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz és ezáltal az európai normákhoz. Ehhez azonban rendkívül fontos lenne, hogy hasonlóan szélsőséges megnyilvánulásokra ne kerülhessen sor.
Ezért az államtitkárság határozottan elvárja az új ukrán hatalmi és rendvédelmi szervek vezetőitől, hogy tegyenek meg mindent a magyarság alkotmányos jogainak biztosítása, a nemzetiségi feszültséget szító provokációk megfékezése, a szélsőséges megnyilvánulások visszaszorítása és a tettesek mihamarabbi kézre kerítése érdekében – zárul az állásfoglalás.

Külügyminisztérium: Döbbenet a nemzeti ünnep előtt

A Külügyminisztérium megdöbbenéssel értesült arról, hogy a magyar nemzeti ünnephez közeledve március 11-én éjszaka ismeretlenek a Vereckei Honfoglalási Emlékmű oltárkövét olajjal leöntötték és meggyújtották – olvasható a tárca közleményében. A Külügyminisztérium (különösen az Ukrajnában kialakult válság időszakában) a köznyugalom elfogadhatatlan veszélyeztetésének és aggasztónak tartja, továbbá elítéli az értelmetlen vandál cselekedetet, amely megzavarhatja Kárpátalja többnemzetiségű lakosainak békés egymás mellett élését. A tárca határozottan elvárja, hogy az ukrán hatóságok haladéktalanul vizsgálják ki az esetet, állítsák helyre az emlékmű sérüléseit, és tegyenek hathatós lépéseket a tettesek kézre kerítése és felelősségre vonása, továbbá a hasonló incidensek megelőzése érdekében – emeli ki a kommüniké.

Forrás: MTI

Reklám

Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában, és a nacionalista erőket be akarja vonni a hadseregbe.  Az ukrán politikus közölte, hogy “az állítólagos törvényes (ukrán) kormány védőernyője alatt az országban az szélsőséges nacionalisták és újfasiszták bandája ténykedik, akik már az elnöki posztot is megcélozzák”. Elítélte, hogy – mint mondta – ezek a “bandák” erőszakkal elfoglalják a helyi önkormányzatokat, leváltják a rendőrség és a biztonsági szolgálat vezetését, a magas rangú katonatiszteket, megfélemlítik az ukrán állampolgárokat.

Az ukrán politikus arra figyelmeztetett, hogy az ukrán katonák nem fogják a jelenlegi kijevi vezetés utasításait végrehajtani, és közölte, hogy továbbra is ő az ukrán fegyveres erők főparancsnoka. azt mondta, hogy a kijevi vezetés felelni fog “a népre lövetésért és a nép kínzásáért”. Az általuk becsapott emberek felnőnek és az ország megdönti a hatalmukat és egyesülni fog – mondta Janukovics.

Egyelőre nem jön az ENSZ főtitkárhelyettese

Biztonsági és technikai okokból egyelőre elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese.

Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője szerint az ENSZ-vezetőt arról tájékoztatták, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudják szavatolni az általa vezetett küldöttség biztonságát. A szimferopoli repülőtér emellett – ellentétben Moszkvában felszállt gépekkel – nem fogad Ukrajnából érkező repülőjáratokat.
Simonovic kedden a kelet-ukrajnai Harkivban tartózkodott és szerdán a tervek szerint az ország nyugati részén található Lvivet keresi fel azzal a céllal, hogy felmérje az emberi jogok helyzetét. Dujarric  kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy főtitkárhelyettes nem akar-e egy másik országból a Krímbe repülni. Úgy fogalmazott, hogy Ivan Simonovic a gyorsan változó helyzetben nap mint nap mérlegeli a lehetőségeket.
Dujarric szerint a főtitkárhelyettes az emberi jogok megsértésére vonatkozó állításokról és az olyan jogi vonatkozású lépésekről tárgyal, amelyek segíthetnek a feszültség csillapításában, valamint olyan megoldásokról folytat eszmecserét, amelyek segítségével az ENSZ megerősíthetné a kisebbségek védelmét és biztonságát.
A múlt héten az ENSZ egy másik képviselője, Robert Serry krími misszióját hiúsították meg oroszpárti fegyveresek, az EBESZ megfigyelőcsoportját pedig visszafordították a félszigetről.

Megalapozatlanok az Egyesült Államok kijelentései

“A BUDAPESTI MEMORANDUM ALÁÍRÓI TARTSÁK BE AZ ÍGÉRETEIKET”

A határozatban a képviselők leszögezték, hogy “Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.

A keddi határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. A dokumentumban nem részletezték, hogy a követelés kiterjed-e a Szevasztopolban bérleti szerződéssel állomásoztatott fekete-tengeri orosz hadiflottára.

A parlament emellett nyilatkozatot fogadott el, amelyben követeli a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozásától, hogy vizsgálja felül a terület státusáról tartandó népszavazásról hozott döntését, és hozza azt összhangba Ukrajna, valamint a Krím alkotmányával. A nyilatkozat szerint a referendum – amelyet március 16-án készülnek megtartani a félszigeten – ellentétes az ukrán alaptörvénnyel.

A határozathozatalokat megelőzően Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök bejelentette a parlamentben, hogy Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért.

Közölte azt is, hogy az ukrán erőket teljes készültségbe helyezték, hadgyakorlatot tartottak.

Turcsinov: Kezdjük helyreállítani a hadsereget

Bejelentette továbbá, hogy a Nemzeti Gárda felállításáról, és az önkéntesek “részleges” mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács. Arra kérte a törvényhozást, hogy támogassa a testület döntését. A Nemzeti Gárda újbóli felállításáról várhatóan szerdán szavaz a törvényhozás.
Turcsinov szavai szerint a Nemzeti Gárda a belügyi alakulatok katonáiból jönne létre arra a célra, hogy – mint fogalmazott – megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.

A Nemzeti Gárda 1991-2000 között működött Ukrajnában, Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatta fel.

Jacenyuk: Szándékos szabotázs történt Ukrajnában

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kijelentette, hogy az elmúlt években “szándékos és módszeres szabotázst” hajtottak végre Ukrajna biztonságának és védelmének gyengítése érdekében. Leszögezte, hogy a katonai és polgári ügyészségeknek vizsgálatot kell indítania a hadseregben elkövetett lopások ügyében, és felelősségre kell vonni azokat a tisztségviselőket, akik felelősek az ukrán fegyveres erők jelenlegi súlyos gondjaiért.

Jacenyuk tájékoztatta a parlamentet, hogy a kormány összesen 125 millió hrivnya, azaz mintegy 3,125 milliárd forint összegben utalt egyszeri pénzügyi támogatást a Krími Autonóm Köztársaságban szolgálatot teljesítő ukrán katonáknak.

Az ukrán parlament határozatban szólította fel Oroszországot csapatai kivonására

A határozatban emellett a képviselők leszögezték, hogy “Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok, mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.

Az 1994-es budapesti egyezményben Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusról.

A határozatot a 450 fős törvényhozás 263 képviselője támogatta. A szavazáskor 322-en voltak jelen az ülésteremben. Egyelőre nem ismeretes, hogy a követelés érinti-e a Szevasztopolban állomásozó fekete-tengeri orosz flottát.

Bukarest támogatja Ukrajna szuverenitását és uniós csatlakozását

Ukrajna függetlenségének, területi épségének és szuverenitásának a támogatásáról fogadtak el közös nyilatkozatot a román parlament szenátusának és képviselőházának külügyi bizottságai, amelyek Bukarest támogatásáról biztosították Ukrajnát az Európai Unió felé vezető útján. Az Ukrajna és az ukrán nép európai útjának támogatása címet viselő nyilatkozatot kedden ismertette Petru Filip, a szenátus és Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

A két elnök aláírását viselő dokumentum leszögezi, hogy a parlament külügyi bizottságai teljes mértékben támogatják Ukrajna területi épségét, függetlenségét és szuverenitását. Aggodalmuknak adtak hangot az Ukrajnát ért “agresszió” és annak a térségre és egész Európára tett esetleges hatásai miatt. Elutasítanak az ukrán állam ellen irányuló bármely kényszerítő jellegű intézkedést, valamint gazdasági, politikai és katonai akciót, és kiemelték Oroszország felelősségét a krími helyzettel kapcsolatban.

A román parlament külügyi bizottságai sürgetik, hogy az ukrán válság mielőbbi rendezésén jóhiszemű intézkedésekkel és a nemzetközi jog elveinek és szabályainak tiszteletben tartásával dolgozzanak. Egyértelművé tették, hogy támogatnak valamennyi, mandátummal felhatalmazott, válsághelyzetek megelőzésére és kezelésére hivatott regionális és nemzetközi szervezetet abban, hogy az ukrán válság rendezése érdekében alkalmazzák a rendelkezésükre álló eszközöket.

Reményüket fejezték ki, hogy az ukrán parlament a lehető legrövidebb időn belül megteremti az ukrajnai nemzeti kisebbségek védelméhez és nyelvi jogainak biztosítása érdekében szükséges jogi keretet.

Fabius: Már a héten újabb szankciók várhatók Oroszországgal szemben

Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint már a héten újabb szankciók várhatók Oroszországgal szemben, amennyiben nem válaszol az ukrajnai válság rendezését érintő nyugati javaslatokra.

“John Kerry (amerikai külügyminiszter) közvetítésével küldtünk egy javaslatot az oroszoknak. Nem válaszoltak. Ha pozitívan válaszolnak, John Kerry Moszkvába megy, és nem lesznek egyelőre szankciók. Ha nem válaszolnak vagy negatívan válaszolnak, akkor egy rakás szankció lesz, amelyekről már a héten dönthetünk” – mondta kedden a francia diplomácia vezetője a France Inter francia közszolgálati rádióban, de nem részletezte a javaslatokat. Annyit mondott, hogy a szankciók újabb vízumtilalmi és vagyonzárolási intézkedéseket tartalmaznának.

John Kerry amerikai külügyminiszter elhalasztotta hétfőre tervezett moszkvai útját, de elküldte Moszkvába a Washington álláspontját és javaslatait tartalmazó dokumentumot. Erről orosz kollegája, Szergej Lavrov kifejtette, hogy az olyan elképzelést tartalmaz, amely “nem igazán elégíti ki” az orosz külügyet, amely elkészítette saját javaslatait.

Az Oroszország elleni szankciókról kedden Londonban folytat egyeztetést szakértői szinten több európai ország, valamint az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Törökország.
“Technikai megbeszélésről van szó annak érdekében, hogy minél szélesebb körű legyen az egyetértés azokról az intézkedésekről, amelyeket nemzetközi szinten kívánunk meghozni” – jelezte a brit külügyminisztérium. David Cameron brit kormányfő hétfőn úgy fogalmazott, hogy “napokon belül” döntés születhet orosz kormányilletékeseket sújtó “célzott szankciókról”, ha Moszkva nem ad érdemi választ az ukrajnai fellépésével kapcsolatos nyugati aggályokra.

Náciellenes plakátokkal készülnek a krími népszavazásra

A krími kampányplakátokkal teljesebb kép rajzolódhat ki az orosz megszállás alatt tartott Krímben uralkodó hangulatról a március 16-ai népszavazás előtti napokban.

A poszteren a következőt olvashatjuk: “Március 16-án döntünk”, a nácik uralta Krím és az oroszok uralta Krím között pedig a “vagy” szócska szerepel.

A krími parlament főleg oroszajkú képviselőkből áll, akik a bázisokon állomásozó ukrán katonákat tekintik behatolóknak, a kijevi kormányt pedig fasiszta, náci hatalomnak tartják.

Elvi döntést hozott március 6-án a krími parlament arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz, a régió státusáról pedig a március 16-ra kiírt referendumon szavaznak. Ugyanezen a napon tartanak népszavazást a különleges státusú Szevasztopolban is ebben a kérdésben.

Forrás: MTI, businessinsider

Reklám