Az elnök a három ellenzéki vezetővel – Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal – való találkozója után kiadott közleményében azt írta: “a felek bejelentették a fegyvernyugvást, és a tárgyalások felújítását a vérontás megállítása, a helyzet stabilizálása és a civil béke érdekében”.

Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője a megállapodást kommentálva megjegyezte: a hatalom rendkívüli állapot bevezetését tervezte és egy éjszakai roham indítását (a Majdanon), ezt azonban lefújták. “A mai találkozót követően világosan kijelenthető, hogy nem fognak rohamozni” – mondta az ellenzéki politikus.

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője az államfővel folytatott megbeszélést követően újságíróknak elmondta, hogy a tárgyalások következő fordulója csütörtökön lesz.

A Függetlenség terén – ahol előző nap a Szovjetuniótól csaknem 23 éve függetlenné vált Ukrajna történelmének legvéresebb összecsapása zajlott le – szerda estére is tízezren gyűltek össze. Helyszíni jelentések szerint továbbra is égnek a tüzek, a Janukovics lemondásáért tüntetők a jelek szerint kitartanak követelésük mellett.

Nem veszítettek a Majdan tüntetői elszántságukból a véres összecsapások után

Továbbra is elszántan kitartottak a hatalomváltást követelő tüntetők a kijevi Majdanon (Függetlenség terén) szerdán, egy nappal a Szovjetuniótól csaknem 23 éve függetlenné vált Ukrajna történelmének legvéresebb összecsapása után.

Az esti órákban helyszíni becslés szerint legalább tízezren gyűltek össze annak ellenére, hogy a hatóságok mindent elkövettek, hogy megnehezítsék az odajutást. A kijevi metró továbbra sem jár. A belváros utcáit közlekedési rendőrök a tér körül több kilométeres körívben lezárták a járműforgalom elől, még a tömegközlekedési eszközöket is elterelik. Azok, akik szerda este mindenáron a Majdanra akartak jutni, több kilométert gyalogolhattak az alig fagypont fölötti hidegben, szélben és szemerkélő esőben.

A térre érkezve a barikádoknak csak egy részén volt már átjáró. A kormánynegyed felől, az Európai tér előtt és az Insztitutszka utca elején emelt, mintegy három méter magas barikádok lángokban álltak, hatalmas fekete füstöt bocsátva a magasba. Ez a térnek az a két oldala, ahonnan előző nap a rohamrendőrök megindultak szétoszlatni a tüntetést, miután a parlamentnél a tüntetők békésnek indult demonstrációja véres összecsapásba fordult az ott szolgálatot teljesítő rohamrendőrökkel. Arra még mindig nem derült fény, hogyan torkollott erőszakba a parlamenti ellenzék támogatására szervezett demonstráció: a tüntetők szerint a rendőrök, a rendőrök szerint viszont “a szélsőséges és radikális érzelmű” tüntetők kezdték az összecsapást. A tűz- és füstoszlopok mögött a belügyi egységek, köztük a Berkut rohamrendőri alakulat tagjai várakoztak újabb támadási parancsra. A barikádokon a tüntetőkből szerveződött önvédelmi egységek tagjai álltak őrt maszkokban, sisakokban és egyéb védőfelszerelésekben. Védősisak nélkül egyébként senkit sem engedtek a barikádra mondván, hogy veszélyes. Időnként petárdákat, tűzijáték rakétákat robbantottak a barikád innenső oldalán a tüntetők, amire válaszul a rendvédelmiek időnként átdobtak egy-egy hang- és fénygránátot. Ez leginkább az idegek harca volt.

Közben társaik serényen gyűjtögették zsákokba, és kupacokba hordták össze a barikádok mellé az utcaköveket. A téren és a környező utcákban már szinte minden járda kövét felszedték, így egyre távolabb kell menniük újabb kövekért. A barikádoknál kupacban autógumik álltak. Az égő gumiabroncsok ugyanis sűrű fekete füstöt bocsátanak ki, ami zavarja a rendvédelmiek tájékozódását. Közben a sátorvárosban folyamatosan gyártották a Molotov-koktélokat is.

A tüntetők nagy része a téren felállított színpad előtt tömörült. A sátraknál a tüzek körül melegedtek, étkeztek és beszélgettek a tüntetők. Feszültségnek nem volt nyoma rajtuk, mintha ez is csak olyan nap lett volna, mint a tavaly november vége óta tartó tüntetéssorozat bármelyike. A korábbinál több egészségügyi sátrat állítottak fel, amelyeket a külsejükre festett vöröskeresztről könnyen meg lehet ismerni. Bent gyógyszereket gyűjtenek, és osztanak a rászorulóknak.

Egy huszonéves egészségügyi önkéntes lány az MTI kijevi tudósítójának elmesélte, hogy minden nap a munkaideje lejárta után a Majdanra megy. Kedden a tüntetők elleni rendőri roham alatt is kint volt a téren, részt vett a sérültek mentésében és ellátásában válogatás nélkül. Hozzátette, hogy berkutosokat is elláttak. Egy barátnője közvetlenül mellette állt, amikor eltalálta valamilyen lövedék. Ennek ellenére szerdán is ott volt, és szavai szerint történjen bármi, a továbbiakban is kifog menni elsősegélyt nyújtani a rászorulóknak.

Egy ötven körüli férfi, aki a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyéből érkezett, elmondta, hogy három gyermeke van, akik családjukkal Kijevben élnek. “A Majdan nem másokért, hanem önmagáért tüntet. Szüleinkért és gyermekeinkért, akiknek emberhez méltó életet akarunk teremteni, ha nem is azonnal, de belátható időn belül” – fogalmazott. Az egyébként vállalkozást vezető férfi csatlakozott a Majdan önvédelmi egységeihez. Kijelentette, hogy ő határozottan Ukrajna európai integrációját támogatja. Kitért arra, hogy több millió ukrán dolgozik már most az Európai Unió országaiban. Ha nem is keresnek ottani mércével sokat, annak egy részét hazaküldik családjuknak, mert Ukrajnában se munkabérből, sem vállalkozásból, pláne nyugdíjból nem lehet megélni. “Az oligarcháink dollármilliókat keresnek, mégsem ők, hanem az ukrán nép a legnagyobb befektető befizetett adóival ebben az országban” – jegyezte meg.

Ukrán védelmi minisztérium:

Az ukrán hadsereg használhatja fegyvereit és korlátozhatja a forgalmat a terroristaellenes intézkedések keretében, amelyeket a tüntetők között lévő “szélsőségesek” semlegesítése céljából hoztak a hatóságok – közölte szerdán az ukrán védelmi minisztérium.

“A katonáknak jogukban áll fegyvert és speciális eszközöket használni a terroristaellenes művelet keretében” – olvasható a tárca honlapján. Hozzátette: a katonáknak mostantól joguk van “korlátozni vagy megtiltani a járművek és gyalogosok forgalmát is”.

Ezenkívül joguk van személyazonosságot ellenőrizni és letartóztatni azokat a személyeket, akik “törvénytelen cselekedeteket” követtek el.

Kijevben kedd óta ki nem mondottan gyakorlatilag “rendkívüli állapot” van érvényben: a metrót bezárták, a városközpontban a gépkocsiforgalmat korlátozták, és a Kijev felé irányuló forgalomban is korlátozásokat vezettek be.

Zsitomirban a tüntetők elfoglalták a megyei közigazgatás székházát

A közép-ukrajnai Zsitomir megyei székhelyen szerda este tüntetők elfoglalták a megyei közigazgatás székházát.
A tüntetők az ostrom előtt folyosót nyitottak a székházat védő rendőröknek, hogy elhagyják az épületet, és átálljanak a “nép oldalára” – jelentette a liga.net ukrán internetes újság. Miután a rendőrök ezt nem vették igénybe, a tüntetők az ajtó üvegét betörve behatoltak az épületbe. Amikor az épület belsejébe értek, a rendőrök már nem voltak ott.

Az ukrán belügyminisztérium Zsitomir megyei részlegének sajtóosztálya közölte, hogy az ostromban egyetlen rendőr sem sérült meg. Szerda este a város egyik terén mintegy ötezren gyűltek össze. Az embereket felháborította, hogy Kijevben tüntetőket öltek meg, és követelték Viktor Janukovics elnök távozását. Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) elismerte, hogy Hmelnyickijben, ahol szerdán többezres tüntetés volt az SZBU helyi székháza mellett, a belbiztonság tagjai lőttek rá a tüntetőkre, akik közül négyen megsérültek. Korábban a hatóságok azt állították, hogy ismeretlenek tüzeltek. Az egyik áldozat fejsérülést szenvedett, és a helyi tömegtájékoztatás szerint a kórházban életét vesztette. A hatóságok szerint azonban nem halt meg, bár válságos állapotban van, és újjá kell éleszteni. Az ellenzék tagjai az ország nyugati részén több helyen középületeket foglaltak el, többek között Luckban és Csernivciben is.

Poltavában szerda este feldúlták és felgyújtották a kormányzó Régiók Pártja megyei szervezetének székházát – jelentette honlapján az Interfax-Ukraina. A tüntetők először kövekkel és téglákkal dobálták az épületet, aztán lefeszítették a rácsokat az ablakokról, és behatoltak az épület belsejébe. Kidobálták az utcára a párt jelvényeit és dokumentumait, és felgyújtották azokat. Ezután magát a hivatalt is felgyújtották. Senki sem sérült meg, mert az épületben nem tartózkodott senki.

Leváltották a vezérkari főnököt

Viktor Janukovics ukrán elnök szerdán leváltotta Volodimir Zamanát, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét – a hadsereg főparancsnokát -, és Jurij Iljint nevezte ki helyébe – közölte az ukrán elnöki hivatal sajtóosztálya.
Iljin eddig az ukrán haditengerészet parancsnoka volt. Zamanát Janukovics az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárának helyettesévé nevezte ki. Az új vezérkari főnök kinevezése előtt közölte Pavlo Lebegyev védelmi miniszter, hogy a hadsereg részt vehet a bejelentett országos “terroristaellenes műveletben”.

Az AFP francia hírügynökség szerint a leváltott vezérkari főnökről úgy tartották, hogy nem volt Janukovics elnök feltétlen híve. A szegodnya.ua című internetes újság idézte Anatolij Gricenko volt védelmi minisztert – a Haza (Batykivscsina) ellenzéki párt korábbi parlamenti képviselőjét, jelenleg párton kívüli politikust – , aki szerint Janukovics “új feladatokra” keresett új vezérkari főnököt. “Zamanát jól ismerem: ez a tiszt sohasem egyezett volna bele, hogy katonáit rendőri feladatokra használják, hogy a népnek a külső ellenségtől való megvédése helyett a hatalmat kelljen védeniük saját népével szemben. Ezért nem lehet Zamana sem vezérkari főnök, sem a hadsereg parancsnoka. A hadsereg új feladataihoz új parancsnokra van szükség” – mondta Gricenko.

Az ország nyugati fele kezd kicsúszni a kormány ellenőrzése alól

Kormányellenes tüntetők kikiáltották a politikai autonómiát szerdán a nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv). Ennek előzménye, hogy az ukrán nacionalisták fellegvárának számító városban is volt az éjszaka számos erőszakcselekmény, mintegy ötezer tüntető ártalmatlanná tette a helyi rendőrséget, és fegyvereket zsákmányolt laktanyájukból.
A lembergi regionális gyűlés közleményben ítélte el Viktor Janukovics elnök kormányát, amiért “nyílt háborút visel” a kijevi tüntetők ellen, és a testület bejelentette, hogy helyben magához vonta a végrehajtói hatalmat, “minden felelősséget magára vállal a régióért és annak lakosságáért”.

A központi hatalom meggyengülésének egy további jele, hogy – Lengyelország közlése szerint – ukránok lezárták a Lemberg melletti korczowai határátkelőt Lengyelország felé. Ezenkívül helyi médiumok jelentették, hogy ellenzéki csoportok más nyugat-ukrajnai városokban is – köztük Hmelnyickijben, Ivano-Frankivszkban, Ungváron és Ternopilban – szintén megszálltak középületeket.

Lembergben az éjjel tüntetők végigvonultak a festői szépségű belvároson, és randalíroztak, autókat borítottak és gyújtottak föl. “Mi vagyunk Lemberg polgárai! Mi vagyunk a legerősebbek!” – kiabálták. Barikádokat emeltek a rendőrlaktanya előtt, és követelték a rendőröktől, hogy adják meg magukat. A rendőrök ezután feltett kézzel kijöttek a laktanyából. A tüntetők lefegyverezték őket, még a felszerelésüket is elvették. A demonstrálók ezután elfoglalták a laktanyát, fegyvereket zsákmányoltak, majd felgyújtották az épületet. Felgyújtották az állambiztonsági szolgálat és az ügyészség helyi épületét is. Aktakötegeket dobáltak ki az ablakokon. Ezek az események igazolni látszanak a félelmet, hogy a 46 millió lakosú ország – háttérben a Nyugat és Oroszország geopolitikai huzakodásával – kettészakad a főleg ukrán anyanyelvűek lakta, nyugatbarát nyugati és a főleg oroszajkúak lakta, Moszkvához húzó keleti részre – írják a hírügynökségek. Megjegyzik, hogy a kelet-ukrajnai városokban nyugalom honol.

Németh Zsolt: elkerülhetetlenek a szankciók a békés tárgyalások érdekében

Az ukrajnai békés tárgyalások, a politikai megoldás érdekében “elkerülhetetlenné váltak” a szankciók – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Hír TV Magyarország élőben című szerdai műsorában.
Az államtitkár vesz részt csütörtök délután az uniós tagállamok külügyminisztereinek találkozóján, amelyet Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hívott össze. A tanácskozás előtt a visegrádi országok is megvitatják a kérdést.

Németh Zsolt kiemelte: a magyar álláspont szerint a legfontosabb az erőszak eszkalációjának megállítása, “legyen szó kormányzati vagy éppen ellenzéki erőszakról”. Már eddig is 26 halálos áldozata és több száz sebesültje van a történteknek, és “nem tudjuk, hogy mivel fog majd az éjszaka folytatódni, egyik pillanatról a másikra változhat a helyzet” – mutatott rá.
Úgy látja, el kell kezdeni a politikai egyeztetéseket, és az, hogy az elmúlt három hónapban nem született megegyezés, a kormány és az ellenzék felelőssége. Az államtitkár közölte: az erőszakmentesség, a békés tárgyalások, a politikai megoldás érdekében “elkerülhetetlenné váltak” a szankciók, ez jelenthet embargókat, bizonyos személyek vagyonának befagyasztását, mozgásának korlátozását.

Hiba lenne azonban, ha az EU megelégedne ezzel, a Nyugat ugyanis eddig “nem nyúlt kellően a zsebébe”, egy nagyobb segélycsomag összeállítására is szükség van – tette hozzá. Mint mondta, ha Európa szuverén, független, erős Ukrajnát akar világos európai perspektívával, kell lennie pénznek a segítségnyújtáshoz.

Németh Zsolt kijelentette: a magyar operatív törzs minden gyakorlati problémára felkészült, és a menekülthullám kockázatát sem lehet kizárni. Ugyanakkor egyelőre semmilyen konkrét veszély nincs, úgy tűnik, közvetlenül a magyarságot és Magyarországot nem érintik az események. Arról is beszélt, hogy a magyar diplomácia az ellenzéki és a kormányerőkkel is tartja a kapcsolatot. A kijevi nagykövet délután találkozott az ukrán külügyminiszterrel. Németh Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem a kormányoldallal vagy az ellenzékkel kell lennie, hanem a békés, tárgyalásos, demokratikus megoldás, az európai perspektíva oldalán kell állnia. A kárpátaljai magyarságnak is ezek jelenthetik a garanciát arra, hogy a jövője nem kerül veszélybe – mondta az államtitkár.

A kárpátaljai rendőrség békés hatalomátvételről beszél

Kárpátalján nyugodt a helyzet, az ukrajnai megyében “vérontás nélkül folyik a hatalomátvétel” – olvasható az ua-reporter.com helyi hírportálnak a rendőrségi helyzetértékelésre hivatkozó cikkében. Oleg Podebrij, a Kárpátalja megyei rendőrség szóvivője szerint Kárpátalján a helyzet nyugodt annak ellenére, hogy Ungváron tüntetők elfoglalták a megyei állami közigazgatási hivatal épületét. A térségben nincsenek összetűzések és áldozatok idézte Podebrijt a kárpátaljai hírportál.

A szóvivő bár hatalomátvételről beszélt, arra nem tért ki, hogy mit ért ez alatt, ki venné át a hatalmat. A szóvivő a szerdai épületfoglalással kapcsolatban elmondta, hogy a megyei közigazgatási hivatal elé vonuló tüntetők között volt néhány tucat radikális beállítottságú, de a többséget egyetemista diákok tették ki. Hozzátette: a radikálisok petárdákat kezdtek dobálni, betörték az épület ajtaját, és bementek annak belsejébe, ám a rendőrökből álló őrség “nem nyúlt a hatékony védelem eszközeihez”.

A titkosszolgálat nyomozást indított államcsínykísérlet miatt

A keddi véres utcai harcokkal összefüggésben államcsínykísérlet miatt nyomozást indított az ukrán titkosszolgálat (SZBU) “egyes politikusok” ellen. Az SZBU szerdai közleményében nem nevezett meg konkrét személyeket. Korábban Szerhij Arbuzov ügyvivő miniszterelnök ugyanezzel a bűncselekménnyel vádolta az ellenzéket. A Viktor Janukovics elnök által irányított ukrán politikai vezetés a Vitalij Klicsko ellenzéki vezető körül tömörülő ellenfeleit teszi felelőssé a legalább 25 halottat és több mint ezer sebesültet követelő súlyos zavargásokért.

Obama a következményekre figyelmeztette a kijevi vezetőket

Az amerikai elnök szerdán arra figyelmeztette az ukrán vezetést, hogy következményei lesznek annak, ha az erőszak átlép egy határt. Barack Obama a mexikói Tolucában, ahol háromoldalú tárgyalást folytat a fogadó ország és Kanada vezetőjével, azt mondta: ebbe beleértendő a hadsereg bevetése a tüntetők ellen. Az Egyesült Államok a lehető legszigorúbban elítéli az erőszakot. Elsősorban az ukrán kormányt tartja felelősnek azért, hogy megfelelően bánjanak a békés tüntetőkkel. Washington beható egyeztetéseket folytat az európai partnerekkel, az ukrán kormánnyal és az ellenzékkel – mondta az elnök.

Merkel és Putyin meg akarja gátolni az erőszak fokozódását

Angela Merkel német kancellár szerda délután telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a két politikus abban állapodott meg, hogy mindent megtesznek az Ukrajnában tomboló erőszak eszkalációjának megfékezése érdekében. “Tájékoztattam, hogy Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter holnap (csütörtök) reggel Kijevbe utazik” – mondta Merkel párizsi sajtótájékoztatóján.

A német kancellár a Francois Hollande francia elnökkel folytatott szerdai találkozója során azt mondta, hogy “úgy döntöttük, nagyon szoros kapcsolatban maradunk Oroszországgal”. A francia diplomácia vezetője korábban arról számolt be, hogy az ukrán fővárosban a kormány és az ellenzék képviselőivel is találkoznak. Egyébként még csütörtökön, Brüsszelben az uniós külügyminiszterek rendkívüli találkozót tartanak az ukrán helyzetről. Az ukrán egészségügy-minisztérium szerint huszonöten haltak meg szerdára virradóra a tüntetők és a rendőrök között Kijevben kitört összecsapásokban.

Párbeszédet sürgetett a NATO-főparancsnok az ukrán katonai vezetőkkel

A NATO főparancsnoka felszólította szerdán Ukrajna “felelős vezetőit”, hogy ne alkalmazzanak katonai erőt a lakosság ellen, valamint párbeszédet sürgetett az atlanti szövetség és a kelet-európai ország új katonai vezetősége között.
Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka Twitter-üzenetében hangsúlyozta: “arra kérem az új ukrán katonai vezetőséget, hogy kezdjen párbeszédet velünk annak érdekében, hogy a kialakult helyzetre békés megoldást találjunk”.

Szerdán a Pentagon is ismételten azt kérte Ukrajnától, hogy tartsa távol hadseregét a tüntetésektől. Steve Warren, a Pentagon szóvivője leszögezte, hogy ha ez nem így lesz, akkor annak “következményei lesznek” a két ország védelmi kapcsolataira nézve.

Viktor Janukovics elnök szerdán leváltotta Volodimir Zamanát, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét – a hadsereg főparancsnokát -, és Jurij Iljint nevezte ki helyébe, miután a tüntetők és a rendőrség összecsapásaiban kedd óta legalább 26-an életüket vesztették. Közben az ukrán védelmi minisztérium honlapján azt közölte: az ukrán hadsereg használhatja fegyvereit és korlátozhatja a forgalmat a terroristaellenes intézkedések keretében, amelyeket a tüntetők között lévő “szélsőségesek” semlegesítése céljából hoztak a hatóságok.

Forrás: hirado.hu / MTI