“Ady mindenekelőtt végzetes fizikai meghatározottsággal, a felkarmolt seb sajgásával, a terhes asszony vajudásával: magyar, erdélyi magyar és köznemes. Ezt az erdélyiséget mozdulatain, beszédén, pózain, egész testére kiélő lelki formáján láthatták azok, akik közelebbről ismerték. Erdélyi magyar és magyar nemes volt minden sejtjében a magyarság minden elmult századával. Magyar nemes, aki úr a maga portáján (és az egész élet az ő portája volt), aki zsarnok a jóságában, zsarnok a rosszaságában s éppen ezért a zsarnokságáért halálos daccal független. Magyar, akinél csak bravuros megvillanás lehet az akarat, hősi túlzás és azértis vitézkedés a tett, aki elduzzog a közepes könyöklő demokráciától, mint egy megríkatott mesekirály. Magyar, akinek gyötrelem a kifejezés, megmondása a bentörténö világnak. Erdélyi magyar, a nyugati kulturával mélyebben átitatott erdélyi magyarság mély kulturvágyával. Az a lelki alkat, ami Bánfy Dénes, a két Wesselényi és sok tekintetben Bánfy Dezső voltak s amilyeneket az erdélyi kuriák megmaradt multjában még lehet látni.

Soha még költő sajgóbban, gyötrelmesebben magyar és múlt nem volt, mint ő. A múltnak, fajiságának, társadalmi osztályának élő integritása az, ami meghatározza tragikumát s ott van művészete minden gyökérszálánál.

Ez a magyar, ez az erdélyi magyar, ez a magyar nemes, a Verbőczys, öklös, kalodás múltnak ez a fiatal zsarnoka, megnőve a lángész arányában a byroni légió romantikus gigászává, beleszületik a megtatarozott Magyarország zagyva demokráciájába. És amint bitang jószág lett a régi kuria, koldus anakronizmus a régi magyar úr: idejét múlt fényüzés lett a lángész, a világ a kis közepesek tolongó lökdösése lett. A magyar időtlenné vált az új idöben, ahol nem bravúr, nem hősi felbuzdulás, nem valóságot felejtető álom kell. S mert idegen élelmesek árasszák el az élet mezeit, idegennek gyűlöli a demokráciát, félreduzzog a jövő megrohant útjaitól s mindinkább lehetetlenné lesz a vad törtetésben. S mert az új kultúra, nyugat új ideái, a forradalmi igazságok idegen ügyesek kezében hódító fegyeverek lettek, botor érzékenységgel riad el tölők. Ezt a végtelen hontalanságot korban és hazában, ezt a fájó kitagadottságot az élet meghódításából, a piaci versenynek ezt a halálos lehetetlenségét érzi Ady. Nincs többé külön Ady és magyarság. Ady és múlt: beteg megtágulással ő az egész magyarság, az egész múlt, a magyar fátum megteljesedése. Minden nagyszerű időtlensége, vére, temperamentuma, fizikai mivoltának rejtelmes bonyolultsága: minden ennek a fajnak és ennek a múltnak teljes szintézise. Ő nem Ady, nem egyén, ő a magyar, az örök magyar, aki halálos dáridókat tart, ha építeni kellene, duzzog, ha versenyezni kellene, gőgös úr, ha meg kellene alkudni s álmodik, mikor kenyeret kellene keresni. Az ős fatális magyarság teljessége a Toldi Miklósok, Kárpáthy Jánosok fajtájából.

És ebbe a magyarba, ebbe az erdélyi magyarba behullott Párizs, mint egy fogantató márciusi éjszaka s a múltnak, a vérnek, a dacnak fia új elrévüléssel mered a felfedezett életre. Hát van költészet, mely megmondja az élet megfoghatatlan elsuhanásait, van kultúra, mely szépség és korlátlan élet, van megszélesedett emberi jövő, mely nem piszkos verseny tiprása. Nem, és ez nagyon fontos: nem nyugati gondolatokat, nyugati érzéseket, nyugati formákat és kifejező eszközöket adott neki Párizs. Párizs csak a tavaszi szél, mely megmozdítja ezt a dermedt magyart, ezt a fájdalmas minden magyart, hogy faja elátkozott kincseit felássa, hogy eltemetett, eltiport magyar gondolatoknak, magyar szenvedéseknek adjon életet magyar formákkal, a magyar nyelv eddig rejtett eszközeivel.

És itt teljesedik meg a tragédia, melynek szinpadán az egyetemes magyar Ady lesz. Ő a vérbe, idegekbe épített múlt, a végzetesen meghatározott faji ember érzi magában egy újjászületés élet-halálra szóló elhívását. Minden, amit le kell rombolnia: a múlt s fajának dermedt idegzete, önmagában van. Ő a próféta és a megostorozott nép, ő a bíró és a megidézett vádló. Milyen könnyű volt az egészséges, egylelkű Petöfinek ostorozni az elmaradt magyart, mely nem ő volt. De Ady éppen ennek a fajnak a teljessége gyönyörű hibáival, nagyszerű élhetetlenségével, hősies anakronizmusával, végzetes hullásásval. Igy lesz lírája a legegyénibb és legszociálisabb, mert annyira az egész faj, hogy a fajnak tragédiája, vivódása a jövő elött minden mozdulatában személyes ügye. A magyarság az ő belső tragédiája.

És mikor a nyugati ekék felsebzik ezt az ősmagyar televényt, egy nagy születés láza kezdődik. Itt belső gyötrelem az alkotás. Az élet meg nem mondott mozdulásai, formátlan formák, a lélek titkos gyökérszálai tátognak szavak után. És hogy tovamozduló frisseségében adja az életén átvillanó szépet, véréből, husából kell előtépnie új szavakat, meg kell facsarnia az egész magyarságot, hogy új ritmusokba törhesse az új sírást. Ez a megszenvedő fogamzás adja azokat a bizarr, zordon zúgású szavakat, melyek egy új költészetet jelentenek. Igen: éppen ez a sajgó múlt, ez a végzetes faji meghatározottság adja költészetét, mely mégis új, amennyiben a fejlődés folyamán valami új lehet s amilyent a magyar irodalomban csakis Berzsenyi, Csokonay, Katona nevei jelentenek. Mert mégis ő volt a nagy felszabadító, a végzetes megmozdulás, amely után minden szabadság és minden mozdulat lehetséges volt.

És éppen ezért belső tragédia forradalmisága, mert egy éppen benne gyötrödő múlt s egy egész életébe beágyazott fajiság szenvedte azt. Ez a forradalmiság egész más, mint Petőfié. Ez a forradalom először is önmaga ellen, fajtól és mőlttól meghatározott élete föltételei ellen is mozdult s nagy öleléseiben a jövő felé mindig a saját halálát szorította magához. Mert ő először is Zápolya, csak azután Dózsa György, előbb Kárpáthy János, csak azután Kárpáthy Zoltán. Vére és anyaga szerint csak olyan értelemben lehetne forradalmár, mint Bercsényi, a magyar urak eb ura fakós felmozdulásával. De mert benne van egész faja, egész vérével szenvedi a demokráciát s érzi, hogy ő és a magyarság ebben a szemérmetlen versenyben mindig Ézsau marad. Ezért kel fel véréből a vörös nap. Ez már nem Petőfi forradalmisága. Itt nem szabadságról s a francia forradalom burzsoá örömeiröl van szó. A Dózsa György szimbóluma teljes igazságává teljesedik. Kapitalizmus és szabad verseny csak halál lehet Adyra, az egyetemes magyarra. És mert középkor már nem lehet, hát jöjjön a vörös nap, mely halált hozna Adynak, az egyénnek, de egyetlen megváltás fájdalmas magyarságának. Neki ez a forradalom bosszús lihegés és gyötrő cilicium. Az ő prófétaságának, forradalmiságának gyökere egy gyötrelmes, termékeny, organikus anakronizmus.

A halódó költöt azzal üdvözölték a megváltozott viszonyok emberei, hogy ime elérkezett az ő forradalma. Vajjon nagy sötét szemei mit mutattak e szavakra? Az egyéni verseny féktelenebb, a fertelmes tőke több kezű mint valaha. Pannonia batárja még arcátlanabb vidámsággal csörtet. És az Ady forradalma? Kijátszott milliók fojtott dühe morajlik.”

1919, Ady halála utáni napon

Szabó Dezső
Egyenes Úton, Tanulmányok
Budapest, 1920

Reklám

191 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg.
A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza.
A mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Tehát, ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!
Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzel-vassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldogasszony Anyánk, a Csíksomlyói Szűz Mária (A székelyek régi nemzeti imádsága), később a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 90-ik zsoltára: “Te benned bíztuk eleitől fogva”, vagy az evangélikusok “Erős vár a mi Istenünk” kezdetű Luther éneke.
Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt.

Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor.
Sajnos mindmáig nem védi az Alkotmány nemzeti imádságunkat, pedig rátört a sorokra maga Rákosi is az 5o-es évek elején mondván: az mégsem lehet, hogy a dolgozó nép Himnusza, vagy bármely ünnepség az Isten nevével kezdődjön. Alattomos terve céljából magához kérette Kodály Zoltánt azzal a felszólítással, hogy írjon másikat, a szocializmushoz illőt. Kodály rövid választ adott az élet és halál diktátorának. Ezt mondta: Jó a régi. Kodály a fejével játszott ebben a percben, de akkor Ő már Kodály Zoltán volt, a magyar zenekultúra és művelődés világszerte megkérdőjelezhetetlen tekintélye.
Rákosi nem nyugodott. Illyés Gyulát is magához intette, aki akkor a költészet, a haladó magyar gondolkodás legnagyobb vezéreként volt számon tartva itthon is, külhonban is, különösen Franciaországban. Írjon egy új Himnusz szöveget, mondta Rákosi, majd keresünk hozzá zeneszerzőt. A felszólításra Illyés ennyit válaszolt csupán: meg van az már írva.
Miért fontos ma, hogy a hamar árvaságra jutó, betegségekkel küzdő, Kölcsey mit hagyott ránk e nemzeti imában?
Azért fontos, mert a Himnusz megírásának napját január 22.-ét 1989 óta a Magyar Kultúra Napjának mondjuk ugyan – ám a magyar művészetek, a kultúra a szemünk előtt silányul el vagy hever romokban.
Ez az állapot kiállásra, kitartásra, s ha kell kiáltásra kell, hogy kényszerítsen minden jóérzésű, gondolkodó embert, a magyar értelmiséget pedig kötelezően.
Mert látható módon megszűnt a tudás, a kultúra, az ifjúság oktatása és az Istenhit közötti sok évszázados, megbonthatatlan egység. Ez, amit mondok nem vallási, és még kevésbé templomi kérdés. Mert ott, ahol az iskolaügy, tehát a jövő nemzedékének oktatása, nevelése csak tantervi, tantermi feladat vagy egyszerűen csak munka vagy pénzkérdés – ott ezt az első számú nemzeti feladatot – elárulták!
OTT, ahol nem a magyar nyelv és történelem a legfontosabb tárgy, ott a jövő sírját ássák a nemzetoktatást eláruló politikusok.
OTT, ahol iskolákat zárnak be, vagy síneket szednek fel politikai parancsra – mindegy, hogy milyen indokkal – ott, azokon a helyeken temetők lesznek. Ha hagyjuk.
OTT, ahol oly módon bomlik fel rend, hogy tanárverést látunk a képernyőn, ott, a kisebbség törvénytelensége tobzódik a többség felett egy – állítólagos jogállamban. Olyan kisebbségé, amely a Kárpát-medencében az elmúlt 6 évszázad alatt nemhogy egy templomot vagy iskolát, de még egy önsegélyező alapítványt sem tudott létrehozni magának, legjobb szándékú vezetőinek erőfeszítésével sem.
OTT, ahol a tovább tanuló gyerek miatt a családoktól elvesznek és nem adnak nekik, ott szellemi tolvajok járkálnak közöttünk és a társadalom legfontosabb sejtje a család ellen intéznek, előre megfontolt aljas támadást.
OTT, ahol az emelkedő árak ellenére – lassan SEM tud szaporodni a családi könyvtár – csak és kizárólag a CD-k és DVD-k – ott már a globalizmus ütött tanyát. És úgy lesz, miként a globalisták szeretnék: lassan elvész a Pál utcai fiúk, a Robinson, Fekete István Tüskevára, Vörösmarty, Petőfi, Kölcsey, Arany költészete, Jókai száz meg száz felejthetetlen hőse. Ott apránként le lehet majd tagadni Móricz Zsigmondot, s hogy egyáltalán élt Gyóni Géza, Nagy László, Illyés Gyula, Sütő András, Német László vagy Kányádi Sándor.
OTT, ahol az orvost, a rendőrt, a papot az éppen uralkodó hatalom nem fizeti meg kellő megbecsülés mellett ott a nemzetet a tekintélynélküliség barbár útjára akarják lökni.
És cselédsorba a 21.-ik században.
Wass Albert írja: “aki bántja a magyart, Téged is üt. Nemzeted jussát, igazát védeni kötelességed. Csak úgy lesztek erősek, ha megvéditek egymást. Mert bármelyik magyar vesztesége – a Te veszteséged is.”
Mert, ha nem így tesszük, úgy némaságunkkal és bénaságunkkal hitelessé tesszük valamennyi, galád mozdulatukat.
A Magyar Kultúra Napján, csodálatos nemzeti közbenjáró imádságunk születésének évfordulóján tehát szomorúsággal kell megállapítanunk, hogy:
Magyarország bajban van!
S legelőször azért, mert ez a 93 ezer négyzetkilométeres ország az egyetlen a világon, amely saját országával van körülvéve.
Magyarországot – viharos, ám gyönyörű történelmével, máig példát adó kultúrájával, évszázadok óta a mai napig csodált művészetével – a jövő magyar generációjának kell átadnunk.
Mert Magyarországot, a mi Hazánkat, csupán megőrzésre kaptuk elődeinktől.
Magyarországot tehát meg kell menteni!
Kölcsey szavaival kérjük ezt, Himnuszunk utolsó versszakával:

Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának,
Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt.

Reklám

Washington, 2014. január 24., péntek (MTI) – Nem változott Magyarország besorolása tavalyhoz képest a demokrácia állapotát vizsgáló Freedom House (FH) értékelése szerint. A washingtoni központú nemzetközi civil szervezet értékelése szerint Magyarország továbbra is a szabad országok közé tartozik.

A Szabadság a világon 2014 címmel közzétett jelentés szerint Magyarország a politikai jogok kategóriájában a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, és a polgári szabadságjogok kategóriában is megőrizte korábbi 2-es megítélését. Utóbbi kategóriában a szervezet tavalyelőtt rontotta eggyel a magyar besorolást, de az elmúlt két évben nem változtatott rajta. Az FH értékelési rendszerében az országok az 1-estől a 2,5-es átlagig számítanak szabadnak.
Az idei jelentés nem fűzött részletes kommentárt a magyarországi állapotokhoz, de arra kitért, hogy Közép-Európában általában látványosabban van jelen az idegengyűlölet. E fejezetben a görög Arany Hajnal, a bolgár Ataka pártok és a Szlovák Nemzeti Párt mellett a Freedom House a Jobbikot is említette, amely – a jelentés megfogalmazása szerint – “a zsidók és romák elleni támadásokra összpontosít”, és “bár az elmúlt években veszített népszerűségéből, még mindig 11 százaléknyi képviselői hellyel rendelkezik a parlamentben”.
A FH értékrendje szerint azok az országok sorolandók a “szabad” kategóriába, amelyekben a politikai verseny nyílt, ahol a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásának légköre uralkodik, jelentős a civil társadalom aktivitása, és független a média.
Az idei jelentés megállapította, hogy világösszesítésben immár nyolcadik éve romlik a szabadságjogok helyzete. Az idei értékelésben 54 ország rontott értékelésén valamelyik kategóriában, míg javulás 40 országnál mutatkozott.
Megemlítette a Freedom House, hogy tavaly “bizalmi válság” mutatkozott még egyes vezető demokráciákban, így az Egyesült Államokban is.
A vizsgált 195 országból a szervezet 88-at minősített teljesen szabadnak, míg 59-et részlegesen szabadnak, 48-at pedig nem szabadnak. Tavalyhoz képest a szabad kategóriából eggyel lejjebb került Sierra Leone és Indonézia, a részlegesen szabad kategóriából a nem szabadba sorolódott Egyiptom és a Közép-afrikai Köztársaság, míg Mali a nem szabadból a részlegesen szabad kategóriába lépett előre.
Az egyes országokat vizsgálva az európai térségből a Freedom House Oroszországot és Ukrajnát emelte ki, ahol komoly visszalépést tapasztalt. Moszkvával kapcsolatban külön kifogásolta, hogy egyes szomszédjait az európai uniós közeledéstől is próbálja eltántorítani. A tüntetőkkel és ellenzékiekkel szembeni kemény fellépést is bírálta mindkét említett országban.
A volt szovjet tagállamok közül Azerbajdzsán és Kazahsztán is rontott minősítésén egy-egy kategóriában, Grúzia viszont javított.
Törökországban szintén romlott a demokrácia helyzete, nem utolsó sorban újságírók bebörtönzése – vélte a jelentés, emlékeztetve arra, hogy ez utóbbi szempontjából Ankara világelső.
Olaszország viszont a politikai jogok biztosításának tekintetében a korábbi 2-es után idén a legjobb, 1-es osztályzatot kapta, köszönhetően mindenekelőtt a szabad választásnak és a korrupcióellenes fellépés fokozásának.
Az Európán kívüli országok közül a jelentés kiemelte egyebek között Kínát, ahol – a Freedom House megállapítása szerint – az új vezetés még kevésbé bizonyult elnézőnek az ellenzékiekkel, mint elődje.
A legsúlyosabban visszaesőnek a jogvédő szervezet Egyiptomot minősítette, ahol Mohamed Murszi elnököt “ódivatú katonai puccsal”mozdították el hivatalából, jóllehet ezt a lépést “a lakosságból sokan támogatták”.
Szintén aggasztónak értékelte a szervezet a szíriai helyzetet, elsősorban az ottani rezsim ténykedését. A belháborúban álló Szíria utolsó helyen áll az idei összesített értékelésben.
Pozitív példaként a Freedom House Tunéziát emelte ki, áttörésnek minősítve az ott elért megállapodást egy semleges ügyvezető kormány megalakításáról és az új választásokról. A szervezet szerint továbbra is Tunéziától remélhető, hogy a legstabilabb demokráciává fejlődik az arab világban.

Reklám

Véget ért a Jobbik szombati évértékelő rendezvénye, melyen mintegy kétezer meghívott vendég vett részt az újbudai Sportmax rendezvényközpontban. Vona Gábor, a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje tartott beszédet, melyet az N1TV élőben közvetített.

A rendezvényközpontban a 14 órai kezdésre már teltház volt, az ország egész területéről érkeztek a Jobbik-tagok és meghívott vendégek. Mirkóczki Ádám üdvözölte az egybegyűlteket gúnyhatáron innen és túl, valamint a sajtó megjelent képviselőit is.

A Jobbik szóvivője elmondta, hogy az Echo televízió is közvetíteni fogja Vona Gábor beszédét. A hasonló rendezvényeket általában Pörzse Sándor szokta vezetni, ő azonban most külföldi tartózkodása miatt nem tudott megjelenni – az ő helyét így a szóvivő vette át a Sportmax-ban. A rendezvény hivatalos kezdetén az egybegyűltek közösen elénekelték a Himnuszt.

17:00

„Ez az én vérem, ez az én nemzetem, ide tartozom közétek. Soha nem fordult meg a fejemben, hogy máshová tartozzam, bárhol is jártam, hálát adtam az Istennek, hogy magyarnak születtem” – mondta Vona Gábor. A választási „csata” előtt azt kérte, a tagok szorítsák össze a fogukat, tapossák el a kételyt, és idézzék fel az őseiket, nemzeti hőseiket. Gondoljanak a gyermekeik törékeny és bizonytalan jövőjére, és a reményre – amit a jobbikosoknak meg megvédeniük.

„Küzdjetek, harcoljatok velem a győzelemig, ezt kérem tőletek … Attila unokái soha, semmitől nem félnek” – mondta zárszóként Vona Gábor, beszédét a mintegy kétezres hallgatóság álló tapssal búcsúztatta.

A nemzeti párt miniszterelnök-jelöltjének beszéde után a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt, ezzel a rendezvény ezen része véget ért. A rendezvény az Ismerős Arcok koncertjével zárult.

Köszönjük, hogy velünk tartottak az elmúlt órákban, itt tudósításunk véget ért!

16:50

A Jobbiknak sikerült leendő kormányának diplomáciai alapjait megteremtenie – mondta. Törökországgal kapcsolatban arról beszélt, ott már csak azért „körülugrálták”, mert annyit mondott, Atilla unokái vagyunk. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy ennyi diplomáciai vendég pártrendezvényen még nem volt, mint most a Jobbikén. Hozzátette: az ország számos pontján polgármestereket tudtak avatni, így a választási eredmények is azt mutatják, a pártnak van esélye a jövőben, készen állnak a kormányzásra.

A párt miniszterelnök-jelöltje optimista: egyrészt azért, mert szerinte az ő programjuk a legjobb, nem kell hazudniuk semmiről. Másrészt azért, mert a 35 év alattiak körében már a Jobbik a legnépszerűbb párt. Tovább erősíti az optimizmusát az is, hogy az interneten nagy erőt tud felmutatni a radikális párt, a fiatalos kampány során pedig képesek voltak megmutatni, hogy milyen emberek ők valójában.

Az álruhás országjárással Vona azt akarta üzenni, a Jobbiknak mindenki fontos. Mint mondta, ez jól sikerült, sok tapasztalatot gyűjtött, így folytatni kívánja a jövőben is.

16:40

Vona Gábor a magyarság szellemi egyesítését nevezte politikai céljának, amit szerinte nem úgy kell megoldani, hogy „lépjünk túl a problémákon”, mert akkor csak gerjednek a konfliktusok. Olyan magasra kell emelkedni, ahonnan mindenki átlátja a bajokat, és látja, hogy mindannyian Atilla unokái vagyunk – tette hozzá.

Nekem a Jobbik sem cél, nekem a Jobbik is eszköz. Eszköz, a magyarság megmentésére – jelentette ki.

A választási kampányról azt mondta, vannak pártok, akik már odáig süllyedtek, hogy nem is magukat rakják ki, hanem a másikat elriasztás képpen.

A választójogi rendszer változtatását egy focimeccshez hasonlította, ahol narancssárga a bíró, a kommentátor az ő üzlettársa, a büfében csak narancslevet lehet kapni, a kormánycsapatnak pedig nincs kapuja, így nem lehet neki gólt lőni.

A Jobbik szimpatizánsaitól nem elég egy szavazat. Vona mindenkit kért, hogy „ő legyen a Jobbik médiája”, és segítse a pártot. Vona Gábor szerint az biztos, hogy a Jobbik egyszer kormányozni fogja az országot, de erre inkább előbb, mint utóbb kell, hogy sor kerüljön. Ugyanis nem a Jobbik, hanem a helyzet a radikális – mondta.

16:30

Vona Gábor kitért a közbiztonságra is: mint mondta, bevezetnék a halálbüntetést, a kémiai kasztrálást, és felállítanák a Csendőrséget. Fellépnének az iskolai erőszak ellen, hiszen egyre több diák követ el öngyilkosságot.

A cigány-magyar együttélés egy másik probléma. Előbb ki kell mondani az igazságot, utána lehet azt megoldani, elegünk van a rasszistázásból! – jelentette ki Vona. Lassan már a cigány szót sem lehet mondani, a cigánykerékből is etnikai fordulat lesz. Magyarországon soha nem lesz olyan törvény, amely ember és ember között etnikai vagy vallási alapon különbséget tenne  – mi pont, hogy egyenlőséget akarunk – tette hozzá. „A tisztességes cigány embernek is jobb lesz egy Jobbik-kormány esetén. Nem azért mert cigány, hanem azért, mert tisztességes” – mondta.

16:25

Vona Gábor a határon túli helyzet politikai kezeléséről elmondta, az pártjuknak nem szavazati kérdés. Amikor őt ki akarták tiltani Romániából, akkor ő családjával nyaralni ment Erdélybe – mesélte el, arra utalva, hogy nem hátrálnak meg a kérdésben.

„A Jobbik azt mondja, szavazzatok arra a pártra, akire csak akartok! Nekünk már az is öröm, hogy egyáltalán szavazhattok” – mondta az elnök, arra kérve a tagságot, hogy ezt az üzenetet vigyék el a határon túli embereknek, kiegészítve azzal, hogy a Jobbikra mindig számíthatnak.

Külpolitikával kapcsolatban az Észak- és Adriai tenger közti együttműködésről beszélt, elítélve az egyoldalú, Euroatlanti szövetséget. Sszerinte ehelyett Eurázsianizmusra van szükség, amiben meg lehet tartani a nemzeti identitást, azt nem akarják elnyomni, elvenni.

Oroszországgal, Törökországgal és Németországgal kell olyan megegyezésre jutni, melyből az ország jól jöhet ki. A paksi bővítésről elmondta: a nemzeti párt mindig is támogatta az ötletet, azonban azt sajnálják, hogy kampánykérdéssé vált az ügy. Orbán Viktor stratégiai hibát vétett azzal –mondta-, hogy a kampány előtt kötött szerződést, és, hogy arról nem tartott korábban konzultációt. Az országnak pedig arra van szüksége a szövetségkötéseknél, hogy semlegesek maradjunk, de eközben akár minden féllel jóban legyünk.

16:14

Vegyük már észre, hogy az MSZP csak kihalásos alapon változik! – mondta Vona Gábor arra vonatkozóan, hogy a szocialista párt 12 évet kormányzott eddig, de rendre megbukott. Most azonban régi tagjaikat szedték elő megint, Mesterházy, Gyurcsány, Fodor, Bajnai, Kuncze stb. személyében, és újra próbálkozik.

Az SZDSZ-es Fodor Gáborral kapcsolatban kitért arra is, hogy a Jobbik szerint nem lenne szabad indulnia olyan politikusnak a választásokon, aki korábbi pártjával több száz milliós tartozást halmozott fel. Mint mondta, a baloldalnak semmilyen programja nincs, a Fidesz úgy beszél, mint a jobbik, de úgy tesz mint az MSZP.

Ezt követően a Fidesz kommunikációjára tért ki, ami úgy tesz, mintha segítene az embereken, de valójában rendre rájuk hárul minden teher. Az IMF-hitel törlesztése mögött rosszabb dollárkötvények állnak, a devizásokkal kapcsolatban pedig csak az időt húzzák. Több a munkahely! – igen, a közmunka, és a külföldi munkavállalás több – érzékeltette a helyzetet.

Vannak azonban olyan emberek is az országban – mondta -, akiknek az elmúlt 24 év politikájából úgy ahogy van, elegük lett – „ezek vagyunk mi!” – fűzte hozzá Vona Gábor, majd egy hármas miniszterelnök-jelölti vitát vetett fel, ahol „legyen egy sportszerű vita, a végén pedig győzzön a jobbik!”.

16:01

Vona Gábor az elmúlt 6-8 év legnagyobb tragédiájának, második Trianonnak nevezte azt, hogy ennyi idő alatt mintegy félmillió ember hagyta el az országot. Annak a politikai garnitúrának, ami engedte, hogy olyan emberek menjenek el százezrével az országból, akik amúgy a társadalom gerincét adja, mennie kell! – jelentette ki határozottan. Hozzátette: A Fidesz és az MSZP üldözte el ezeket a „szociális emigránsokat”, akik nem igaz, hogy kalandvágyból hagyták el az országot. Vona szerint ezek az emberek Jobbik-szavazók, hiszen tudják, hogy milyen pártok politikája miatt kellett elmenekülniük. Elmondta, hogy már-már a választások legitimitását veszélyezteti, hogy ezek az emberek nem szavazhatnak levélben. Vona elárulta, hogy nyugati körutat terveznek, ő személy szerint Londonban fogja felkeresni a magyarokat, hogy elmondja nekik, van még remény.

Sokan azonban épp a devizahitelek miatt távoztak az országból – tette hozzá, majd élesen bírálta a kormányt azért, mert az egyik egyeztetésére sem hívta meg a devizahiteles szervezetek képviselőit, csak „kamu” civil szervezeteket ültetett maga mellé. Az MSZP pedig lapul, egy árva tervük sincs a probléma megoldására – jegyezte meg, így ha a baloldal nyeri a választásokat, rengeteg devizást fognak kilakoltatni – mondta.

A Jobbik februárban országos, összehangolt tüntetésre készül a devizahitelesekért – jelentette be Vona Gábor. A devizások nem segélyt kérnek, hanem igazságot – mondta. A tüntetéssorozat legalább száz helyen fog végig menni.

Végső Trianon – így nevezte a termőföld védelmének hiányát Vona Gábor. A jövőhöz szükség van a termőföldre, de nagyon nehéz áttörni azt a falat, hogy a társadalom egyik fele érti ezt, a másik pedig nem – mondta. Ebben a „reménytelen helyzetben” munkájáért köszönetet mondott Hossó Andreának, aki az Anyaföldvédelmi Kerekasztal ügyvivője. A kerekasztal összehívását egy fontos napnak nevezte a pártelnök, ami aznap volt, amikor a Jobbik-frakció elfoglalta a Parlament pulpitusát, hogy így akadályozzák meg a Fidesz-féle földtörvény megszavazását.

Magyarországon ribilió lesz, ha nem változik a földvédelem – jelentette ki újra Vona, aki szerint csak a Jobbik nem árulta el a magyar földet.

15:45 Vona Gábor beszéde

Vona Gábor, a Jobbik pártelnöke, miniszterelnök-jelöltje azzal kezdte beszédét, hogy hazánkban vannak akiknek fontos az ország jövője, és vannak, akiknek elég a tévé is. Elég volt az elmúlt két évtized politikájából, győzni akarunk! – jelentette ki később, hozzátéve, hogy nem azért akarnak nyerni, hogy hatalmuk legyen, hanem azért, hogy az országnak jobb legyen – ezzel köszöntötte az egybegyűlteket.

A Jobbik vezetője elmondta, hogy a rendszerváltáskor az emberek hiába bíztak a javulásban, az egymást váltogató kormányok mindenüket elvették. Ma már semmi nem maradt, lopni sem lehet, csak magánvagyont – érzékeltette a siralmas helyzetet Vona.

Folytatta: a lopásokon túl jött az eladósodás, hiszen a rendszerváltás idején nem tárgyalták újra az államadósságot. A 2010-es Fidesz-kormány is csak erős megszorítások árán képes azt fizetni, újratárgyalás helyett – mindezek ellenére azonban 22 728 milliárd forintra nőtt az államadósság.

Eltűntek a gyáraink, üzemeink, tönkrement a mezőgazdaságunk – mondta Vona Gábor. A magyar GDP-re is kitért: az szerinte nem szól másról, mint a multikról, így a valós nemzeti gazdasági helyzet még rosszabb lehet, mint a számok mutatják.

Ezt követően ördögi desszertnek, mézesmadzagnak nevezete az Európai Uniót a nemzeti párt elnöke. Szerinte csak olcsó piacnak, rabszolgáknak nézik nyugaton a keleti országokat. Fejlődés helyett az Unió az eutanáziát hozta – mondta.

15:36

Vona Gábor megkezdte beszédét. Írásos tudósításunkat folyamatosan frissítjük!

15:30

Mint Mirkóczki elmondta, jelen van az iraki és iráni nagykövet, de számos más ország is képviselteti magát a Jobbik rendezvényén, Törökországtól Lengyelországon át Finn- és Svédországig. A bejelentést követően Vári-Kovács Péter előadóművész énekelte el a Jobbik-IT indulóját.

15:25

Szávay István jobbikos parlamenti képviselő lépett a színpadra, aki arról beszélt, hogy hazánk valódi rejtett erőforrása a határon túli magyarságot jelenti. Elmondta, hogy Székelyudvarhelyen megnyitott a Jobbik Székelyföldi Központi irodája – ezt a kijelentést nagy taps fogadta. Szávay köszöntött minden jelenlévő, határon túli magyart, úgy, ahogy hosszú tapssal a közönség is. Vesszen Trianon! – zengett a csarnok. Végül köszönetet mondott azért a harcért, amit a jobbikosok vívnak.

15:20

A Kurul dobosok előadása után a színpadon átadták a Pongrátz Gergely-érdemkeresztet Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Százak Tanácsának tagjának. A díjazottról egy bemutató videót vetítettek le. A díjat Vona Gábor pártelnök, és Murányi Levente ’56-os forradalmár adták át ünnepélyes keretek között.

Csath Magdolna elmondta, hogy anno személyesen is beszélt Pongrátz Gergellyel, és nagy büszkeséggel tölti el az az elismerés. De mit mondhat egy közgazdász egy forradalmár mellett? – tette fel a kérdést. A legfontosabb az – mondta-, hogy nemzeti elkötelezettséggel végezze mindenki a munkáját, szakmájában pedig legyen tisztességes.

15:06

Perceken belül színpadra lép Vona Gábor, egyelőre a Kurul dobosok adják elő utolsó számukat. Frissítés: Vona Gábor beszédét 15:30 körül kezdi meg.

14:54

A művésznő az Adjon az Isten című Hungarica dalt is előadta, ami annak ellenére, hogy bevallása szerint egy próba után hangzott el, nagyon szépen szólt. A közönség végig tapssal kísérte, kiváló a hangulat Újbudán.

Mirkóczki ezt követően arról beszélt, hogy egy tévés szereplése előtt szenvedve hallgatta végig Fodor Gábor beszélgetését. Azért fontos a harc, hogy ezek a politikai hullák ne térhessenek vissza még a közéletbe sem – jegyezte meg. Beszédét követően kezdik előadásukat a Kurul dobosok.

14:43

Mirkóczki Ádám következőnek Bálint Natália operaénekesnőt hívta fel a színpadra, aki a felvezetés szerint három dalt fog előadni zongora, valamint akusztikus gitár kíséretében. A hangosítás kiváló, Natália Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország előadása szépen betölti a csarnokot.

14:38

A nagy tapsot kapó előadást Kassai Kaszás Imre előadásában Komjáthi Jenő, Magyar vagyok című verse követte. A teremben abszolút teltház van, szabad szék sem maradt.

14:30

Sűrű Tamás, a dombrádi Jobbik-szervezet elnöke, kétszeres magyar bajnok, VB-bronzérmes foci-freesytle játékos lépett a színpadra, aki követhetetlenül technikus trükköket mutatott be labdájával. Ritka, amikor a foci és a magyar zsenialitás egy mondatba kerül, itt megtörtént.

14:07

Kezdésként a délvidéki Fokos népzenei együttes lépett színpadra, akik három dalt fognak játszani, elsőként egy Rózsa Sándorról szóló dalt adtak elő, előadásukat kitörő taps fogadta.

Forrás: alfahir.hu

Reklám