Gerald Schweighofer osztrák mágnás 800.000 köbméter fát akar feldolgozni évente, az általa Rétyen (Kovászna megye) létesítendő fűrészüzemben. Ez az üzem serkenti a fakitermelésben végbemenő visszaéléseket és hétszer nagyobb mennyiségű faanyagot nyel majd el, mint a megye törvényes kitermelési kvótája. Az osztrákok a kitermelt fűrészáru 80 százalékát Japánnak adják el.
Gilda Popa ZIUA news-ban megjelent cikke nyomán
Az osztrák körfűrészek zenéje eleinte ideges topogást okozott, asztal alá rejtett tapsot és őszinte fütyülést a politikai osztálynak fenntartott székek felől. A civilek felmorajlottak. A multimilliárdos Gerald Schweighofer, az országunkban létező gyáraiban évente 2,6 millió tonna fát dolgoz fel és szállít külföldre. És még többet akar.
Az osztrák Holzindustrie Schweghofer cég, ami fontos szerepet tölt be a nemzetközi fafeldolgozó piacon, 2002-ben érkezett Romániába nyersanyagvadászatra. Első befektetésük a szászsebesi fűrészgyár volt. Azzal, hogy hozzáfért a román erdőkhöz, az osztrák cég hazánk fafeldolgozói között az első helyre került. Az üzlet 2007-ben kezdett növekedésnek indulni, mikor Gerard Schweighofer még egy gyárat vásárolt Radócon (Radauti). Majd következtek a kománfalvi (Comanesti) és szeretvásári (Siret) létesítmények. Tavaly a Holzindustrie-nek már 15.000 hektár erdő volt a tulajdonában. A cég a legújabb lézeres technológiával dolgozik és ahhoz, hogy vezető pozícióban maradjon, kolosszális mennyiségű nyersanyagra van szüksége. A Japánt fűrészáruval ellátó első öt szállító között van, de több mint 40 országba szállít. Most a Kovászna megyei erdőkre vetette tekintetét, arra a megyére, amely Romániában a legtöbb erdővel rendelkezik, területének 45 százalékát borítja a “zöld arany”.
Tágra csukott szemmel a törvénytelen tarolások előtt
A Holzindustrie Schweighofer bejelentette, hogy fűrészüzemet épít Réty helységben, amelyet évi 800.000 köbméter fával kell ellátni. Ez a mennyiség az ország összkitermelésének 5%-át képezné. Egy ilyen fafelhasználó üzem hatalmas nyomást gyakorolna a környékbeli erdőkitermelésre és bátorítaná a törvénytelen irtást, mondják az természetvédők, akik ellenzik ezt a beruházást. A Zöld Erdély Egyesület és a Zöld Székelyföld Egyesület nemkívánatosnak tartja a Schweighofer társaság betelepedését, amit nyilvános állásfoglalásban rögzítettek. “Már most is nagyon súlyos az erdők helyzete a túlzott irtások következtében. Egyszerű a dolog: amennyivel nő a faanyag iránti kereslet, annyival növekszik a kínálat, a törvényesen vagy törvénytelenül kitermelt famennyiség. A nyersfaiparban olyan erős és kiterjedt maffia létezik Romániában, hogy nem lehet arra számítani, hogy a kitermelési fázisban majd tiszteletben tartják a törvényeket, vágási kvótákat”, nyilatkozta a ZIUAnews-nek Kovács Zoltán Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
Fehér és fekete fát a japánoknak
Az osztrák társaság nem hátrál meg attól sem, hogy szükség esetén a feketepiacról vásárolja fel a fát. A hatóságok egyelőre egyetlen ilyen esetet vizsgáltak ki. 2007-ben a Holzindustrie üzemében 7000 köbméter jelöletlen, törvénytelenül kivágott fát találtak. Az osztrákok megvásárolják a fát és nem riadnak vissza attól sem, hogy a feketepiachoz forduljanak. A nyersanyagra mindenáron szükség van, törvényes és törvénytelen úton is. „Évi 800.000 köbméter fáért, az osztrák cégnek nagyon sok beszállítóval kell dolgoznia. Amit csak lehet, mindent felvásárolnak, tehát nyugodtan megkereshetőek akár egy teherautó fával, vagy vagonok százaival, mert a Holzindustrie nem utasítja el az árut. Gyakorlatilag képtelenség kívülről nyomon követni, hogy milyen forrásból szerzik be a szükséges nyersanyagmennyiséget.” fűzte hozzá Kovács Zoltán Csongor. Egyelőre elég megengedő a törvényi szabályozása az ilyen üzemeknek: nem létezik mennyiségi korlátozás a felvásárolható és feldolgozható famennyiségre, még akkor sem, ha ez túllépi a megállapított törvényes fakitermelési kvótát. Alulszabályozás, törvényi hiányosság van, állítják a környezetvédők.
Hét arasszal a törvény fölött
“Évente körülbelül 125.000 köbméter faanyagot termelünk ki” – nyilatkozta Ioan Cosnean, a Kovászna Megyei Erdészeti Igazgatóság igazgatója. Azaz hétszer kevesebbet, mint amennyit a Rétyen létesítendő gyár képes feldolgozni. “A Kovászna megyei erdészet jelen pillanatban 63.000 hektár területet gondoz (adminisztrál), amiből 39.000 hektár erdő állami köztulajdon, a maradék 24.000 hektár olyan magántulajdon, amit a Romsilva gondoz. Kovászna megyében létezett és ma is létezik az erdei élővilágnak és az erdőnek a tisztelete. Ez részben annak köszönhető, hogy a megye területének közel 50%-át erdő borítja”, folytatja Ioan Cosnean. Abban az esetben, ha 800.000 köbméter fa 2.000 hektár erdőt jelent – és, ha az osztrák cég csak Kovászna megyei fát dolgozna fel -, az elkövetkező tíz év (ennyi időre kötött új keret-szerződést a Romsilva 2013-ban) alatt “megenné” a megye erdeinek a felét.
Zöld tüdő és politikai légzéselégtelenség
Aggodalmunkat fejezzük ki, amiért ezt az igen fontos, egész Székelyföldet érintő kérdést a politikusok meddő pártpolitikai csatározássá degradálják. Kérjük, felelős tisztségviselőkként és képviselőkként mérlegeljék a helyzetet, vegyék figyelembe az egész érintett régió érdekeit, és hozzanak bölcs döntéseket, amelyek Székelyföld fenntartható fejlődését és szebb jövőjét szolgálják, írják továbbá a környezetvédelmi szervezetek, akik a projekt leállítását követelik.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sem akarja az osztrákokat Kovászna megyében tudni, miközben a támogatók között találjuk a Kovászna megyei Szociál-Demokrata Párt vezetőségi tagját, aki kijelentette: „abszurdum lenne teljes gazdasági krízisben lábbal tiporni 650 munkahely létrehozását” és a Kovászna megyei RMDSZ szenátorát, Olosz Gergelyt, aki tulajdonképpen behozta az osztrák befektetőt Rétyre. A környezetvédelmi miniszter, Rovana Plumb is megjegyezte a romániai legfontosabb befektetéseiről tartott előadásában, hogy egy ausztriai társaság 150 millió eurót óhajt befektetni egy Kovászna megyei fűrészüzembe.
Nyilvános tiltakozások
Múlt hónapban Sepsiszentgyörgy municípium központjában száznál több fiatal vett részt az osztrák társaság szándékai ellen szervezett tiltakozáson. (ford. megj. május 7) Hasonló tiltakozásokat szerveztek másik 14 településen Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megyében“Mentsétek meg Székelyföld erdőit!” jelszóval. “Ez az osztrák befektetés Románia nemzetbiztonságát is veszélyezteti. Emlékezzünk a fairtások után bekövetkezett katasztrófákra, most és az elkövetkező 10 évben, ezeket az erdőket leborotválják a föld színéről. Ne feledkezzünk meg az ilyen tömeges vágások okozta árvizekről sem, és ugyanakkor elkerülhetetlen az élővilág egyensúlyának felbomlása is. Az osztrák társaság Kovászna megyébe történt beszivárgása nem más, mint a fafeldolgozó ipari egységek tudatos csődbe juttatása (…) és a munkaerő átirányítása a munkaelosztók felé”, nyilatkozta Tőke Ervin az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági partnerszervezete, a Mintaelnöke.
Ki is Gerard Schweighofer?
“A románoknak azért tűnik úgy, hogy túlzott mértékben vágják az erdőt, mert csak a völgyekben vágnak, ahol utak is vannak, de a hegyekben lévő hatalmas tartalékok érinthetetlenek”, mondta, elégedetlenkedve, évekkel ezelőtt, a romániai fakitermelés aktuális vezére. A román fa feldolgozásából az osztrák Gerard Schweighofer hetente több mint egymillió eurót keres. Tiszta nyereség. A számítást a bussines money.ro végezte, ami rávilágít, hogy a Holzindustrie Schweighofer Romániában a legjövedelmezőbb vállalkozás lett. Köztudott, hogy egyik olyan, leggazdagabb osztrák családból származik, amely háromszáz éves fafeldolgozói hagyománnyal rendelkezik. Ugyanez a Gerard Schweighofer fenyegetőzött (ford. megj. pár éve) azzal, hogy gondolkodik vállalkozása Csehországba telepítéséről, mert veszteségei vannak amiért a kormány nem tartotta be a szavát a törvény módosításával kapcsolatban. Az osztrák társaság három biomassza alapú egységgel rendelkezik, ezekre hivatkozva a területen dolgozók pénzsegélyének megtriplázását igérte a kormány.
Fordította: Simó Anikó (Indigó fordítócsoport)
Csak különös véletlen(?),
hogy a cég rétyi terjeszkedését bejelentő sajtótájékoztatón jelen volt és felszólalt Mircea Dusa honvédelmi miniszter is. Az ugyan titok milyen szerepet szánhat a román honvédelem a fűrészüzemnek, hogy miniszteri szinten képviseltette magát (talán nyílvesszőket vagy katapultokat készíttetnek?). Ellenben Hans Hedrich tényfeltáró munkája (lásd itt) nemrég kimutatta: a miniszter úrnak jelentős szerepe van a Hargita megyei famaffia zavartalan ténykedésében.
Reklám 
Ennek egyik oka a vércsoport: egyes vércsoportok ”finomabbak” a szúnyogok számára, mint mások. Egy felmérés szerint a 0 vércsoportú embereket kétszer annyira csípik, mint az A vércsoportúakat, a B-seket pedig valahol a kettő között. Egy másik szempont a szúnyogoknak az, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk ki: ugyanis ez alapján tájolnak be minket, akár 50 méter távolságról. Emiatt azokat, akik nagyobb mennyiséget lélegeznek ki – például a nagyobb testtömegű embereket – könnyebben megtalálják, a kisebbeket – pl. a gyerekeket – pedig kevésbé csípik össze.
