A vállalat irányítási rendszere a felügyelőbizottsággal, az igazgatósággal és az ügyvezető testülettel megfelelő struktúra arra, hogy kezelje a vállalatcsoport valamennyi operatív ügyét – közölte a Mol. Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni – jegyzik meg a közleményben.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatóként a folyamatban lévő eljárás ellenére a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítja a vállalatcsoportot – közölte a Mol Nyrt. a tőzsde honlapján szerdán.

Zágrábi jelentések szerint a horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki ellene, Hernádi Zsolt állítólag az Interpol vörös körözési listájára is felkerült.

A közlemény szerint a Mol-csoport társasági irányítási rendszere a felügyelőbizottsággal, az igazgatósággal és az ügyvezető testülettel megfelelő struktúra arra, hogy kezelje a vállalatcsoport valamennyi operatív ügyét a kialakult helyzetben is.

“Magánszemélyként nyilván kényelmetlen”

“Amíg a jogi ügy számunkra kedvező módon le nem zárul, Hernádi Zsoltnak magánszemélyként nyilvánvalóan kényelmetlen lesz, hogy nem tud külföldre utazni, és ez bizonyos protokollfeladatok ellátásában is akadályozhatja” – fogalmaz a társaság közleménye. Hozzáteszik: ez semmilyen módon nem gyengíti az elnök-vezérigazgatót abban, hogy a továbbiakban is teljes jogkörrel irányítsa a vállalatcsoportot.

A vállalatcsoport és valamennyi dolgozójának érdekében a Mol minden jogi eszközzel megvédi magát a Hernádi Zsoltot és a társaságot érintő igazságtalan intézkedésekkel szemben, amelyek nyilvánvaló mozgatórugója a Mol-csoport és elnökének megfélemlítése – írták.

Horvátország saját joga szerint “talán megtehette azt, amit tett, mi azonban fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy a horvát hatóságok eljárása és annak módja ellentétes az európai uniós joggal, amelynek alkalmazását Horvátország magára nézve is kötelezőnek fogadta el, amikor idén csatlakozott az EU-hoz.” A Mol-csoport magyar részvénytársaságként a magyar jog hatálya alá tartozik, ebből adódóan jogilag a magyar hatóságok azon korábbi döntése kötelezi, mely az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Közleményében a Mol hangsúlyozta azt is, hogy a vizsgálat nem tárt fel helytelen vagy törvénytelen üzleti tevékenységet sem a Mol-csoport, sem képviselői részéről. A Mol-csoport már 2012 novemberében közölte, hogy a bírósági eljárásban nem mutattak be olyan érdemi bizonyítékot, amely alátámasztaná a Mol érintettségét a felmerült vádakkal kapcsolatban. Megkérdőjelezik azt is, hogy a Mollal kapcsolatban felmerült vádak tekintetében folytatott eljárás megfelel-e az uniós, illetve nemzetközi joggyakorlatnak. “Véleményünk szerint nem felel meg a jogállamiság követelményeinek” – írta a Mol a tőzsde honlapján.

MTI

Reklám

Nem kezdhetjük a híreinket sem mással mint tettük a  kalendáriumunkkal, azaz az aradi vértanúk gyásznapjával. A kalendáriumban csak röviden a tényekről beszéltünk, most azonban aprólékosabban szemügyre szeretném venni, az előzményeket talán csak kevésbé érinteném, inkább az utóhatásával foglalkoznék.

Nos tehát az előzményekről annyit hogy a magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták nekik.

A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

És most az utóhatásáról .  Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak.

A nemzet az aradi hősök emlékezetét számos formában őrzi. Aradon már 1890-ben emlékművet avattak tiszteletükre. Budapesten a XXI. kerületben van Aradi vértanúk útja, az V. kerületben Október 6. utca, és több nagyvárosban valamennyi vértanúról utcát neveztek el.

Emlékművük áll például Pusztavacson; Szegeden és Kecskeméten az Aradi vértanúk tere; Pécsett az Aradi vértanúk útja őrzi emléküket; Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőháza közelében található emlékművük: egy fal, rajta a vértanúk domborművével.

Az Aradi vértanúk emlékműve Aradon. 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány rendeletére eltávolították. A szobrot, román és magyar hivatalos személyek jelenlétében, 2004. április 25-én a román-magyar megbékélésnek szentelt emlékparkban újra felállították

1890. október 6-ától a pesti közönség a vigadó első emeleti termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről: „A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota porába, engem Október 6-a térdeimre borulva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adnak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen! ”

Reklám

A MUS-E (Musique – Europe) multikulturális mintaprogramot 1993-ban Yehudi Menuhin indította útjára, amelynek célja az elfogadásra, kreativitásra nevelés a művészetek által.
A koncert célja az, hogy ezt programot a bevételek által támogassa és ezzel rengeteg, hátrányos helyzetű kisiskolást ismertessen meg Menuhin álmával, amely az elit művészképzés helyett a művészetek emberformáló erejét használja fel. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsának határozata alapján, Yehudi Menuhin hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának kezdeményezésére 1975 óta ünneplik meg világszerte a zene világnapját.

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége a koncerteket hét városban, Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Győrben, Debrecenben, Szegeden és Szolnokon rendezi október elsején kiváló helyi és vendég zenekarok, kórusok és szólisták közreműködésével.
A sorozat emléket állít a 200 éve született két zeneszerzőnek, Giuseppe Verdinek és Richard Wagnernek, valamint a Himnusz szerzőjének, Erkel Ferencnek is. A részletek a KÓTA honlapján (www.kota.hu) olvashatók.

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a magyar és nemzetközi zenei világ kimagasló sztárjai játszanak: Kelemen Barnabás, Kathy-Horváth Lajos, Lajkó Félix és Somogyi Barnabás. Az előadók mellett az Erkel Ferenc Kamarazenekar és Szakcsi Lakatos Béla is színpadra lépnek.

Somogyi Barnabás (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségek osztályának hallgatója) Telemann B-dúr fantáziáját adja elő. Kelemen Barnabás Mozart A-dúr hegedűversenyét játssza az Erkel Ferenc Kamarazenekar közreműködésével. Kathy Horváth Lajos – Menuhin egykori tanítványa és tanársegédje – Sarasatét játszik és kortárs improvizációkat mutat be Szakcsi Lakatos Bélával. Végül Lajkó Félix lép fel, akinek új nagylemeze az WMCE toplistájának élére került.

MTA BTK Zenetudományi Intézete Bartók-termében Üvegszilánkok között címmel Szabó Csaba alkotói világát és zenetudományi munkásságát ismertető emlékkönyvet mutatnak be – közölte az eseményt szervező Szabó Csaba Nemzetközi Társaság. A több mint 500 oldalas átfogó tanulmánykötet a szerkesztők és a szerzők szándéka szerint attól egyedi és érdekes, hogy Szabó Csaba tevékenységének elemzésén túl, az ő életművén keresztül a történelmi háttérről, az elmúlt 50-60 év küzdelmes erdélyi magyar zenei életéről is képet ad az olvasónak, ezzel a magyar zenetudomány területén hiánypótló alkotás.
A könyvbemutatót kísérő koncerten elhangzik néhány dal Szabó Csaba népzenei gyűjtéséből a közelmúltban hasonmás kiadásként újra megjelent Csángómagyar Daloskönyvből és névnapköszöntők és zsoltárok a szászcsávási harmóniás gyűjteményből a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjainak előadásában. Szabó Csaba művei közül felcsendül a Tánc az ős Kajánnal zongorára, és a Koncertdarab fagottra és zongorára.

A Csalán utcai Bartók Emlékházban Szabadi Vilmos hegedűművész Viotti, Pleyel, Prokofjev és Sarasate műveket játszik.

A Budapest Music Centerben Krzysztof Penderecki és Henryk Górecki születésének 80. évfordulója tiszteletére hangzik el világnapi program.
Huszonöt évvel ezelőtt, a zene világnapján nyitotta meg kapuit az Óbudai Társaskör.

Az évadindító ünnepi koncertműsor gerincét az intézményhez szorosan kötődő három kamarazenekar, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok és az Anima Musicae Kamarazenekar adja.

A barokk, a bécsi klasszika és a romantika korszakának alkotásai után egy új mű is elhangzik: Dinyés Dániel Divertimento festivo címmel háromtételes darabot komponált az Óbudai Társaskör felkérésére.

Az oroszlánhoz címzett hajdani vendéglő épületét újították fel negyedszázaddal ezelőtt – idézte fel Merényi Judit az MTI-nek. A volt igazgató elmondta: a második világháború után 1977-ig az épület már funkcionált művelődési házként, de 1988-ban alapos felújítást végeztek, a ház kontúrjait gondosan megtartva.
Korompay Katalin építészt Ybl-díjjal ismerték el ezért a munkájáért. Ő hozta létre a társaskör hangulatos udvarát, kinyitotta az oda néző két oszlopos ámbitust. “Végig, szinte a tervezés kezdetétől beleszólhattam abba, hogyan alakuljon, szépüljön ez a +zenedoboznak+ is becézett ház” – hangsúlyozta Merényi Judit.
Az óbudai zenei élet a társaskör megnyitásáig a Zichy-kastélyban összpontosult. Szorosan együttműködtek a legendás Till Ottó vezette III. kerületi zeneiskolával szorosan, működtek az Ifjú zenebarát klubok, Varga Károly Mozart-klubja, az Óbudai Kamarazenekar, az Óbudai Kamarakórus. Csatlakoztak a Budapesti Vonósok és a Muzsikás Együttes. A társaskör megnyitásával a zenei műsorok új helyszínre találtak.
“Talán 1989-et írtunk, amikor a Liszt Ferenc Kamarazenekart kitették a Fekete sas utcai próbaterméből, amikor ezt megtudtam, +lecsaptam+ rájuk, mert tudtam, hogy a ház velük oda jut el a budapesti zenei életben, ahol ma tart. És 1992-ben velük hoztuk létre a Zempléni Fesztivált, amelyet 2004-ig szerveztünk” – mondta Merényi Judit.
Opera ismeretterjesztő előadásokat szerveztek, Baranyi Ferenc különleges nézőpontból, például tárgyakon keresztül, mint legyező, kendő, mutatott be zenedrámákat. “A színház világában is kalandoztunk, azok a művek váltak igazán sikeressé, amelyeknek ez az intim környezet, a kert természetes díszletéül szolgált” – mondta a volt igazgató.
“Az utódom, Harsányi Mária ugyanolyan, ha nem nagyobb szeretettel teszi barátságossá a házat. Azt is el kell mondanom, hogy míg kerületi tanács volt, azzal volt jó a kapcsolatom. Azután Tarlós István, majd Bús Balázs tekintette fontosnak az Óbudai Társaskört. Tudták, tudják, hogy a kerületnek csak jó hírnevet ad ez az intézmény” – tette hozzá Merényi Judit.

MHO/MTI

Reklám