129 éve megszületett Gundel Károly magyar vendéglős, gasztronómiai szakíró.

1883. szeptember 23.-án, 129 éve megszületett Gundel Károly. Gundel János fia. 1900-tól Svájc, Németország, Anglia és Franciaország leghíresebb vendéglőiben tanulta a mesterséget. 1910-ben átvette a városligeti Wampetich-vendéglőt, 1920 és 1925 között a Royal Szálló, 1927-től a fővárostól átvett Gellért Szálló éttermeinek bérlője. Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegen nyelvű munkáival, szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat. A magyar vendéglős és szállodás szakma egyik vezető egyénisége volt. Gundel Károly étterme az 1939-es a new-york-i világkiállítás magyar pavilonjának hivatalos étterme volt. ?A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus.? (New York Times)
1872. szeptember 23.-án született Richter Gedeon

1872. szeptember 23-án, Ecséden született. Szülei halála miatt 1873-tól árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, ahol 1890-től gyógyszerészgyakornok volt. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel.
Richter Gedeon 1901-ben megvásárolta Budapesten a Sas Gyógyszergyárat, ahol a gyógyszerek magyarországi iparszerű előállítására laboratóriumot rendezett be, s Magyarországon elsőként kezdte meg – főként állati szervekből készült – organoterápiás készítmények előállítását. Ebből fejlesztette ki, s 1907-ben Kőbányán megalapította a róla elnevezett gyógyszergyárat. Kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szervezett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották a gyárából, majd egy időre újból visszaengedték. A fasizmus áldozata lett, halálának pontos időpontja bizonytalan.
Miskolci Napilap – 1872. szeptember 23. (137 éve történt) Megszületett Richter Gedeon.
Százéves az Egri Bikavér receptje

Színpompás felvonulás, vásári forgatag és kulturális programok szerepelnek az idei Egri Szüreti Napok programján pénteken és szombaton. A rendezvénynek különös aktualitást ad, hogy éppen száz éve, 1912-ben írta le először az Egri Bikavér készítési eljárását Grőber Jenő helyi borász.
Tarsoly József egri hegybíró az MTI-nek elmondta: ugyan legenda szerint a bikavér elnevezés az 1552-es sikeres egri várvédelemhez kötődik, mert a támadó törökök azt gondolták, hogy az egri vitézek bátorságát a bika vérének fogyasztása acélozza meg, ám az igazság más. A középkorban ugyanis csak fehérbort termeltek Egerben, a vörös fajtákat pedig később a rácok honosították meg a városban, vagyis a várvédő vitézek nem ihattak mélybordó vörösbort. Sőt, a vörösbor később is inkább piros vagy világos bordó volt és csak a modern borászati eljárások nyomán alakultak ki a ma ismert árnyalatok.
Nem utolsó sorban Grőber Jenőnek (1869-1941) köszönhetően, aki úttörő eljárásokat honosított meg a borvidéken. A nevéhez fűződik a fajborok elkülönített érlelése, az, hogy a különböző szőlőfajták szüretelésére más-más időpontban történik, valamint ő tette jellemzővé a fahordós érlelést is. Addig ugyanis többségében olcsóbb kádakban és üvegballonokban tárolták a bort.
Tovább itt olvashatja: Élet + Stílus: Százéves az Egri Bikavér receptje – HVG.hu.
A Regnum Marianum, magyarul Mária Országa nevű templomot Rákosi 61 éve szeptember 23-án felrobbantatta
A Regnum Marianum a budapesti Városliget szélé álló magyarul Mária Országa nevű templomot Rákosi a kopasz, vörös, gyilkos, diktátor 61 éve szeptember 23-án felrobbantatta.
Megtudhat többet a templom történetéről a Wikipédia oldalán.
Berci papára emlékezek
A következő nótával édesapámra, Berci papára emlékezek, aki 4 évvel ezelőtt szeptember 22-én örökre itthagyott engem és szerető családunkat.
Záveczki Mária
Így állította fel Mónus József a 653 méteres távlövő rekordot Belső-Mongóliában

Amint arról beszámoltunk, új távlövő rekordot állított fel Mónus József magyar íjász a Kína belső-mongóliai tartományának Ergun városában rendezett nyílt, nemzetközi hagyományos íjászversenyen. 2010-ben Pesterzsébeten, a Nyílegyenes távlövő versenyen Mónus döntötte meg az 1226-ban Mongóliában lőtt legnagyobb íjászrekordot.?
Mónus József saját készítésű íjával és vesszőjével elért 653 méteres lövése minden korábbi rekordot megdöntött, és csaknem 145 méterrel haladta meg saját korábbi rekordját. Az eredményt mongol, kínai és török bírák hitelesítették. A bajnokság szervezői az új csúcs tiszteletére emlékoszlopot emelnek, hasonlóan ahhoz, amikor a Mongol Birodalomban 1226-ban Eshunkei mongol íjász rekordtávolságra lőtt.
További részletek: Kuruc.info – Videó: így állította fel Mónus József a 653 méteres távlövő rekordot Belső-Mongóliában
Szeptember 17 és 23 között névnapjukat ünnepelték
A héten a következők ünnepelték névnapjukat:
A Bocskai Rádió szerkesztői egy operett számot küld a névnaposoknak. Hallgassátok meg vasárnap du. 4 órától.
Németh Marika-Baksai Árpád: Egy a szívem egy a párom
A Texasban élő Kádár Krisztinának

A kép a facebookról származik.
A Texasban élő Kádár Krisztina szeptember 21-én ünnepelte 4. Születésnapját.
Ebből az alkalomból szeretettel köszönti nagymamája és nagypapája Clevelandből és kivánják, hogy okos, szép, intelligens, szorgalmas, becsületes gyermekké, fiatallá, majd felnőtté cseperedjen. Ehhez kivánnak további jó egészséget és azt, hogy továbbra is boldog, kiegyensúlyozott napjai legyenek szerető szülei édesanyja és édesapja társaságában.
Krisztinának egy rövid mesét küldünk, a címe: Három kivánság
Záveczki Mária és Kádár Dániel
Herczeg Ferenc író, 1863. szeptember 22. született.

Író, színműíró, újságíró.
Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke 1863. szeptember 22. született. A két háború között a legnépszerűbb író, az Új Idők c. irodalmi hetilap főszerkesztője, a Magyar Revíziós Liga elnöke. Sírja a Farkasréti Temetőben a VK2 parcellában található.
Megfilmesített művei itt megtalálhatók.
Bővebben a Wikipédián olvashatunk.
Gróf Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István Bécsben 1791. szeptember 21-én született. Széchenyi politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyarnak” nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.
A rák után a leginkább rettegett leépülés
Ma a rák után az Alzheimer-kór a leginkább rettegett, szellemi, majd testi leépüléssel jár betegség, a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi és szociális problémája. A betegségben az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg. A lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területén alakulnak ki. A kór kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.
Szeptember 21. az Alzheimer-kór világnapja, amelynek megrendezését 1994-ben kezdeményezte – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával – a Nemzetközi Alzheimer Társaság. Magyarország 2002-ben csatlakozott a világnapi rendezvényekhez.
A „felejtés betegségét” a bajor Alois Alzheimer orvosról nevezték el, aki elsőként írta le azt a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert az időben megkezdett kezeléssel eredményesebben lehet lassítani a kóros folyamatot.
A tünetek a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavaraként jelentkeznek, mint a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások – ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel. Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson, Annie Girardot és Puskás Ferenc is.
A kórnak nincs gyógyszere, de a gyógyszergyárak között világszerte verseny folyik olyan szer előállítására, amely lassíthatja rombolását. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg az Alzheimer-kór, becslések szerint a Földön mintegy 24-36 millióan, Európában 6-7 millióan szenvednek e kórban. Magyarországon 150-200 ezer beteg lehet, ám csak töredéküknél ismerik föl az Alzheimert, és még kevesebben, a hivatalos nyilvántartások szerint az érintettek három százaléka jut hozzá a megfelelő kezeléshez.
Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Az elbutuló idős emberek száma drámai módon megnőhet, 2050-re 110 milliónál is több Alzheimer-kórban és más jellegű szellemi leépülésben szenvedő beteg lehet világszerte. A Nemzetközi Alzheimer Társaság négy éve globális Alzheimer Chartát indított útjára, felszólítva a kormányokat: kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak. E kór nemcsak a betegeket sújtja, gyökeresen megváltoztatja családjuk, hozzátartozóik életét is.
A cikk innen származik: A rák után a leginkább rettegett leépülés.
Sinkovics Imre 1928. szeptember 21. születt

Sinkovics Imre a nemzet színésze az első világháború és a trianoni békediktátum után nyolc esztendővel 1928. szeptember 21. születtem Vas megyei szülők gyermekeként Kispesten, a “néhai” Damjanich utca 8. alatti családi kisvendéglőben. A stremi vízimolnár lánya, Göndöcs Terézia és a körmendi kéményseprő mester fia, Sinkovits Jenő főpincér elsőszülött fiúgyermekeként.
Sinkovics Imréről a Wikipédián olvashatunk többet.
Bartók Béla 1945. szeptember 26-án New York-ban hunyt el.

A Nagyszentmiklóson született Bartók Béla 1945. szeptember 26-án New York-ban hunyt el. A 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára volt. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.



















