Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben.

Kövér László kiemelte: Magyarországon a politikai rendszerváltoztatást követően csaknem tíz esztendőre volt szükség, hogy megvalósuljon a kegyeleti rendszerváltoztatás intézményi alapja a Nemzeti Kegyeleti Bizottság megalakulásával.

A kommunizmus időszakában a nemzet áldozatainak és hőseinek emlékével szemben kialakult az elhallgatás, a hamisítás, a felejtés, a hálátlanság és a közömbösség kegyeleti kultúrája, amit „le kellett váltani a nemzeti emlékezet, a hála és a tisztelet kegyeleti kultúrájára” – fogalmazott a házelnök.

Kövér László a bizottság első elnökét, Jókai Anna író-költőt idézte, aki szerint „az a nemzet, amely úgy érzi, hogy múltjának nem tartozik semmivel, az semmit nem követelhet a jövőtől”.

Az Országgyűlés elnöke hozzátette: a rendszerváltoztatás nemzedéke a múlttal szemben nemcsak szerencsésnek, hanem adósnak is érezi magát, mert az utánuk érkező nemzedékek számára bíznak egy élhető jövőben, és ezért a jövőért cselekedni is igyekeznek.

Kitért arra: az elmúlt harminc esztendőben a magyar politikát és közéletet rendkívül heves viták, értékrendi és szemléletbeli megosztottságok jellemezték, a bizottság, majd a 2013-ban létrejött Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) azonban nem került politikai viták kereszttüzébe. Ez pedig talán annak a jele, hogy minden fél egyetértett abban, hogy a rendszerváltás után „valóban új kegyeleti kultúra megteremtésére volt szükség hazánkban” – mondta Kövér László.

Boross Péter volt miniszterelnök, a NEKB elnöke hangsúlyozta: a nemzeti értékek és emlékek megőrzése és a nemzettudat erősítése különösen fontos feladat ma, amikor „kórós szellemi folyamatok járják Európát”.

Az „aberráció különböző megnyilatkozásai jelentek meg”: a hagyományos férfi-női szerepek eltorzítása, a vallás és az egyházak elleni támadások és legfőképpen a család és a nemzetek, a haza elleni szellemi küzdelem.

Boross Péter szerint nem szabad lebecsülni ezeket a folyamatokat, amelyek nem állnak meg az országhatárokon és már Magyarországon is megjelentek. Példaként említette, hogy tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki szót emeljen egy Szent István-szobor felállítása ellen.

Az NEKB elnöke úgy fogalmazott: „egyre merészebbek azok a megnyilatkozások, amelyek a nemzeti gondolat lényegét akarják darabokra hasogatni”. Hozzátette: a „demokrácia-felfogás parttalansága” miatt olykor felvetődik benne a kérdés, nem kéne-e a büntetőtörvénykönyvben gondoskodni az eszmények védelméről.

Radnainé Fogarasi Katalin a Nöri főigazgatója előadásában felidézte: az 1990-es években jelentős társadalmi igényként jelentkezett a temetőket és temetési tevékenységeket szabályozó jogterület korszerűsítése. Új szolgáltatási igények jelentkeztek, amelykehez hiányoztak a szakmai normák, megváltoztak a tulajdonviszonyok és csökkent az állami szerepvállalás.

Az új, 1999-es temetői törvénybe elsősorban a nemzeti kegyeleti kultúra magasabb szintre emelése céljából került be a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) létrehozásának igénye.

A bizottság működése első éveiben több törvényalkotásban, jogszabály-kiegészítésben vett részt. Titkárságával megalkották a nemzeti gyásszal, valamint a nemzeti sírkerttel kapcsolatos jogi fogalmakat, eljárásokat és saját működési szabályzatukat is.

2001-ben megkezdték a napjainkban is tartó feladatot, hogy a nemzeti sírkert részévé sorolják kimagasló életművű emberek sírhelyeit. A főigazgató ismertette: jelenleg 5867 védett – tehát nem megszüntethető – sírhely és 20 védett temetőrész van országszerte, melyek kétharmada Budapesten található.

A bizottság titkársága húsz év alatt körülbelül ötszáz sírhelyről gondoskodott. A felújított sírok között van Bethlen István, Illyés Gyula, Deák Ferenc, József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kabos Gyula, gróf Batthyány Lajos és Kossuth Lajos nyughelye – sorolta a főigazgató.

2006-tól a bizottság feladata lett a nemzeti és a történelmi emlékhelyek meghatározására, neve ekkor módosult Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra.

2013-ban a bizottság számos új feladattal megbízott titkárságából megalakult a Nöri.

A két szervezet azóta közösen dolgozik a nemzeti emlékezet- és kegyeleti kultúra magasabb szintre emelésén – tette hozzá Radnainé Fogarasi Katalin.

(Magyar Nemzet / MTI)

Reklám

Fantasztikus hangulatban, közel hetvenezer néző előtt lépett pályára a magyar válogatott az új Puskás Aréna nyitómeccsén. Bár a nemzeti csapat végül 2–1-re kikapott a világ egyik legjobbjának számító Uruguaytól, Szalai Ádám belőtte az új nemzeti stadion első magyar gólját. A meccs előtt elbúcsúztatta a közönség Gera Zoltánt, aki elsőként Jézusnak köszönte meg a pályafutását. Szép jelenet volt, ahogyan a Nélküled is csodálatosan hangzott a meccs előtt.

Öt éve, 2014 nyarán rendezték meg az utolsó válogatott meccset a Népstadionban, amit akkor már évek óta Puskás Ferenc Stadionnak hívtak. Az ellenfél Kazahsztán volt, és a játékosokon kívül kevesen emlékezhetnek erre a győzelemre. Alig több mint tízezren voltak kint, méltatlan búcsú volt ez a legendás arénától, még akkor is, ha az utolsó évek már a Népstadion végelgyengüléséről, végóráiról szóltak.

Ha így nézzük, nem is vártunk olyan sokat a Puskás Arénára, de ha arra gondolunk, hogy az 1953-ban átadott építmény már a kilencvenes években is milyen leromlott állapotban volt, akkor azért lehet hiányérzetünk. Régen kijárt ez már nekünk.

A pénteki ünnepélyes megnyitó első igazán felemelő pillanata az volt, amikor a közönség elénekelte a Nélküled című dalt, ami a dunaszerdahelyi meccseken vált kötelező, de szerethető elemmé, és ami az összetartásról, az összetartozásról szól. A stadion felhúzásánál is fontos volt a trianoni tragédiát meghaladó nemzeti szempont: koncepció volt, hogy a határon túli magyarok is részt vegyenek az építésében. És – ezt mindenki ferdítse jobbra vagy balra – ez így van jól.

A stadion valóban lenyűgöző lett, olyan, ami egy önmagát komolyan vevő országnak jár. Olyan, aminek létrejöttén csak a legszélsőségesebb emberek és politikusok csámcsognak.

A két csapat már felsorakozott a kezdőkörnél, amikor a gyepre hívták az utóbbi évtizedek legjobb és legszimpatikusabb játékosát, Gera Zoltánt. Sajnos visszavonult klasszisunk már nem tudta vállalni a búcsúmeccsét: „Ennyi ember előtt még nem beszéltem” – mondta a nemzeti csapat korábbi csapatkapitánya, aki láthatóan elérzékenyült a „Gera Zoli, Gera Zoli” rigmusra. A már edzőként dolgozó Gera elsősorban Jézus Krisztusnak köszönte meg a pályafutását, és persze családjának, a játékosoknak, az edzőknek és a szurkolóknak. Szép, őszinte jelenet volt.

Gerára azért szükség lett volna Uruguay ellen – ahogyan a jövő héten Walesben sem ártana, ha ott lehetne –, mert a világ egyik legjobbjának számító csapat hozta a papírformát a meccs elején. A dél-amerikai együttes pillanatok alatt elhúzott két góllal (mindkettő szép volt), de a fantasztikus hangulat a mieinkre is hatással volt: Szalai Ádám gyönyörű támadás után szépített (2–1).

Ezután is nyílt, lüktető mérkőzést játszott a két együttes, de sem a szünetig, sem azután nem esett több gól, bár Uruguaynak és a magyar csapatnak is volt több lehetősége.

Végül győzött a vendégcsapat, s bár örültünk volna egy döntetlennek, a legfontosabb, hogy jövő héten összejöjjön valahogyan a siker Walesben. Ha sikerül, ott leszünk az Európa-bajnokságon, és ugyanebben a csodálatos arénában szurkolhatunk a válogatottnak. Ha nem? A nemzeti stadion akkor is itt lesz, és előbb-utóbb az újabb nagy siker is megérkezik. Az, hogy egy ilyen stadionban láthatjuk vendégül Európát és a világot, felér a legnagyobb győzelmekkel.

(Pesti Srácok / Fotók: MTI)

Reklám

Szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem lehetőséget jelent számukra is – jelentette ki a kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén.

A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén a Várkert Bazárban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Bevezető előadásában a kormányfő arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem,

csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban.

Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.

A miniszterelnök kiemelte: szomszédainkkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.

(Mandiner / MTI)

Reklám

A budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatják be az 1848-as háromszéki szabadságharc egyetlen fennmaradt ágyúját, és a Székely Nemzeti Múzeum 1848-as relikviáit. A tárlatmegnyitóra november 18-án kerül sor, az „1848–49-es ereklyék a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből” című kiállításon ünnepi beszédet mond Németh Szilárd miniszterhelyettes, a tárlatot Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke nyitja meg. Ugyanakkor szervezik a hadtörténeti levéltár és a Hadtörténeti Múzeum 1918. november 16-i alapításának évfordulós ünnepségét is.

Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, már egy ideje zajlanak az egyeztetések, hogy Gábor Áron ágyúját az anyaországban is bemutassák, most készülnek a múzeumépület teljes felújítására, a gyűjtemény 80 százalékát már kiköltöztették, így ez jó alkalom arra, hogy az ágyút ne raktárba vigyék, hanem bemutassák Magyarországon, hogy ezzel is öregbítsék a sepsiszentgyörgyi intézmény jóhírét, növeljék az ismertségét.

A múzeum tulajdonában még nyolcvan 1848-as ereklye van, ezek többségét is kiállítják a Hadtörténeti Múzeumban, például Deák Ferenc pipáját, Kiss Ernő tábornok nyergét, Bem József sétabotját, és Kossuth Lajos cigarettaszipkáját. A múzeumigazgató rámutatott, a budapesti „vendégszereplés” hozadéka, hogy az ottani szakmai tudással tudják gazdagítani a 1848-as tárlatot, a Hadtörténeti Múzeum szakemberei segítenek a pontos tárgymeghatározásban, hogy „elmeséljék a tárgyak történetét”, ugyanakkor az installációt is megkapják. Budapesten fél évig lesz látható a kiállítás, rengeteg múzeumpedagógiai tevékenységet szerveznek majd, rekordlátogatottságra számítanak.

Különben amióta az ágyú 2010-ben hazakerült a Bukaresti Román Történeti Múzeumból, legalább félmillióan látták, nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Baróton is kiállították. Magyarországon is már több múzeum bejelentette igényét az ágyúra, így valószínűleg Budapest után a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a nyíregyházi Jósa András Múzeumban is bemutatják az 1848-as tárlatot.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítására két évvel ezelőtt írtak alá EU-s finanszírozási szerződést. A 21,8 millió lejes projekt keretében felújítják a Kós Károly tervezte főépületet, az adminisztratív épületet, és a múzeum parkját. A már felújított épületbe, teljesen megújult környezetbe, új koncepcióval kerül majd haza Gábor Áron ágyúja.

(Maszol)

Reklám

Új ösztöndíj-program indul a Stipendium Hungaricum program kiterjesztésével, amelynek célja, hogy a diaszpóra magyarságának többedik generációja itthoni egyetemeken folytasson tanulmányokat – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Semjén Zsolt az MTI kérdésére elmondta: a vonatkozó javaslat hamarosan a kormány elé kerül, és annak anyagi vonzatát teljes körűen biztosítani fogják.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról is: folyamatban van az emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, ahol többek között a Mikes-program keretében hazahozott értékeket, levéltári anyagokat gyűjtik össze és mutatják be az érdeklődőknek. Eddig közel négyszáz ládányi könyvtári és levéltári anyag érkezett Magyarországra – jelezte.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy a világ minden részén van diaszpóra, akiket megillet a magyar állampolgárság, ugyanakkor vannak helyek, ahol az “adott magyar nemzetrész veszélybe kerül az adott ország összeomlása miatt.” Példaként említette Venezuelát, és azt mondta: Magyarország kiáll minden diaszpóra-közössége mellett. Van egy ország, ahová, ha baj van, mindig hazajöhetnek, ez Magyarország – fogalmazott.

Hozzátette: tárgyalásokat folytatott több uniós országgal, akiknek szintén van diaszpórája Venezuelában, és összehangolták az esetleges lépéseket. A kormányfő helyettese ezres nagyságrendről beszélt, de hangsúlyozta: minden magyar, ha úgy érzi, veszélyben van, akkor Magyarország segíti a hazatérését. Közölte: mindenki el tudott helyezkedni, intenzív magyar képzést tartanak a számukra. A diploma honosítása sok esetben nem egyszerű, de az oktatási államtitkársággal szorosan együttműködnek e téren – jelezte.

A miniszterelnök-helyettes az állampolgársági adatokat firtató felvetésre elmondta: aki fel akarta venni a magyar állampolgárságot, már felvette, nagyságrendileg 1,1- 1,2 millió az az adat, amivel számoltak. Hozzátette: még körülbelül százezer ember lehet az idők folyamán, aki majd felveszi az állampolgárságot.

Kérdezték a Momentum politikusainak közelmúltbeli, romániai és szlovákiai fellépéséről is.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: arra még nem volt precedens, amit a Momentum művelt, még a legelvetemültebb SZDSZ-es korszakokban sem. Idézte a Magyar Állandó Értekezlet statútumát, miszerint az etnikai magyar pártokat kell támogatni. Az példátlan, hogy valaki átmegy Romániába, vagy Szlovákiába és ott nyíltan magyar jelöltek ellen kampányol – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök szereplése a romániai elnökválasztáson kifejezetten jó és erős – jegyezte meg.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, hogy radikális szemléletváltás következett be a nemzetpolitikában, és a diaszpóra magyarságát illetően.

Hangsúlyozta: a diaszpóra magyar szervezeteire, és a magyar közösségekre mint becsületes magyar emberekre gondolnak, akik hazájuktól sokszor több ezer kilométer távolságban képviselik a magyar nemzetet.

Egy 2,5 milliós nemzetrészről van szó, számuk nagyjából megegyezik a Kárpát-medence külhoni magyarságának számával.

Kitért arra, hogy folytatódnak a megkezdett programok, így a Kőrösi Csoma Sándor program is, amely 47 ösztöndíjassal indult 2013-ban, de számuk a Petőfi Sándor programmal együtt mára elérte a 225-öt. Szintén folytatódik a Mikes-program, a Rákóczi Szövetség által kezelt, de a Miniszterelnökség által finanszírozott diaszpóra-program, amelynek keretében évente ezer fiatal érkezik Magyarországra és ismerkedik meg az anyaországgal és a Kárpát-medence tájaival.

Jelezte azt is: a tanácskozáson zárónyilatkozatot fogadnak el.

(Magyar Hírlap / MTI)

Reklám