Isten éltessen, Magyarország! szlogennel tartják meg a három napos központi rendezvénysorozatot az államalapítás ünnepén. Budapesten nagyszabású légi parádét is rendeznek, ennek részleteiről Kilián Nándor beszélt az InfoRádióban. A budapesti tűzijátékról előzetes videó is készült.

Reklám

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a kiállítás megnyitóján felidézte, hogy 1038. augusztus 14-én, Imre herceg halála után Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot. A debreceni kiállítás ezen az évfordulón nyílik meg, és „mondhatjuk azt, hogy Boldogasszony Szűz Mária a magyar nemzet egységét szimbolizálja” – tette hozzá.

„A kiállítás 55 alkotója is azt sugallja, hogy a magyarság továbbra is egységes, pozitívan tekint a jövőbe” – utalt Papp László arra, hogy 55 kortárs képzőművész idézte meg alkotásában Nagyboldogasszony alakját, és szerepét a magyarság összetartásában. Palánki Ferenc, Debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök azt mondta, „a kiállítás rámutat Máriára, az alkalom pedig Márián keresztül életünk középpontjára, Jézusra mutat”.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita szerint „amikor Máriát, édesanyánkat Boldognak mondjuk, azt fejezzük ki, hogy Isten szeretetét közvetíti felénk”. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke felidézte, hogy a vándorkiállítás 2014-ben Budapestről indult, és Debrecen az utolsó Kárpát-medencei helyszín ahol bemutatják.  Debrecenből Rómába viszik az alkotásokat, onnan pedig Brüsszelbe, hogy „figyelmeztessük Európát a fővárosán keresztül, hogy az a 12 csillag mégiscsak keresztény Európánk hitére és gyökereire utal”.

Szász Jenő a kiállítás üzenetének nevezte, hogy „Mária országa vagyunk, mindig számíthatunk a legfontosabb védőszentünkre. Már ahhoz is Mária csodája kellett, hogy sikerült 55 kortárs művészt egy kiállításon megszólítani, erre még nem volt példa”. A Boldogasszony vándorkiállítás debreceni bemutatóját Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója nyitotta meg, ezzel hivatalosan is megkezdődött a virágkarneváli hét programsorozata.

Forrás: hirado.hu

Reklám

STRATÉGIAI ÁGAZATOK ELTÉKOZOLT ÉRTÉKEIT SZEREZTE VISSZA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN A KORMÁNY

Nagyjából hetven százalékkal bővült 2010 óta a nemzeti vagyon, ezen belül a vállalatokban nyilvántartott részesedések összértéke több mint a duplájára növekedett. Ez nem véletlen, a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint ugyanis egyértelműen korrigálni kellett a szocialista-szabad demokrata kormányok tékozlását.

Mintegy 17 ezermilliárd forintot tett ki a magyar állam vagyona ez év elején – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter sajtóosztálya. Az összeget becslés alapján közölték, ugyanis a kormányrendelet értelmében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. jelenleg a 2017. december 31-i adatokat tudja rendelkezésre bocsátani, hiszen a tulajdonosijog-gyakorlók adatszolgáltatásának feldolgozása még folyamatban van.

A legutóbbi hivatalos összesítés szerint 14,7 ezermilliárd forintot meghaladó összeg tartozott az államhoz. Ez utóbbi jelentős, 42 százalékos növekedést jelent a 2010 és 2017 szilvesztere közötti időszakban: a 10,3 ezermilliárdos értéket 4,3 ezermilliárddal növelte meg az állam. A 17 ezermilliárdos becslést tekintetbe véve pedig mintegy hetvenszázalékos lehet a vagyongyarapodás 2011 eleje óta.

A vagyon túlnyomó részét, közel hetven százalékát az ingatlanok teszik ki, ennek negyven százalékát pedig a mezőgazdasági területek képviselik. Emellett az MNV Zrt. közvetlen kezelésében 934 kereskedelmi célú ingatlan, 148 iroda és 1088 lakóingatlan állt a legutóbbi feldolgozás szerint.

Az állomány 8,8 ezermilliárdról 11,4 ezermilliárd forintra nőtt az évek alatt, ám Bártfai-Mager Andrea sajtóosztálya megjegyezte: nyilvántartási értékekről van szó, amelyekre az ingatlanpiaci fellendülés nincs hatással, vagyis jellemzően az elmúlt években állami tulajdonba került ingatlanok értéke számít a növekedésben. Az ingóságok csoportjába tipikusan hagyatéki vagyontárgyak tartoznak (ezeket jelzi a grafikán a készletek kategóriája), de ideértendők tizennyolc megyei múzeum műkincsei is.

A gazdasági társaságok a nemzeti vagyon ötödét teszik ki, a 2018-as év 645 vállalatban nyilvántartott állami részesedéssel indult 3308 milliárd forintnyi összesített értékkel. Összevetésképpen: 2010 végén 585 gazdasági társaságban 1526 milliárd állami forint feküdt. A vállalatok gyarapodása valós gazdasági növekedésből ered, ami a válság utáni megerősödés a következménye – jelentette ki a miniszter sajtóosztálya. A vagyon bővülésében szerepe van annak is – tették hozzá –, hogy javult a nyilvántartás és az adatszolgáltatási fegyelem, emiatt a korábban összesítve még nem látott vagyonelemek is megjelentek az összképben.

– A jelenlegi helyzet értékelése kapcsán érdemes néhány évtizedes távlatba visszatekintenünk – mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. A rendszerváltásra eltünt a statisztikai rendszerből az állami vagyonleltár, ez tette lehetővé a gátlástalan „privatizációt” 1990 előtt volt ilyen statisztikai fejezet. Az ország emiatt lényegében úgy vágott neki az átalakulásnak, hogy az állami vagyon nagyságáról nem álltak rendelkezésére pontos ismeretek. Minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy az állami vagyon bizonyos részét eltékozolhatták – vélte Boros Imre.

A folyamat a szakember szerint az első Fidesz-kormány idején, 1998 és 2002 között megakadt, a szocialisták és a szabad demokraták újbóli hatalomra kerülésével azonban folytatódott. – A 2002-ben kezdődő nyolc év alatt az MSZP–SZDSZ-kormány még eladta, amit lehetett, akkor privatizálták például a vasút áruszállító-üzletágát és a repülőteret is – idézte fel Boros Imre, majd rámutatott: 2010-ben a kormányváltással fordulat következett be ez ügyben, az állami vagyon azóta növekedésnek indult. Olyan fontos ágazatokban szerzett vagyonelemeket az állam, mint az energetika és a bankszektor.

Megjegyzendő, ezen ­stratégiai fontosságú vállalatok külföldi tulajdonosai annak idején a magyar piacon szerzett profitjukat mind az anyavállalathoz irányították, tehát ez a pénz elhagyta az országot.

Boros Imre röviden kitért arra is, miért fontos az állami vagyon. – Az államnak az a dolga, hogy gondoskodjon polgárairól, garantálja a közszolgáltatások működését. Az állam a legfontosabb funkcióit nem tudja ellátni, ha nem bánik megfelelően a vagyonával – mondta, majd hozzátette: ezért is fontos a pontos nyilvántartás.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét az elmúlt húsz év állami vagyonpolitikájának áttekintésére kértük. Parragh László szerint egészen eltérő elvek jellemzik ez ügyben a szocia­lista–szabad demokrata kormányok és a 2010 óta működő Fidesz–KDNP-kabinet felfogását. – Az előző kormányok idején az az elv határozta meg a közvagyon kezelését, hogy az állam ­rossz tulajdonos, ezért eladtak fontos vagyonelemeket, akár állami monopóliu­mokat is. Már akkoriban látható volt, hogy ez a felfogás súlyosan hibás, utóbb pedig az is bebizonyosodott, hogy igen káros – fogalmazott a kamara vezetője, aki szerint a legnagyobb gondot az okozta, hogy a fontosabb vagyonpolitikai döntéseknél 2010 előtt nem a nemzeti érdek volt az első. – Érdemes felidézni – folytatta Parragh – a kormányváltás utáni időszakot is.

Az Orbán-kormány a vagyon gyarapításába fogott, a folyamat pedig akkor vette kezdetét, amikor az ország anyagi lehetőségei még igen szűkösek voltak. A vagyonnövelés, a vásárlások – különösen a kulcsfontosságú iparágakban – az elnök szerint lehetővé teszik, hogy az állam, ha kell, megvédhesse az ország fogyasztóit, vagyis érvényesíthesse a nemzeti érdekeket.

Parragh ­László éppen ezért helyesnek tartaná, ha az állam – természetesen megfelelő áron – újabb cégeket, létesítményeket, egyéb vagyonelemeket szerezne meg, alakítana ki, vagyis tovább növelné a köz vagyonát, különösen a ­monopólium-közeli helyzetben.­

Reklám

A KORMÁNY KÉPVISELŐI A NEMZET NEVÉBEN KÖSZÖNETÜKET FEJEZTÉK KI A DÍJAZOTTAKNAK

– A kitüntetettek a természetet, az élővilágot, az embert, a gondolatokat, a művészeteket tanulmányozták, és új utakat, megközelítéseket találtak a gondolatok birodalmában, a tudományokban, valamint a kultúrában – jelentette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki tegnap az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával a Pesti Vigadóban.

Kásler Miklós ünnepi beszédében a magyar nemzet és a kormány nevében megköszönte a díjazottaknak a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésé­ben, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenységüket. Rétvári Bence a Magyar Bronz Érdemkereszt, a Magyar Ezüst Érdemkereszt és a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatainak kitüntetéseit, valamint a Bánffy Miklós-, a Bessenyei György-, a Csokonai Vitéz Mihály-, a Gérecz Attila-, a Martin György-, a Móra Ferenc-, a Szinnyei József- és a Pauler Gyula-díjakat adta át Áder János köztársasági elnök megbízásából. Az államtitkár köszöntőjében úgy fogalmazott, a nemzeti ünnepek teremtenek alkalmat arra, hogy a közösség elismerje azokat, akik másokért tesznek, kiváló tehetséggel rendelkeznek vagy másoknál több szorgalommal végzik feladatukat.

– Magyarország és a magyar nemzet nagy teljesítményeknek köszönheti létrejöttét és fennmaradását – mondta tegnap a Miniszterelnökséget vezető miniszter a budapesti Várkert Bazárban, ahol az államalapítás ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a nemzeti horizont ma azért is széles, mert óriások vállain állunk. A tárcavezető hangsúlyozta: büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország Európa egyik legősibb államaként ma is létezik, szabadon él és jövőt tervez, amelyben minden magyarnak helye kell hogy legyen, éljen bárhol is a világon.

Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Aczél Petra Katalin, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartás-tudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója;
Balázs Józsefné Fodor Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dia­lektológiai Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense;
Balogh Endre László, a budapesti RADITEC Kft. – CT/MR Központ radiológus szakorvosa;
Béri Béla Ujhelyi Imre-díjas agrármérnök, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet Állattenyésztési Tanszékének egyetemi docense;
Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Kúria főtanácsadója;
Buglyó Péter, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézete Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi docense;
Debreczeni Ákos, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánhelyettese;
Farkas Péter szociológus, humánökológus, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatási vezetője;
Fekete Sándor pszichiáter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára;
Fodor Zsóka színművész;
Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet ügyvezető igazgatója,
Iványi Tamás, a Kőrösi Csoma Társaság főtitkára, nyugalmazott egyetemi docens;
Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, szerkesztő;
Jónás Zoltán, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Ortopédiai Klinikájának főorvosa;
Kántor Zoltán szociológus, politológus, a Bethlen Gábor Zrt. Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója;
Kenéz György olimpiai bajnok vízilabdázó;
Lajos Tamás operatőr, filmproducer;
Lőrincz Kálmán, a Házat-Hazát Alapítvány alapító igazgatója;
Majzik István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense;
Mogyorósy Gábor, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának Gyermek Belgyógyászati nem önálló Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense;
Müller Ferenc építészmérnök;
Németh István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Gyártástudomány és -technológia Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense;
Némethné Kollár Katalin Eötvös József-díjas pszichológus, tanszékvezető egyetemi docens;
Orosz Klaudia Jászai Mari-díjas látványtervező, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház képzőművészeti vezetője;
Oroszlány Ferenc Sándor építészmérnök;
Pánczél Gyula nyugalmazott tüdőgyógyász főorvos, volt országgyűlési képviselő;
Paor Lilla előadóművész, műsorvezető;
Perlusz Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tudományos és stratégiai ügyekért felelős dékánhelyettese;
Pupos Tibor Ujhelyi Imre-díjas és Trefort Ágoston-díjas agrármérnök, egyetemi tanár;
Puskás Péter építész;
Rédl Jenő, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet nefrológiai osztályának osztályvezető főorvosa;
Seidl Ágoston vegyészmérnök, egyetemi docens;
Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész, egyetemi docens;
Somogyvári Zsolt Batthyány-Strattmann László-díjas csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos, tanszékvezető főiskolai tanár;
Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumának elnöke;
Szepes András József földmérő mérnök;
Varga Szilvia, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. szakmai igazgatója;
Závogyán Magdolna, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt kultúráért felelős helyettes államtitkára.

Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Barkai László Lajos Battyhány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, tanszékvezető egyetemi tanár;
Batta Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Bencze Izabella jogász, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja;
Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség alelnöke, nemzetközi és szervezeti igazgatója;
Csuka Orsolya Batthyány-Strattmann László-díjas genetikus, az Országos Onkológiai Intézet stratégiai igazgatója;
Diószegi László koreográfus, történész;
Egressy András ügyvéd, az Ellenzéki Kerekasztal létrehozását kezdeményező és tevékenységét koordináló Független Jogász Fórum alapítója;
Fialowski Alice matematikus, egyetemi tanár;
Frivaldszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanszékvezető egyetemi tanára;
Gallai Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója;
Gyulai Ferenc Lajos Darányi Ignác-díjas mezőgazdasági mérnök, környezetvédelmi szakmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, tanszékvezető egyetemi tanár;
Karácsony András jogász, egyetemi tanár;
Karátson András Rudolf, az orvostudomány doktora, professor emeritus;
Kónya Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, tanszékvezető egyetemi tanár;
Kovács András Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, tanszékvezető egyetemi tanár;
Körner Anna gyermekdiabetológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi docens;
Kristóf János Szent-Györgyi Albert-díjas vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, egyetemi tanár;
Lázár György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, tanszékvezető egyetemi tanár;
Leprán István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Lőrinczy Dénes Márton, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Maksa Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, professor emeritus;
Melegh Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Mezei Balázs Mihály, a PPKE Politikatudományi Doktori Iskolája vezetője, tanszékvezető egyetemi tanár;
Navracsics Judit, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Pethő Attila Tamás Szent-Györgyi Albert-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár;
Poprády Géza, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott főigazgatója;
Rakonczai János, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Richter Anna ügyvéd, a Független Jogász Fórum alapítója;
Sándorfi György ügyvéd, a Független Jogász Fórum alapítója és jegyzője;
Skodáné Földes Rita, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, tanszékvezető egyetemi tanár;
Szűcs Péter bányamérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Temesi Ferenc Kossuth-díjas, Babérkoszorú díjas és József Attila-díjas író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja;
Tóth László ügyvéd, a Független Jogász Fórum alapítója;
Wölfling János, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, tanszékvezető egyetemi tanár.

Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egyetemi tanár;
Janka Zoltán Batthyány-Strattmann László-díjas pszichiáter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár;
Kenyeres Zoltán Széchenyi-díjas és József Attila-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora, professor emeritus;
Tolcsvay Béla Kossuth-díjas előadóművész.

Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapott:
Almási József mérnök;
Bendi Lajos György, a Tihany Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. ügyvezetője;
Brányik Ottó, a Budai Polgári Casino Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke;
Lovass Tibor, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke;
Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója;
Stánitz Éva, a Vas Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályának vezetője.

Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Palik Zoltán Sándor, az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület szakmai vezetője.

Népművészet Mestere díjakat vett át:
Bolvári Andrásné pingálóművész;
Csipkés Vilmos Sándor mesemondó;
Dervár Ferenc „Kume” dudás;
Dobcsák Béla hagyományőrző juhász;
Fetter Ferencné Boha Mária hímző;
Jankovics Tamás fafaragó;
Kiss Árpádné Veres Katalin palástkészítő;
Luka Lajos kosárfonó népi iparművész;
Tófalvi „Gödri” Árpád táncos;
Tóth Ildikó kékfestő népi iparművész.

Népművészet Ifjú Mestere díjban részesült:
Baráth Gábor busómaszkfaragó;
Csasztvan Zsuzsanna népdalénekes;
Dudás Dávid néptáncos;
Gajdos Zsuzsanna tojásfestő;
Klitsie-Szabad Boglárka mesemondó;
Marosy Gerda néptáncos;
Panák Annamária kékfestő;
Széles Zsolt fafaragó;
Vancsa Boglárka Eszter szövő;
ifj. Zsuráfszky Zoltán táncos.

Forrás: magyarnemzet.hu

Reklám

Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyike annak a tizenegy külföldi politikusnak, illetve közéleti személyiségnek, akinek munkáját a legjobbnak értékeli a cseh közvélemény – derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozta nyilvánosságra honlapján a prágai STEM közvélemény-kutató intézet.

Reklám