Reklám
Elhunyt George H.W. Bush volt amerikai elnök
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. december 1., szombat (MTI) – Elhunyt pénteken késő este George H.W. Bush volt amerikai elnök – jelentette be közleményben a Bush-család szóvivője. Az egykori elnök kilencvennégy éves volt.
Jim McGrath, a család szóvivője közölte: idősebb Bush pénteken, helyi idő szerint este 10 óra után hunyt el. A bejelentés után közös közleményt adtak ki George H.W. Bush gyermekei, akik méltatták édesapjukat. “A legjellemesebb ember és a legjobb apa” – írták, és hálát adtak életéért.
George H.W. Bush volt az Egyesült Államok 41. elnöke, 1989-től 1993-ig töltötte be a hivatalt, előtte Ronald Reagan elnöksége idején az ország alelnöke volt. Hivatali idejére esett a Szovjetunió összeomlása, a hidegháború vége, és irányítása alatt vívták meg az első iraki háborút – Kuvait felszabadítására – 1991 elején.
Az amerikai sajtóban megjelent első méltatások úriemberi modorát említik és kiemelik, hogy mindig ragaszkodott a hagyományos amerikai értékrendhez. Emlékeztetnek rá, hogy egészen tavalyig aktív életet élt – a 90. születésnapját ejtőernyős ugrással ünnepelte meg -, tavaly óta azonban a Parkinson-kór kerekesszékbe kényszerítette. Felesége, Barbara, akivel 74 esztendeig élt házasságban, idén áprilisban hunyt el.
A The Washington Post című lap szerint halála egy korszak végét jelenti. “A volt elnököt nagylelkűség és udvariasság jellemezte, ugyanakkor versenyszellem és nagyon nagy ambíció is lakott benne. Képes volt kemény kampányokat vezetni és háborúba vinni a nemzetet, de fő eredményeit a tárgyalóasztalnál érte el” – írta a washingtoni lap.
A The New York Times “képzett bürokratának” és “diplomáciai játékosnak” nevezte idősebb Busht, aki “a Szovjetunió összeomlása és Kelet-Európa felszabadulása alatti árnyalt kormányzásával segített véget vetni a négy évtizedes hidegháborúnak és a nukleáris fenyegetettségnek”.
A CNN hírtelevízió a többi között megemlítette, hogy 1836 óta az első olyan elnök volt, aki alelnökként szállt küzdelembe a Fehér Házért és megválasztották, és a második olyan ember az Egyesült Államok történetében, akinek a fia – George W. Bush – is elnök lett.
A halálhír bejelentése után nem sokkal kifejezte részvétét fejezte ki Donald Trump elnök és a first lady, Melania Trump, akik Buenos Airesben tartózkodnak a G20-as országcsoport csúcstalálkozója miatt. Közleményében az elnöki pár méltatta az elhunyt volt elnök “okos ítéleteit, józanságát és rendíthetetlen nyugalmú vezetői képességét”, hangsúlyozva, hogy az idősebb Bush “honfitársainak nemzedékeit ihlette közszolgálatra”. Donald és Melania Trump tisztelettel adózott a volt elnök előtt amiatt is, hogy az amerikai nemzetet és a világot elvezette – amint írták – “a hidegháború békés és győzedelmes lezárásához”.
Greg Abbott, Texas kormányzója rövid közleményében “az egyik legnagyszerűbb elnökünknek” nevezte az elhunytat, és azt írta: “George H.W. Bush amerikai hős és bálvány volt. Mindenkinek barátja lett, akivel találkozott. A klasszist és a méltóságot testesítette meg”.
Barack Obama volt elnök és felesége szintén közleményben méltatta a volt elnököt. George H.W. Bush élete “annak tanúságtétele, hogy a köz szolgálata nemes és örömteli elhivatottság” – olvasható közleményükben. Az idősebb Bush jövőképet adott az új bevándorlóknak és a fogyatékkal élőknek – írták.
James Baker, az elhunyt elnök volt külügyminisztere és bizalmas barátja azt hangsúlyozta, hogy “öröksége mindörökre beíratott Amerika és a világ történelmébe”. Baker méltatta Bush “önfeláldozó patriotizmusát”, valamint erejét, becsületességét, együttérzését és alázatát.
Reklám
A magyar-amerikai szövetség erősítésének fontosságát hangsúlyozta az Atlanti Tanács alelnöke
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. december 1., szombat (MTI) – A magyar-amerikai szövetség erősítésének fontosságát hangsúlyozta Damon Wilson, a nemzetközi ügyekkel foglalkozó Atlanti Tanács amerikai elemzőintézet alelnöke Washingtonban az amerikai magyarok legnagyobb szervezetének díszvacsoráján pénteken.
A Magyar Amerikai Koalíció (HAC) immár huszonhetedik alkalommal rendezte meg szokásos ünnepi díszvacsoráját, amelynek mindig a washingtoni magyar nagykövetség ad otthont. A Mikulás-vacsorának nevezett rendezvényen részt vett – mások mellett – George Pataki, New York állam magyar gyökerű volt kormányzója, April Foley, a Bush-kormányzat volt budapesti nagykövete és Damon Wilson, az amerikai Atlanti Tanács alelnöke.
Szabó László magyar nagykövet köszöntője után Andrea Lauer Rice, a Magyar Amerikai Koalíció elnöke rövid filmvetítéssel, majd méltató szavakkal emlékezett meg az éppen huszonöt esztendővel ezelőtt elhunyt Antall Józsefről, a kommunizmus bukása utáni demokratikus Magyarország első szabadon választott miniszterelnökéről. Kiemelte a néhai kormányfő elkötelezettségét a határokon kívül élő magyarság iránt, és utalt a Kárpátalján élő őshonos magyar kisebbség küzdelmére. “Ez a közösség a túléléséért küzd, egy olyan rezsim uralma alatt, amely drasztikus intézkedéseket hoz, hogy megfossza őt az alapvető emberi jogaitól” – fogalmazott az amerikai magyar szervezet elnöke.
A Magyar Amerikai Koalíció egyébként a tavasszal vendégül látta Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét, akinek találkozókat is szervezett az amerikai politikai élet több szereplőjével, és kitüntette Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát.
Damon Wilson, az Atlanti Tanács alelnöke beszédében a többi között a magyar-amerikai viszony további fejlesztése mellett foglalt állást. Hangsúlyozta, hogy Budapestnek és Washingtonnak erősítenie kell katonai szövetségét és össze kell fognia annak érdekében, hogy Magyarország szomszédjai is beágyazódhassanak a nyugati demokráciák táborába. “Stratégiai párbeszédre van szükségünk Budapest és Washington között” – hangoztatta.
Az Amerikai Magyar Koalíciót 1991-ben alapították, az óhaza és az Egyesült Államokban élő magyarok közötti kapcsolatok ápolására és a Magyarország határain kívül élő magyarok segítésére. A szervezet a többi között ösztöndíjakat ad és gyakornoki programokat szervez magyarországi és a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok számára az Egyesült Államokban, az idén pedig elindította a John Lauer vezetőképző programot is.
Mr. Damon Wilson, Keynote Remarks
The Hungarian American Coalition’s 27th Annual Mikulás Dinner was held on November 30, 2018 at the Embassy of Hungary in Washington, DC. Its keynote speaker was Honorable Damon Wilson the Executive Vice President of the Atlantic Council.
Posted by Bocskai Rádió the Voice of Hungary at WJCU on Saturday, December 1, 2018
Reklám
Donald Trump lemondta a G20-csúcson tervezett találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2018. november 29., csütörtök (MTI) – Donald Trump amerikai elnök az orosz-ukrán konfliktusra hivatkozva lemondta a G20-as országcsoport argentínai csúcsértekezletén tervezett kétoldalú találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
“Mivel az ukrajnai hajókat és a legénységüket Oroszország nem szolgáltatta vissza Ukrajnának, úgy döntöttem, hogy minden érintett fél számára az lesz a legjobb, ha lemondom korábban tervezett találkozómat” – jelentette be csütörtöki Twitter-bejegyzésében az amerikai elnök.
Donald Trump egyúttal közölte: kész “érdemleges találkozóra” az orosz elnökkel az Ukrajnával való konfliktus rendezése után.
A Fehér Ház kertjében az elnök nem sokkal korábban újságíróknak még azt mondta: “nagyon kedvező a pillanat”, hogy megbeszéléseket folytasson az orosz elnökkel. “Valószínűleg találkozom Putyin elnökkel. Gondoltam rá, hogy lemondom, de végül ezt nem tettük meg” – fogalmazott. Hozzátette azonban: a repülőgépen áttekinti a kercsi incidensről készült teljes jelentést, és – ahogyan fogalmazott – “ez dönti majd el, hogy mit teszünk”.
Az elnöki különgépen – útban Argentína felé – a Fehér Ház közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy lemondják a találkozót, mint ahogy lemondják Donald Trump találkozóját a török elnökkel és a dél-koreai vezetővel is.
A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders azt közölte az újságírókkal, hogy az elnöki gépen Donald Trump tanácskozott Mike Pompeo külügyminiszterrel és John Kelly kabinetfőnökkel, majd telefonon egyeztetett a már Buenos Airesben tartózkodó John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval is. A szóvivő elmondta azt is, hogy amerikai és orosz kormányzati tisztségviselők telefonon felvették a kapcsolatot egymással.
Reklám
Az EP a volt macedón kormányfő kiadására szólította fel Magyarországot
Az Európai Parlament szerint eljárásukkal a magyar hatóságok beavatkoztak Macedónia belügyeibe.
A plenáris ülésen 470:116 arányban megszavazott dokumentumban arra szólították fel a magyar hatóságokat, hogy minden releváns információt és szükséges magyarázatot bocsássanak rendelkezésre a korrupció miatt jogerősen kétéves szabadságvesztésre ítélt Gruevszki ügyéről, aki “a börtönbüntetés elkerülése céljából Magyarország titkos diplomáciai segítségnyújtásával elmenekült hazájából”.
A képviselők szerint az eljárás beavatkozás a balkáni ország belügyeibe és a macedón igazságszolgáltatás és jogállamiság semmibevételének tekinthető.
Mint írták, az EP elvárja, hogy Magyarország a “vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően” pozitívan bírálja el Szkopje kiadatási kérelmét, az egykori kormányfő elleni ítéletet ugyanis “alapos és átlátható jogi eljárás” után több bíróság is megerősítette, ráadásul a politikus ellen négy másik függő ügyben is vádat emeltek az ezeken kívül még folyamatban lévő öt bűnügyi nyomozás mellett.
A képviselőtestület kiemelte: Gruevszkit a macedón igazságszolgáltatáson belül felelősségre kell vonni, az ilyen jogi eljárásokat pedig nem szabad átpolitizálni.
A Gruevszki-ügy nem szerepelt a macedón országjelentés eredetileg előterjesztett tervezetében, csak a zöldpárti, illetve a szociáldemokrata frakció által később benyújtott, majd a plénum által jóváhagyott módosító indítványokban.
A szövegben üdvözölték, hogy a macedón parlament nemrég elfogadta az ország nevéről szóló alkotmánymódosítást, és így megnyílt az út az EU- és NATO-csatlakozási folyamat előtt. “A megállapodás már nagyon várt pozitívum az egész Nyugat-Balkán stabilitása és megbékélése szempontjából” – szögezték le.
Az Európai Parlament üdvözölte az előrelépést több területen, ugyanakkor többek között a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni fellépés erősítését sürgette, hogy jobban védeni tudják az igazságszolgáltatást a politikai befolyástól.
Macedóniának emellett a jogállamiság fennmaradó hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek továbbra is komoly gondot okoznak – írták.
Kovács: az EP bevándorláspárti többsége ismét bizonyította, neki csak a migránsok fontosak
Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége ismét bizonyította, hogy neki csak a migránsok fontosak, mindenkit megtámadnak, akik megvédik a határokat – írta Facebook-oldalán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára csütörtökön, arra reagálva, hogy az EP felszólította Magyarországot, adja ki Macedóniának volt kormányfőjét, Nikola Gruevszkit.
Az Európai Parlament a Sargentini-jelentésben védelmébe vette a terrorista cselekmény miatt elítélt Ahmed H.-t, nem törődve azzal, hogy rátámadt a magyar rendőrökre, és át akarta törni a kerítést – írta Kovács Zoltán.
Viszont rögtön megtámadták azt a volt macedón miniszterelnököt, aki kerítést épített, és így próbálta megállítani a migránsokat – tette hozzá.
Nyitókép: MTI/EPA/Georgi Licovski
Source: infostart.hu
Reklám
Már a kétgyermekeseknek is jár a támogatás
Már a kétgyermekes családok is igénybe vehetik a 10 millió forintos kamattámogatott hitelt – hangsúlyozta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szombaton Budapesten.
Novák Katalin a családszervezetek jótékonysági adventi vásárának megnyitója előtt újságíróknak elmondta: szombattól ismét bővül a családi otthonteremtési támogatások köre. A kétgyermekes családok a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatása mellé felvehetnek egy tízmillió forintos hitelt, amely garantáltan 3 százalék alatti kamatozású.
“Ez annyit jelent, ha tízmillió forintos hitelt felvesz a kétgyermekes család 25 évre, akkor a törlesztőrészlet havi szinten 50 ezer forint alatt marad” – tette hozzá.
Többet kapnak a nagycsaládosok is
Beszámolt arról is, hogy bővül a nagycsaládosok hitele is: a háromgyerekes családok esetében 10 millió forintról 15 millió forintra emelkedik a felvehető kölcsön értéke. A 15 millió forint havi törlesztőrészlete 25 évre 72 ezer forint lesz.
Az államtitkár elmondta, hogy a három éve futó családtámogatási programot már 92 ezer család vette igénybe, az eddig kifizetett vissza nem térítendő támogatás összesen 265 milliárd forint volt, de a kedvezményes kölcsönnel és az áfa-visszatérítéssel együtt összesen 550 milliárd forinttal segítették az otthonteremtést.
“Kiemelt célunk az, hogy saját otthonhoz juttassunk mindenkit, aki gyermeket nevel, ebben segít a magyar otthonteremtési program” – hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: a kormány elkötelezett arra, hogy a jövő évben is folytatja és bővíti az otthonteremtési program támogatási lehetőségeit.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt
Forrás: infostart.hu
Reklám
Egy nonprofit alapítvány alakítja át a hazai médiapiacot
Már a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány életre hívását. Az új szervezethez több mint tíz kiadó csatlakozott már, és ha megkapja az engedélyt, hatvanmilliárd forintos forgalmú, meghatározó médiatermékeket kiadó szervezet jöhet létre.
Jelentős átalakulások történtek a hazai médiapiacon a napokban. Szerdán jelentette be a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt., hogy megvásárolta a Magyar Idők kiadóját, és közvetett tulajdonába került a Lapcom, az Inform Média, valamint a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat. Egyben jelezte azt is, hogy az újabb médiafelvásárlásokkal Mészáros Lőrinc célja, hogy a Talentis Group alatt egyesített médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozza.
A Talentis Group Zrt. médiaportfóliójába az Echo Tv, a MediaWorks és a médiafelület-értékesítő Printimus mellett bekerült a Magyar Idők és a Karc FM kiadója, a Magyar Idők Lapkiadó Kft. A Mediaworks pedig tovább bővítette regionális lappiaci érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak- Magyarország, a Kelet- Magyarország, a Hajdú Bihari Napló került a kiadóhoz, amely megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t is, így a Szabadföld, valamint a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin kiadója is lett.
Mészáros Lőrinc, a Talentis Group Zrt. tulajdonosa a társaságban egyesített médiaérdekeltségeit adomány formájában a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak ajánlotta fel. A nonprofit alapítvány kizárólagos, illetve többségi részesedésének megszerzésére irányulóan kötött megállapodást a tíz médiavállalkozással mint felajánlóval.
A tíz médiavállalkozás:
- az Echo Penisola Kft., a Part FM médiaszolgáltatója;
- a Gong Rádió Kft., a Gong FM médiaszolgáltatója (81,7 százalékos részesedés);
- a HírTV Zrt., a HírTV médiaszolgáltatója;
- a Hold Reklám Kft., a Retro Rádió médiaszolgáltatója;
- a Hung-Ister Zrt. film-, videó-, televízióműsor-gyártó;
- a K4A Lapkiadó Kft., a Figyelő hetilap kiadója;
- a Mandiner Press Kft., a mandiner.hu hírportál kiadója;
- a Modern Media Group Zrt., a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu kiadója;
- a Napfénymédia és Marketing Kft., a Déli Szó és a szegedma.hu internetes hírportál kiadója;
- a Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója.
A médiavállalkozásokban, amelyek tevékenysége a rádiós- és televíziós médiaszolgáltatásra, online tartalomszolgáltatásra és nyomtatott sajtótermékek kiadására terjed ki, és piaci részesedésük 20 százalék alatti, az alapítvány különböző felajánlások, illetőleg adományok alapján 2018 novemberében tulajdonrészt szerzett. Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos cégbírósági eljárásokat az alapítvány a héten elindította. A médiavállalkozások jövőbeli működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Varga István, Bajkai István és Szánthó Miklós alkotta kuratórium Liszkay Gábort kérte fel.
Az alapítványhoz újabb felajánlások érkeztek:
- az OPUS PRESS Zrt.
- az ECHO HUNGARIA TV Zrt.
- a Magyar Idők Kft.,
- a New Wave Media Group Kft.
Az alapítvány tulajdonszerzése ezen médiaszolgáltatókban a versenytörvény hatálya alá esik, ezért az érintett cégekkel egyetemben az alapítvány összefonódás bejelentése tárgyában a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul.
Gyakori az alapítványi médiatulajdon
Megkezdte működését a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melynek működésével egy nonprofit médiaholding jön létre. A holding egyben jobboldali egységet szimbolizál, a baloldalon viszont a szétesés tapasztalható. Míg a jobboldalon óriási előre lépés van, a médiumok fenntarthatósága erősödik, nincsenek profit elvárások, nincsen létbizonytalanság, addig a baloldali liberális médiumok vergődnek, külföldi tulajdonos vagy külföldi támogatás nélkül alig tudják fenntartani magukat – írja az új médiacsoport egyik tagja, a Magyar Idők.
A lap kitér arra is, hogy a médiatermékek alapítványi tulajdonú működtetése elsősorban azt célozza, hogy az alapító vagy az újságírói közösség által képviselt értékek és célok, hosszú távon is fenntarthatók legyenek, és példákat is felsorol a megszokottól eltérő médiapiaci tulajdonosi struktúrára Nyugat-Európa országaiban, például Norvégiában, Dániában vagy Nagy-Britanniában.
Önálló válaszok nemzeti alapon
Az alapítvány honlapjára felkerült az alapító okirat preambuluma, ebben az szerepel, hogy “hisszük, hogy a nemzeti, keresztény értékeinket közösen vallva, és a mai kor eszközeivel felvértezve, a jelenlegi és az előttünk álló évtizedek kérdéseire nemzeti alapon önálló válaszokat adhatunk. Ettől a céltól vezéreltetve, feladatunknak tekintjük azon előfeltételek megteremtését, kezdeményezések és megoldások támogatását, mely a nemzetünk jelen és jövő időben való felelős tájékoztatását szolgálja, közép-európai barátainkkal együtt a korszakoltó szerepvállalásunkat elősegíti.”
Az alapítvány közlése szerint a célja, hogy a magyar tömegtájékoztatás részét képező nyomtatott sajtó, rádió, tv, online felületeinek értékteremtő valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegítse. “Célunk a magyar írott sajtó megőrzése, valamint olyan strukturális együttműködések kialakítása a média más felületeivel (tv, rádió, online), amelyek hosszú távra biztosítják a hagyományos, nyomtatott magyar sajtó-kultúra megőrzését” – írja az alapítvány.
Nyitókép: Pixabay
Forrrás: infostart.hu
Reklám
Hiába telt el 100 év, mi itt vagyunk és élünk – MIK elnöke a Mandinernek
A Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület (MIK) a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok legmagasabb szintű egyeztető fóruma, amely a minap tartotta 35. ülését. A szervezet tartalmas zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben a határon túli magyarság számos nehézségére felhívta a figyelmet. Az ülés kapcsán a szervezet elnökével, Veres Mártonnal beszélgettünk jelenről, jövőről és teendőkről.
A Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület (MIK) a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok legmagasabb szintű egyeztető fóruma, amely a Magyar Kormány kezdeményezésére Budapesten, 1999. november 27-én széleskörű magyarországi és határon túli magyar szervezeti részvétellel lett életre hívva. A szervezet a 35. ülését tartotta meg a minap Várgesztesen, ahol tartalmas zárónyilatkozatot is elfogadott. A dokumentumból többek között kiderül, hogy a MIK az 1918-as év eseményeinek évfordulóján kiemelten hívja fel a döntéshozók és a közvélemény figyelmét az 1918-1920-as időszak centenáriumára. A zárónyilatkozatban többek között igyekeznek ráirányítani a figyelmet a határon túli magyarság nehézségeire, problémáira is.
A 35. ülés kapcsán a szervezet elnökét, Veres Mártont kérdeztük.
A zárónyilatkozatban több problémára is felhívták a figyelmet. Melyik a legaggasztóbb?
A zárónyilatkozatban megfogalmazott problémák között nem lehet különbséget tenni, két okból sem. Az első, hogy a különböző elcsatolt területeken élő magyar fiatalok más és más jogi (pl.: Uniós tagállam vagy sem) környezetben élnek. A második, hogy más és más szervezeti és egzisztenciális helyzetben vannak. Nem érdemes összehasonlítani pl. egy Ukrajnát egy Ausztriával vagy Romániával. Ukrajnában gyakorlatilag nem létezik az állam és a kisebbségek védelme, sőt alapvető jogaikat sem biztosítják nemhogy a nemzeti kisebbségeknek, de még saját nemzettársaiknak sem. Míg egy Románia esetében legalább vannak helyben a jogszolgáltatásnak/igazságszolgáltatásnak maradványai, amikhez fordulni lehet.
Minden résznek megvannak a maga problémái és kihívásai, magyarországi szemmel lehet súlyozni őket, de a külhoni magyar fiatalok és az összmagyarság szemszögéből már nem lehet. Nekünk minden problémát egységesen és rendszerszinten kell kezelnünk.
Tehát mindenhol ugyanannyira aggasztó a helyzet?
A helyzet véleményünk szerint rendszerszinten aggasztó, mind az Európai Unió relációjában, mind regionális szinten. Főleg, hogy 100 év távlatában sem változtak a szomszédos országok kormányainak hozzáállása a nemzeti kisebbségekhez. Ennek egyik jelentős oka
a szomszédos országokban megfigyelhető kormányválságok – ebből következően a „magyar kártya” rendre előhúzásra kerül.
Személyes vélemény, hogy arra kell nagy hangsúlyt fektetnünk, hogy a különböző esetek közül melyek azok, amelyek tudatosan és hosszú távon befolyásolhatják/sérthetik a külhoni magyarság jogait, ezekben az ügyekben kell elsőként fellépnünk. Itt különösen fontos az, hogy miniszterelnök úr és a jelenlegi kormányzat 2030-ig tervezve a régió erejét és együttműködési lehetőségeit a maximumra szeretné feltornázni.
Mit tesznek a helyzet javítása érdekében?
A mi eszköztárunk jelenleg arra elégséges, hogy a különböző elcsatolt országrészek ifjúsági szereplőit összekössük. Számtalan esetben kiderül, hogy ismétlődő esetekről van szó a különböző területeken bizonyos jogsérelmek tekintetében, tehát ami mondjuk ma megtörténik Romániában azon túlestek már pl. a felvidéki kollégák. Mindezek mentén az adott szituációk megoldására már korábban született egy jó gyakorlat, így csak át kell venni és a saját jogrendjükben/helyzetükben kell azt alkalmazni. A MIK alapvető feladata ez, hogy évente két napra a nagy szervezeteket leültesse egymás mellé a Kárpát-medencéből és irányított beszélgetések mentén megismerjék egymás problémáit, sikereit és jó gyakorlatait.
A második, amit tehetünk, hogy ezekbe az egyeztetésekbe
bevonjuk a magyar kormány képviselőit és rajtuk keresztül igyekszünk stratégiai szempontból tervezni, továbbá adott problémákat kezelni.
A harmadik és talán az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk az az, hogy a magyarországi szervezetek irányába is kommunikáljuk ezeket a problémákat. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a nemzetpolitikai együttműködések, támogatások szempontjából folyamatosan igyekezzünk kommunikálni az anyaország irányába is, hiszen mind a kormányzat, mind pedig az olyan szervezetek mint a MIK erejüket vesztik, ha az anyaország polgárai nem állnak ki ezen ügyek mellett. Fontos, hogy minden magyar állampolgár megértse, hogy miért és mire kell elköltenünk a nemzetpolitikában éves szinten több mint 100 milliárd forintot és mindez hogyan térül meg.
Amit tehetünk még a jelenlegi helyzetünkben, hogy az adott ügyek kapcsán folyamatosan lépésekre biztatjuk a kormányunk képviselőit és egy-egy elakadás esetében emlékeztetünk mindenkit, hogy az adott ügyek nem oldódtak meg.
Van kapcsolatuk az utódállamok ifjúsági szervezeteivel? Zajlik párbeszéd román, szlovák, ukrán vagy szerb ifjúsági szervezetekkel?
Itt nyugodtan kijelenthetem, hogy jelenleg nincs és nem is volt korábban igény rá. Ennek oka, hogy a MÁÉRT mintájára az alapítók szándéka az volt, hogy magyar-magyar relációban kerüljenek egyeztetésre az ügyeink. Tagszervezeteinknek vannak természetesen kapcsolatai, de azt sem mondhatnám számottevőnek. A másik, hogy vannak az Európai Unióban a nemzetközi egyeztetésekre dedikált civilszervezeti fórumok, a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok. Természetesen a magyarországi Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal is szorosan együttműködünk és folyamatosan egyeztetünk.
Ami jövőt illeti, mi két fontos irányban gondolkodunk: az első, hogy a Magyarországon épp szárnyait bontogató ENSZ Ifjúsági delegált mindenkoron a MIK tagjai közül kerüljön ki. Így a delegált nemzetpolitikai szinten megismeri nem csak a magyarországi, hanem a környező országok magyarságát is. A másik irány a FUEN és az abban tömörülő képviselőkkel való kapcsolat megerősítése, továbbá gyakornokok delegálása ezen képviselőkhöz.
Saját tapasztalataim és egyben nemzetközi vonatkozásban sikereink (Újvidéki Egyetem jogi kar ügye vagy a MOGYE ügye kapcsán) mind-mind azt mutatják, hogy nemzetpolitikai relációban nem partnerek a szomszédaink. Mindkét esetben, mikor még a HÖOK Külhoni Programját vezettem a koncepció az volt, hogy szakmai narratívát alkalmazva közelítettünk a szomszédjaink irányába. Ennek köszönhetően a Szerb Hallgatói Unió és a Román Hallgatói Unió is fellépet ezekben az ügyekben a mi javunkra. Sajnos, mi tényleg nem tudjuk jelenleg a nemzeti kisebbségeink védelmét átfogóan ellátni nemzetközi színtéren. Remélem, hogy a Minority Safepack áttörést fog hozni.
Készülnek különleges akciókkal, projektekkel az 1918-1920-as centenárium alkalmából?
A centenáriumra egy fotókiállítással készülünk, amelynek a témája a Kárpát-medence és a diaszpóra magyar ifjúsági szervezetei és az ő munkái. Szeretnénk megörökíteni ezeket a fantasztikus embereket és csapataikat az utókornak. Mindezt a helyzethez képest pozitív üzenetként megfogalmazva.
Hiába telt el 100 év, mi itt vagyunk, boldogok vagyunk és élünk.
A következő ülést miért épp Burgenlandban fogják tartani?
Ennek oka, hogy régen voltunk ott, régi adósság egy olyan közösség irányába, amely talán a legkisebb a Kárpát-medencében.
Forrás: nemzedek.mandiner.hu
Reklám
Bevégeztetett
Magyarország száz évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti tragédiájának sebe soha nem gyógyul be. Erdélyországot a cinikus, győztes hatalmak döntése a még csak nemrég nemzetté egyesült Romániának adta.
Több száz, külföldön tanuló román értelmiségi, a Liga Culturală szövetségbe tömörülve, már évtizedekkel az I. világháború előtt igen aktív, irredenta propagandát folytatott mind külföldön, mind az Ókirályság és Erdély területén. Céljukat nem titkolták: valamennyi román egyesítése egyetlen országban. Iorga jelenti ki 1911-ben: „…a Liga Culturală előkészíti a talajt, és amikor ez megvan, akkor visszalép és átengedi a helyét a hadseregnek…”
A magyar politikusoknak sem a propaganda visszaverésére, sem az európai visszhang ellensúlyozására nem volt gondja.
Románia az I. világháború hadüzeneteinek elhangzásakor kinyilvánította semlegességét. Az oroszországi szocialista forradalom hatására aktivizálódik a magyarországi szociáldemokrata párt és ennek román szekciója is.
A wilsoni önrendelkezési elvek alapján a baloldali román vezetők is Nagy-Románia megvalósításáért küzdenek.
Október 12. Nagyváradon összeülnek a román politikai erők. Vasile Goldiș a hattagú akcióbizottság nevében összeállítja a Nyilatkozatot, amelyet Vaida-Voievod olvas fel a magyar parlamentben. Ugyanezen a napon utasítja el az antant az Osztrák–Magyar Monarchia békejavaslatát. Egy nappal ezelőtt ismeri el nyilvánosan gróf Tisza István a háború elvesztését. Ezek után köti meg a gróf Károlyi Mihály vezette küldöttség a fegyverszüneti konvenciót, amelyet november 13-án írnak alá Belgrádban. Ennek első pontjában a Maros mentét határozzák meg demarkációs vonalnak. Az ettől délre eső területeket az antant katonailag megszállja, de meghagyja a magyar közigazgatást. A távoli magyar főváros nem képes ellátni Erdély adminisztrálását.
Október 28-án a Magyar Nemzeti Tanács átalakul Erdélyi Nemzeti Tanáccsá. Elnöke dr. Apáthy István világhírű biológus. A november 3-án szerveződő Román Nemzeti Tanács elnöke Amos Frîncu, katonai vezetője Emil Hațieganu.
November 9. Román ultimátum a magyar kormányhoz:
„Át kell vennünk Magyarországnak és Erdélynek románok lakta vidékei felett a teljes kormányzás hatalmát.”
November 13. Goldiș így nyilatkozik: „a (magyaroknak) teljes önkormányzatuk lesz. Magyar iskoláikat, magyar közigazgatásukat, magyar bíróságaikat megtarthatják, kulturális intézményeiket fejleszthetik”. Ezen a napon hiúsul meg minden észszerű egyezkedés Aradon a magyar és román fél között. Jászi Oszkár:
„Az én véleményem szerint az önrendelkezési jog egy magyar Svájcot jelentene, Maniu felfogása szerint pedig egy szűk nacionalista impériumot.”
November 16. „Magyarország minden más országtól független és önálló Népköztársaság.” A forradalmi magyar kormány szerint a nemzetiségekben bizalmat kell kelteni a demokrácia elveinek megvalósítása iránt. De mialatt a román politikusokat sem Károlyi, sem Kunfi „nem hatja meg”, addig az erdélyi magyar parasztok kezdik elűzni a magyar köztisztviselőket. Román küldöttség utazik Jászvásárra (Iași), kérve a román hadsereg katonai segítségét Erdély elfoglalásához („a magyar bolsevizmus ellen”). De már november 7–12. között megjelennek Erdélyben az első román katonai egységek. A magyar kormány utasít: ellenállás ne legyen!
November 17. Franchet francia antanttiszt hivatalosan is engedélyt ad a román hadseregnek a demarkációs vonalig terjedő terület megszállására. Eközben főleg a menekült férfiakból szerveződik Kratochwil ezredes parancsnoksága alatt az önálló erdélyi magyar hadsereg. Ez a későbbi Székely Hadosztály.
November 30. Előgyűlés Gyulafehérváron. A szociáldemokrata küldöttek követelik, hogy a Határozat tervezetében foglalt III. pont szerint Erdély autonómiájának meghirdetése maradjon a szövegben. A többség nem fogadja el a javaslatot.
December 1. A gyulafehérvári nagygyűlésen 1228 küldött van jelen. Goldiș olvassa fel a Határozatot (fotó), és bejelenti a Román Nemzeti Nagytanács megalakítását parlamenti feladatkörrel.
December 2. A Nagytanács kinevezi a Kormányzótanácsot, amely az erdélyi románság kormányaként működik. Ezen a napon Franchet engedélyezi a román csapatoknak a demarkációs vonal átlépését.
December 10. A Magyar Népköztársaság létrehozza a kelet-magyarországi Főkormánybiztosságot. Erdélyben két politikai hatalom és központ (Nagyszeben, Kolozsvár) alakul ki.
December 12. Berthelot francia tábornok is jóváhagyja a demarkációs vonal átlépését anélkül, hogy erről a magyar felet vagy saját kormányát értesítené.
December 15. A román egységek átlépik a demarkációs vonalat. A Zsil-völgyi bányászok ellenállnak a hódítóknak. Hunyad megye munkástanácsa, románok, magyarok Petrozsényben kijelentik, hogy csak ahhoz az államhoz csatlakoznak, amely kielégíti a munkások követeléseit. Felkészülnek a fegyveres ellenállásra, külön köztársaságot képzelnek el a bányavidéknek.
December 18. Dönt a magyar parlament: adják át a románoknak Kolozsvárt, de a magyar csapatok ne vonuljanak ki.
December 22. Több tízezer résztvevővel a magyarság Kolozsváron a gyulafehérvárihoz hasonló szándékú nagygyűlést tart. Kinyilvánítják: „…A Magyar Népköztársaságban kívánunk állami közösségben élni. Az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követeljük minden itt élő nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot.”
December 23. A magyar csapatok (gyengék az ellenállásra) elhagyják Kolozsvárt.
December 24. A bevonuló román csapatoknak Haller polgármester átadja a város szimbolikus kulcsát. Neculcea tábornok kijelenti Apáthynak, hogy a közigazgatásba nem avatkozik be. De bevezeti a cenzúrát, elrendeli az ostromállapotot, betiltja a gyülekezést. Két királyi dekrétumot adnak ki. Az egyik törvénybe iktatja a gyulafehérvári gyűlésen meghatározott területek egyesülését a Román Királysággal. A másik meghatározza a Kormányzótanács és a királyi Románia viszonyát.
1919. január 2. Kratochwil ezredes jelenti a történteket a kormánynak. Azt is, hogy Berthelot Apáthyval a Nagybánya–Kolozsvár–Déva vonalon új demarkációs vonalat, azon túl pedig egy 15 km-es semleges sávot jelölt ki. A román hadsereg nyomul tovább zavartalanul nyugat felé.
Január közepén a Székely Hadosztály egységei Csucsánál megállítják a román csapatokat.
Január 14. A hivataláról már előbb lemondott Apáthyt románellenes megmozdulásokért letartóztatják. Helyét Grandpierre Emil veszi át, de nincs semmilyen tényleges hatalma.
Január 28. Tamașiu román prefektus eltávolítja helyéről Grandpierre Emilt, és kinevezi a megye és város új, román főtisztviselőit. A magyar kormány apparátusa de facto megszűnik. Vix, az antantmisszió parancsnoka tiltakozik a magyar kormánynál a csucsai ellenállás miatt, de azt a választ kapja, hogy a magyar csapatok nem vonulnak vissza, tartják a frontvonalat.
1919 tavasza. Későn ébred rá a Károlyi-kormány, hogy nincs kivel tárgyalnia, és csak kellő ütőképességgel rendelkező haderő tud ellenállni a minden irányból támadó hódítóknak. De még ekkor is a párizsi békekonferencia döntésére várva remélnek kedvező fordulatot. Az év tavaszának általános társadalmi, katonai válsága halomra dönt minden reményt. Magyarország védtelenül, kiszolgáltatva várja sorsa beteljesülését, területe kétharmadának elvesztését.
Puskás Attila
[Forrás: Háromszék]
Reklám
Magyar gyásznap a román ünnep – a magyarok nem ünnepelnek!
Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Bár három héttel később, 1918. december 22-én a Kolozsváron megrendezett magyar népgyűlés résztvevői megkérdőjelezték az akkor még csak hárommilliós erdélyi és bánsági románság jogát ahhoz, hogy hétmillió lakos nevében eldöntsék 26 magyarországi vármegye Romániához csatolását, és – szintén a wilsoni önrendelkezésre hivatkozva – kinyilvánították, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, a román katonai ellenőrzés alá került és az antanthatalmak által Romániának ígért Erdély elcsatolását már nem sikerült megakadályozniuk.
1918 őszén Budapesten, az őszirózsás forradalmat követően a pacifista, katonaságtól idegenkedő Károlyi Mihály gróf szabadkőműves és szocialista barátai alakították meg az új magyarországi vezetést. 1918 novemberében a nemzetvesztő Károlyi-kormány nem mutatott erőt, és a román vezetők érzékelték a magyar állam számukra örömteli meggyöngülését, ezért elérkezettnek látták az időt Erdély elszakítására.
A többnemzetiségű Erdélyben ekkor a román lakosság 3 millió főt tett ki a 7 millió lakosú magyar országrészből!
A gyulafehérvári nemzetgyűlésen a románok már 1918-ban számos jogot ígértek az erdélyi magyaroknak, ebből a mai napig szinte semmi sem teljesült.
Sajnos a közelmúltban a magyar külpolitika számos szégyenteljes lépéssel tett tanbizonyosságot arról, hogy nem törődik a határon túli jogfosztottságban élő több millió magyar testvérünkkel. Ennek legelborzasztóbb példája amikor Medgyessy Péter 2002. december 1-jén, Erdély elcsatolása évfordulóján a budapesti Kempinski Hotelben pezsgővel koccintott román kollégájával, Adrian Nãstaséval. Az ünneplők között jelen volt Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Kovács László külügyminiszter, valamint az RMDSZ több magas rangú politikusa is.
A Teremtőnek hála, mára ezen a téren is megfordulni látszanak az álláspontok. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter 2016-ban és 2017-ben megtiltotta magyar diplomatáknak, hogy megjelenjenek olyan eseményeken, amelyet a román nemzeti ünnep alkalmából szerveztek. Idén az erdélyi magyar önkormányzati képviselők többsége sem kíván részt venni a román centenáriumi ünnepségeken.
Végre új szelek kezdenek fújni a világban. A dolgok rendje helyreáll. Sorainkat Petőfi Sándor, ideillő versrészletével zárjuk.
“A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!”
[Forrás: Kurultaj.hu]
Reklám
Hadiállapot: Ukrajna nem enged külföldieket a Krímbe
Ukrajna egyelőre nem indokolta meg, hogy miért tiltotta ki a külföldieket az Oroszország által megszállt Krím félsziget határáról.
Egyelőre csak azok léphetnek át a határon, akik most a Krímben tartózkodnak, és az ukrán törvényeket betartva utaztak be a félszigetre.
Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtóosztályának vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a hadiállapot ideje alatt az Ukrajnába beutazó orosz állampolgárokat szigorúbb vizsgálat alá vetik.Ha egy külföldi nem igazolja beutazásának célját, előfordulhat, hogy megtagadják neki a belépést– mondta. Megjegyezte, hogy most is naponta több orosz állampolgár belépését utasítják el Ukrajnába.
Az orosz állampolgárokat a kiújult orosz-ukrán konfliktus (melyet az ukránok egyértelmű orosz agressziónak, az oroszok ukrán provokációnak neveznek) kezdete óta szigorúbban vizsgálják, és ez a hadiállapot ideje alatt még tovább fokozódhat.
A hadiállapot – amely Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája – az ország tíz megyéjére terjed ki, köztük a Krímmel szomszédos Herszonra is. Szerdán lépett életbe, és az elfogadott törvény szerint december 26-ig tart.
Forrás: www.origo.hu
Reklám
Brüsszel lángokban – A belga fővárost is elérte a “sárga mellényes” tüntetéshullám
A Franciaországot lövészárokká alakító tüntetéssorozat elérte a haladó Nyugat fellegvárát. A sárga mellényes tüntetők Brüsszelben is demonstrálni kezdtek a magas adók miatt, illetve amiatt, hogy a belga városban szinte már megfizethetetlenek a mindennapok. Már egy tucat tüntetőt őrizetbe vettek a hatóságok, akiknek vízágyút és könnygázt is be kellett vetni az ellen a több száz ember ellen, akik kormányépületeket próbáltak meg “ostrom” alá venni. A demonstrálók épületeket, autókat is felgyújtottak.
Tüntetők építettek barikádokat és dobáltak köveket pénteken Brüsszelben. A belga fővárosban azért robbant ki a Franciaországot felforgató, úgynevezett “sárga mellényes” demonstráció, mert a Nyugat fővárosában véleményük szerint túl magasak az adók és a mindennapi élet költségei is a csillagos eget súrolják. A tüntetők a kormány lemondását követelik, de többen hangot adnak a globalizáció és a globalista elit elleni véleményüknek is.
A brüsszeli rendőrség szóvivője a US Newsnak 300 tüntetőről beszélt, akik szerinte olyan tárgyakkal vonultak utcára, amelyek veszélyesek is lehetnek a testi épségre. Ilse Van De Keere kifejtette, néhányan borotvákat, paprika sprayt is vittek magukkal.
Charles Michel miniszterelnök hajlandó beszélgetni a csoport vezetőivel, de nincsenek arról információk, hogy volt, illetve van-e valóban erre vonatkozó szándék.
Ismeretes, Franciaországban néhány hete kezdődtek a demonstrációk. Az utolsó csepp a pohárban a benzin árának megemelése volt, emiatt pedig kezdetben olajfinomítók, benzinkutak, kereszteződések, autópályák közelében szerveztek tiltakozást az egyébként is durván megadóztatott vidéki emberek, akiknek nem az a gondjuk, hogy nincs nyomtatott internet, hanem az, hogy nem érzik képviselve magukat a belvárosi elit által hatalomba helyezett miniszterelnökön keresztül, aki még komoly adókkal is sanyargatja őket. A dolog akkor vált igazán komollyá, amikor a “sárga mellényes” demonstrálók elhatározták, hogy elfoglalják Párizst. Az események felett a hatóságok gyorsan elvesztették az irányítást, a tüntetők utcaköveket szedtek fel, barikádokat építettek és összecsaptak a hatóságokkal, akik ijedtükben vízágyúval, könnygázzal és gumibottal kezdték oszlatni a néhány ezresre duzzadt tömeget.
Forrás: Reuters, US News; Vezető kép: Reuters
Forrás: pestisracok.hu
Reklám
A Galileo miatt távozik a brit kormány egy újabb tagja
Ő már a hatodik, aki feláll, amióta kiderült, mi szerepel a Brexit megállapodásban.
Sam Gyimah tudományért és felsőoktatásért felelős államtitkár – aki a 2016-os népszavazás előtt az ország uniós tagságának megtartásáért kampányolt – a The Daily Telegraph című lapban szombaton megjelent közleményében azt írta: az EU-val megkötött kilépési megállapodás azt jelenti, hogy Nagy-Britannia nem alakítója, hanem csak végrehajtója lesz az új nemzetközi szabályoknak, és Maynek nem szabad kizárnia egy újabb brit népszavazás lehetőségét, mert szerinte a társadalom nem fogja elviselni ezt a presztízsveszteséget.
“Egyre inkább egyértelművé vált számomra, hogy a megállapodástervezet nem a brit érdekeket szolgálja, és ha megszavazzuk, akkor a vesztünkbe rohanunk vele. El fogjuk veszíteni az irányítást nemzetünk sorsa felett” – írta Gyimah közleményében. Mindazonáltal dicsérte a kormányfőt “határozottságáért és elszántságáért”.
A tudományért is felelős államtitkár lemondásának közvetlen előzménye, hogy Theresa May elismerte: Nagy-Britannia a kilépés után nem fogja tudni használni az EU Galileo űrprogramját védelmi vagy a hazai infrastruktúrát támogató célokra, mert London nem tudott megállapodni az unióval arról, hogy használhassa a program titkosított jelzőrendszerét. Pedig Nagy-Britannia 1,3 milliárd eurót fektetett a program kifejlesztésébe.
“A Galileo csak ízelítő abból, hogy mi vár az országra a kilépés után” – jelentette ki Gyimah.
Forrás: infostart.hu
Reklám
Igent mondott az ENSZ migrációs csomagjára a berlini törvényhozás
A berlini törvényhozás 372 szavazattal 153 ellenében és 141 képviselő tartózkodása mellett, támogatásáról biztosította az ENSZ migrációs csomagját valamint a kormány ezzel kapcsolatos kiegészítő álláspontját.
A vitát a külügyminiszter nyitotta meg. Heiko Maas több mondatát is megismételte, hogy a még kétkedő képviselők tudomására hozza, az ENSZ migrációs csomagja, anélkül, hogy az aláírók számára kötelező érvényű előírásokat tartalmazna,
törvényes mederbe akarja terelni a világban elindult vándorlások folyamatát, és ez Németország érdekét szolgálja.
A parlamenti szavazást éles vita előzte meg, holott a berlini koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt után a Kereszténydemokrata Unió, a CDU és a Keresztényszociális Unió, a CSU vezetősége is támogatásáról biztosította a csomagot, mégis a legtöbb kivetni valót a Kereszténydemokrata Unió pártelnökségére pályázó Jens Spahn egészségügyi miniszter találta a javaslatban. Időközben azonban pártja vezetőségének sikerült őt is annyira meggyőzni, hogy nem kívánt fellépni a tervezet ellen, amelyhez a kormány 8 oldalas dokumentumot csatolt. Ebben a terv támogatása mellett a leszögezi, hogy változatlanul fenntartja magának a döntés jogát a bevándorláspolitikával kapcsolatban.
Az Európai Unióban annak idején igencsak szorgalmazott kvótákra utalva a dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy Németország a migráció terén a többi országnál jóval nagyobb felelősséget és terhet vállalt magára, ezért elvárja partnereitől a menekültek méltányos elosztását is.
A berlini parlament által jóváhagyott nyilatkozat nem titkolja azonban azt sem, hogy a menekültek érdekében kifejtett társadalmi erőfeszítések és a polgári kezdeményezések ellenére is
Németország elérkezett integrációs képességének a határára.
Az ENSZ migrációs csomagjával szemben azonban nemcsak a bevándorlást sommásan elutasító Alternatíva Németországnak elnevezésű jobboldali párt tört lándzsát, hanem például a bonni egyetemen nemzetközi jogot előadó és szaktekintélynek számító Matthias Herdegen professzor is, aki rámutatott arra, hogy pusztán politikai nyilatkozatról van szó, amely felsorakoztatja a migráció kezelésének lehetőségeit és nem kötelezi a csatlakozó országokat lépések megtételére, azonban ezt nemzetközi szervezetek és csoportok érvként használhatják fel bevándorlással kapcsolatos követeléseik jogi alátámasztására.
A német nemzeti bank elnökségének egykori tagja, Thilo Sarazin, aki az iszlám európai térnyeréséről “Ellenséges hatalomátvétel” címmel írt könyvével nemrég ismét magára haragította a politikailag korrekten nyilatkozók táborát, az óriás Gullivert kötelekkel földre kényszerítő törpék akciójának nevezte az ENSZ tervét, amely végül is megbénítja a megállapodást aláíró országokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Alexander Becher
Forrás: infostart.hu
Reklám
Reklám
