Az információs társadalom világnapját 2006-tól az ENSZ döntése alapján tartják (korábban 1968 óta a Távközlés Világnapja volt) annak emlékére, hogy 1865. május 17-én írták alá Párizsban húsz ország képviselői a Nemzetközi Távíró Egyesületet (International Telegraph Union – ITU) megalapító okmányt.
A szervezet fő célja a távközlés fejlődésének elősegítése, a (távíró)hálózatok együttműködési képességének biztosítása volt. 1932 óta az ITU rövidítés a Nemzetközi Távközlési Uniót (International Telecommunication Union), mai nevén Nemzetközi Távközlési Egyesületet jelöli. Az egyesület 1947 óta az ENSZ szakosított szervezete, s közel 200 tagországa között van Magyarország is.
A szó jelentése megváltozott az idők folyamán, napjainkban a számítástechnika eszközeit, a számítógépes hálózatot, az internetet és annak egységes megjelenítési módját, a mindenki számára gyorsan elérhető információt jelenti.
Az információs társadalom világnapján fontos nemcsak az előnyökről beszélni, hanem arról is, milyen hatások érhetnek bennünket a túlzott digitális jelenlét miatt. Az internet és a közösségi média hasznos eszközök, de helytelen vagy mértéktelen használat mellett komoly lelki és mentális terhelést is okozhatnak.
Az egyik legnagyobb veszély a FOMO (Fear of Missing Out) jelenség. Ez a kimaradástól való félelem, amikor állandóan azt érezzük, hogy mások jobb élményeket élnek meg, mint mi. Ennek hatására folyamatosan online maradunk, és nehezen kapcsolunk ki. Ez szorongást, feszültséget és elégedetlenséget okozhat.
Ezzel szemben ritkábban, de egyre tudatosabban jelenik meg a JOMO (Joy of Missing Out), vagyis a kimaradás öröme. Ez azt jelenti, hogy tudatosan választjuk a pihenést, a lelassulást és azt, hogy nem kell mindenről tudnunk. Ez segíthet visszaállítani a lelki egyensúlyt.
A végtelen scrolling, vagyis az okostelefonokon történő folyamatos görgetés könnyen függőséget alakíthat ki. Az agyunk folyamatos új ingereket kap, ezért nehezebben tudunk koncentrálni, romolhat a figyelmünk, és időérzékünk is torzulhat. Sokszor úgy telik el hosszú idő, hogy közben nem is érezzük produktívnak vagy tartalmasnak.
A clipping, vagyis a rövid, kiragadott videók fogyasztása szintén hatással van ránk. Bár gyors és szórakoztató, gyakran elveszíti az eredeti tartalom lényegét. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy felszínesebben gondolkodjunk, és nehezebben mélyedjünk el egy-egy témában.
Mindezek hosszabb távon hatással lehetnek a figyelmünkre, az alvásminőségünkre, a hangulatunkra és a társas kapcsolatainkra is. A túlzott online jelenlét elszigeteltséghez is vezethet, még akkor is, ha látszólag folyamatosan kapcsolatban vagyunk másokkal.
Mit tehetünk? Mire érdemes figyelni?
A legfontosabb a tudatosság. Nem az internet elutasítása a cél, hanem a mértékletesség.
Érdemes:
- tudatosan időkorlátot szabni a közösségi média használatának
- rendszeresen „offline időt” beiktatni
- valódi, személyes kapcsolatokra is hangsúlyt fektetni
- figyelni arra, hogy mit fogyasztunk, és mi hat ránk negatívan
- nem összehasonlítani magunkat mások online „kiemelt pillanataival”
A fókusz legyen a valós élményeken, a jelen pillanaton és a saját ritmusunkon. Az internet egy eszköz – akkor szolgál minket jól, ha mi irányítjuk, és nem fordítva.
Az információs társadalom tehát akkor válik igazán értékessé, ha megtanulunk benne tudatosan, kiegyensúlyozottan és felelősen jelen lenni.
