A betegjogokról, a devizahitelekről, az emberi méltóságról és a migrációról is beszéltek a képviselők kedden az Országgyűlésben.
Demeter Márta (LMP) szerint a fideszes egyéni országgyűlési képviselők a helyi ügyeket nem jelenítik meg a parlamentben, nem a helyi érdekeket képviselik, hanem a Fidesz érdekeit jelenítik meg helyben.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha a Fidesz képviselői nem foglalkoznának helyi ügyekkel, akkor nem fordult volna elő, hogy több mint 90 helyen fideszes képviselő nyert a választáson. Elmondta, a baloldal gyakran összekeveri a saját kilátástalan helyzetét az ország állapotával.
Véleménye szerint a költségvetés jó fokmérője az ország állapotának és a helyi viszonyoknak is, a jövő évi büdzsében pedig minden meghatározó területre, honvédelemre, egészségügyre, oktatásra több pénz jut. Dömötör Csaba közölte, az ország minden részében hátrányos helyzetbe kerülnének a családok, ha az LMP megvalósítaná a politikáját, mert az a kétkulcsos adó bevezetését jelentené, célkeresztjében pedig ott áll az otthonteremtési támogatás.
TÁLLAI ANDRÁS: 2010 ÓTA A MAGYAR KORMÁNY STABILIZÁLTA AZ ORSZÁG GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉT
Mesterházy Attila (MSZP) úgy értékelt, hogy a 2019-es költségvetés torz, perverz társadalompolitikát tükröz, a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények még rosszabb helyzetbe kerülnek, növekedni fog a jövedelmi olló.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2010 óta a magyar kormány stabilizálta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, felelős gazdálkodást folytatott, az államháztartási hiány és az államadósság mértéke folyamatosan csökken.
Az ország óriási teljesítménye van mögötte, amely megalapozza a 2019-es költségvetést, amelynek négy fontos célja van: meg kell őrizni Magyarország biztonságát, fenn kell tartani a tartós gazdasági növekedést, folytatni kell a családok támogatását és el kell érni a teljes foglalkoztatást – ismertette.
Kitért arra, hogy 2010-hez képest oktatásra 606, egészségügyre 505, közbiztonságra 415, az önkormányzatokra 453 milliárd forinttal jut több. Évek óta nőnek a reálbérek is, a kormánynak nincs szégyenkeznivalója – mondta.
FIDESZ: MAGYARORSZÁGNAK KI KELL LÉPNIE AZ ENSZ MIGRÁCIÓS CSOMAGJÁNAK ELFOGADÁSÁBÓL
Bóna Zoltán, a Fidesz képviselője egyetértését fejezte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álláspontjával, miszerint Magyarországnak ki kell lépnie az ENSZ migrációs csomagja elfogadásának folyamatából, mert az ellentétes Magyarország és Európa érdekeivel, és olyan kötelezettségeket ír elő, amelyeket a migránsok joggal értelmezhetnek meghívásként.
A javaslat alapvető emberi jogként akarja elismerni a migrációt, legalizálni akarja az illegális bevándorlást és több pénzt fordítana a migrációs folyamatok finanszírozására – mondta. Mi magyar Magyarországot szeretnénk gyermekeinknek és unokáinknak is – jelentette ki.
Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit védelmi minisztérium és a NATO becslése szerint a szubszaharai régióból 20-25 millió ember készül elhagyni a hazáját, az ENSZ legkonzervatívabb előrejelzése pedig 30 millió afrikai és közel-keleti migránssal számol.
Az ENSZ migrációs csomagját kiegyensúlyozatlan és veszélyes dokumentumnak nevezte, amely a migrációt hasznos és megállíthatatlan folyamatnak tartja. Kijelentette: a migrációt nem megszervezni és a irányítani kell, hanem megállítani, és abban kell segíteni, hogy ezek az emberek szülőhazájukban vagy az ahhoz legközelebbi biztonságos ponton tudjanak emberhez méltó életet élni.
KDNP: A RENDEZETT VILÁG ÉS AZ EMBERI MÉLTÓSÁG NEM ELLENTÉTES EGYMÁSSAL
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormány eddigi törvényalkotási tevékenységét értékelve amellett érvelt, hogy a rendezett világ megteremtése és az emberi méltóság nem ellentétes egymással.
Példaként hozta a közterület rendjének védelmét, ami szerinte szolgálja a hajléktalanok és a közlekedők emberi méltóságát is. Hozzátette: a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságát védeni kell, de eközben mindenkinek joga van saját otthonának biztonságát és magánéletét védeni. Fontos az önvédelem erősítése és a keresztény kultúra védelme a Magyarországot és Európát érő tömeges bevándorlás miatt, de az igaz üldözöttek segítése is az – mondta.
Rétvári Bence az elhangzottakra úgy reagált: az elmúlt években a kormányzat olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek több évtizede okoznak problémát.
Szerinte „tabudöntő” volt, amikor a magyar kormány 2015-ben az európai emberek védelmét helyezte az első sorba. Az ellenzék tűzzel vassal tiltakozik a kormány intézkedései ellen, majd később már úgy emlékeznek, hogy ők is támogatták ezeket – jegyezte meg.
RÉTVÁRI BENCE: A BALOLDALI KORMÁNY NEM A BETEGJOGOKAT ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYHÖZ VALÓ HOZZÁFÉRÉST SEGÍTETTE
László Imre, a DK képviselője azt mondta, hogy a Magyarország nem áll jól a betegjogok érvényesülése szempontjából.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi baloldali kormány intézkedései – négy kórház bezárása, a vizitdíj és a kórházi napidíj melletti kiállás, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása és 16 ezer aktív kórházi ágy leépítése – nem a betegjogokat és az egészségügyhöz való hozzáférést segítették.
Hozzátette: a kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a betegek jogai integrált jogvédelmi rendszerben valósuljanak meg. A betegjogi képviselők mindenhol elérhetők, emellett plakátkampányt is indítottak, hogy minden beteg a saját jogaival tisztában legyen – fejtette ki az államtitkár.
Szerinte a rendszer iránti bizalmat jelzi, hogy emelkedik a betegjogi képviselőkhöz érkezett bejelentések száma. Hangsúlyozta: az utolsó baloldali kormányhoz képest 647 milliárd forinttal több jut jövőre az egészségügyre. „647 milliárd okunk” van azt mondani, hogy miért érvényesülnek most jobban a betegjogok, mint az önök idején – fogalmazott.
NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
Továbbá az Országgyűlés a határozathozatalok elején több nemzetközi egyezményt is jóváhagyott. A képviselők hozzájárultak a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséhez, a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás módosításaihoz, valamint a horvát uniós csatlakozás miatt szükséges EU-Fülöp-szigetek közötti keretmegállapodáshoz.
Ugyanígy ratifikálták az EU-Ausztrália közötti keretmegállapodást, a magyar-koszovói kiadatási, továbbá az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményt, valamint a magyar-azeri közúti személyszállítási és árufuvarozási megállapodást.
ELFOGADTÁK A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST MEGALAPOZÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT
A parlament elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít.
A 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyott törvény pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait. Az ülésről készült összefoglalót a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, kezelésével és megismerésével kapcsolatban a köziratok, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.
Augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény.
Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja.
A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.
Az elfogadott javaslat az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) utalja többek között a szakképzést, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását pedig az ITM költségvetési fejezetébe helyezi át.
VÁLTOZTATTAK A MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL MŰKÖDÉSÉN
A parlament néhány ponton változtatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működéséről szóló törvényt.
A képviselők 157 igen szavazattal, 26 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.
A döntés indoklása értelmében a hivatalnak – a jegybanktörvény és a fogyasztóvédelmi szabályozás mintájára – lehetősége nyílik a közérdekű igényérvényesítésre a fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítások emellett rendelkeznek arról, hogy a hivatal elnökének kisebb jelentőségű munkáltatói intézkedéseire, például a szabadság kiadására az általános elnökhelyettes legyen jogosult.
MÓDOSULT A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY
Dunai Mónika (Fidesz) elmondta: a javaslat célja, hogy az egyetemen korszerű oktatás valósulhasson meg, ezért kívánják hatékonyabbá tenni működését. Emlékeztetett: az egyetem célja állampolgárbarát közszolgálati modell megteremtése.
Brenner Koloman (Jobbik) aggályosnak ítélte, hogy a korábban négy miniszter által irányított intézményt a jövőben egy kézben, a kancelláriaminiszter igazgatja, emellett tarthatatlannak nevezte, hogy csak az államtudomány mesterszakon végzettek lehetnek a közigazgatás részei.
Dunai Mónika előterjesztőként azt felelte: az egyetem kulcsfontosságú, hiszen olyan szakembereket kell képeznie, akik a közigazgatásban magas szakmai tudással rendelkeznek. Hozzátette: az egyes miniszterek saját tárcájuk terhére, külön megállapodás keretében támogathatják az egyetemen azt a szakképzést, ami a saját tárcájukat érinti.
MÓDOSÍTOTTÁK A BETHLEN GÁBOR ALAPRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT IS
Bóna Zoltán (Fidesz) elmondta: a jogszabályhoz egy olyan módosítás is készült, amely a magyar-magyar kapcsolatok erősítését szolgáló Határtalanul! program fedezetét a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítja.
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) előterjesztőként az alap múltjára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy az alap több mint 240 ezer határon túli magyar számára biztosít oktatási támogatást. Rámutatott: a nemzetiségi és egyházi források is az alaphoz kerülnek.
Molnár Zsolt (MSZP) azt kifogásolta, hogy a pályázatokat a Fidesz által kinevezettek bírálják el. Szerinte a határon túli szervezeteknek kellene dönteniük erről, így ugyanis fenntartják a nemzet megosztottságát – fogalmazott.
A vita lezárása után előterjesztőként felszólaló Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról beszélt: az ellenzék részéről tapasztalt „némi konstruktív hozzáállást”, de valótlan állításokat is.
A szocialista pártnak címezve kijelentette, „önök voltak azok, akik magyart a magyarral szembefordítottak”, példaként a kettős állampolgárságról rendezett népszavazást és a Magyar Állandó Értekezlet megszüntetését hozva fel.
Mint mondta, a 2010 óta eltelt nyolc esztendő sikeres nemzetpolitikája volt az, amelynek talán sikerült a korábban történteket feledtetnie.
VÁLTOZTATÁSOK TÖRTÉNTEK A SPORT- ÉS EGYESÜLÉSI JOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN IS
A törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsolva Dunai Mónika (Fidesz) azt emelte ki: a törvénymódosítás célja, közvetítéshez fűződő, legnagyobb vagyoni értékkel bíró jogok sportszövetségektől egyesületekhez helyezése, amivel monopóliumokat számolnak fel.
Emellett, tette hozzá, olyan választott bíráskodási rendszer vezethetnek be az előterjesztés megszavazása után, ahol garantált, hogy a területet alaposan ismerő szakembere döntenek a vitás kérdésekben.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár hangsúlyozta: a közvetítési jogok átadásával az egyesületek függetlenségét és hatékony gazdálkodását kívánják támogatni, a választott bíráskodásban pedig kifejezetten sportügyekre specializálódott fórumok kezébe kerülnek döntések.
Az államtitkár megemlítette: a kormány már dolgozik a sporttörvény további módosításának előkészítésén, reagálva ezzel a területen megjelent újdonságokra és a gyakorlati tapasztalatokra.
Az egyetlen hozzászóló, a fideszes Bánki Erik – megjegyezve, hogy az előterjesztéshez nem érkezett érdemi módosító indítvány – a javaslat támogatására kérte képviselőtársait.
FIDESZ: A JAVASLAT EGYSÉGES SZEMLÉLETBEN KEZELI A FŐVÁROSI FEJLESZTÉSEKET
Vécsey László (Fidesz) azt mondta, a törvényjavaslat az agglomerációval egységes szemléletben igyekszik kezelni a fővárosi fejlesztéseket. A jogszabály bevezeti a kiemelt budapesti fejlesztés fogalmát – hívta fel a figyelmet a vezérszónok.
A Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program esetében az indítvány kizárólag törvényi szinten rendezhető jogszabályokat is meghatároz, ennek keretében valósul meg a Budapesti Atlétikai Stadion, az Extrém Szabadidőpark, a dunai evezősközpont és a mintegy 8500 diák szállásául szolgáló Budapest Diákváros – tette hozzá.
Az indítvány másik felére áttérve azt mondta, hogy a magyar filmipar 2004 óta megfigyelhető folyamatos erősödése nemcsak a GDP növekedéséhez járult hozzá, de számos munkahelyet is teremtett, most pedig a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a filmes támogatás mértékét 25-ről 30 százalékra emeljék.
KDNP: LÉTREHOZZÁK A KIEMELT SPORTESEMÉNY FOGALMÁT
Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a jövőben kiemelt budapesti fejlesztéseknek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott kormányzati építkezések, amelyeket a kabinet kiemeltté nyilvánított és központi költségvetési szervek vagy száz százalékban állami tulajdonban álló társaságok valósítanak meg.
Az állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése – közölte.
Hozzátette: az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a filmszakmai támogatást Magyarországon 25-ről 30 százalékra emeljék.
