Nem túlzás azt állítani, hogy a következő időszakban a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok újjászületésére lehet számítani – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének függetlenség napi fogadásán, amelyen David B. Cornstein új amerikai nagykövettel együtt mondott beszédet.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy – az amerikai néphez hasonlóan – a magyarok is igazi szabadságharcosok, és nagyra értékelik a szabadságot és a függetlenséget, amelyekért a történelem során sokszor meg kellett küzdeniük.
Az Egyesült Államokban és Magyarországban közös például az, ahogyan a nemzetközi sajtó kezeli az amerikai és a magyar kormányt
– tette hozzá a miniszter. Ezekre a közös jellemzőkre hivatkozva megerősítette, hogy Magyarország nem fog beállni azoknak az európaiaknak a kórusába, akik “most már lassan hobbiszerűen” bírálják az Egyesült Államokat. Magyarország továbbra is “kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni” az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez – mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 242. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson a budapesti amerikai nagyköveti rezidencián FORRÁS: MTI/KOVÁCS TAMÁS
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar exportnak az Egyesült Államok az Európán kívüli legfontosabb piaca. Magyarországon az amerikai vállalatok alkotják ma már a második legjelentősebb beruházói közösséget, 1700 amerikai cég százezer magyarnak ad munkát. A külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország katonai téren is nem pusztán a szavak szintjén támogatja Washingtont, hiszen magyar katonák szolgálnak az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban, Afganisztánban és a Nyugat-Balkánon is. A magyar külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy
tökéletesen megérti Donald Trump elnök álláspontját a határvédelem kérdésében, és egyetért azzal az elvvel, hogy csakis egy adott ország döntheti el, kit enged belépni a területére, és kit nem.
David B. Cornstein, az új amerikai nagykövet a fogadás alkalmából a nagyköveti rezidencia kertjében összegyűlt több száz embert köszöntve kiemelte: július 4-e fontos ünnep minden amerikainak, vagyoni helyzettől és bőrszíntől függetlenül, az elsőéves és a negyedik generációs bevándorlónak egyaránt. Ezen a napon az Egyesült Államokban a szabadságot, a jogállamot, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot és a szólásszabadságot ünneplik. David B. Cornstein hangsúlyozta, hogy ezek nem pusztán szavak, a fontosságukat az Egyesült Államok tettei is bizonyítják.
David B. Cornstein amerikai nagykövet fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert az amerikai nemzeti ünnep, a függetlenség napja 242. évfordulója alkalmából rendezett fogadáson a budapesti amerikai nagyköveti rezidenciánFORRÁS: MTI/KOVÁCS TAMÁS
A nagykövet, aki június 25-én adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek, kiemelte:
Magyarországgal az eddigi legjobb kétoldalú kapcsolatok kialakításán fog együtt dolgozni.
Az amerikai diplomata figyelemreméltónak nevezte, hogy az új nagyköveti stáb ugyan még csak tíz napja van Magyarországon, de az Egyesült Államok csaknem ezer barátját tudták meghívni a függetlenség napi fogadásra. David B. Cornstein megköszönte és méltatta David Kostelancik munkáját, aki ideiglenes ügyvivőként irányította a budapesti nagykövetség munkáját 2017 januárja óta.
Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Washington, 2018. július 10., kedd (MTI) – Brett Kavanaugh bírót jelöli Donald Trump amerikai elnök az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának.
Az elnök döntését hétfőn este jelentette be a Fehér Házban. Beszédét és a főbírójelölt bemutatását valamennyi amerikai televízió élőben közvetítette.
Az 53 éves konzervatív Brett Kavanaugh 2006 óta a főváros, Washington fellebbviteli bíróságának tagja, és sajtójelentések szerint őt támogatta a Fehér Ház jogi főtanácsadója, Don McGahn is, aki a jelölési folyamatot irányította. A legfelsőbb bíróságba ezért kellett új tagot jelölni, mert Anthony Kennedy főbíró pár héttel ezelőtt bejelentette visszavonulását. Donald Trump “briliáns jogászként” mutatta be jelöltjét, és hangsúlyozta, hogy kifogástalan szakmai előélettel, illetve páratlan felkészültséggel rendelkezik, valamint “bizonyítottan elkötelezett” a törvény előtti egyenlőség elve mellett.
Rövid beszédében Kavanaugh szakmai munkáját illetően azt ígérte: a törvény betű szerinti betartásán munkálkodik majd. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Washingtonban családjával együtt egy katolikus közösség aktív tagja.
Brett Kavanaugh a Yale Egyetemen végzett. Fiatal jogászként annak a Kenneth Starr bírónak volt a munkatársa, aki a kilencvenes években a Bill Clinton akkori elnök elleni vizsgálatot irányította. Később a George W. Bush vezette Fehér Házban volt jogi tanácsadó. Jelöltségét a szenátusnak kell jóváhagynia. Hosszadalmas vitára számíthat, hiszen a demokrata párti szenátorok már közölték: nem támogatják Trump jelöltjét, részben mert szerintük a jelöléssel meg kellett volna várni az őszi félidős választásokat, részben pedig mert úgy vélik, Kavanaugh megszavazásával a legfelsőbb bíróság konzervatív irányba tolódik el. Elemzők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Kavanaugh a fellebbviteli bírói kinevezésekor már sikeresen szerepelt a nagyon kemény szenátusi meghallgatáson. A legfelsőbb bírói kinevezés egy életre szól, és az amerikai politikai és közéletben rendkívül fontos döntés. A szövetségi legfelsőbb bíróság ugyanis az amerikai életet meghatározó, kötelező erejű döntéseket hoz.
A jelölés utáni első reakciók republikánus politikusoktól érkeztek. Paul Ryan házelnök “tökéletes választásnak” nevezte Kavanaugh jelölését, Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője pedig “pompás választásról” beszélt első nyilatkozatában. Dicsérte és “briliáns jogásznak” minősítette a jelöltet George W. Bush is. John McCain arizonai szenátor, aki eddig Donald Trump valamennyi döntését bírálta, közleményben tudatta, hogy támogatja Brett Kavanaugh jelöltségét. McCain a jelölt “kifogástalan” szakmai előéletét méltatta, és leszögezte, hogy Kavanaugh “igazságos és független” bíróként szerzett szakmai elismertséget.
Alig érkezett meg Donald Trump amerikai elnök Londonba, máris kritizálta vendéglátóját, Theresa May brit miniszterelnököt. Közben több ezren készülnek a vizit elleni tüntetésekre, melynek során a levegőbe engednek egy Trumpot ábrázoló hatalmas léggömböt.
Theresa May vörös szőnyeggel, vörös ruhában és vörös uniformisban felvonuló katonai zenekarral fogadta a szmokingot húzott Donald Trumpot. Az Oxford grófságban található Blenheim-palotában – Winston Churchill szülőházában – tartott ünnepélyes fogadás csak egy időre feledtette a két szoros szövetséges közötti felemás viszonyt.
Trump munkavizitre és nem hivatalos állami látogatásra érkezett Nagy-Britanniába,
ahol hónapokon át heves vita folyt arról, hogy meghívják-e, annyira felháborították a közvélemény nagy részét a bevándorlókról, nőkről és az európai politikáról elhangzott megjegyzései.
Az elnök nem hazudtolta meg önmagát: pár órával érkezése után már bírálta Theresa Mayt, amiért szerinte túl „puha” brexitben gondolkozik és hogy hiába mondta neki, csinálja másként, nem hallgatott rá. Ha a britek túl közel maradnak Európához, akkor az „megöli” esélyeiket arra, hogy kereskedelmi megállapodást kössenek az Egyesült Államokkal – mondta a Sun brit bulvárlapnak adott interjújában.
Vendéglátója bírálata nemcsak a diplomáciai protokoll megsértése volt, hanem közvetlen beavatkozás a brit belpolitikába,
amikor heves vita folyik arról, hogy milyen viszonya is legyen a jövőben Nagy-Britanniának az EU-val. Úgy tűnik, az amerikai elnök akarja megmondani, milyen feltételek mellett váljon ki Nagy-Britannia a számára legnagyobb kereskedelmi partnernek számító politikai blokkból.
Trump ugyanakkor elődje nyomdokaiban jár: Barack Obama a Brexit-népszavazás előtt szintén figyelmeztette a briteket: ha kilépnek, a sor végére kerülnek az Amerikával folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.
Theresa Mayre most az a megalázó feladat hárul, hogy a Trumppal folytatott első tárgyalási napon arról győzködheti tengerentúli vendégét, hogy igenis jó elképzelése van a brexit után az EU-val folytatott kereskedelemről. A britek kilépése lehetőség arra, hogy „az Atlanti-óceán mindkét partján leromboljuk az üzleti világot fékező bürokratikus korlátokat.”
Londonban, a látogatás hivatalos első napján, pénteken
több ezer tüntető készül arra, hogy véleményt mondjon Trumpról.
A tiltakozás fő attrakciója az a hatalmas léggömb lesz, amely Trumpot akaratos csecsemőként ábrázolja, és amelyet a brit parlament közelében bocsájtanak majd fel.
A tüntetés valójában már csütörtökön megindult a londoni amerikai nagykövetségnél és az ország több részén. Az Amnesty International jogvédő szervezet az egyik londoni hídra például egy olyan transzparenst függesztett ki, ami „emberi jogi lidércnyomásnak” nevezi Trumpot.
Hat hónapig tartó kihallgatásukat követően vádat emelt egy mianmari bíróság a Reuters két tudósítója, a 32 éves Va Lon és a 28 éves Kjav Szo Oo ellen államtitkokat tartalmazó iratok megszerzése miatt.
Mindkét újságíró ártatlannak vallja magát az ügyben. Július 16-án és 17-én kell megjelenniük a bíróság előtt.
“Az a dolgunk, hogy felfedjük az igazságot” – jelentette ki Va Lon riportereknek a törvényszék épülete előtt.
A két tudósító ellen egy olyan törvény alapján emeltek vádat, amely még a brit gyarmati időkből származik. Büntetésük akár 14 évi börtön is lehet. Az újságírók a többségében buddhista Mianmar Arakán szövetségi államában a muszlim rohingja kisebbség ellen elkövetett katonai tisztogatásról írtak, rendőröktől kapták a titkos dokumentumokat. Decemberi ranguni letartóztatásukkor éppen egy gyilkosságról szóló anyagon dolgoztak.
Az újságírók ügyvédjei egy héttel ezelőtt azt kérték a vizsgálóbírótól, hogy vádemelés nélkül zárja le a nyomozást, mert az ügyészség tanúinak vallomása nem támasztja alá az újságírók elleni vádakat. Ugyanezen a meghallgatáson Kjav Min Aung ügyész azzal érvelt, hogy letartóztatásukkor a biztonsági erők mozgását részletező dokumentumokat találtak a tudósítóknál, és több, a bizalmastól a szigorúan titkosig terjedő dokumentumot fedeztek fel a mobiltelefonjaikon.
Moe Jan Naing rendőrfőnök áprilisban azt vallotta: egy magas rangú rendőrtiszt megparancsolta beosztottjainak, hogy bizalmas információk átadásával csalják tőrbe Va Lont.
A tudósítók szabadon engedését az ENSZ, nyugati országok, írók, jogvédők és a sajtó munkatársaik is követelték.
Csaknem 700 ezer rohingja menekült el Arakánból a szomszédos Bangladesbe tavaly augusztus vége, azaz a katonai műveletek kezdete óta.
A világ legliberálisabb, legtoleránsabb régiójában, Amerika innovációs bölcsőjében a Szilícium-völgyeben gyakorlatilag titkolniuk kell a keresztény hitüket azoknak, akik jót akarnak maguknak és a cégüknek. A téma azért lett hirtelen “forró” az Egyesült Államokban, mert nemrégiben debütált a Szilícium-völgy nevű sitcom legújabb része, amely arra világított rá, hogy a tech iparágban milyen nehéz kereszténynek lenni. A történet alapja nem kitaláció. Kutatások szerint a völgyben lakók öt százaléka jár templomba, vagyis ez a régió az ország legkevésbé keresztény területei közé tartozik. A Szilícium-völgy tele van hittel, hisznek a technológiában, a jövőben és az innováció társadalomformáló erejében, de Istenben nem. A témában az ECHO TV Terc műsorának vendégei: Megadja Gábor a Századvég kutatója és Kánai András futurológus.
A Szilícium-völgy nem csak egy semleges technológiai központ, hanem egy politikai, ideológiai mozgalom, melynek célja, átnevelő programot adni a világnak – mondta Megadja Gábor. A Századvég kutatója abban látja a veszélyt, hogy a fiatalabb generációk már ebben az ideológiában nő fel.
Megadja Gábor cáfolta, hogy Amerika egyik informatikai csúcstechnológiai központja nyitott és elfogadó lenne. A valóságban ennek az ellenkezője igaz, minden ellentétes véleményét elnémítanak. A kutató példaként hozta fel a Google-t, a Facebookot és a Youtube-ot. Ezen platformok esetében van a legnagyobb probléma a szólásszabadsággal – tette hozzá.
Megadja Gábor felhívta figyelmet a Szilícium-völgyben található nagy cégek monopolhelyzetére. Mint mondta, sok esetben nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint egyes nemzetállamok és ezzel a hatalommal visszaélnek. A kérdés az, hogyan lehet felelősségre vonni őket az adatlopások, a cenzúra, a politikai befolyásszerzés kapcsán – fűzte hozzá.
Továbbra is az ország és a magyar emberek biztonságának megőrzése a magyar kormány elsőszámú célja – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.
A tárcavezető az ENSZ globális migrációs csomagjáról folytatott tárgyalássorozatán felszólalásában kiemelte: az elmúlt években Magyarországnak szerzett tapasztalatot arról, hogy milyen az illegális migráció, amikor tömegek haladtak át az országon gazdagabb nyugat-európai államok felé. Az események bebizonyították, hogy a határvédelem nagyon fontos kötelessége egy országnak – mutatott rá.
Szijjártó Péter hangsúlyozta:
Magyarország nem ért egyet az ENSZ globális migrációs csomagjának végeleges szövegtervezetével, mert annak középpontjában a migránsok jogai állnak.
Holott nemcsak az ő jogaira kellene összpontosítani, hanem azoknak a jogaira is, akik a saját hazájukban szeretnének élni biztonságos és nyugodt körülmények között – fogalmazott.A külügyminiszter felidézte: korábban a csomag előzetes szövegtervezetei alapján Magyarország fontolóra vette, hogy elhagyja a tárgyalássorozatot, de mivel hisz a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló párbeszédben, a maradás mellett döntött. Ugyanakkor vannak pontok a végleges változatban, amellyel a kormány továbbra sem ért egyet – közölte.
Ilyen kifogásolt pontként említette, hogy a javaslat általános megközelítése szerint a migráció alapvető emberi jog és megkérdőjelezhetetlenül jó tendencia.
Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország szerint az illegális migrációt nem kell ösztönözni, és nemzeti hatáskörben kell hagyni annak eldöntését, hogy a munkaerőpiaci és demográfiai kihívásokra milyen megoldást talál egy ország, nem lehet senkire nyomást helyezni, hogy csak a migráció a megoldás.
A tárcavezető elmondta: a migráció ösztönzése helyett a kiváltó okok kezelésére kellene fókuszálni, és ott kell segíteni, ahol arra valóban szükség van.
Kiemelte: a magyar migrációs politika a józan észen alapul, és Magyarország fenntartja, hogy csak legális módon lehet belépni a területére. Magyarországot megőrizzük magyar országnak – közölte a külügyminiszter.
Előzőleg arról beszélt Szijjártó Péter, hogy mivel az ENSZ globális migrációs csomagja kötelező lesz a tagállamokra,
Magyarországnak ki kell lépnie az elfogadás folyamatából,
világossá téve, hogy semmilyen módon nem tartja önmagára nézve irányadónak a csomag egyetlen intézkedését, iránymutatását sem.
Több százan gyűltek össze csütörtök délután Kézdivásárhely főterén, hogy a terrorizmus miatt elítélt Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzése ellen tiltakozzanak. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két aktivistája mellett kiállók székely és magyar zászlókkal vonultak utcára, a tüntetők háromnyelvű (magyarul, románul és angolul is olvasható), Szabadságot a politikai foglyoknak! feliratot tartottak a magasba.
Fotó: Gecse Noémi
A demonstráción aláírásgyűjtést is tartottak: így tiltakoznak az ártatlan fiatalok elhurcolása, illetve a székelyföldi polgármesterek jogtalan megbüntetése ellen, hangúlyozva, hogy a közelmúltban tapasztalt magyarellenes megnyilvánulások elfogadhatatlanok.
HIRDETÉS
„Lelkiekben nagyon sokat jelent ez a tüntetés. A gyakorlati oldalát nézve még egyelőre nem tudom sem lemérni, sem megítélni, hogy ez milyen következményekkel jár.
Én csak azt remélem, hogy ezt az összefogást megpróbálják továbbvinni, és megpróbálnak kiállni minden szinten, ami a törvényeket, a jogalkotást, az igazságszolgáltatást illeti, hogy ilyen többé ne forduljon elő. Mert még mindig igazságot akarunk
– nyilatkozta lapunknak Beke Csilla, Beke István felesége.
„Bízunk benne, hogy Bukarestből is észreveszik, hogy ez a két elítélt nincs magára hagyva, hogy az egész közösség szolidáris velük.
• Fotó: Gecse Noémi
Mindannyian kiállunk Beke István és Szőcs Zoltán mellett, és bízunk benne, hogy eredményük lesz azoknak a demokratikus eszközöknek, amelyek még rendelkezésünkre állnak, és amelyeket kihasználhatunk
– fogalmazott lapunknak Grüman Róbert, az RMDSZ háromszéki ügyvezető elnöke.
A Legfelsőbb Bírói Tanácshoz fordulnak a Beke-ügyben, amint megkapták a jogerős ítélet indoklását, mondta el a kézdivásárhelyi tüntetésen lapunknak Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke. Kifejtette, a testület feladata eljárni olyan ügyekben, amikor a bírák vagy ügyészek visszaéltek a hatalmukkal, rosszindulatúan, vagy szakmaiatlanságból téves ítéletet hoznak.
Az indoklás ismerete hatékonyabb fellépést tesz lehetővé, ám mindenképpen azt várjuk el a testülettől, állapítsa meg, hogy ez egy politikai koncepciós per volt, rendelje el az ítélet megsemmisítését, és a perújrafelvételt, szolgáltasson igazságot, találja meg a felelősöket
– mondta a Néppárt ügyvezető elnöke. Ugyanakkor az Európai Szabad Szövetséget, amelynek a Néppárt is tagja, arra kérik, legyenek szolidárisak, segítsenek a nemzetközi fórumok előtt feltárni a Beke-ügyet, mint annak a kirívó példáját, miként lehet egy nemzeti közösséget megfélemlíteni. Toró T. Tibor rámutatott: nem vagyunk egyedül ebben a helyzetben, Európában jelenleg is koncepciós perek zajlanak, a katalán szabadságharc is ezzel szembesül.
• Fotó: Gecse Noémi
A kegyelmet csak akkor tudjuk elfogadni, ha ártatlanságunkat elismerik
– tolmácsolta Beke István üzenetét a tüntetésen felesége, Beke Csilla. „Nem kérünk bűnbocsánatot, mert nem követtünk el semmit, hisszük, hogy az igazságnak van létjogosultsága, akkor is, ha egyeseknek, jobban fáj, mint a hazugság. Kérem a pártokat, érdekvédelmi szervezeteket, akiknek szavuk van ebben az országban, hogy ne gazságot, hanem igazságot szolgáltassanak,
vigyék tovább a mai összefogást, álljanak ki, mert ha nem, Ráduly Róbert szavaival élve »mindannyiunkat elmeszelnek, mint Istit és Zolit«
– idézte férjét Beke Csilla.
Jogi és politikai téren is folytatni kell a küzdelmet az igazságért – szólalt fel a tüntetésen Tőkés László. Az EP-képviselő szerint
Klaus Johannis államfő soron kívüli kegyelembe kell részesítse a a két foglyot, nem azért mert rászorulnak, hanem mert a kiszabadításukra ez a legrövidebb út.
A politikai nyomásgyakorlásra is szükség van, nemzetközi színtéren is – mondta Tőkés László emlékeztetve, hogy az Európai Parlament minden tagját egyenként tájékoztatta az ügyről. Felkérte az RMDSZ-t az út folytatására, mert mint mondta a szövetségnek vannak eszközei, hogy az európai intézményeknél, Románia kormányánál eljárjon.
Amint arról már többször is beszámoltunk, Beke Istvánt, a HVIM kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi szervezetének vezetőjét öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a román legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
Donald Trump éles bírálatokat fogalmazott meg, név szerint megszólítva Angela Merkelt is. Félbeszakadt egy tanácskozás és rendkívüli ülést tartottak, egy ideig az a hír is elterjedt, hogy az amerikai elnök kiléptetné országát a NATO-ból. Végül ezt cáfolták, de a német kancellár kijelentette: a szövetségesek komoly hozzájárulás mellett kötelezték el magukat. Donald Trump odaszúrt Theresa May-nek is, majd kétnapos tárgyalásra Nagy-Britanniába utazott.
A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd – jelentette ki csütörtökön Donald Trump az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően. Korábban, a csütörtöki záró tárgyalási nap folyamán az amerikai elnök élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, valamint azokat a tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát.
A Reuters hírügynökség diplomáciai források alapján arról is beszámolt, hogy délelőtt egy Grúziáról és Ukrajnáról szóló tanácskozást kellett félbeszakítani Donald Trump kirohanása és éles bírálatai miatt. Egyes tagországok vezetői ezután szűkkörű válságtanácskozásra gyűltek össze.
Egy időre elterjedt, hogy az amerikai elnök a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzött, de a Reutersnek ezt utóbb két NATO-forrás is cáfolta. Végül Deborah Haynes, a The Times újságírója egy Twitter-üzenetben azt írta egy megbízhatónak nevezett forrásra hivatkozva, hogy Donald Trump úgy fogalmazott: ha a legerősebb gazdaságok januárig nem teljesítik a 2 százalékos befizetési arányt,
“a saját utunkat fogjuk járni”.
“Súlyos következményei” lesznek, amennyiben a szövetségesek nem emelik azonnali hatállyal katonai költségeiket, ebben az esetben az Egyesült Államok a maga útját fogja járni a védelempolitikában – számoltak be róla más helyszíni források, amelyek szerint Trump név szerint említette Németországot, Spanyolországot és más országokat is.
A csúcstalálkozó végén Emmanuel Macron francia elnök leszögezte: az amerikai elnök sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Személyes sikereként értékeli a megállapodást
“Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta a megbeszélések végén tartott sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé.
Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette: a NATO-tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és
határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez.
A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői között egyetértés mutatkozott, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt. “Az ülésen mások mellett magam is világossá tettem, hogy ezen az úton járunk” – mondta a kancellár.
Emmanuel Macron a találkozó végén kiemelte: Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról.
Trump: Putyin nem barát és nem ellenség
Jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog az amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
Trump sajtótájékoztatóján azt mondta, jó találkozóra készül Putyinnal, akivel “jól kijönnek”, nincs sok kérdés napirenden, kiderül majd, hogy milyen eredményeket sikerül elérni.
Egy újságírói kérdésre az amerikai elnök így válaszolt:
sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban “vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli.
Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. “Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését” – közölte.
A NATO-tagországok vezetőinek szerdai közös nyilatkozatában leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, attól, hogy hétfői találkozóján komoly engedményeket tesz orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak.
felvetette: lehet, hogy minden NATO-tagországnak 4 százalékra kellene emelnie a védelmi költségvetését az elnök által követelt 2 helyett.
A francia elnök visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni.
Szijjártó Péter elmondta: ez a felvetés Magyarország szempontjából egyelőre nem reális. Először az eredeti megállapodás alapján kitűzött két százalékos ráfordítási arányt kívánjuk elérni. Csak azután érdemes azon gondolkodni, hogy onnan milyen lépés indokolt vagy lehetséges a hozzájárulás növelése érdekében – tette hozzá.
Trump a bevándorlásról
Az amerikai elnök beszélt arról is, hogy “az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát”. Azt mondta, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett:
rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás “maga alá gyűri” Európát.
Rámutatott, ő maga “erős álláspontot” képvisel a migrációt illetően, s valószínűleg – legalábbis részben – emiatt nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ahogyan a közelmúltbeli olasz választásokon is ez volt a meghatározó téma, és a britek is elsősorban a bevándorlás miatt döntöttek az EU-ból való kilépés mellett.
Trump Nagy-Britanniában tárgyal
Utóbbi téma kapcsán kiemelte:
nem biztos abban, hogy a britek arra a tervre voksoltak, amelyet csütörtökön mutatott be a londoni kormány, s amely miatt a kabinet több tagja is lemondott a hét elején.
Ezután, csütörtök délután kétnapos hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába utazott az amerikai elnök. hivatalos programja péntek délutánig tart, utána feleségével Skóciába utazik, ahol magánprogramokkal tölti a hétvégét.
A Downing Street által előzetesen közzétett menetrendből kitűnik, hogy az amerikai elnök összes hivatalos programja is Londonon kívüli, vidéki helyszíneken lesz, a brit sajtó szerint azért, hogy Trump ne fusson bele a látogatása ellen szervezett londoni tüntetésekbe, bár ezt az Egyesült Államok londoni nagykövetsége cáfolta.
A pénteken a brit kormány által elfogadott brexit-stratégia miatt lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter. Lépését nyomásgyakorlásnak szánja.
Johnson néhány órával a brexit-ügyi tárca volt vezetője, David Davis lemondása után jelentette be távozását, és mindössze 30 perccel azelőtt, hogy Theresa May miniszterelnök a Parlament elé állt volna az új “puha” brexit-tervvel – írta a BBC. Huszonnégy óra alatt ő a harmadik miniszter, aki kihátrált a pénteken “összekalapált” kormányzati brexit-megállapodás mögül, ugyanis távozott tisztségéből Steve Baker, a DExEU-tárca parlamenti államtitkára is, aki e minőségében gyakorlatilag Davis helyettese volt.
A Downing Street szóvivője szerint Theresa May elfogadta Boris Johnson lemondását és megköszönte a munkáját; utódját hamarosan bejelentik.
David Davis azzal a véleményével indokolta döntését, hogy a kormány Brexit-politikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé tűnik valószínűnek a brit EU-tagságról két éve tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos arányú győzelmével végződött – népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása.
David Davis utódját már ki is nevezte Theresa May: Dominic Raab meglepetésember, mert bár közismerten elkötelezett híve a brit EU-tagság megszűnésének, a 44 éves, jogász végzettségű Raab viszonylag újoncnak számít a brit nagypolitikában.
Nagy hullámokat vert a pénteki megállapodás
Theresa May és kabinetjének tagjai a chequersi kormányfői rezidencián pénteken tartott 12 órás kihelyezett ülésen javaslatcsomagot fogadtak el az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után fenntartandó kereskedelmi kapcsolatok szabályozásáról.
Ám a pénteken elfogadott új javaslatcsomag összességében jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoz az Európai Unióval, mint amilyet a keményvonalas tory brexit-tábor látni szeretett volna.
Az Európai Bizottság számára kidolgozott legújabb brit kormányzati indítvány egyik legsarkalatosabb eleme az, hogy London közös szabadkereskedelmi térség létrehozását javasolja az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, biztosítva a “súrlódásmentes” kereskedelmet Nagy-Britannia és az EU között a brexit után is.
Súrlódásmentesség vagy ellenőrzés nélküli állapot?
A brit kormány indítványa szerint London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió “kombinált vámtérséget” alkotna.
David Davis Theresa Mayhez intézett levelében úgy vélte, hogy a chequersi dokumentumban javasolt közös áruforgalmi szabálygyűjtemény
kiterjedt ellenőrzést enged az Európai Uniónak a brit gazdaság felett, és így nem tenné lehetővé a brit törvényalkotás feletti ellenőrzés visszaszerzését.
Boris Johnson: ez őrültség
Johnson nem először fordult szembe saját kormánya és miniszterelnöke brexit-politikájával. Néhány hete “őrültségnek” nevezte Theresa May azon kezdeményezését, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnése után is tartson fenn az unióval valamilyen vámuniós mechanizmust, elkerülendő, hogy Észak-Írország és Írország jelenleg teljesen nyitott határán – amely a brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz – fizikai vámellenőrzést kelljen ismét meghonosítani.
A tervről Johnson a Daily Mail című konzervatív, erősen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva májusban kijelentette: ha Nagy-Britannia vámpartnerségi kapcsolatrendszert hoz létre az EU-val a brexit után, abból
“egy olyan őrült rendszer születne”, amelyben London az Európai Unió nevében szedne be vámokat a brit határon átlépő importáruk után.
A volt külügyminiszter nem egyszer kabinetbeli kollégáit is bírálta. Legutóbb június végén, egy londoni üzleti rendezvényen – szavait nem a nyilvánosságnak szánva – azt mondta, hogy a Philip Hammond vezette pénzügyminisztérium a brit EU-tagság fenntartására törekvő tábor központja. Johnson rögzített, majd kiszivárogtatott megjegyzései szerint a pénzügyminisztérium annyira fél a rövid távú gazdasági fennakadásoktól, hogy ezek elkerülése végett feláldozza a brexittől várható közép- és hosszú távú gazdasági előnyöket is.
Ha esetleg azt érzed, hogy markánsan csökkent a szókincsed és nem úgy pörög az agyad, mint mondjuk két hónappal ezelőtt, mert mostanában keveset pihentél, mert végül is nyár volt és állandóan haverokkal veretted valamelyik fesztiválon sörrel/fröccsel a kezedben, akkor tudunk neked segíteni, mert ugye nekünk még mindig fontos az egészséged.
Nem, semmiféle drogot nem ajánlunk, a drog ugyanis nagyon rossz, meg különben is: ki az a hülye, aki Zacher Gáborral szeretne bandázni a Honvédkórházban? Vannak természetes agypörgető dolgok (zöldségek, gyümölcsök), amik ráadásul még egészségesek is, és szinte biztosan fogyasztod is őket:
Répa: azért nem baj, ha szereted, mert magas antioxidáns-tartalmú zöldség, plusz béta-karotinban is bővelkedik, ezek pedig lassítják az agyműködés romlását.
Szilvaparadicsom: ezt nagyon kellene szeretned, mert C-vitaminban és luteinben gazdag, ez az antioxidáns pedig megóvja az agysejteket a károsodástól és véd a degeneratív betegségektől.
Áfonya: szeretned kéne ezt is is, mert a benne található flavonoidok miatt igencsak ajánlott, ugyanis mérhetően javítják a memóriád, a gondolkodási és a motor képességeid.
Fokhagyma: ezt meg kell szeretned, mert B6-vitaminban gazdag, ez pedig a dopamin termeléséhez szükséges, aminek köszönhetően gyorsabban tanulhatsz.
Zeller: szerintünk te ezt nagyon is szereted, még ha nem is tudsz róla. ÉS miért? Hát azért, mert a benne található luteolin megerősíti az agysejteket, amire meg nagy szükséged van egy ilyen nyári fesztiválozós-sörözős kombó előtt/után.
“Ezen belső várnak ugy látszik hogy nem volt védfala, mert azt a minden oldalról függélyesen lemetszett hegy alakulása feleslegessé is tette, bár a hegy alján oly mennyiségben hever a kő (mit sem víz ide nem hozhatott, sem a hegy alkatanyagában elő nem jön), miszerint még azt is fel lehet tennünk, hogy a falak az omladozó hegygyel együtt lesülyedtek a mélységbe. Arra azonban, hogy a belső vár terjedelmes és teres területén több épület állott, az ott levő számos üreg enged következtetni. Van egy a többinél hatalmasabb üreg I a déli oromszél közelében, erről a hagyomány azt tartja, hogy ottan roppant nagy, több emeletes, torony állott, melyben Csombod, a vár ura, lakott, tehát egy zömtorony, minő a középkori várakban mindenütt fellelhető: e torony tetjében – mond a hagyomány – oly nagy harang volt, hogymikor vész idején Csombod azt meghúzta, a szomszéd várakban (Rabsonné vára és Maka várába) meghallhatták, mikor aztán segélyére siettek. Ez a Csombod pedig roppant erős, s oly hatalmas hangu hős volt, hogy mikor várából le akart szekerezni, olyat kiáltott, hogy az egész vidék meghallotta, ilyenkor aztán senki fel nem indult, hogy a vár keskeny utján Csombod szekere akadálytalanul lejöhessen. A torony alján pedig alagút volt, melyen a hegy aljába lehetett lemenni, valamint e torony közelében volt azon mély kut is, mely vizzel látta el a vár népes őrségét; mikor pedig az ellenség (tatároknak mondják, s így hihető, hogy e várat is a mongol hadjárat semmisité meg) roppant száma körülözönlötte Csombodnak erős várát, ő és hires leventékből álló őrsége hősileg védte magát, a támadóknak többszörös rohamát mindig visszaverte, de elvégre is élelme fogyni kezdett, hiába zúgatta meg harangját, mert a szomszéd szövetséges várak is ostrom alatt lévén, segélyt neki nem küldhettek; látva tehát, hogy élelme fogyatékán van, az ellenség pedig nem tágit, a vár kutjába temette el nagy harangjával együtt roppant kincseit, mikor aztán embereivel elmenekült az alaguton. A tatárok bemenvén az elhagyatott várba, azt földig rombolták; de a kincs és harang ottlétéről tudomásuk nem lévén, fel nem fedezhették, ott van az most is – a nép hite szerint – a földfeltöltötte kutban; sőt e hit alapján még most is mindig ásogatnak és keresik Csombod kincseit. Mutatnak a várhegy déli alján egy vereses szinű forrást, mely a vár kutjának ide fakadott vizere lenne, s veres szinét a sok kincstől nyerné, melyen átszivárog.”
1 póréhagyma( ha nincs 1 nagy vöröshagyma, de zöldhagyma is jó, abból legalább 6-8 db kell)
1 paprika
6-8 koktél paradicsom
Só, bors
3-4 csipetnyi csombor (borsikafű)
2o – 3o ml konyak
2 evőkanál olaj
Elkészítése:
A májakat szárazra töröljük, megszórjuk borssal és egy kissé felmelegített serpenyőbe fektetjük őket. Mindkét oldalukat készre pirítjuk, majd rászórjuk a csombort.
Ekkor ráborítjuk a hagymát, a paprikát jól összeforgatjuk és tovább pirítjuk. 2-3 perc pirulás után, hozzáadjuk a paradicsomot, ismét összeforgatjuk. Ráöntjük a konyakot, ekkor sózzuk majd fedő alatt még pár percig pároljuk.
