A kiemelt budapesti fejlesztésekről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány.

A hétfőn benyújtott javaslat célja az indoklás szerint a kiemelt budapesti fejlesztésekkel kapcsolatos egyes állami feladatok kereteinek meghatározása, valamint a már előkészítés alatt álló Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósítása érdekében egy önálló törvény megalkotása. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslata szerint a jövőben kiemelt budapesti fejlesztésnek számítanak azok a költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott budapesti kormányzati közterület-, köztér-, illetve magasépítési ingatlanfejlesztések, valamint a fővárosban, illetve az agglomerációban megvalósuló vonalas közlekedési infrastruktúrafejlesztések, amelyeket a központi költségvetési szervek vagy száz százalékban – közvetlen vagy közvetett – állami tulajdonban álló gazdasági társaságok valósítanak meg, és amelyeket a kormány rendeletében kiemeltté nyilvánított.

A törvénytervezet megalkotja a kiemelt nemzetközi sportesemény fogalmát is, ide sorolva a Budapesten megvalósuló kiemelt jelentőségű nemzetközi vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó sporteseményeket. A javaslat szerint egy a magyar állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése, ezen belül a kormányzati döntés-előkészítés, a beruházás előkészítése, a tervezési program összeállítása, a terveztetés és az engedélyeztetés, valamint a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezési jogának megszerzésére irányuló pályázattal és szerződéskötéssel összefüggő feladatok ellátása.

A törvénytervezet a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program (korábbi nevén Kemény Ferenc Program) megvalósítására irányadó különös szabályokat is meghatározza. A tervek szerint a dél-pesti és észak-csepeli fejlesztési területen valósul meg egy atlétikai stadion a hozzá kapcsolódó létesítményekkel, Xtrém néven egy szabadidőpark és egy evezősközpont, valamint a diákváros.

A törvény emellett a Budai Palotanegyed és környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges keretek lefektetésére is javaslatot tesz. Ez az indoklás szerint megteremti annak lehetőségét, hogy a terület méltó megjelenését biztosító fejlesztési beruházások koordinálására hatékonyabb legyen. Ahogyan a Kossuth Lajos tér törvényi rendelkezéssel a törvényhozás gondozásába került, úgy ugyanezt indokolt és szükséges megtenni a budai Várnak a Dísz tértől a királyi palotáig elhelyezkedő területére vonatkozóan is – szerepel az indoklásban.

A javaslat egy felülépítmény nélküli fővárosi önkormányzati telket vonna az állami tulajdon körébe. A törvényjavaslat módosítja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló jogszabályt, kiegészítve azt a “kiemelten közérdekű beruházás” intézményével. A javaslat ide sorolja a kiemelten fontos, közérdekű – különösen energetikai, közlekedésfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, katasztrófavédelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, közigazgatási, illetve oktatási, egészségügyi, kutatás-fejlesztési, kulturális, örökségvédelmi, sport, városfejlesztési – célt szolgáló, közfeladat ellátásával összefüggő beruházást.

A kormány egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást egyidejűleg kiemelten közérdekű beruházássá is nyilváníthat majd a javaslat szerint. A törvénytervezet célja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996-os törvény és a mozgóképről szóló 2004-es törvény módosítása is, tekintettel az Európai Bizottság határozatára, amely Magyarország filmszakmai támogatási programja esetében jóváhagyta a közvetett támogatás mértékének 25 százalékról 30 százalékra növelését.

MTI

Reklám

Sátoraljaújhely, 2018. július 17., kedd (MTI)
Tizenhat tematikus tábor keretében mintegy ezer, a diaszpórából érkező diák vehet részt idén különböző programokon Magyarországon és az elcsatolt területeken – közölte Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség külhoni magyar diákok számára szervezett néptánctáborának megnyitóján, kedden.

Hozzátette, kétszáz résztvevőjével a sátoraljaújhelyi a szövetség diaszpóra-programjának legnagyobb tábora.
“Ez egyben a legmagyarabb tábor is abból a szempontból, hogy akik a népzenét, a néptáncot választják, még közelebb érzik magukhoz a magyar kultúrát, a magyar nemzetet” – mondta.
Kiemelte, külön öröm, hogy akik eljöttek a táborba, lakóhelyükön is tevékeny tagjai a magyar közösségeknek.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy a Rákóczi Szövetség Diaszpóra Programja tavaly indult el kísérleti jelleggel, és idén is sikerült forrást találni a tervezett programok megrendezésére. Reményei szerint a program jövőre is folytatódhat a magyar kormány támogatásával.
Szilágyi Péter hangsúlyozta, a kormány számára nagyon fontos, hogy kapcsolatot teremtsen és ápoljon a diaszpórában élő fiatalokkal, valamint a közösségekkel.
Ezért is küldenek a Kőrösi Csoma Sándor program segítségével ösztöndíjjal mások mellett például cserkészeket, néptáncosokat olyan közösségekbe, ahol szükség van rájuk.
Ez a program is a diaszpóra és a magyarság kapcsolatát erősíti – közölte.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke úgy fogalmazott: reményei szerint a tartalmasnak ígérkező hét végére a tábor résztvevőiben jelentősen erősödik az összetartozás-tudat, a kötődés az anyaországhoz, amely mindannyiuké, éljenek bárhol a világon. Hozzátette: a tábor résztvevői Ausztráliából, Brazíliából, Kanadából, valamint Nyugat-Európa több országából érkeztek.

Reklám

Egész Európában alacsony a gyermekvállalási kedv, ezért különösen fontos, hogy olyan magyar modell legyen, amelynek lényege, hogy odafigyelünk a fiatalokra, a családokra – jelentette ki Novák Katalin a Nagycsaládosok Országos Egyesületének kongresszusán. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy ennek a figyelemnek a megnyilvánulása a jövő évi költségvetésben a családok támogatására fordítandó kétezermilliárd forint is.

Családbarát Európa megvalósulását szorgalmazta a IX. Családkongresszusának tegnapi zárónapján a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE). A csütörtökön kezdődött, négynapos kongresszus nyitó előadását Novák Katalin tartotta.

– A család az egyik legnagyobb nemzeti kincs, amit ápolni, védeni, gyarapítani kell – hangoztatta akkor az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára.

Kiemelte, hogy egész Európában alacsony a gyermekvállalási kedv, ezért különösen fontos, hogy olyan magyar modell legyen, amelynek lényege, hogy „odafigyelünk a fiatalokra, a családokra, s amelynek eredményeként megőrizzük és gyarapítjuk nemzeti kincsünket, a családot”. Ezt célozza egyebek mellett a jövő évi költségvetés is, amelyben kétezermilliárd forintot meghaladó összeg jut a családok támogatására – tette hozzá.

Közölte azt is: az Európai Unióban száz családban 160 gyermek, Magyarországon pedig 150 gyermek születik átlagosan, ami elmarad a kívánatos 200-as átlagtól. Ezért nagyon fontos szem előtt tartani a közös európai felelősségünket – húzta alá.

A konferencia szakmai előadásokkal, családi és gyermekprogramokkal folytatódott. A szombati nap díszvendége Csukás István író volt.

„A gyereket sokszor leintik, hogy ne bohóckodjon, pedig pont arra kellene biztatni, hogy csak bohóckodjon, ameddig tud. Mindenkinek van egy saját kincsesbányája, a saját gyerekkora” – idézték fel mondását. A szakmai tanácskozáson spanyol, lengyel és litván családszervezetek képviselői mellett határon túli magyar családszervezetek is részt vettek. A rendezvényre hatszáz nagycsaládos látogatott el az ország minden szegletéből.

A magyar nők számára ma az egyik legnagyobb kihívás, hogy sikeresen összeegyeztessék a munkát a családdal – ezt már Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója jelentette ki szombaton az M1-en. Király Nóra szerint ez állhat annak a hátterében is, hogy Magyarországon a szükségesnél kevesebb gyermek születik. A nők attól félnek ugyanis, hogy szülés után nem tudnak majd visszatérni a munkájukhoz – mondta.

Hozzátette: 2010 óta nagy előrelépés történt, hiszen akkor még tízszázalékos volt a nők munkanélkülisége, amely 2017-re 4,7 százalékra csökkent. Emlékeztetett, hogy a kormány még tavaly – európai uniós forrásból – 14 milliárd forintot biztosított karrierközpontok létrehozására, és 71 helyen nyílnak ilyen központok az országban.

Reklám

Rasszista váddal akarta hiteltelenné tenni a 168 Óra a Magyar Cserkészszövetséget. A nagy múltú ifjúsági szervezet egy februárban kelt levéllel cáfolta a balliberális lap állítását, hogy a cigány gyermekeket oktató sajókazai, buddhista Dr. Ámbédkar Iskola azért nem szervezhette meg a saját cserkészcsapatát, mert a keresztény magyar cserkészek nem kértek belőlük.

„A cserkészszövetségnél a romáknak megmondták, hogy sem a hitük, sem a származásuk miatt nem illenek a magyar keresztény cserkészek közé. A Magyar Cserkészszövetség mondvacsinált indokokkal elutasította egy borsodi roma fiatalokból álló cserkészcsapat megalakulását. Még a cserkész név használatát is megtagadták tőlük” – írta szerdai cikkében a 168 Óra, amit aztán egy sor balliberális, ellenzéki lap azonnal átvett.

A karaktergyilkosság kísérletére a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) azonnal reagált, feltárva a cigány gyermekeket oktató sajókazai, buddhista Dr. Ámbédkar Iskola és a szövetség közti levelezést, egyben cáfolva a lap által leírtakat, sugalltakat.

A részletes közleményből kiderült, hogy az iskola és igazgatója, Derdák Tibor kereste meg az MCSSZ-t, hogy szeretne cserkészcsapatot alapítani, azonban a hosszas előkészítés során vita alakult ki a felek között. A Dzsaj Bhím buddhista közösség által fenntartott iskola kizárólag romákból álló cserkészcsapatban gondolkodott, amit az integrált nevelés-oktatásban hívő MCSSZ nem támogatott.

Kérdéses volt az is, hogy a Dr. Ambédkar Iskola hogyan építi be nevelő munkájába a magyar cserkészet évszázados hagyományához szorosan hozzá tartozó keresztény elemeket. A vita odáig fajult, hogy 2017 októberében az Ambédkar.hu-n megjelent egy írás, amelyben nacionalista, cigányellenességgel átitatott szervezetnek bélyegezték az MCSSZ-t.

„A magyar ifjúsági mozgalom – a legtöbb más ifjúsági mozgalomhoz hasonlóan – a jobboldali és a jobboldali politikával egyetértő egyházi mozgalmak hatása alá került. A magyarországi nacionalista mozgalmak – nem különbözve ezzel Kelet-Európa legtöbb más nacionalista mozgalmától – át vannak itatva cigányellenességgel” – olvasható az iskola honlapján tavaly ősszel közzétett írásban.

A cikket követően idén februárban az MCSSZ levélben, barátságos hangvétellel utasította vissza a vádakat, egyúttal megtiltotta, hogy a Dr. Ámbédkar Iskola kötelekében végzett kisközösségi szervező munkát cserkészetnek nevezzék. A szövetségnek a 168 Óra szerdai írására reagáló közleményében azt is leszögezik, hogy alapszabályuknak megfelelően az MCSSZ nyitott mindenki számára, aki elfogadja a cserkészet elveit és értékeit.

Reklám

A betegjogokról, a devizahitelekről, az emberi méltóságról és a migrációról is beszéltek a képviselők kedden az Országgyűlésben.

Demeter Márta (LMP) szerint a fideszes egyéni országgyűlési képviselők a helyi ügyeket nem jelenítik meg a parlamentben, nem a helyi érdekeket képviselik, hanem a Fidesz érdekeit jelenítik meg helyben.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint ha a Fidesz képviselői nem foglalkoznának helyi ügyekkel, akkor nem fordult volna elő, hogy több mint 90 helyen fideszes képviselő nyert a választáson. Elmondta, a baloldal gyakran összekeveri a saját kilátástalan helyzetét az ország állapotával.

Véleménye szerint a költségvetés jó fokmérője az ország állapotának és a helyi viszonyoknak is, a jövő évi büdzsében pedig minden meghatározó területre, honvédelemre, egészségügyre, oktatásra több pénz jut. Dömötör Csaba közölte, az ország minden részében hátrányos helyzetbe kerülnének a családok, ha az LMP megvalósítaná a politikáját, mert az a kétkulcsos adó bevezetését jelentené, célkeresztjében pedig ott áll az otthonteremtési támogatás.

TÁLLAI ANDRÁS: 2010 ÓTA A MAGYAR KORMÁNY STABILIZÁLTA AZ ORSZÁG GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉT

Mesterházy Attila (MSZP) úgy értékelt, hogy a 2019-es költségvetés torz, perverz társadalompolitikát tükröz, a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények még rosszabb helyzetbe kerülnek, növekedni fog a jövedelmi olló.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2010 óta a magyar kormány stabilizálta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét, felelős gazdálkodást folytatott, az államháztartási hiány és az államadósság mértéke folyamatosan csökken.

Az ország óriási teljesítménye van mögötte, amely megalapozza a 2019-es költségvetést, amelynek négy fontos célja van: meg kell őrizni Magyarország biztonságát, fenn kell tartani a tartós gazdasági növekedést, folytatni kell a családok támogatását és el kell érni a teljes foglalkoztatást – ismertette.

Kitért arra, hogy 2010-hez képest oktatásra 606, egészségügyre 505, közbiztonságra 415, az önkormányzatokra 453 milliárd forinttal jut több. Évek óta nőnek a reálbérek is, a kormánynak nincs szégyenkeznivalója – mondta.

FIDESZ: MAGYARORSZÁGNAK KI KELL LÉPNIE AZ ENSZ MIGRÁCIÓS CSOMAGJÁNAK ELFOGADÁSÁBÓL

Bóna Zoltán, a Fidesz képviselője egyetértését fejezte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter álláspontjával, miszerint Magyarországnak ki kell lépnie az ENSZ migrációs csomagja elfogadásának folyamatából, mert az ellentétes Magyarország és Európa érdekeivel, és olyan kötelezettségeket ír elő, amelyeket a migránsok joggal értelmezhetnek meghívásként.

A javaslat alapvető emberi jogként akarja elismerni a migrációt, legalizálni akarja az illegális bevándorlást és több pénzt fordítana a migrációs folyamatok finanszírozására – mondta. Mi magyar Magyarországot szeretnénk gyermekeinknek és unokáinknak is – jelentette ki.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit védelmi minisztérium és a NATO becslése szerint a szubszaharai régióból 20-25 millió ember készül elhagyni a hazáját, az ENSZ legkonzervatívabb előrejelzése pedig 30 millió afrikai és közel-keleti migránssal számol.

Az ENSZ migrációs csomagját kiegyensúlyozatlan és veszélyes dokumentumnak nevezte, amely a migrációt hasznos és megállíthatatlan folyamatnak tartja. Kijelentette: a migrációt nem megszervezni és a irányítani kell, hanem megállítani, és abban kell segíteni, hogy ezek az emberek szülőhazájukban vagy az ahhoz legközelebbi biztonságos ponton tudjanak emberhez méltó életet élni.

KDNP: A RENDEZETT VILÁG ÉS AZ EMBERI MÉLTÓSÁG NEM ELLENTÉTES EGYMÁSSAL

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormány eddigi törvényalkotási tevékenységét értékelve amellett érvelt, hogy a rendezett világ megteremtése és az emberi méltóság nem ellentétes egymással.

Példaként hozta a közterület rendjének védelmét, ami szerinte szolgálja a hajléktalanok és a közlekedők emberi méltóságát is. Hozzátette: a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadságát védeni kell, de eközben mindenkinek joga van saját otthonának biztonságát és magánéletét védeni. Fontos az önvédelem erősítése és a keresztény kultúra védelme a Magyarországot és Európát érő tömeges bevándorlás miatt, de az igaz üldözöttek segítése is az – mondta.

Rétvári Bence az elhangzottakra úgy reagált: az elmúlt években a kormányzat olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek több évtizede okoznak problémát.

Szerinte „tabudöntő” volt, amikor a magyar kormány 2015-ben az európai emberek védelmét helyezte az első sorba. Az ellenzék tűzzel vassal tiltakozik a kormány intézkedései ellen, majd később már úgy emlékeznek, hogy ők is támogatták ezeket – jegyezte meg.

RÉTVÁRI BENCE: A BALOLDALI KORMÁNY NEM A BETEGJOGOKAT ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYHÖZ VALÓ HOZZÁFÉRÉST SEGÍTETTE

László Imre, a DK képviselője azt mondta, hogy a Magyarország nem áll jól a betegjogok érvényesülése szempontjából.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi baloldali kormány intézkedései – négy kórház bezárása, a vizitdíj és a kórházi napidíj melletti kiállás, 6 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátása és 16 ezer aktív kórházi ágy leépítése – nem a betegjogokat és az egészségügyhöz való hozzáférést segítették.

Hozzátette: a kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a betegek jogai integrált jogvédelmi rendszerben valósuljanak meg. A betegjogi képviselők mindenhol elérhetők, emellett plakátkampányt is indítottak, hogy minden beteg a saját jogaival tisztában legyen – fejtette ki az államtitkár.

Szerinte a rendszer iránti bizalmat jelzi, hogy emelkedik a betegjogi képviselőkhöz érkezett bejelentések száma. Hangsúlyozta: az utolsó baloldali kormányhoz képest 647 milliárd forinttal több jut jövőre az egészségügyre. „647 milliárd okunk” van azt mondani, hogy miért érvényesülnek most jobban a betegjogok, mint az önök idején – fogalmazott.

NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK

Továbbá az Országgyűlés a határozathozatalok elején több nemzetközi egyezményt is jóváhagyott. A képviselők hozzájárultak a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséhez, a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás módosításaihoz, valamint a horvát uniós csatlakozás miatt szükséges EU-Fülöp-szigetek közötti keretmegállapodáshoz.

Ugyanígy ratifikálták az EU-Ausztrália közötti keretmegállapodást, a magyar-koszovói kiadatási, továbbá az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményt, valamint a magyar-azeri közúti személyszállítási és árufuvarozási megállapodást.

ELFOGADTÁK A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST MEGALAPOZÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT

A parlament elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít.

A 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyott törvény pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait. Az ülésről készült összefoglalót a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, kezelésével és megismerésével kapcsolatban a köziratok, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

Augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény.

Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja.

A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.

Az elfogadott javaslat az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) utalja többek között a szakképzést, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását pedig az ITM költségvetési fejezetébe helyezi át.

VÁLTOZTATTAK A MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL MŰKÖDÉSÉN

A parlament néhány ponton változtatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működéséről szóló törvényt.

A képviselők 157 igen szavazattal, 26 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.

A döntés indoklása értelmében a hivatalnak – a jegybanktörvény és a fogyasztóvédelmi szabályozás mintájára – lehetősége nyílik a közérdekű igényérvényesítésre a fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítások emellett rendelkeznek arról, hogy a hivatal elnökének kisebb jelentőségű munkáltatói intézkedéseire, például a szabadság kiadására az általános elnökhelyettes legyen jogosult.

MÓDOSULT A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEMRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY

Dunai Mónika (Fidesz) elmondta: a javaslat célja, hogy az egyetemen korszerű oktatás valósulhasson meg, ezért kívánják hatékonyabbá tenni működését. Emlékeztetett: az egyetem célja állampolgárbarát közszolgálati modell megteremtése.

Brenner Koloman (Jobbik) aggályosnak ítélte, hogy a korábban négy miniszter által irányított intézményt a jövőben egy kézben, a kancelláriaminiszter igazgatja, emellett tarthatatlannak nevezte, hogy csak az államtudomány mesterszakon végzettek lehetnek a közigazgatás részei.

Dunai Mónika előterjesztőként azt felelte: az egyetem kulcsfontosságú, hiszen olyan szakembereket kell képeznie, akik a közigazgatásban magas szakmai tudással rendelkeznek. Hozzátette: az egyes miniszterek saját tárcájuk terhére, külön megállapodás keretében támogathatják az egyetemen azt a szakképzést, ami a saját tárcájukat érinti.

MÓDOSÍTOTTÁK A BETHLEN GÁBOR ALAPRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT IS

Bóna Zoltán (Fidesz) elmondta: a jogszabályhoz egy olyan módosítás is készült, amely a magyar-magyar kapcsolatok erősítését szolgáló Határtalanul! program fedezetét a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítja.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) előterjesztőként az alap múltjára hívta fel a figyelmet, és arra, hogy az alap több mint 240 ezer határon túli magyar számára biztosít oktatási támogatást. Rámutatott: a nemzetiségi és egyházi források is az alaphoz kerülnek.

Molnár Zsolt (MSZP) azt kifogásolta, hogy a pályázatokat a Fidesz által kinevezettek bírálják el. Szerinte a határon túli szervezeteknek kellene dönteniük erről, így ugyanis fenntartják a nemzet megosztottságát – fogalmazott.

A vita lezárása után előterjesztőként felszólaló Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról beszélt: az ellenzék részéről tapasztalt „némi konstruktív hozzáállást”, de valótlan állításokat is.

A szocialista pártnak címezve kijelentette, „önök voltak azok, akik magyart a magyarral szembefordítottak”, példaként a kettős állampolgárságról rendezett népszavazást és a Magyar Állandó Értekezlet megszüntetését hozva fel.

Mint mondta, a 2010 óta eltelt nyolc esztendő sikeres nemzetpolitikája volt az, amelynek talán sikerült a korábban történteket feledtetnie.

VÁLTOZTATÁSOK TÖRTÉNTEK A SPORT- ÉS EGYESÜLÉSI JOGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN IS

A törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsolva Dunai Mónika (Fidesz) azt emelte ki: a törvénymódosítás célja, közvetítéshez fűződő, legnagyobb vagyoni értékkel bíró jogok sportszövetségektől egyesületekhez helyezése, amivel monopóliumokat számolnak fel.

Emellett, tette hozzá, olyan választott bíráskodási rendszer vezethetnek be az előterjesztés megszavazása után, ahol garantált, hogy a területet alaposan ismerő szakembere döntenek a vitás kérdésekben.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár hangsúlyozta: a közvetítési jogok átadásával az egyesületek függetlenségét és hatékony gazdálkodását kívánják támogatni, a választott bíráskodásban pedig kifejezetten sportügyekre specializálódott fórumok kezébe kerülnek döntések.

Az államtitkár megemlítette: a kormány már dolgozik a sporttörvény további módosításának előkészítésén, reagálva ezzel a területen megjelent újdonságokra és a gyakorlati tapasztalatokra.

Az egyetlen hozzászóló, a fideszes Bánki Erik – megjegyezve, hogy az előterjesztéshez nem érkezett érdemi módosító indítvány – a javaslat támogatására kérte képviselőtársait.

FIDESZ: A JAVASLAT EGYSÉGES SZEMLÉLETBEN KEZELI A FŐVÁROSI FEJLESZTÉSEKET

Vécsey László (Fidesz) azt mondta, a törvényjavaslat az agglomerációval egységes szemléletben igyekszik kezelni a fővárosi fejlesztéseket. A jogszabály bevezeti a kiemelt budapesti fejlesztés fogalmát – hívta fel a figyelmet a vezérszónok.

A Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program esetében az indítvány kizárólag törvényi szinten rendezhető jogszabályokat is meghatároz, ennek keretében valósul meg a Budapesti Atlétikai Stadion, az Extrém Szabadidőpark, a dunai evezősközpont és a mintegy 8500 diák szállásául szolgáló Budapest Diákváros – tette hozzá.

Az indítvány másik felére áttérve azt mondta, hogy a magyar filmipar 2004 óta megfigyelhető folyamatos erősödése nemcsak a GDP növekedéséhez járult hozzá, de számos munkahelyet is teremtett, most pedig a javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a filmes támogatás mértékét 25-ről 30 százalékra emeljék.

KDNP: LÉTREHOZZÁK A KIEMELT SPORTESEMÉNY FOGALMÁT

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a jövőben kiemelt budapesti fejlesztéseknek számítanak azok a költségvetési vagy EU-s forrásból finanszírozott kormányzati építkezések, amelyeket a kabinet kiemeltté nyilvánított és központi költségvetési szervek vagy száz százalékban állami tulajdonban álló társaságok valósítanak meg.

Az állam százszázalékos tulajdonában álló nonprofit társaság feladata lesz a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése – közölte.

Hozzátette: az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a filmszakmai támogatást Magyarországon 25-ről 30 százalékra emeljék.

Reklám

Budapest, 2018. július 17, kedd (MTI) – Felhívjuk felhasználóink figyelmét, hogy a 17:16 órakor kiadott, Társadalmi vita indult a Mi Hazánk Mozgalom alapító nyilatkozatáról című anyagunk 3. bekezdéséban a szöveg helyesen:

…a mozgalom honlapján lehet   m a j d  szavazni…

Felhívjuk tisztelt felhasználóink figyelmét, hogy a hitelesség érdekében a javításokat hajtsák végre a felhasznált anyagon!

JAVÍTOTT VÁLTOZAT – Társadalmi vita indult a Mi Hazánk Mozgalom alapító nyilatkozatáról
Budapest, 2018. július 17., kedd (MTI) – Társadalmi vita indult a Mi Hazánk Mozgalom alapító nyilatkozatáról; a dokumentumot a szervezet augusztus 20-i rendezvényén mutatják be – hangzott el a bejegyzés alatt álló párt vezetőinek keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Toroczkai László elnök céljuknak nevezte, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a húsz feltett kérdésről, így segítve a válaszkeresést a valódi társadalmi problémákra.
Dúró Dóra elnökhelyettes elmondta: a mozgalom honlapján lehet majd szavazni és bővebben is véleményt nyilvánítani a feltett kérdésekben.
A Jobbikból kivált politikusok által alapított párt egyebek mellett arról kérdezi az embereket, szeretnék-e, hogy új alaptörvény lépjen “az egypárti alkotmány” helyébe, népszavazás döntsön az ország uniós tagságáról, vezessenek be egy-két hónapos sorkatonai alapkiképzést, a “politikusbűnözőket” dupla büntetéssel, vagyonelkobzással sújtsák, a mentelmi jog pedig szűnjön meg.
Szintén kikérik a lakosság véleményét a milliárdosok vagyonadójának bevezetéséről, arról, hogy legyenek-e halálbüntetéssel sújthatók a legvédtelenebbek sérelmére elkövetetett életellenes cselekmények, továbbá horvát mintára pedig tegyék-e semmissé a devizahiteleket.
Szintén állást lehet foglalni “minden értelmetlen cigányügyi program” finanszírozásának leállításáról, az ügynöklisták nyilvánosságáról, a helyi tömegközlekedés ingyenessé tételéről, az újabb parkolóhelyek építésének szükségességéről éppúgy, mint arról, hogy javítsák-e többletforrásokkal a kistelepülések népességmegtartó képességét.
Az egyik felvetés szerint értelmes és jobban fizetett közmunkára volna szükség, egy másik szerint köteleznék a pártokat választási programot készíteni és vállalni a miniszterelnök-jelölti vitát, de az is a kérdések között szerepel, hogy korlátozzák-e az egészségügy “potyautasainak” ellátását és a “bemondásra” végzett abortuszokat.
Felvetés vonatkozik az oktatási szegregáció engedélyezésére éppúgy, mint arra, hogy a választójogból zárják ki az analfabétákat, a gyermekvállalás és -nevelés számítson bele a nyugdíjba, ahogy arra is, hogy készüljenek a magyar történelem dicső időszakait bemutató, nagy költségvetésű filmek.

Reklám