A magyar-amerikai kapcsolatok szorosabbra fűzését és az amerikai külügyminisztérium által a magyarországi vidéki sajtóorgánumok támogatására meghirdetett program azonnali felfüggesztését szorgalmazta Rex Tillerson amerikai külügyminiszternek címzett levelében Andy Harris republikánus párti kongresszusi képviselő és tíz társa.
Harris január 11-én kelt levelében az Egyesült Államok stratégiai érdekeire hivatkozva javasolta a viszony elmélyítését a védelem, a biztonság, a terrorizmus elleni harc, a külpolitika és a bevándorlási politika terén. “A legtöbb területen országaink érdekei és filozófiája szoros összhangban állnak” – mutatott rá Harris.
“Magyarország, a visegrádi négyek többi tagjához hasonlóan, az Egyesült Államok természetes szövetségese” – tette hozzá az amerikai képviselő, aki szerint az említett politikai területek többségére vonatkozóan “Magyarország és a V4-ek álláspontja hűbben tükrözi az amerikai álláspontot, mint az Európai Unió többi tagállama nagy részének” hivatalos véleménye.
A politikus kifogásolta, hogy a washingtoni külügyminisztérium továbbra is Barack Obama előző, demokrata párti elnök “eltévelyedett politikáját” követi Magyarországot illetően.
“Ahelyett, hogy együttműködnénk szövetségesünkkel, a külügyminisztérium tevékenységét mintha még mindig az vezetné, hogy megpróbálja befolyásolni Magyarország társadalmi és közpolitikai döntéshozatali folyamatát” – hangsúlyozta Harris. Ezzel szerinte a tárca azt a benyomást kelti, hogy “illetéktelenül beavatkozik egy szövetséges szuverén állam belügyeibe”.
A képviselő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikai külügyminisztérium tavaly novemberben pályázati felhívást tett közzé, amely szerint 2018-ban 700 ezer dollárral (több mint 180 millió forinttal) támogatná a független, vidéki médiát és az objektív újságírást Magyarországon. Harris szerint a közelgő magyarországi (országgyűlési) választások miatt a kiírás az Egyesült Államok nem helyénvaló befolyásolási kísérleteként értelmezhető.
A politikus úgy véli, hogy az ilyen lépések megtépázhatják az Egyesült Államokról alkotott képet, nem csupán Magyarországon, hanem a tágabb a régióban, s különösen a visegrádi országokban, így ezek a tevékenységek szerinte ellentétesek az amerikai külpolitikai célokkal. Emiatt Harris kérte a külügyminisztérium Supporting Objective Media in Hungary (Az objektív média támogatása Magyarországon) nevű projektjének azonnali felfüggesztését.
A republikánus képviselő emellett további két lépést javasolt Tillersonnak az amerikai-magyar együttműködés elmélyítése érdekében: magas rangú találkozók szervezését, valamint egy új budapesti nagykövet haladéktalan kinevezését.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn délután Washingtonba érkezett, s másfél napos tárgyalásai megkezdésével hangsúlyozta: a magyar-amerikai kapcsolatok új szakasza kezdődhet.
Az MTI-t tájékoztatva a külgazdasági és külügyminiszter elöljáróban leszögezte: nagyon fontos változások zajlanak az Egyesült Államok külügyminisztériumában, például a térségünkért felelős államtitkári pozícióba kinevezték Wess Mitchellt, s ezzel új fejezet nyílhat a magyar-amerikai politikai kapcsolatrendszerben. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar-amerikai kapcsolatrendszer három pilléren nyugszik, s ebből két pillér eddig is kifogástalanul működött. Emlékeztetett, hogy kiváló a gazdasági együttműködés, az amerikaiak a második legjelentősebb beruházói-befektetői közösséget képviselik Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 100 ezer magyar embernek ad munkát. A miniszter kiválónak minősítette a védelempolitikai együttműködést is.
“Magyarország elkötelezett NATO-tagként a terrorellenes küzdelemben az Egyesült Államok egyik legfőbb szövetségese, s mi azon országok közé tartozunk, amelyek nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is harcolunk a terrorizmus ellen” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter utalt arra, hogy 200 katonánk van Irakban és összességében 1000 magyar katona szolgál külföldön amerikai katonákkal vállvetve. A kapcsolatrendszer harmadik, azaz politikai pillére azonban a miniszter szerint eddig nem működött jól. “Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében” – fogalmazott és hangsúlyozta, hogy a térségünkért felelős új államtitkár kinevezésével “új fejezetet nyithatunk”. A magyar diplomácia vezetője úgy fogalmazott: “az elmúlt éveket figyelembe véve most van a legjobb esély arra, hogy a politikai kapcsolataink felnőjenek a gazdasági és védelmi kapcsolataink mellé”.
Szijjártó Péter Washingtonban, rögtön megérkezése után, még hétfőn este találkozott a régió 15 magyar szervezetének képviselőivel. Kedden folytat megbeszéléseket Wess Mitchellel – “hosszú egyeztetés lesz”, fogalmazott a tárcavezető – majd megbeszéléseket folytat Donald Trump elnök nemzetközi tárgyalásokért felelős megbízottjával, Jason Greenblatt-tel és a Nemzetbiztonsági Tanács főigazgatójával, Fiona Hillel is. A külgazdasági és külügyminiszter magyarországi befektetési lehetőségekről is tárgyal a Procter & Gamble cég egyik társigazgatójával, részt vesz a Brookings Intézet által a legfontosabb amerikai agytrösztök képviselőinek részvételével szervezett konferencián és előadást tart az Amerikaiak az adóreformért nevű tekintélyes és igen befolyásos konzervatív szervezet konferenciáján a magyar adóreform elemeiről és tapasztalatairól, és általában a magyar modellről. “Magyarország 2010-ben még a probléma része volt Európában, azonban az elmúlt hét esztendőben felépítettük a rendkívül sikeresnek bizonyult magyar modellt” – fogalmazott az MTI-nek a miniszter. Hozzátette: a modell gazdasági eredményeit tisztelettel emlegetik, az amerikai adminisztráció is figyeli a magyar intézkedéseket, és nem véletlen, hogy az Amerikaiak az adóreformért szervezet a magyar adóintézkedésekről szervez konferenciát.
Szijjártó Péter kifejtette: a magyar modell négy pilléren nyugszik: az első a versenyképesség, amelyben Magyarország jelentősen előre lépett az elmúlt években s Európa legalacsonyabb társasági adójának köszönhetően ma már Európa legvonzóbb gazdasági környezetét biztosítja. A második pillér a pozitív folyamatok elindítása demográfiai téren, a magyar családok támogatásával és a népességfogyás megállításával. A magyar modell harmadik pilléreként Szijjártó Péter a munkaalapú társadalmat említette, amelynek lényege: a magyar kormány abban segít, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhasson. Majd a miniszter hangsúlyosan szólt a magyar modell negyedik pilléréről: az identitásról. “Nem szakadhatunk el a magyar nemzeti, kulturális keresztény identitásunktól, mert ha ettől elszakadunk, akkor végletesen és végzetesen meggyöngülünk” – szögezte le. Szijjártó Péter rendkívül sikeresnek nevezte a magyar modellt. Mint fogalmazott: ennek segítségével “az elmúlt hét évben Magyarországot a tönk széléről, Európa szégyenpadjáról sikerült visszahozni” és az ország ma “a közép-európai növekedési motor egyik meghatározó országává vált, s ezt itt, Amerikában is elismerik”. A magyar diplomácia vezetője úgy tapasztalja: az elmúlt időszakban már kezdtek megélénkülni a magyar-amerikai kapcsolatok. Ennek egyik jele volt, hogy novemberben amerikai törvényhozói küldöttség járt Budapesten, január végén újabb kongresszusi delegáció látogat a Duna partjára, és már márciusra is tervbe van véve amerikai politikusok budapesti vizitje. “A jelenlegi amerikai adminisztráció több fontos nemzetközi kérdésben hasonló álláspontot képvisel, mint a magyar kormány” – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A miniszter elismerően szólt republikánus törvényhozók Rex Tillerson külügyminiszterhez elküldött levéléről, amelyben a politikusok a magyar-amerikai viszony azonnali javítását szorgalmazzák az amerikai diplomácia irányítójánál, valamint azt, hogy azonnal függessze fel a külügyminisztérium által korábban meghirdetett, úgynevezett ösztöndíj-programot, amellyel a magyar sajtó egy részét tervezte anyagilag támogatni. Ezt a tervet – mondta az MTI-nek Szijjártó Péter – a magyar kormány beavatkozásként értékelte.
Forrás MTI / Járai Judit – Washington, 2018. január 16., kedd
Tokiótól New Yorkig számos kulturális, tudományos és oktatási programot kínálnak idén a Külgazdasági és Külügyminisztérium – Balassi Intézet külföldi kulturális intézetei.
Január elején zárt a magyar modernizmus festészetét bemutató kiállítás a varsói királyi várban, ezzel ért véget a 20 hónap alatt 550 kiállítást, koncertet, színházi és táncelőadást, divatbemutatót, ifjúsági és egyéb programot kínáló lengyelországi magyar kulturális évad – emlékeztetett a külföldi magyar intézeteket fenntartó Balassi Intézet szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén Hammerstein Judit helyettes államtitkár, az intézmény vezetője.
Mint hangsúlyozta, az évadban a magyar kultúra teljes vertikumát igyekeztek bemutatni a résztvevő mintegy 80 lengyel városban. Az intézet 60 új kiadványt – szépirodalmi, tudományos és ismeretterjesztő köteteket – jelentetett meg, 85 fellépő 141 koncertet adott, 55 magyar filmet mutattak be, 2017 decemberében pedig magyar-lengyel történelmi játszóteret is avattak Varsóban.
A magyar-lengyel kulturális kapcsolatok történetében példa nélküli nagyságrendű bemutatkozásra a magyar kormány 700 millió forintot biztosított, a költségvetést pályázatokkal egészítették ki. Az évad 1,5 millió látogató vonzott, a Magyar Modernizmus 1900-1930 kiállítást például 40 ezren tekintették meg – számolt be.
Hammerstein Judit az MTI kérdésére elárulta: már dolgoznak a következő külföldi magyar évad előkészítésén. Mint emlékeztetett, a Balassi Intézet feladata a 22 országban működő 24 magyar kulturális intézet, valamint a kulturális és oktatási szakdiplomaták szakmai felügyelete.
Elmondása szerint az intézetek és a szakdiplomaták már összeállították programterveiket, figyelemmel a helyi közönség ízlésére, érdeklődésére, ugyanakkor az adott esztendő aktualitásaira, hívószavaira, évfordulóira is.
Nyárig tart például a V4-ek magyar elnökségi éve, így a visegrádi országok közös programjai kiemelt helyen szerepelnek a magyar intézetek naptárában, február 14-17. között pedig az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendeznek V4-es filmfesztivált.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, Tokióban ezért szobrot állítanak a nagy magyar orvos tiszteletére, több helyen pedig kiállítások idézik fel emlékét.
Hatvanöt éve játszotta „az évszázad meccsét” Londonban az Aranycsapat, erről többek között Kairóban és Pekingben is megemlékeznek. Molnár Ferenc születésének 140. évfordulóján az író emlékét utazó kiállítás idézi meg, de folytatódnak az első világháborús megemlékezések és a Kodály Zoltán előtt tisztelgő programok is.
A delhi magyar intézet fennállásának 40., az indiai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének pedig 70. évfordulóját ünneplik idén, míg Szófiában 70 éve működik magyar intézet, ennek kapcsán a szmoljani Nagy László emlékház felújítását is tervbe vették – számolt be Hammerstein Judit.
A Sanghaj arculatát máig meghatározó Hudec László építész száz éve érkezett a kínai metropoliszba, az évforduló előtt számos program tiszteleg.
Bukarestben 12. alkalommal rendezik meg a Magyar Filmhetet, Berlinben harmadszor a Huniwood magyar filmfesztivált, Prágában a közép-európai filmek fesztiválja folytatódik, de idén már Madridban és Andalúziában is bemutatkoznak a magyar filmek.
Párizsban Blattner Géza és a párizsi avantgárd címmel emlékezik kiállítás a modern magyar bábművészet megalapozójára, Romában Aba-Novák Vilmos-Szőnyi István-Molnár C. Pál-tárlatot, Zágrábban pedig Rippl-Rónai-kiállítást rendeznek.
Brüsszelben magyar jazzklub indult, folytatódik a bukaresti magyar zene fesztivál, Pozsonyban pedig már ötödik alkalommal hirdetik meg a Több mint szomszéd fesztivált.
A madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban magyar borászatok építészete mutatkozik be, Sepsiszentgyörgyben pedig a magyar lótenyésztés, lóversenyzés történetét járja körül kiállítás a Kincsem című film kapcsán.
A Publishing Hungary program keretében novemberben a ljubljanai könyvvásár díszvendége lesz Magyarország. A Lipcsei Könyvvásáron idén a Bauhaus, a Bolognai Nemzetközi Könyvvásáron a Pál utcai fiúk adja az idei magyar stand tematikáját, és kiemelt figyelem jut a frankfurti, a szöuli és a pozsonyi könyvvásárokra is.
Hammerstein Judit elmondása szerint sikerült rendezni a külföldi magyar vendégoktatók helyzetét: az idei, csaknem egymilliárd forintos keretnek köszönhetően már jóval vonzóbbak lehetnek ezek a státuszok és a hálózat is bővülhet.
A következő hetekben New Yorkban Vincze Máté veszi át a magyar intézet vezetését, míg Belgrádban Szentgyörgyi Klára, Zágrábban Dezső János lesz az új igazgató. A bécsi intézet élén nyáron várható váltás, és folyamatban van a berlini Collegium Hungaricum igazgatói pályázatának értékelése is – közölte az MTI kérdésére Hammerstein Judit.
2016-ban nyolcmillióval több esetet látott el négyszázzal kevesebb háziorvos, mint 2000-ben. Egy házi gyermekorvosra mintegy ezer gyerek jut, sokaknak vegyes praxisú ellátást kell igénybe venniük.
Tizenhat év alatt több mint kétezerrel nőtt az egy háziorvosra jutó éves betegforgalom, miközben az alapellátó orvosok száma folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint ugyanakkor 2000-hez képest 2016-ban már kétszer annyi beteget küldtek a szakrendelőkbe labor-, EKG- vagy röntgenvizsgálatra.
2016-ban nyolcmillióval több esetet látott el négyszázzal kevesebb háziorvos, mint 2000-ben.
2000-ben egy év alatt összesen 47,5 millió,
2008-ban 50 millió,
2016-ban pedig már 55 millió esetet láttak el a rendelőkben,
miközben a háziorvosok száma ugyanebben az időszakban 5159-ről 4755-re csökkent.
Valószínűleg erre vezethető vissza, hogy a háziorvosok egyre ritkábban látnak el beteget rendelőn kívül: 2006-ban még 4,2 millió esetben történt ilyen, 2016-ban azonban csak 1,5 millió alkalommal – írta a Magyar Nemzet.
A KSH szerint 2016-ban összesen 10 050 895 alkalommal láttak el gyermeket a rendelőben a házi gyermekorvosok, és mindössze 450 188 esetet kezeltek rendelőn kívül.
Nagy különbség lehet az ellátások között
Sajnálatos tény az is, hogy az utóbbi években egyre kevesebben tudják házi gyermekorvos segítségét kérni, mind többen kényszerülnek ugyanis a felnőtteket és gyerekeket is ellátó vegyes praxist igénybe venni, mert nincs elég gyermekorvos az országban. Másoknak utazniuk kell – egy környékbeli településre – az ilyen jellegű ellátás eléréséért. A gyermekorvosok öt évig csak gyermekgyógyászatot tanulnak, a felnőtt-háziorvosoknak kötelezően csak négy hónapig kell ezen a képzésen részt venniük. Ebből két hónap az elmélet és hat hét a praxisban eltöltött idő. Tehát nagy különbség lehet a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisos ellátás között.
A statisztikai hivatal friss adatai szerint 2016-ban 1444 házi gyermekorvos volt az országban, hozzájuk pedig nem kevesebb mint 1,417 millió gyermek volt bejelentve. Tehát közel ezer gyermek jut egyetlen orvosra.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke korábban arról beszélt: tíz éven belül az ország nagy részében megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás, ugyanis egyre kevesebb a praxis. 2016-ban a házi gyermekorvosok átlagéletkora 59 év volt, a praktizálók 46 százaléka hatvan év feletti, 140 orvos pedig már a hetvenedik születésnapját is betöltötte.
Az InfoRádiónak azt is elmondta, hogy a beteg gyermekeket is egyre többen viszik magán szakrendelésre, ezt tapasztalják az őket ellátó háziorvosok is. Az ok a hosszú várólista.
Az amerikai szenátus is megszavazta a külföldi megfigyelések meghosszabbításáról szóló törvényt.
A képviselőház után a szenátus is megszavazta Washingtonban a külföldön történő megfigyelések újabb hat évre történő meghosszabbításáról szóló törvényt.
A törvény arra hatalmazza fel az amerikai hírszerző ügynökségeket, hogy külföldön az érintettek értesítése nélkül megfigyeljen célzott személyeket. A washingtoni politikai zsargonban “Szent Grálnak” elnevezett hírszerző programot 65:34 arányban fogadták el a szenátorok, s törvényt most a Fehér Házba küldik aláírásra. Donald Trump elnök már jelezte, hogy aláírja.
Bár a törvény a külföldi információ-gyűjtésről szól, törvényhozók és jogvédő szervezetek tiltakozása ellenére is “benne hagyták” az amerikai állampolgárok elektronikus levelei, telefonbeszélgetései és más kommunikációs csatornái megfigyelését, lehallgatását.
Az ellenzők azzal érveltek, hogy amerikai állampolgárok megfigyeléséhez a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) – és valamennyi hírszerző szervezetnek – külön felhatalmazást kellene kérnie. A meghosszabbított törvény értelmében a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) is joga van használni a külföldön gyűjtött hírszerzési adatokat, ha amerikai állampolgárokra vonatkozó információk után kutatnak. Az FBI-nak azonban a nem szigorúan nemzetbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó ügyekben engedélyt kell kérnie. Kivételt képeznek a gyilkossági vagy emberrablási ügyek.
A voksolás előtt Richard Burr, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a programot “a létező legfontosabb hírszerzési eszköznek” nevezte, amellyel szerinte megóvható az Egyesült Államok biztonsága. Igazat adott viszont azoknak, akik szerint a törvény nem biztosít elegendő védelmet a magánélet sérthetetlenségének.
Mark Warner, a bizottság vezető demokrata párti politikusa – egyetértve Burr szenátorral – hozzátette, hogy ezzel a programmal tudomása szerint soha nem éltek vissza.
Megyesy Jenő és Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Napra pontosan egy évvel ezelőtt iktatták be hivatalába az új amerikai elnököt. Donald Trump Fehér Házba költözését üdvözölte a hazai konzervatív tábor is, a magyar-amerikai kapcsolatok látványos javulása ugyanakkor nem történt meg. Ez azonban csak időleges – mondta Megyesy Jenő a hirado.hu-nak adott interjújában. A miniszterelnök amerikai ügyekért felelős főtanácsadója szerint ugyanis még időbe telik, hogy valamennyi szinten elfoglalják helyüket a Trump-adminisztráció emberei. Megyesy Jenő értékelte az első elnöki év teljesítményét, beszélt az új amerikai nagykövetről, és kitért arra is, van-e realitása a közeljövőben egy Orbán-Trump találkozónak Washingtonban.
– Hatalmas port kavart Amerikában egy alig egy hete megjelent botránykönyv. A kötet a Fehér Ház működését mutatja be. A könyv alapján talán a káosz a legmegfelelőbb szó az elnöki hivatal leírására, Donald Trump azonban több alkalommal is azt mondta, nem valós az, ami a kötetben szerepel. Mit gondol erről?
–Egy ilyen könyvben vélhetően vannak olyan személyes benyomások, vélemények, amelyek talán nem konkrét tényeken alapulnak. Az viszont nyilvánvaló, hogy az elnöknek a hivatal elfoglalása után több ezer személyt kell kineveznie, és a jóváhagyások jóval lassabban mennek, mint a korábbi adminisztrációk alatt. Ez onnan eredhet, hogy a győzelem talán váratlan volt, mármint abban az értelemben, hogy a szokásosnál kevésbé készültek fel a választási győzelem utáni teendőkre, esetleg az establishment (a republikánus fősodor, amely alapvetően nem egyenlő Trump támogatóival – a szerk.) nem igazán akar ebben az adminisztrációban dolgozni, és egyéb okok is közrejátszhatnak. Az adminisztrációnak pedig sokkal nehezebb a programját úgy megvalósítania, ha nincsenek a helyükön az emberek.
Megyesy Jenő és Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
– Ahogy a választási kampányokban mindig, a legutóbbiban is számos nagy ígéret elhangzott, ezeknek egyelőre csak egy része valósult meg. Miket emelne ki ezek közül?
– Trump elnök első évének egyik legfontosabb eredményének a konzervatív szövetségi bírák kinevezését tartom. A Legfelsőbb Bíróság új tagja Neil Gorsuch lett, aki akár 20-30 évig is betöltheti a hivatalt. Az ország jövőjére gyakorolt befolyása így nagyobb lesz, mint Trump négy- vagy nyolcéves elnöksége. Kiemelném még a különböző hatósági szabályozások visszafogását, a bürokráciacsökkentést, továbbá az új adópolitikát, hisz 30 éve nem volt ekkora adóreform az országban.
– A gazdasági mutatók is igen jól néznek ki.
– Igen, az lett volna a következő. A növekedés 3 százalék felett van, a munkanélküliség 4,8 százalékról lement 4,1 százalékra, emelkedett a kékgallérosok bére, akik Trump egyik fő szavazórétegét jelentik, és szárnyal a tőzsde is, holott a választások után a börze beszakadását vetítették előre. Persze arról lehet vitatkozni, hogy minek köszönhetők a jó gazdasági mutatók, mennyire ágyaztak meg azoknak az előző adminisztráció intézkedései, de ezek pártjellegű viták. Trumpnak ráadásul sikerült egyben tartania a támogatóit is.
– Ehhez azért több szimbolikus lépés is kellett.
–Persze, több gesztust is tett a keresztény egyházak irányába. A jeruzsálemi bejelentés is főleg a vallásos, protestáns szavazóknak szólt. Alapvetően belpolitikai célja volt, ezt mutatja az is, hogy az amerikai nagykövetség átköltöztetésének idejéről még nem született döntés a szavakon túl. Politikai természetű intézkedés volt a közel-keleti országokból való beutazás korlátozása is, annak hosszabb távon nem biztos, hogy lesz hatása. A kampányban megígért fal viszont nem épül a déli határon, a kongresszus nem szavazza meg a szükséges forrásokat.
– A kampány egyik fő hívószava az America First volt, vagyis, hogy az amerikai érdekeknek minden más elé kell kerülnie. Nem mindenki értett ezzel egyet, és akkor még finoman fogalmaztam.
–Nehéz megértenem, hogy hogyan háborodhat fel valaki azon, ha egy ország vezetője azt mondja, a döntései elsősorban a saját állampolgárait és országát kell, hogy érintsék. A korábbi elnökök ezt talán nem így mondták ki, de akkor is vállalták, amikor megválasztották őket. Trump viszont megtette, ami segítette a választások alatt, hisz az országban lassan erodálódik az önbizalom, a meggyőződés arról, hogy Amerika még mindig vezető szerepet játszik a világban. Ezt kompenzálta ezzel, és az emberek, a szavazói újra elhitték, hogy Amerika még mindig erős. Elnöksége elején felmondta a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást, mert szerinte nem szolgálta az amerikai érdekeket, és az adóreformnak is az az egyik célja, hogy az amerikai nagyvállalatok ismét otthon folytassák a tevékenységüket.
– Talán Ronald Reagan óta nem volt elnök, akinek ekkora ellenszélben kellett dolgoznia. Meddig bírható ez? Előfordulhat, hogy akár az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatok miatt, idő előtt távoznia kell Trumpnak?
–Arra számítok, hogy kitölti a négyéves ciklusát. A nyomozás biztosan megnehezíti a helyzetét, talán korlátozza a mozgásterét, és a figyelmét is elvonja más ügyekről, de eddig még nem került nyilvánosságra semmilyen bizonyíték, ami bűncselekményre utalna. Egyes körökben feszegetik Trump elmozdítását, de az ilyen eljárások egyrészt nagyon ritkán fordultak elő Amerika történetében, másrészt még egyszer sem ment végig a procedúra. Bizonyíték esetében a képviselőház egyszerű többsége emelhet vádat, az elmozdítást pedig a szenátus kétharmadának kellene megszavaznia. Idén novemberben félidős választások lesznek, a történelmi tapasztalatok alapján pedig a republikánusok elveszíthetik a többségüket egyik, vagy mindkét házban. Ám akkorát nem bukhatnak, hogy átmenjen az elnök esetleges elmozdítása a szenátuson. Ráadásul politikailag lehet, hogy a demokraták jobban járnának, ha további két évig kampánytémának használnák az ügyet. Ez mérlegelés kérdése, de mint mondtam, egyetlen bizonyíték sem került eddig a nyilvánosság elé, amely alátámasztaná az elnök bűnösségét, és amely alapján meg lehetne indítani egy eljárást vele szemben.
– Az amerikai belpolitikáról térjünk át a magyar-amerikai viszonyra. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan bírálta a magyar kormányt. A konzervatív oldal nagy reményeket fűzött az új elnökhöz. Hogyan változott az elmúlt egy évben a két ország közti kapcsolat?
–Ezt három szinten érdemes vizsgálni. A katonai, nemzetbiztonsági együttműködés mindig is jó volt, a NATO megbecsült tagjai vagyunk. A gazdasági kapcsolatok is megfelelőek, hisz Amerika Németország után Magyarország második legfontosabb partnere. Az ellentétek politikai természetűek voltak. És nem segítette a helyzetet, hogy a véleménynyilvánítás sokszor nyilvánosan történt.
– Pusztán az okozta a problémákat, hogy az Obama-adminisztráció demokrata volt?
–Az a személet, hogy a világon csak amerikai módon lehet megvalósítani a demokráciát, a demokratáknál jóval erősebb, mint a republikánusoknál, és más irányba is mutat. Előbbiek inkább a nemzetközi szervezetekre támaszkodnának, utóbbiak viszont a nemzeti érdekeket helyeznék előtérbe. Ennél fogva a demokraták világnézete eltérő, mint a magyar kormányé, ami magyarázat a korábbi konfliktusokra is. A nézeteltérések onnan is származtak, hogy a történelmük és a kultúrájuk miatt az amerikaiak máshogy mérlegelik az olyan értékeket, mint a szabadság, a demokrácia vagy a szuverenitás, mint ahogy Európában, vagy Magyarországon. Egy demokráciában különböző értékek is versenyeznek egymással, a különböző társadalmak pedig másként súlyozzák azokat. Nem biztos, hogy az amerikai súlyozás olyan, mint az európai, vagy a magyar. Trump elnök megválasztása egyébként egy reakció is volt arra, hogy a demokraták túlnyomták a szekeret, már ami a világlátást és annak terjesztését illeti. Nem lehet ugyanis azt diktálni az embereknek, hogy csak egyféle nézet elfogadható.
– Rendre felmerül a magyarországi sajtószabadság bírálata amerikai részről. Azt is ide vezeti vissza?
–Abszolút. Politikai természete van a dolognak.
– November elején az amerikai külügy kiírt egy pályázatot, amellyel közel 200 millió forinttal támogatnák a vidéki magyar sajtót. Erre válaszul egy tucat republikánus képviselő levelet írt az amerikai külügyérnek, hogy függessze fel a kiírást, mert a State Departmentben alsóbb szinteken még mindig az előző adminisztráció emberei ülnek, és a támogatás negatív irányba befolyásolja a kapcsolatokat. Erre gondol?
–Igen. Ez önmagában a bizonyíték arra, hogy eltérő vélemények vannak, politikai oldaltól függően. Ezért arra számítok, hogy ha mindenki a helyére került, akkor változás következik be. Máshogyan kezeli majd a vitás kérdéseket az új republikánus adminisztráció. De ennek időt kell adni. Wess Mitchell helyettes államtitkár (az európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkárság alá tartoznak a magyar ügyek – a szerk.) csak néhány hónapja foglalta el a helyét, most áll még csak össze a csapata.
– Ennek fontos állomása lehet az új budapesti amerikai nagykövet kinevezése is. A napokban meg is nevezték a személyét, David Cornsteinról van szó. Mikor veheti át a Szabadság téri diplomáciai képviseletet?
–A szenátusnak meg kell még hallgatnia, és szavazni is kell róla. Colleen Bell nagykövetasszonynál ez a szokásosnál hosszabb ideig tartott, majdnem egy évig. Remélhetőleg most pár hónap alatt megtörténik majd, és tavasz végére, nyár elejére megérkezik Budapestre. De nehéz prognosztizálni, hogy a szenátus mikor hagyja jóvá.
– Milyen változásokat hozhat magával?
–Az előző nagykövettel jól alakult a viszony a korábbiakhoz képest (előtte több mint egy évig André Goodfriend volt az ideiglenes ügyvivő – a szerk.). A rádió kicsit jobban le volt halkítva, mint korábban. Most is egy politikai kinevezett érkezik Magyarországra, ahogy az elmúlt 20 évben is. Nem feltétlenül baj, hogy nem karrierdiplomata jön, mert egy politikai kinevezett függetlenebb tud maradni a rendszertől, és közelebb áll az elnökhöz. Arra számítok, hogy az új nagykövet megérkezésével a helyzet továbbra is pozitív irányba mozdul majd, és a felmerülő viták nem lesznek előtérben.
– Tehát továbbra is lesznek?
– Nem kell mindenben egyetérteni. A demokráciában lehetnek eltérő vélemények országok között, de nem biztos, hogy azokat nagy dobra kell verni, főleg szövetségesek esetében. Más lehetőségek is vannak a felmerülő témák megbeszélésére. Bízom benne, hogy ebbe az irányba megyünk majd.
– Szabó László washingtoni nagykövet egy tavalyi interjújában azt mondta, hogy Orbán Viktor rajta van már Donald Trump vendéglistáján, de a találkozó előtt még meg kell oldania az észak-koreai konfliktust. Utóbbi talán elcsendesedett az utóbbi időben. Mikor várható a magyar miniszterelnök washingtoni látogatása?
–Ezt nem tudom megmondani. A kétoldalú találkozók alapvetően akkor lényegesek, amikor vagy valamilyen fontos téma merül fel, vagy valamilyen konfliktus. Jelenleg egyik sincs, a világon pedig vannak jóval nagyobb ügyek Amerikából nézve, mint Magyarország.
Összegyűjtötte a Jobbik a rendkívüli parlamenti üléshez szükséges mennyiségű aláírást az elmúlt három évben “titokban befogadott” menekültek ügyében – közölte az ellenzéki párt csütörtök este az MTI-vel.
A Jobbik csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: kezdeményezést szocialista és LMP-s képviselők is támogatták.
Úgy fogalmaztak: az Orbán-kormány az elmúlt három év alatt több tízmilliárd forintot “szórt el” migrációs nemzeti konzultációkra, népszavazásra, kampányokra, miközben folyamatosan történtek a betelepítések.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a nap folyamán, szokásos sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarország tavaly csaknem 1300 embernek biztosított oltalmat, részesített nemzetközi védelemben, de nem befogadásról van szó. Jelezte, hogy a védelemben részesítettek nem összekeverendők a gazdasági bevándorlókkal, őket ugyanis Magyarország megállítja.
Ismét feszültté vált a kapcsolat az Egyesült Államok és legnagyobb közel-keleti NATO-szövetségese, Törökország között. A török hadsereg csapásra készen állva, az amerikaiak szíriai kurd szövetségeseit fenyegeti a határ mentén.
Török katonákat és tankokat vontak össze a szíriai határ mentén és az egységek az utóbbi napokban készenlétben várták a parancsot a támadásra. A behatolás előtt Recep Tayyip Erdogan török elnök azzal fenyegetőzött, hogy „megsemmisíti az összes terrorista fészket”. Ezzel azokra az enklávékra utalt, ahol az Egyesült Államok szövetségesei, az Iszlám Állam elleni harcra felhasznált kurd csapatok megerősítették állásaikat.
Törökország szerint a szíriai kurd erők fenyegetést jelentenek a jelentős kurd kisebbséggel rendelkező török állam egységére. A kurdok miatti feszültség alaposan próbára tette Washington és Ankara a két „elvileg szövetséges” főváros viszonyát az elmúlt három évben – fogalmaz a Guardian című lap.
Erdogant a hétvégén pedig különösen feldühítette az amerikaiak terve, hogy a kurd erőkből állítanak fel a kurd területeket védő egységeket. 30 ezer fegyveresről van szó és Erdogan azt mondta: „küldetésünk az, hogy még azelőtt megfojtsuk ezt a terrorhadsereget, mielőtt létrejönne”.
Az amerikaiak elképzelése szerint a kurd vezetésű úgynevezett Szíriai Demokratikus Erőkre épülő egységek a török és az iraki határ valamint Szírián belül, az Eufrátesz folyó mentén teljesítenének szolgálatot. Ez a folyó választja el a kurd területek nagy részét az Aszad elnök rezsimje által ellenőrzött földektől.
A Szíriai Demokratikus erők gerincét ugyanakkor a kurd YPG milícia alkotja, amely Törökország szerint ugyanaz, mint a terroristának nevezett PKK, a Kurd Munkáspárt, amely Törökországban is végrehajtott támadásokat.
Az amerikai tervet ellenzi Oroszország is, amely szerint ez csak Szíria felosztásához vezetne. A török invázió fő célpontja egy 100 kilométer széles terület Afrin és Manbidzs városok között Szíria észak-nyugati csücskében. Ezért a térségért a háború során különösen heves harcok folytak.
A törökök és amerikaiak között annyira elmérgesedett a viszony a kurd kérdés nyomán, hogy Erdogan nem is konzulált terveiről Trump amerikai elnökkel. „Amikor legutóbb beszéltünk, azt mondta, visszahív. De nem tette.” – mondta a török elnök. „Úgyhogy én sem tervezem, hogy felhívom. Rövid időn belül egymás után felszámoljuk a szíriai terrorfészkeket. Azok, akik hátbaszúrtak bennünket, miközben szövetségesünknek tűntek, nem tudják megakadályozni” – mondta Amerikára célozva Erdogan.
A török külügyminiszter még élesebben fogalmazott: „Washingtonnak nyilatkoznia kell: a szövetségeseivel van vagy a terrorcsoportokkal”. A törökök közölték, hogy az invázióban a török erőket a velük szövetséges szíriai lázadók támogatják.
Czech Prime Minister Andrej Babis arrives in the Czech Parliament in Prague on January 16, 2018.
Czech Prime Minister Andrej Babis on january 16, asked parliament to lift his immunity as he fights allegations of EU subsidy fraud and struggles to win a confidence vote for his populist minority government. Potential coalition partners have snubbed the chemicals, food and media tycoon dubbed the "Czech Trump", suspicious of his communist past and recent police charges over alleged fraud, which Babis flatly denies.
/ AFP PHOTO / Michal Cizek
/ AFP PHOTO / Michal Cizek
Lemondott szerdán az Andrej Babis vezette cseh kisebbségi kormány, amely egy nappal korábban nem kapott bizalmat a parlamentben.
Babis a kormány ülése után közölte: személyes találkozót kért Milos Zeman államfőtől, hogy hivatalosan átadja neki a kabinet lemondólevelét.
Várható, hogy Zeman a kormány lemondását elfogadja, és az új kormány megalakulásáig ügyvezetői teendőkkel bízza meg. Az elnök már korábban bejelentette, hogy a második kormányalakítási kísérlettel szintén Andrej Babist bízza meg. Most azonban már azzal a feltétellel, hogy csak azután nevezi ki kormányfőnek, miután bebiztosítja az új kabinet támogatását a parlamenti alsóházban.
Helyi megfigyelők úgy tudják, hogy már szerda délután megkezdődhetnek a tárgyalások az új kormányról. Nem hivatalos értesülések szerint az októberi választáson győztes ANO mozgalom vezetői a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD) ülnek tárgyalóasztalhoz. A szociáldemokraták az utóbbi napokban jelezték, hogy készek tárgyalni az új kormányban való részvételükről. “Tárgyalni fogunk. A sajtóban azt láttam, hogy a CSSD hajlandó velünk tárgyalni” – jelentette ki Babis kérdésre válaszolva. Megjegyezte: az első találkozón az ANO képviselői meghallgatják a szociáldemokraták feltételeit, amelyek teljesítése alapján készek lennének koalícióra lépni.
Az ANO és a CSSD koalíciójának összesen 93 képviselője (78 ANO, 15 CSSD) lenne a 200 tagú parlamenti alsóházban, ami további partner megszerzését teszi szükségessé. A prágai sajtó szerint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), amely 15 képviselővel rendelkezik a parlamentben, hajlandó lenne kívülről támogatni egy ilyen kormányt, ami már elegendő lenne a parlamenti bizalom megszerzéséhez.
A prágai sajtó más kormánykoalíciós változatokat is elképzelhetőnek tart.
Megszavazta a kijevi parlament második olvasatban, azaz végleges formában csütörtökön a Donyec-medence szakadár ellenőrzés alatti részeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslatot.
Az előterjesztést – amely Oroszországot agresszor államnak minősíti, a szakadár “népköztársaságokat” pedig ideiglenesen megszállt területeknek – 280 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban.
A jogszabály egyebek mellett kimondja, hogy
a területek Ukrajnához tartoznak, amelyeket “az Oroszországi Föderáció illegitim módon szállt meg”, így Moszkvának fölöttük nincs területi joga.
Oroszország tevékenysége ellenkezik a nemzetközi normákkal, így bármely, a megszállt területekkel kapcsolatban hozott jogi határozata semmisnek tekintendő – áll a szövegben.
A jogszabályba foglalt meghatározás alapján ideiglenesen megszállt területeknek Donyeck és Luhanszk megye azon részei minősülnek, amelynek “határai között az ellenőrzést az Oroszországi Föderáció fegyveres erői, valamint az orosz megszállók által létrehozott adminisztráció gyakorolja”. A megszállt területek határait, illetve az oda tartozó településeket az államfő határozza meg az ukrán fegyveres erők vezérkarának javaslatára, a védelmi minisztérium által tett előterjesztés alapján.
A dokumentum megállapítja, hogy
“Oroszország fegyveres agressziója” fegyveres erőinek és egyéb erőszakszervezeteinek “nem bejelentett és rejtett invázióival kezdődött”,
továbbá terrorista tevékenységek szervezésével és támogatásával valósult meg az Ukrajnához tartozó területeken.
A térség orosz megszállásának kezdetére vonatkozóan nem nevez meg a jogszabály dátumot, de utal egy korábban elfogadott törvényre, amely szerint 2014. február 20-án kezdődött.
A dokumentum kimondja, hogy minden anyagi és erkölcsi kárért, amelyet Ukrajna a megszállás miatt szenvedett el, Oroszországot terheli a felelősség. A jogszabály alapján büntetőjogi felelősség terhel mindenkit, aki részt vesz vagy részt vett az ukrán törvényeket és nemzetközi normákat sértő orosz megszállásban.
Az előterjesztetést első olvasatban október 6-án fogadta a parlament. Ezt követően hosszas egyeztetések kezdődtek a frakciók között a jogszabály végleges változatáról. A képviselők összesen 673 módosító javaslatot nyújtottak be a jogszabályhoz, amelyeknek zömét a parlament elvetette.
Ivan Vinnik, a Petro Porosenko elnök mögötti frakció képviselője, az államfő által beterjesztett törvényjavaslat előadója a szavazás után újságíróknak kifejtette: az elfogadott jogszabályban nem említették meg a fegyveres konfliktus tárgyalásos rendezését célzó minszki megállapodásokat. Magyarázata szerint azért, mert az említett megállapodások diplomáciai, illetve nemzetközi tárgyalások révén születtek, így természetükben különböznek a parlament által alkotott jogi normáktól. Hozzáfűzte, hogy az említett megállapodásokat az ukrán parlamentben nem vetették alá ratifikációs eljárásnak.
A képviselő kiemelte, hogy nincs benne az elfogadott jogszabályban a kereskedelem újraengedélyezése a szakadár területetekkel, csak “személyes fogyasztási cikkek szállítását” teszi lehetővé fizikai személyeknek a kormány által kiadott rendelkezések alapján. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelem az ideiglenesen megszálltnak minősített régióval csak azután jöhet újra létre, ha az említett térség visszatér ukrán ellenőrzés alá.
Benyújtja lemondását Mihai Tudose román miniszterelnök, miután pártja, a 2016 decemberi parlamenti választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága hétfő esti ülésén megvonta tőle politikai támogatását.
Ezt a pártülésről távozóban maga a politikus is megerősítette. A végrehajtó bizottságban 59-en szavaztak Tudose leváltásra, amit csak négyen elleneztek és négyen tartózkodtak. Távozáskor Tudose azt mondta: fegyelmezett tagja a PSD-nek, a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást.
Tudose leszögezte: nem marad ügyvivő, a következő kormány kinevezéséig Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolják ügyvivőnek, de ezt nem biztos, hogy a jobboldali államfő elfogadja.
Mihai Tudose (MTI/AP/Vadim Ghirda)
Elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan Tudose a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A pártvezető priusza miatt nem lehetett miniszterelnök, ezért engedelmes helyetteseket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával.
Az első nyílt konfrontáció múlt héten volt, amikor – egy pedofil rendőr miatti botrány során – Tudose lemondásra szólította fel a pártelnök egyik legközelebbi bizalmasát, Carmen Dan belügyminisztert. A Dragnea és Tudose közti feszültség azonban régebbi keletű: a kormányfő egyik legfőbb „bűne” az volt, hogy nem vállalta fel az igazságügyi reformot.
A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a szociáldemokrata párt, de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz.
A miniszterelnök lemondása a PSD politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Iohannis államfőt hozza helyzetbe, akit az alkotmány nem kötelez arra, hogy harmadszor is a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD jelöltjét bízza meg kormányalakítással.
A csíkszeredai sílövő csütörtökön a dél-tiroli Antholzban, szezonbeli legjobb versenyével szerezte meg a kvótát a pjongcsangi játékokra. A Román Olimpiai és Sportbizottságnál készíthetik a zászlót!
Az észak-olaszországi Antholzban a napokban a téli olimpia előtti utolsó világkupa-versenyeket tartják. A csütörtök délutáni 7,5 kilométeres női sprintversenyig kérdéses volt, hogy Tófalvi Éva részt vehet-e az olimpián, gyakorlatilag ez volt a csíkszeredai sportoló utolsó esélye a kvótaszerzésre.
A 64-es rajtszámmal versenyző Tófalvi a lövészetnél egyet sem hibázott, végül 1 perc 56,2 másodperccel elmaradva a győztes Tiril Eckhofftól (Norvégia) a 43. helyen végezett 106 indulóból. Idei legjobb eredményével bebiztosította a kvótát a pjongcsangi olimpiára.
„Megvan a kvalifikáció a hatodik Olimpiámra! Köszönöm mindenkinek, aki bennem bízott” – írta közösségi oldalán a 39 éves sílövő, aki tavaly márciusában még a visszavonulást fontolgatta, a hazai szövetség vezetői győzték meg a folytatásról.
Tófalvi Éva három olimpián (Szocsi – 2014., Vancouver – 2010., Salt Lake City – 2002.) vitte a román küldöttség zászlaját a nyitóünnepségen. Részt vett még az 1998-as naganói és a 2006-os torinói játékokon is.
Tófalvi Évának szombaton is szurkolhatunk, a 10 kilométeres üldözőversenyen is rajthoz áll Antholzban.
Frissítés: „Harminc másodperccel javítottam meg az átlagomat”
A csíki olimpikont két edzés között, telefonon értük el Antholzban. Tófalvi Éva az előzményekről, a versenyről, valamint a folytatásról is beszélt a Lelátónak:
„A mostani szezonban egyfolytában bal lábbal indultam a versenyeken, nagyon sokat fájt a hátam, utána meghűltem, sokat betegeskedtem. A verseny előtt csak annyira bíztam magamban, hogy a csomagom már elő volt készítve, hogy gyorsan indulhassak haza. Igaz, az elmúlt napokban rengeteg visszajelzést kaptam az emberektől, ami rendkívül pozitívan hatott rám. Nem számítottam ennyi pozitív üzenetre, ez adott egy jó nagy lökést ahhoz, hogy a tegnapi versenyt végigcsináljam.
Jól ment a futás, harminc másodperccel javítottam meg az átlagomat. A lövésnél pedig nem hibáztam. Egy korábbi versenyen, az IBU-kupán azzal rontottam el a lövést, hogy túlgondolkodtam a dolgokat, ami a biatlonban nem szokott jól elsülni, itt kicsit automatikusan kell csinálni mindent. Már egy ideje pánikba voltam esve, amiért nem tudtam megszerezni a kvalifikációt, a félelem pedig nagy úr. A verseny előtt azt mondtam, amikor beérek a lőtérre, lesz, ami lesz, lefekszek, s lövök. Most szerencsére minden jól ment.
Tudtam, hogy körülbelül milyen idővel lehet meg a kvóta, a verseny előtt kiszámoltuk. Nem is a végső helyezés számított, hanem az, hogy mennyivel maradok el az első helyezettől. Maga a 43. hely nem hangzik olyan fantasztikusan, de most az volt a lényeg, hogy két perc húsz másodperc alá jöjjek be. Végül kevéssel, két százalékkal kerültem el az észt lányt, Regina Oját.
A szombati verseny egy bónusz, de abból a szempontból fontos nekem, hogy érezzem a többiek sebességét. Az olimpiáig szűk három hét maradt hátra, edzőtáborba nem megyek, nem is kértem, de nem is tudnának adni így az utolsó percen. Otthon fogok edzeni, Hargitafürdőn szerencsére jó hó van, most már csak a felkészülésre koncentrálok.”
Otthonszülés témában írt pro-kontra írásunk következik.
Geréb Ágnes, a hazai otthonszülés anyja, úttörője két év börtönbüntetést kapott, illetve tíz évre eltiltották a szülésznői foglalkozás gyakorlásától. A szülész-nőgyógyász-bábát egy 2003-as és egy 2007-es tragikus otthonszülési eset kapcsán ítélték el.
A helyeslés és a felháborodás hangjai az ítélet megszületése óta nem csitulnak. A témában írt pro-kontra írásunk következik.
Visszamaradottság, ha nem engedik otthon szülni a nőket
Miért is félünk az otthonszüléstől?
Hazánkban a Rákosi kormány 1950-ben tiltotta be az intézményen kívüli szüléseket. Az azóta eltelt évtizedek során felnőtt két-három generáció, akiknek agyába a világra érkezés egyetlen lehetséges módjaként égett be a kórházi születés. Az otthonszülés támogatóiban sokan látnak boszorkányokat, felelőtlen anyákat, istenverte hippiket. Pedig, hogy az intézményen kívüli szülés hatvan év törvényi tiltást követően – Geréb Ágnes 22 évnyi küzdelmének eredményeképpen -, 2011 óta újból legális Magyarországon, egy nagyon is valós, női igényen alapszik.
Kórházi szülészeti gyakorlat a mai Magyarországon
Sok anyából az első gyermeke születésekor átélt trauma váltja ki a vágyat: legközelebb – ha egyáltalán újra vállalni meri – másként szeretné. A szülészeti erőszak fogalma nagyon is ismerős kifejezés ma hazánkban. A szüléssel kapcsolatos internetes fórumok, baba-mama találkozók állandó témáját jelentik a negatív szüléstörténetek, melyek során az édesanya kiszolgáltatottságot, megszégyenítést, testi vagy lelki értelemben vett erőszakot élt át. A kórházi szülészeti gyakorlatot sok helyen a sietség – és az ebből fakadó, gyakran indokolatlan orvosi beavatkozások sora -, a szülő nővel szemben tanúsított méltánytalan, megalázó bánásmód jellemzi. Mindezt egy olyan embert próbáló és soha vissza nem hozható szituációban, amikor türelemre, támogatásra volna szükség. Szülést indítanak idő előtt, mert a doktor úrnak ügyeleti ideje van, teniszmeccse, nyaralása lesz.
Amit Geréb Ágnes tett – a nőkért
A szülés normál esetben nem egy előre programozható műtét, mely a külvilág igényeihez alakítható. Egyedül az anya és a baba igényeit, tempóját kell maximálisan tiszteletben tartani. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyászként, illetve bábaként ezt az egyszerű – ám kétségkívül időigényes – dolgot tartotta szem előtt. Képes volt a hierarchikus kórházi bánásmód helyett egyenrangú partnerként kezelni a nőket. A szülést nem vezetni, hanem kísérni. Ő volt az az orvos is, aki a ’70-es években először kezdett el itthon apákat becsempészni a szülőszobába. Mert egy nőnek ott jó szülni, ott a legkisebb a komplikáció kockázata, ahol biztonságban érzi magát.
2010-es letartóztatásáig 7000 klinikai és 3500 otthonszülésnél volt jelen. A két vádpont, melyekben a Fővárosi Ítélőtábla 2018-ban bűnösnek találta: egy 2003-as ikerszülés, melynek során az egyik baba maradandó károsodást szenvedett, majd fél év múlva meghalt, valamint egy 2007-es vállelakadásos szülés, mely az újszülött halálával végződött.
A szomorú esetekről sokan hiszik: kórházban nem történt volna tragédia. Pedig a vállelakadás egy olyan váratlan dolog a szülészetben, melynek során évente öt újszülött hal meg. Kórházi körülmények között. Csak nem hallunk az esetekről. Nincs feljelentés. Nem kap sajtónyilvánosságot. A szakma összezár, az orvoslobbi erős. De az otthonszüléssel kapcsolatos minden egyes komplikáció vádemelést von maga után.
A KSH adatai szerint a kórházi születés körüli halálozás ma hazánkban évi 6,6 ezrelék, ami nemzetközi összehasonlításban magasnak számít – a finneknél például csak fele ennyi perinatális haláleset történik. E tekintetben az EU-s rangsorban a cseppet sem előkelő 19. helyen állunk. Tehát lássuk be: a kórházi szülés sem kockázatmentes hazánkban.
Geréb Ágnes ügyében olyan igazságügyi szakértők véleménye alapján döntöttek, akik nemcsak az otthonszülés, de a háborítatlan szülés természetéről is vajmi keveset tudnak. Akik rutinszerűen átvágják a gátat, hogy az ne sérüljön, akiknél a szülés csak szülőágyon kiterítve, kengyelbe tett lábakkal képzelhető el, akiknél az első császármetszést szigorúan egy újabb követheti. A Geréb Ágnes mellett kiálló Brit Királyi Bábakollégium elnöke, Lesley Page szerint vitás kérdésekben egy bábai szakmai testület véleményére lenne szükség.
Információn alapuló, szabad döntés
Nem, Geréb Ágnes nem akarja kihúzni a pénzes borítékokat a kórházi orvosok zsebéből. Célja mindössze annyi, hogy a nők információn alapuló szabad döntést hozhassanak. A saját testükkel, gyermekük születésével kapcsolatban.
A fiam 2016 tavaszán született. Kórházban. Életem talán legszebb élménye. De a megfelelő intézmény és szülésznő megtalálását gondos kutatómunka előzte meg. Ha egy közeli barátnőm nem elkötelezett híve az otthonszülésnek, sosem mélyedek el a természetes szülés témájában. De megtettem, és azóta is hálás vagyok neki, magamnak és Geréb Ágnesnek, hogy nem kellett átélnünk azokat a kellemetlen, fájdalmas, megalázó beavatkozásokat – a beöntéstől kezdve a rutinszerű oxitocinadáson át a gátmetszésig -, melyek ma sok helyen részét képezik a hazai kórházi protokollnak.
Horváth Eszter
Az érdemek és a felelősség elismerése is fontos
Geréb Ágnes 2012-es ítéletét – két év szabadságvesztés és tíz év foglalkozástól való eltiltás – hagyta helyben a bíróság a múlt héten. Az ítélet után hívei, és ő maga is, boszorkányüldözésről beszélnek, mintha elfelejtenék, hogy nem az otthonszülésről döntöttek a bírák, hanem egy foglalkozásától eltiltott szakemberről, aki nem végezhetett volna semmilyen beavatkozást, ott sem lehetett volna. És ennyi. Ez nem boszorkányüldözés, a bíróság, ha akar, sem nagyon tehetett volna mást, és bőven nem a maximálisan kiszabható büntetést ítélte meg az ügyben. Ha valaki nem gyakorolhatja a hivatását, de újra és újra megteszi, akkor egy idő után érthető, ha a bíróság úgy dönt, hogy valahogyan ennek gátat szab.
Félreértés ne essék, nem vitatom az otthonszülés létjogosultságát, aki háborítatlanul szeretné megszülni a gyerekét, ma már megteheti, bár nyilván még itt is akad rengeteg tennivaló. Arról nem is beszélve, hogy a helyzet akkor lesz ideális, ha a leendő anyák nem azért választják az otthonszülést, mert rettegniük kell a kórházi élményektől, attól, hogy úgy beszélnek velük, mint egy idiótával, hogy nem tájékoztatják őket, hogy sokszor feleslegesnek tűnő beavatkozásokat végeznek. Remélem, hogy egyszer megvalósul mindez.
Geréb Ágnes úttörő munkássága megkerülhetetlen, olyan maradi és a család születését figyelmen kívül hagyó gyakorlatokat rombolt le, amiért csak hálás lehet neki mindenki, aki például ma az apás szülés vagy az otthonszülés mellett dönt Magyarországon. Érdemei kétségtelenek, de az, hogy fantasztikusan dolgozott, és fontos eredményei vannak, nem azt jelenti, hogy ne lehetne felelősségre vonni olyan ügyekért, melyekben nem járt el kellő körültekintéssel. Egy Index-interjúban elmondta, hogy nem volt tisztában azzal, hogy ikerszülést csak kórházban lehet levezetni, azokat a külföldi protokollokat vette figyelembe, amik ezt tartalmazták. Amik nem, azokat nem. Számomra elfogadhatatlan, hogy egy szakember ne foglalkozzon a szakmáját érintő előírásokkal.
Geréb Ágnest nem feszítették keresztre, egyszerűen vállalnia kellett a felelősséget a döntéseiért a hatályos törvények szerint.
“Tovább Kápolna-mező nevü helyen egy kápolna rommaradványai látszanak, a kápolna mellett egy gyógyforrás fakad fel, melyhez most is Úr szeredáján feljár a nép s felviszi beteg gyermekeit füröszteni, mert e forrásnak nagy gyógyhatást tulajdonitanak, mely a hagyomány szerint onnan ered, mivel Szent László király itt szokott volt fürdeni. A forrás közelében egy bemélyülést Sátorhelynek neveznek; itt állott volna a szent király sátra. Itt áldozó csütörtökön a Karry Miklós által 1723-ban épitett kápolnában nagy búcsuk tartattak. E búcsuk oly népesek és látogatottak voltak, mint a szent-anna tói búcsuk; az egész szék katholikus népsége felsereglett oda, de mivel sok verekedés és botrányos dolgok történtek, Battyáni püspök betiltotta, s a kápolnát lerontatta. Tovább egy a Küküllő völgyére átcsapó útat Tatárok útjának neveznek, s hogy itt ugyancsak megfordultak ezek a vad harczosok, mutatja több ott talált török és tatárfegyver.”
