A „kereszt és a becsület védelmében” újabb megemlékezésre készül a szélsőségesen nacionalista Mihai Tîrnoveanu és az általa alapított Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesületCsütörtök délután a Csíkszentmárton községhez tartozó falu katonatemetőjében ünneplik ortodox szertartás szerint Urunk Mennybemenetelét, egyben megemlékeznek a Hősök Napjáról, koszorút helyezve el a 2023-ban illegálisan állított fakereszteken. A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
A civilben fogorvos, a közéletben a magyarok ellen uszító és a magyar történelmi emlékjelekkel szemben „hadjáratot” folytató brassói Mihai Tîrnoveanu a közösségi oldalán tett közzé felhívást, miszerint május 21-én, csütörtök 17.30 órára az úzvölgyi katonatemetőbe várják a megemlékezőket. Az ortodox egyházban most ünneplik Urunk Mennybenetelét, ami egybeesik a Hősök Napjának alkalmából. A szervezők – a Nemzet Útja (Calea Neamului) egyesület és az ASTRA egyesület brassói központi szervezete – azt ígérik, hogy „a 7. gyalogos hadosztály becsületét” és a temetőben 2023 júliusában felállított 150 fakeresztet „védelmezik” majd. Egyben megemlékeznek az 1916-ban az Úzvölgyében „az osztrák-magyar hadsereg kötelékébe tartozó honvéd gyalogos hadosztály felett aratott győzelemről”.
A felhívás szerint a rendezvény „a román nemzeti öntudat erősítését” célozza, és részt vesznek rajta azok a diákok is, akik a szervezők segítségével korábban történelmi helyszíneket jártak be Brassóban és a Fogarasi-havasokban. A tanulókat az úzvölgyi élményeik alapján írt esszéikért díjazást kapnak.
Mihai Tîrnoveanu legutóbbi hírhedt magyarellenes megnyilvánulása az volt, hogy azt állította a bölöni unitárius templomról, hogy az eredetileg ortodox istenháza volt, de az unitáriusok eltulajdonították, és levették a tornyáról a keresztet.
A Magyar Unitárius Egyház ezt határozottan visszautasította, és a Krónikához is eljuttatott álláfoglalásában történelemhamisítással vádolta az aktivistát, akitől a xenofób eszmék sem állnak messze.
Úzvölgye, a temetőfoglalás és történelemhamisítás szimbóluma
A Tîrnoveanu által szervezett mostani rendezvény újra előtérbe helyezi az úzvölgyi katonatemető körül évek óta húzódó román–magyar feszültséget. Emlékezetes – mint arról a Krónika részletesen beszámolt –, hogy 2019 júniusában, ugyancsak a Hősök Napján
több ezer román résztvevő a magyarok tiltakozása ellenére erővel hatolt be a temetőbe,
és ortodox szertartás keretében felszentelte az akkor illegálisan elhelyezett betonkereszteket és egy kelta keresztet mintázó emlékművet. Az emlékjeleket korábban a Bákó megyei szomszédos Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata állíttatta, amely a területet is saját tulajdonaként telekkönyveztette, holott az a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozik.
A kegyeletsértés és a temetőt élőlánccal védő magyarok elleni agresszió, valamint a hősi halottak nyughelyének sérthetetlenségéről szóló román–magyar kormányközi egyezményt megsértő akció nemzetközi visszhangot is kapott.
A következő években több bírósági döntés született, s a Krónika által is ismertetett ítéletek kimondták többek között, hogy:
A Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és román hadtörténészek is kimondták, hogy az elesett román katonákat nem ott hantolták el, és ha nyugszanak is ott román nemzetiségű hősök, azok olyanok lehetnek, akiket az osztrák-magyar vagy a német hadseregbe soroztak be az első világháborúban. Nyilvánvaló tehát Tîrnoveanuék történelemhamisító szándéka.
2022-ben a hatóságok végrehajtották a bírósági döntést, és eltávolították a betonkereszteket, viszont 2023-ban román civil szervezetek újabb – ezúttal fából készült – kereszteket állítottak fel a temető román parcellájának tekintett részén. Ezek a fakeresztek képezik a mostani rendezvény egyik központi elemét.
Tîrnoveanu szerint Magyarország és az RMDSZ-es „megszállta” Romániát
Mihai Tîrnoveanu azt is írta, hogy csütörtökön „megvédjük azt a 150 fakeresztet, amelyet egy maroknyi bátor ember állított a hősök emlékére 2023 júliusában, annak ellenére, hogy Magyarország az RMDSZ-en keresztül politikai-jogi deszantot hajtott végre Románia területén”. A soviniszta megnyilvánulásairól hírhedt szervező szerint „politikai indíttatású megfontolásokból, az RMDSZ káros befolyása miatt nyomást gyakorolnak a Bákó megyei szervezett csoportokra, hogy felejtsék el Úzvölgyét.”
A felhívás szerint a román résztvevők minden évben „százszámra” gyűlnek össze Úzvölgyében, gyakran nehezen megközelíthető hegyi utakon érkezve,
de azt nem említi meg, hogy minden évben magyargyalázásba torkollik a rendezvény.
A román vádhatóság és igazságszolgáltatás ímmel-ámmal kezelte az Úzvölgyében történteket, tavaly áprilisban arról számoltunk be, hogy a Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt.
(Krónika)
Borítókép: Illusztráció. A románok fakereszteket állítottak az úzvölgi katonatemetőben a bíróság által lebontatott betonkeresztek helyett. Az igazságszolgáltatás szerint ez rendben van, mert a temető nem műemlék. Fotó: Pinti Attila
