Igét hirdet Marton Máriusz lelkipásztor.
Reklám
Újabb szakaszba lépett a Magyarország, Lengyelország és Csehország elleni kötelezettségszegési eljárás
Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Az akkor megküldött hivatalos felszólító levelekre érkezett válaszok azonban nem találtattak kielégítőnek, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy az érintett országok megkezdenék az áthelyezéseket – tájékoztatott a bizottság szerdán.
Mint írták, a kapott válaszlevelekben szereplő érvek – például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lévő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése – egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását.
Az Európai Bizottság leszögezte: Magyarország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeket.
A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem és nem is tett erre vállalást. Csehország pedig tavaly augusztus óta nem helyezett át senkit és több mint egy éve nem is tett erre felajánlást.
Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az uniós bíróságon a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.
Forrás: MTI
Reklám
Illegális bevándorlás – Varsó diplomáciai úton tiltakozott az osztrák kancellár kijelentése miatt
Diplomáciai úton tiltakozott Varsó Christian Kern nyilatkozata miatt, amelyben az osztrák kancellár Magyarország és Lengyelország uniós támogatásának csökkentését szorgalmazta egyebek között a menekültelosztási kvóta kapcsán – derül ki a lengyel külügyi tárca honlapján pénteken nyilvánosságra hozott közleményből.
Varsó Kernnek a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapban szerdán megjelent interjújára reagál.
A közlemény szerint a lengyel külügyminisztérium képviselői a varsói osztrák nagykövettel folytatott megbeszélés során Lengyelország tiltakozását fejezték ki az interjúban foglalt “több javaslat és értékelés” miatt.
Az uniós jogra, valamint “az Európai Unió strukturális alapjainak lerakásakor elfogadott célokra” hivatkozva a lengyel diplomaták annak “helytelenségére és alaptalanságára” mutattak rá, hogy Kern az uniós alapokból való támogatás csökkentése mellett állt ki – olvasható a közleményben.
Arra vonatkozóan, hogy Kern az interjúban kifogásolta Varsónak és Budapestnek a menekültek elosztására vonatkozó álláspontját, úgy értékelve, hogy a két ország hajlandósága az európai szabályok betartására “nagyon csekély”, a lengyel diplomaták a közlemény szerint leszögezték: az Európai Unió Bíróságánál beperelt kényszerű menekültátirányítás ügye semmiképpen nem függ össze az uniós strukturális alapok témájával.
Ugyanígy értékelték a Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság által elindított kötelezettségszegési eljárás és az uniós támogatások közötti összefüggést.
A beszélgetés során a felek abban állapodtak meg, hogy a lengyel álláspontot “sürgősen” továbbítják az osztrák külügyminisztériumba és a kancellári hivatalba – áll a lengyel dokumentumban.
A Kern-interjú megjelenése napján az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
Lucie Szymanowska / MTI
Reklám
Kiss J. László: a magyar intézkedések átrendezték a német belpolitikai viszonyokat
A magyar menekültpolitika és a nyugat-balkáni útvonal lezárása átrendezte a német belpolitikai viszonyokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Kiss J. László szerint a kereszténydemokraták háttérbe szorították az ellentéteiket a migrációval összefüggésben, míg a szociáldemokraták a brüsszeli álláspontot képviselik.
Németország
Csökkent a menekültkérdés jelentősége, és ennek komoly hatása van a választási esélyekre – mondta a műsorban Kiss J. László.
„A menekültkérdés tette naggyá az Alternatíva Németország Pártot, és mivel a menekültkérdés súlya és a politikai napirenden elfoglalt helye jelentősen csökkent, ezzel
Merkel komoly előnyre tett szert.”
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára hozzátette, hogy a német kormánykoalíció két pártja, a CDU és a CSU a menekültkérdésben sincs teljesen azonos állásponton.
„A CSU ahhoz ragaszkodott, hogy kétszázezer menekült évente, ebbe az úgynevezett felső határba Merkel nem ment bele, viszont a CSU csinált egy saját bajorországi pártprogramot, ami nem a CDU-val közös választási program része, amelyben szerepel ez a felső határ.
A két kereszténydemokrata pártnak kifelé egységet kell mutatnia, a választási kampányban ezeket, az ellentétes kérdéseket háttérbe szorították.”
Nehéz helyzetben van a SPD, a német szociáldemokrata párt is, hiszen a koalíció részeként felelős a menekültügyben hozott döntésekért – folytatta az elemzést Kiss J. László.
„Míg Merkel az Európa-politikájában az állam- és kormányközi szempontokra helyezett nagy súlyt, ha megfigyeljük azt egymást követő válságokat, addig Schulznak elképzelésében egy erős európai állam létrehozása szerepel, ahol centralizálni kell a menekültpolitikát is, ezt sokkal markánsabban, határozottabban képviseli, mint Merkel.”
Az egyetemi tanár beszélt Németország Európa-politikájáról is, ami megváltozott Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnökké választása, illetve a Brexit miatt.
Újra előtérbe került a kétsebességes Európa létrehozása.
„Az eurozóna elmélyülése azt jelentené, hogy a keleti bővülés előtti uniós állapot állna vissza, ami nem előnyös, mert első- és másodosztályú tagállamok lennének.”
Németország és Franciaország közös érdeke, hogy együtt fejleszthessék az eurozónát, de a több Európa azt is jelenti, hogy a német adófizetőknek mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk – fogalmazott Kiss J. László.
Ausztria
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint Ausztriában is gyengül a jobboldali, populista Szabadságpárt támogatottsága a menekültek számának jelentős csökkenése miatt. Kiss J. László azt mondta: lényeges változások nem lesznek az októberi parlamenti választásig; minden bizonnyal a Néppárt kerül majd ki győztesen.
„Sebastian Kurz személyes karizmája játszik döntő szerepet, a közvélemény-kutatások a Néppártot jelzik befutónak, messze 30 százalék fölött mérik.”
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára rámutatott, hogy az egyes osztrák pártok térségi politikája jelentősen eltér egymástól.
„A jobboldali, populista Szabadságpárt orientációja erősen Közép-Európába tart. Ez egy hagyományos dimenziója az osztrák külpolitikának. A Kern-féle szociáldemokrata politika inkább a merkeli vonal és az uniós orientációjú, míg Közép-Európát külön útnak tekinti, negatív értelemben. A néppárti Sebastian Kurz pedig a kettő között határozza meg magát.”
Kiss J. László szerint a menekültkérdés a magyar-osztrák viszonyra, illetve Ausztria és a V4-ek kapcsolatára is hatással van.
„A szociáldemokrata Christian Kern legutóbbi megnyilvánulása, amire a magyar külügyminiszter reagált, arra vonatkozott, hogy a kvótakérdés álláspontja miatt gazdasági szankciókat alkalmazzanak Magyarország és Lengyelország ellen. Ez azért hangzik kicsit visszásan, mert
Ausztria profitál abból a politikából, ami szerint a nyugat-balkáni utak le vannak zárva,
hiszen Ausztriába is kevés, illetve ellenőrizhető menekült érkezik.”
Fontos változás a jobboldali, populista osztrák Szabadságpárt támogatottsága a választás előtt három hónappal visszaesett a menekültek számának jelentős csökkenése miatt – fűzte hozzá Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádió Aréna című műsorában.
Reklám
Köldökzsinór program: a határon túli magyar anyák is egyszeri támogatást kapnak a magyar kormánytól
A magyar kormány jövő januártól a Köldökzsinór program keretében kiterjeszti az egyszeri anyasági támogatást a külhoni magyarságra is, erre 640 millió forintot különítettek el első évben – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára pénteken az MTI-nek.
A Köldökzsinór programmal azt szeretnék jelezni, hogy a kormány számára minden megszületett magyar gyermek érték, szülessen bárhol a világon – mondta a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár, aki hangsúlyozta: a családok támogatása számukra nem kiadás, hanem befektetés.
A program alapján jövő januártól megteszik az első lépéseket, hogy a magyarországi családtámogatási formák közül bizonyos juttatásokat azok is megkaphassanak, akik nem Magyarország közigazgatási határain belül vállalnak gyermeket.
Első lépésként az egyszeri anyasági támogatást januártól minden magyar édesanya megkapja, függetlenül attól, hogy a gyermeke a világ mely pontján született.
Ez érvényes a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságára egyaránt – jelezte Novák Katalin. Hozzátette: egy egyszeri, 64 125 forintos támogatásról van szó, és mintegy 10 ezer gyermekkel számoltak az első évben, így összesen 640 millió forintos keretet különítettek el.
A támogatást akkor kaphatják meg az érintettek, ha a gyermeket anyakönyveztetik, illetve tekintettel a felvidéki helyzetre a magyar igazolvány is jogosító okmány lesz.
Szintén januártól kiterjesztik a babakötvényt is: minden gyermeknek indítanak egy Start-számlát, ezen 43 ezer forintos kezdőtőkét helyeznek el. Utána erre lehet további megtakarításokat elhelyezni, és ezt az állam kamattámogatással kiegészíti majd. Amikor a magyar fiatal 18 éves lesz, akkor megkaphatja az összegyűlt összeget – fejtette ki Novák Katalin.
Az Emmi államtitkára beszámolt arról is, hogy Tusványoson átadtak pénteken egy mobil játszóteret. A kormány tavaly 100 milliós keretet különített el a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének, hogy Kárpát-medence szerte létre tudjanak hozni családi közösségi tereket. Ennek egyik eleme ez a mobil játszótér, amelyet különböző helyeken, fesztiválokon állítanak fel, ahol családok részt vesznek a programokon. (mti)
Reklám
Donald Trump aláírja a törvényt az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókról
Donald Trump amerikai elnök aláírja a törvényt az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókról – jelentette be a Fehér Ház. Az elnöki hivatal helyi idő szerint pénteken későn este adott ki közleményt, miszerint Trump áttekintette a törvény végső változatát és úgy döntött, hogy aláírásával törvényerőre emeli.
A közlemény nem szól arról, hogy Trump mikor látja el kézjegyével a képviselőház és a szenátus által is elsöprő többséggel megszavazott törvénycsomagot. A kongresszus döntését elemzők Donald Trump vereségeként értékelik, hiszen a törvény a kirótt szankciók mellett egyúttal korlátozza az elnök hatalmát. Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely jelentősen befolyásolja az amerikai politikát, jelentést kell írnia a kongresszusnak és a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk döntését. Így például Trump nem oldhatja fel önhatalmúlag az Oroszország elleni szankciókat.
A törvénycsomagot mindkét párt elsöprő arányban támogatta, és ez jelzi mind a republikánus, mind a demokrata párti törvényhozók mély aggodalmát Oroszországnak a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozása miatt.
A beavatkozást Moszkva és Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször cáfolta. A száztagú szenátus 98:2 arányban szavazta meg a törvénycsomagot csütörtökön, két nappal azután, hogy a képviselőházban 419:3 arányban fogadták el a szankciókat, amelyek Oroszország mellett Iránt és Észak-Koreát is sújtják.
Oroszország pénteken válaszlépéseket jelentett be, nem sokkal azután, hogy Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon beszélt egymással.
Járai Judit / MTI
Reklám
A székelység a magyarság része (Erdélyi vezetők szerint)
Természetellenesnek, meggondolatlannak és nevetségesnek tartja a romániai magyar pártok és szervezetek vezetőinek többsége azt a polgári kezdeményezést, miszerint a székelységnek külön népcsoportot kellene alkotnia Magyarországon – írja tegnapi számában a Kolozsváron megjelenő Krónika. A lap arra reagáltatott több politikust és közéleti személyiséget, hogy a budapesti Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést.
„Székely vagyok, de a magyar nemzeten belül nem vagyok kisebbség. A kezdeményezést nem támogatom” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A szövetség sajtószolgálata közleményben emlékeztetett: az RMDSZ minden egyes népszámlálás alkalmával arra kérte a magyarokat, így a székelyföldieket is, hogy „székely öntudatuk” mellett vállalják magyarságukat, hiszen a magyar közösség valós létszámától függ több olyan alapvető jog is, amely például az anyanyelv-használathoz kapcsolódik.
Nem tartja hasznos kezdeményezésnek a magyarországi próbálkozást Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke sem. A néppárti vezető azokra a román megosztási kísérletekre emlékeztetett, amelyek 1989 után erősödtek fel. Ilyen volt például a rendszerváltás utáni első két népszámlálás metodológiája, mely külön entitásként tüntette fel a magyart és a székelyt.
„Ilyen alapon a jászok és a kunok is alkothatnak külön népcsoportot” – reagált Biró Zsolt MPP-elnök, aki elképzelhetőnek tartja, hogy egyes áttelepültek így próbálnának hasznot húzni a legközelebbi kisebbségi önkormányzati választásokon.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke természetellenesnek és abszurdnak tartja a felvetést. Ugyanakkor nem zárja ki a kívülről irányított provokáció lehetőségét sem. „A törvény szerint az a népcsoport számít hivatalosan elismert kisebbségnek Magyarország területén, amely a magyar nyelvtől és kultúrától eltérő nyelvet beszél és kultúrát képvisel, ugyanakkor legalább száz éve az ország jelenlegi határain belül él. Tudomásom szerint sem a bukovinai székelyek, sem a Ceauşescu-rendszerben áttelepültek vagy a zöld határon átszököttek nem élnek száz éve Magyarországon. Hogy a nyelvükről meg a kultúrájukról ne is beszéljünk” – fejtette ki. Leszögezte: bárhol is élnének, a székelyek magyar identitásúak.
A Krónika által megszólaltatott politikusok közül csak Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere fogalmazott meg ellenvéleményt. Szerinte Székelyföldön nagyon sok sors- és nemzettársában komoly igény mutatkozik arra, hogy magyar anyanyelvű székelynek vallja magát.
Magyarországon jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. Miután az NVB hitelesítette a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést, a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Amennyiben ezek szabályszerűeknek bizonyultak, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét, majd – az MTA véleményével és az összegyűlt aláírásokkal – felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
Reklám
ALTERNATÍVA EURÓPA SZÁMÁRA
A TUSNÁDFÜRDŐI BESZÉD AZ UNIÓS REFORMTERV MEGHIRDETÉSE MIATT EMLÉKEZETES
Az idei tusnádfürdői beszéd egyik kulcsmondata az utolsó volt: „Huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.” Orbán Viktor sok fontos gondolatot fogalmazott meg 2017-ben is, a beszéde azonban az Európai Unió reformtervének meghirdetése miatt lesz igazán emlékezetes. Manapság egyre kevesebb politikus mond olyan beszédet, amelyet érdemes elemezni. A közhelyparádék, patikamérlegen kimért semmitmondások és a liberális kánon recitálása semmiképpen sem érdemelnek komolyabb figyelmet.
A kevés beszélők egyike, akinek mondandóját érdemes követni, Orbán Viktor. Természetesen a politikusi létből adódik, hogy az ő felszólalásai sem minden esetben egyediek, de az országértékelő, a tusnádfürdői és a kötcsei beszédei mindenképpen figyelmet érdemelnek. Ezt sokáig a magyar politika szereplői tudták csak, ezért készítették el rövid szavatosságú válaszközleményeiket Orbán felszólalásai után. Az illiberális államokról mondott gondolataival azonban, 2014-től Európa és a nagyvilág is felfigyelt rá. Mindezt a kormányfő ügyesen használta ki, tudva, hogy helyzetelemzése, mondanivalója és tanácsai egyre szélesebb publikumhoz jutnak el. Így beszélhetett az elmúlt években a gazdasági világválság következményeiről, a migráció okairól és hatásairól, az amerikai elnökválasztásról vagy Európa válságáról is.
Az idei beszéd mégis más volt, mint az eddigiek. Nem a mondanivaló volt kevesebb, esetleg a fogalmazás pontatlanabb. Az idei előadásban a magyar miniszterelnök nemcsak értelmezte a minket körülvevő világot, hanem programot is hirdetett a válságba került Európai Unió számára. A rendszerellenes német párt nevét kikölcsönözve ez a beszéd „Alternatíva Európa számára” címet is kaphatna. S mivel kevesen dekódolták Orbán Viktor szövegének programadó szintjét, a továbbiakban erre teszek kísérletet.
A tusnádfürdői előadások, akár a kormányfő parlamenti szónoklatai, azért különösen izgalmasak az elemzőknek, mert a hivatalos rész után a miniszterelnöknek a kritikákra, kérdésekre és észrevételekre is válaszolnia kell. Ebben a részben, papír nélkül, sokszor frappánsabb mondatok vagy fésületlenebb gondolatok hangzanak el, mint a szükségszerűen alaposan átgondolt beszédben. Idén erre élő bizonyíték a székelyföldi autonómia kapcsán mondott miniszterelnöki bonmot, miszerint támogatja az autonómiát, „jobb híján”.
HELYZETELEMZÉS: FELÉRTÉKELŐDŐ VISEGRÁDI NÉGYEK
Később azonban az európai alternatívahirdetési szándéka szempontjából még fontosabb mondatot mondott, miszerint a magyar külpolitikában „egy mozaikkocka nincs a helyén”, Brüsszel, amely „a következő választás után megoldandó feladat”. A magyar kormányfő ezzel lényegében azt fejtette ki, hogy 2018, a magyar választás éve vagy 2019, az európai választás éve után fordulat fog beállni az európai politika fővárosában, és ezáltal az európai–magyar viszonyrendszerben is.
Az európaiak többségével szemben ugyanis nem lehet hosszú távon hatalmon maradni az európai országokban, még ha „inkvizítorokkal” (Orbán) is törekszenek az ellenállók megtörésére. Hiába a keresztény- és a szociáldemokrácia összeolvadása liberális demokráciává, sikeréhez a társadalom többségének elköteleződése is kell a liberalizmus mellett. A kulturális identitás kikezdése azonban nem igazán kedvez a szabadságjog-védelem kizárólagosságának, amelyet a XX. század erőszakos diktatúrái elleni harc egykor legitimált.
Tudjuk, hogy Jean-Claude Juncker bejelentette, 2019-ben lelép a színről, s többé nem szeretne (talán nem is lehetne) bizottsági elnök lenni. Ez mindenképpen alátámasztja a kormányfői reményeket. Az is tudható, hogy 2019 nyarára, amikor a következő bizottsági elnökről kell dönteni, az Egyesült Királyság már nem lesz tagja az uniónak, hiszen az alapszerződés két évben maximalizálja egy tag kiválását, s ez a határidő az év tavaszán lejár majd.
Az új bizottsági elnökről szóló döntésben kulcsfontosságú lesz Közép-Európa. Nem véletlen, hogy Orbán az elmúlt tizenkét hónap legfontosabb magyar és európai eseményének éppen a visegrádi négyek megerősödését nevezte meg előadása elején. Az idén októberben megválasztandó cseh kabinetnek, valamint az akkor még várhatóan hivatalban lévő lengyel és szlovák, valamint a jövőre alighanem újraválasztott magyar kormánynak kulcsszerepe lesz a következő vezető kiválasztásában. Ki tudja, lehet, hogy a balti és délszláv országok, Románia, Bulgária vagy éppen Ausztria és Olaszország vezetői is csatlakoznak majd ehhez a szövetséghez.
Két évvel ezelőtt Orbán Tusnádfürdőn gaulleista politikusnak, az V. köztársaságot alapító francia elnök, de Gaulle követőjének nevezte magát az Európa-politikában. Helmut Kohl temetése kapcsán sokan az újraegyesítés kancellárjának örökösét látták benne. A két államférfi alighanem eltérő személyiség volt, európai elkötelezettségükhöz azonban nem férhet kétség. Közös céljaik elérésében még egy dologban egyetértettek: abban, hogy csak sikeres nemzetek és nemzetállamok szoros összefogása teheti Európát is sikeressé. De Gaulle a „hazák Európájáról” beszélt, Kohl pedig az egységes német nemzetállam mellett bábáskodott Közép-Európa nemzeteinek függetlenedése mellett is a balti államoktól Csehszlovákián át a délszláv térségig.
ESZKÖZ: A HAZAFIAS KORMÁNYZÁS
Orbán Viktor példaképeinek tehát közös nevezője és – az utókornak nem kell spórolnia már a nagy szavakkal – sikerreceptje a hazafias kormányzás volt. A magyar miniszterelnök is ezt a modellt ajánlotta idei előadásában követendő például, amikor kifejtette a magyar nemzeti kormányzás alapelveit.
Az államadósság korlátok közé szorítása, a költségvetési egyensúly fenntartása, a hitelezők korlátozott beleszólása a gazdaságpolitikába magyar szemmel az IMF-től vett búcsú után evidencia, akárcsak a gazdasági növekedés kényszere és a stratégiai ágazatokban a nemzeti tulajdon többsége. Könnyen belátható, mégsem automatikusan a hazafias kormányzás eszközrendszeréhez sorolt szempont a demográfiai hanyatlás megállítása. Egy nemzet sem lehet sikeres, ha zsugorodik. Ezt a nyugat-európai elitek is felismerték, de a kulturális fordulatot igénylő családpolitika helyett a kulturális konfliktusokat eredményező migrációt választották. Nem véletlen, hogy Orbán a közbiztonság fenntartását is az erős nemzetállam fontos ismertetőjegyei között említette.
Az erős kulturális identitás, a saját rendezvényeken túlmutató világesemények vendégül látása és az adott nemzet globális közösségének kialakítása szintén a hazafias kormányzás jellemzője a magyar kormányfő szerint. Ezek megnevezése aligha lepték meg a hallgatóságot, annál inkább a jövő iparágai felé való nyitottság melletti kormányfői elköteleződés. Hány LMP-s szakértő kesergett már azon, hogy a magyar kormányfő csak „összeszerelő üzemet” akar az országban létesíteni és az olcsó munkaerőre támaszkodni? Ha ez így lenne, vajon Orbán az innovációt a nemzetállam sikerének kulcsaként említi? Végül a hadseregfejlesztést és a stabil katonapolitikai szövetséget – igen, a NATO-tagságot – is kiemelte a kormányfő, finoman üzenve a hazánkat orosz gyarmatként láttatni akaróknak.
MESTERTERV: A NEMZETÁLLAMOK SZÖVETSÉGE
Orbán előadásának lényege a hazafiasan kormányzott nemzetállamok európai összefogásának megújítása volt. Az elmúlt években sokat bírálta már az európai kudarcokat, bürokratikus hatalmat, brüsszeli csúsztatásokat és az irreális célkitűzéseket. Mostani beszéde azonban, talán először, megoldási javaslatokat is tartalmazott. Persze bátorság és alázat kell ahhoz, hogy egy kisebb tagállam kormányfője az unió megreformálásán töprengjen – gondolhatnánk. Ugyanakkor, ha Nyugat-Európa pénzügyi központjának, Luxembourgnak már régóta hatalmas beleszólása van küldöttjei által az európai politikai döntésekbe, a sokat látott magyar miniszterelnök miért ne fogalmazhatná meg a gondolatait?
Orbán 2019 után megvalósítható mestertervének célja az Európai Unió függetlenségének megerősítése, amelyhez az EU reformját javasolta hat lépésben.
Mindenekelőtt a tagállamokat politikai alapon bíráló, azokkal folyamatos konfliktusban lévő Európai Bizottságot szeretné a magyar kormányfő visszavágni, hogy ismét az európai vezetők által elfogadott közös jogszabályok betartatása felett őrködjön, ne pedig ideológiai vitákat szítson. Ehhez hozzátartozik „a lopakodva (…) elcsalt és elvett” (Orbán) hatáskörök visszaadása is a tagállamoknak.
A következő programpont, a nemzeti határvédelem és a törvénytelen migránsok visszatoloncolása ma már senkit nem lephet meg, a sikeres nemzeti kormányzáshoz szükséges kulturális identitásvédelem szempontjából nélkülözhetetlen elem. Az európai hadsereg felállítását már tavaly is szorgalmazta Orbán, így ez sem új gondolat. Az adócsökkentéssel és a munkavállalás rugalmasabbá tételével elérhető gazdasági növekedés azonban friss követelés: ilyet eddig csak a magyar gazdaság számára követelt. Végül két új elem is megjelent Orbán Európa-tervében, a balkáni országok irányába a hosszú évek óta függőben lévő bővítés felgyorsítása, valamint az unió határában lévő két birodalommal, Oroszországgal és Törökországgal egy új kiegyezés, „két nagy ívű politikai, gazdasági és katonai szerződés” letárgyalása és megkötése.
Sokan elmondták már, hogy 2015-ben Orbán Viktor a migrációs válság révén regionális politikusból európai tényezővé lett. Az idei tusnádfürdői beszédével pedig európai tényezőből európai reformerré emelkedett.
A szerző a Nézőpont-csoport vezetője
Forrás: gondola.hu
Reklám
Hihetetlen képek jönnek az átadott budapesti óriástoronyról
A vizes VB legbátrabb sportolói birtokba vették a leglátványosabb helyszínt.
Szerdán sajtónyilvános edzés keretében bemutatták a vizes világbajnokság egyik leglátványosabb versenyhelyszínét, az óriás toronyugrás 10 tonnás, 34 méter magas ugrótornyát.
Fürjes Balázs kormánybiztos a sajtóeseményen elmondta, versenyhelyszíneink és a szervezés minősége, önkénteseink segítőkészsége, a mentősök, rendőrök profizmusa, sportolóink sikere és szurkolóink lelkesedése alapján minden esély megvan arra, hogy Budapest és Balatonfüred a valaha volt legsikeresebb vizes VB-t rendezze.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A 17. FINA Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. sajtótájékoztató keretében mutatta be az óriás toronyugrás ugrótornyát a sajtó képviselőinek. Az eseménnyel egy időben zajló edzés a rendezvény alatt sajtónyilvános volt, így az újságírók közvetlen közelről tapasztalhatták meg, milyen bátrak és elszántak is a 27 méteres versenymagasságból ugró sportolók.
Szántó Éva, a Bp2017 Nonprofit Kft. ügyvezetője beszédében úgy fogalmazott: „Az óriás toronyugrás 2013 óta szerepel a FINA világbajnokság programján, az idei verseny különlegessége, hogy most először nem természetes vízbe érkeznek az ugrók, hanem egy épített, ideiglenes medencébe. Ennek kialakítása ugyan külön kihívást jelentett, de egyben óriási lehetőségeket is rejt a televíziós közvetítések színesítésére.” Szántó Éva beszédében hozzátette, a külföldi résztvevőktől eddig kapott elismerések sorát vélhetően gyarapítani fogja, ha az óriás ugrótoronnyal is megismerkednek. A 20 méterről ugró női versenyzők döntőjére 29-én, a 27 méterről startoló férfiak fináléjára pedig 30-án kerül majd sor.
Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos a sajtóeseményen elmondta: „Két hete, a megnyitó ünnepség előtt még úgy fogalmaztunk, Budapest készen áll arra, hogy otthont adjon a világ harmadik legnagyobb sporteseményének. Ma, túl a vizes világbajnokság kétharmadán azt mondhatjuk, Budapest és Magyarország nyerésre áll. A főváros és hazánk a nemzetközi visszajelzések szerint jelesre vizsgázott; és nem csak a versenyhelyszínek és a szervezés tekintetében, hanem mentőseinkről, rendőreinkről, önkénteseinkről, sportolóinkról és szurkolóinkról is elismeréssel beszélnek. Minden esélyünk megvan arra, hogy a valaha volt legsikeresebb vizes VB-t rendezzük.”
Fürjes Balázs beszédében kiemelte, a VB „legbátrabb sportolói” szerdán megkezdték az edzéseket a leglátványosabb helyszínen. A torony 10 tonnás és 34 méter magas, a versenymagasságokon kívül 5, 7,5 és 10 méteren további platformokat építettek ki az edzésekhez. A versenyzők egy 15 méter átmérőjű, 6 méter mély medencébe érkeznek, amelyben folyamatosan könnyűbúvárok várják őket, hogy egy esetleges rontott ugrás után azonnal segítséget nyújtsanak a sportolónak.
A kormánybiztos elmondta, a torony a tervek szerinti határidőre készült el, a versenyhelyszín megépítésének menetrendjénél kiemelt szempont volt, hogy az azzal járó közlekedési korlátozásokra már a tanév befejezését követően kerüljön sor. A helyszín kiválasztása pedig azt a célt szolgálta, hogy a látványos, Budapest legszebb arcát mutató esemény a világ számos pontján keltse fel a figyelmet hazánk és a főváros szépsége iránt.
A nagy érdeklődésre való tekintettel az eredetileg tervezett 1500 néző befogadására alkalmas lelátó mellett, a szervezőbizottság és a Mahart összefogásának eredményeként a döntők napjára a Dunán, egy különleges helyszínen egy 80 méter hosszú és 20 méter széles uszályon további 600 férőhelyes ideiglenes nézőteret alakítanak ki. A verseny pedig a folyó két partján és a hidakról is követhető lesz kivetítőkön keresztül. A Hunyadi hajó büféként és a mentőhajóként funkcionál, az uszályokra pedig 250 fős Moszkva hajókat indítanak az Olimpia park kikötőjéből.
A kialakított platform egy része a verseny után is megmarad, és olyan fotósarokként funkcionál majd, ahonnan a turisták, a fővárosba látogatók fantasztikus képeket készíthetnek majd a Parlamentről, a Lánchídról és a Margitszigetről.
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Egyre több a császármetszés
Magyarországon már csaknem a szülések 40 százalékánál császármetszést alkalmaznak, fél évszázada ez az arány mindössze a öt százalék volt – írta meg a Magyar Idők.
A császármetszés a fejlett országok egyik leggyakrabban alkalmazott műtéti eljárása, amelynek a szüléseken belül mindenütt növekvő az aránya. Magyarországon 2015-ben 100 élveszülésre 38,7 császármetszés jutott, ezzel pedig hazánk Romániával, Olaszországgal és Bulgáriával a legmagasabb arányt képviselő európai országok között van – mutat rá A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése című kiadvány. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gondozásában megjelent anyagban azt írják, hogy a magyarországi császármetszési arányok nemzetközi összehasonlításban is magasak, 8,5 százalékponttal haladják meg az EU-, 7,3 százalékponttal pedig az OECD-tagországok átlagát – írja a Magyar Idők.
A műtétek aránya 12 százalékkal nőtt 2011 és 2015 között, eközben a szülő nők átlagéletkora csak 0,3 évvel emelkedett, vagyis ez nem kellő magyarázat arra, miért ilyen sok a császármetszés. Ráadásul – mutatnak rá a tanulmányban – a hátrányos helyzetű településeken 9,5 százalékponttal kisebb arányban szülnek császármetszéssel a nők, így „feltételezhető, hogy a császármetszések előfordulását az anya gazdasági státusza és kifejezetten a császármetszés iránti kérelme is befolyásolhatja” – írja a Magyar Idők az ÁEEK kiadványára hivatkozva.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ által adott helyzetértékelés alapján sok esetben indokolatlanok ezek a beavatkozások, a szülész-nőgyógyászok szerint azonban nincs olyan objektív mérce, amely szerint túl magas nálunk a császármetszések aránya – olvasható a Magyar Idők cikkében.
Reklám
Ismét elutasították az Obamacare visszavonását
Több republikánus szenátor is a módosítások ellen szavazott
Az amerikai szenátus tagjai ismét elutasították szerdán a republikánusoknak azt a javaslatát, amely az előző, demokrata kormányzat egészségbiztosítási törvénye, az Obamacare visszavonását célozta.
A javaslatot egységesen ellenző demokratákhoz több republikánus szenátor is csatlakozott, elutasítva, hogy visszavonják a törvényt, mielőtt készen állna a helyébe lépő új egészségbiztosítási rendszer. Így mindössze 45-en támogatták az indítványt, és hét republikánus szenátor is az 55 nemmel szavazó között volt. Nemmel szavazott a kifejezetten a szavazásra Washingtonba visszatért beteg John McCain szenátor is.
A nemmel szavazó republikánus politikusok egy része – mint például az ohiói Rob Portman – azzal érvelt, hogy addig nem hajlandó megszavazni az Obamacare visszavonását, amíg nincs meg az új és elfogadható törvényjavaslat, hiszen nem hagyhatják egészségügyi ellátás nélkül emberek millióit.
A szerdai szavazással egy napon belül második nagy kudarcát könyvelhette el Donald Trump elnök, akinek egyik fontos választási ígérete volt egy új egészségbiztosítási törvény elfogadása, valamint a kormányzó Republikánus Párt is, amelynek politikusai az elmúlt hét évben folyamatosan az Obamacare felszámolásának fontosságát hangoztatták.
A szavazásra szerdán beterjesztett javaslat egyébként nem az Obamacare teljes egészének visszavonására vonatkozott, de a legfontosabb elemeit mindenképpen eltörölte volna. Így például a szegényebb rétegek egészségügyi ellátását segítő Medicaid-program költségvetésének jelentős csökkentését irányozta elő. A törvény visszavonása pedig csak két év múlva lépett volna életbe. Addigra a republikánusok egy teljesen új törvénytervezet megalkotását ígérték.
A voksolás ugyan késő délután kezdődött, de a politikusok egész nap egyeztettek. Donald Trump elnök egyik Twitter-bejegyzésében név szerint kárhoztatta Lisa Murkowski alaszkai republikánus szenátort. Az előző napi szavazáson egyébként néhány szenátor bekiabált, a női szenátor-kollégákat okolva a vereségért.
Mitch McConnell kentuckyi politikus – a szenátus republikánus többségének vezetője – kemény munkát ígért és egész nap egyeztetett a kongresszusban csak “sovány” törvénynek nevezett javaslatról. Chuck Schumer, a demokrata szenátorok frakcióvezetője közben úgy nyilatkozott: “Úgy tűnik, hogy a republikánus többség ma sincs jobban tisztában azzal, hogy mi a tét, mert ennek nincs jó megoldása.”.
Reklám
Ma megnyitja kapuit a 13. EMI-tábor
Ma kezdetét veszi a 13. EMI-tábor, a gyergyószentmiklósi 3-as kilométernél. A hétfő délelőtti sajtótájékoztatón Sorbán Attila Örs, az EMI-tábor főszervezője, és Szűcs Péter, a tábor programfelelőse és az EMI alelnöke számolt be a tábor helyzetéről, programjairól.
„Az utolsó simításokat végezzük!” – jelentette ki Sorbán Attila Örs, és hozzátette, hogy a tábor idén is színvonalas programokkal érkezik. A főszervező nagy vonalakban ismertette a főbb programpontokat, és felhívta a figyelmet a honlapon megtalálható programlistára, amely elérhető a www.emitabor.hu weboldalon.
„Az EMI-tábor a magyar fiatalok találkozási helye, ahol közösen átbeszéljük a kulturális, történelmi és nemzeti problémákat is. Hisszük, hogy ezek megoldása csak együtt lehetséges. Az EMI elsősorban egy független rendezvény, így idén főként a kizáróan fontos politikai kérdések fognak érvényesülni, a szórakozás és a kikapcsolódás mellett.”– hangsúlyozta az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke.
A politikai előadásokon a meghívott erdélyi magyar közéleti képviselők taglalják az autonómiai törekvéseket, és az erdélyi érdekképviseleti lehetőségeket. Az autonómia kapcsán Kérdezz-felelek Izsák Balázzsal beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők, ahol a fiatalok, és az érdeklődők az önrendelkezés főbb tudnivalóiról hallhatnak. Szent László éve alkalmából Harangozó Imre tart majd előadást a lovagkirályról. A trianoni centenárium kapcsán két 1918-as témájú előadásra is sor kerül, melyet Vincze Gábor és az EMI-tábor életében először előadó Köő Artúr történész tart majd. Idén első alkalommal vesz részt a táborban Bayer Zsolt publicista, aki Trianonról másként címmel ad elő.
A főszervező örömmel jelentette be, hogy idén a Magyar Turán Alapítvány Kurultaj programjai is helyt kapnak a táborban. A Hagyományörző téren ősmagyar kultúrát megelevenítő bemutatók, jurta építés és különféle előadások fogják színesíteni a tábor helyszínét és programpontjait. Mindemellett az Arany Griff rend hozza el a középkor hangulatát, látványos párviadalokkal és bemutatókkal.
Szűcs Péter, a tábor programfelelőse részletezte a várható felhozatalt, és elmondta, hogy a tematikus sátraknál változtatós előadásokra és foglalkozásokra látogathatnak el az érdeklődők: sport, történelem, művészet, kézműves foglalkozások, borkóstolók stb. Az újdonságnak számító EMI-sátorról a következőképpen nyilatkozott a programfelelős: „Az EMI-sátor a Szénás és az Előadósátor közötti átmenet, amely nem csupán komoly témákat taglal, hanem könnyedebb programokkal is várja a táborozókat.” Az EMI-sátorban író-olvasó találkozóra, rovásírás-oktatásra és életformákat bemutató előadásra is sor kerül.
„A Gyerek sátor csapata a koncertek alatt is vállalja a gyerekek felügyeletét”– közölte Sorbán Attila Örs. A sátor izgalmas, változatos programokkal várja a kicsiket, ahol idén először szakképzett óvónők is vigyáznak – az önkéntesek mellett – az apró résztvevőkre.
A sajtótájékoztatón az EMI elnöke közölte, hogy habár idén elmaradtak az elővételes jegyek, az első kétszáz, helyszínen megvásárolt heti jegyhez kedvezményesen lehet hozzájutni. A jegyeket szerda reggel 10 órától lehet megvásárolni a jegyirodánál. A táborba érkezők buszjáratokat is igényelhetnek, amelyek menetrendjét a honlapon lehet majd megtekinteni. A járatok a koncertek után is rendelkezésre állnak.
Forrás: erdely.ma
SZERDA
JÚLIUS 26.
ELŐADÓSÁTOR
12:00 – Megnyitó
14:00 – Megemlékezés – Csép Sándorra, Csíki Sándorra, Strahl Zoltánra, Borbély Imrére és Márton Zoltánra emlékezünk
Előadó: Borbély Zsolt Attila, Ágoston Balázs, Simon Csaba, Gálfalvy Tibor-Ferenc, Szűcs Péter
16:00 – Merre tovább EMI-tábor? – sajtótájékoztató
Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Szűcs Péter az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke
18:00 – Borkóstoló
Meghívott: Kaló Imre – Eger
EMI-SÁTOR
14:00 – Betiltott jelképeink: A csíkszeredai székely zászló
Meghívott: Tőke Ervin, a MINTA elnöke
16:00 – Székelyföldi labdarúgás
Meghívott: Jakab Zoltán, a Székely válogatott szövetségi kapitánya
SZÉNÁS
10:00 – Játéksarok: sakk, táblé, activity
15:00 – Sörpong
1:30 – Silentparty
GYEREKSÁTOR
Napi téma: Gyergyószéki mondák
12:00 – Sátornyitás, ismerkedés
Reggeli beszélgetés, jégtörő játékok
Ismerkedés a mondával
12:30 – Kézműves foglalkozás: Zsebkendővarrás- cérnagrafika (kicsiknek színező)
14:00 – Mozgásos játékok játszása
Csendes foglalkozás (festés vízfestékkel), Legendárium kártya
15:00 – Kézműves foglalkozás: lófej és párta készítése
17:00 – Társasjáték: Legendárium
18:00 – Népi gyermekjátékok tanulása
19:00 – Szabadtéri játékok, esti mese, csendes foglalkozás a koncertek ideje alatt
HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉR
14:00 – Hogyan épül fel egy jurta? – bemutató
Jurtaépítés, jurta berendezés, haditábor kiépítése
MŰVÉSZSÁTOR
14:00 – Agyagozás
Meghívott: Kutjatkó Tamás
16:00 – Népdal tanulás
Meghívott: Veres Orsolya
1:30 – Gitárest
Meghívott: Antal Ábel, Dezső Roland, Czika Henrietta
NAGYSZÍNPAD
20:00 – No Sugar
22:00 – Alvin és a Mókusok
KISSZÍNPAD
24:00 – Mary Grace
CSÜTÖRTÖK
JÚLIUS 27.
ELŐADÓSÁTOR
10:00 – Mátyás király titkai.Mátyás és Janus Pannonius viszonya a rováskrónikák megvilágításában
Meghívott: Mandics György író, művelődéstörténész
12:00 – Trianonról másként
Meghívott: Bayer Zsolt író, újságíró
14:00 – ’56 üzenete a mai fiataloknak
Meghívott: Wittner Mária 1956-os szabadságharcos (Budapest)
16:00 – „23 óra 59 perc” , a Trianon Múzeum kárpát-medencei kutatási programjának felvázolása – avagy mesélnek-e, s ha igen, akkor miről mesélnek a revízió szemtanúi?
Meghívott: Köő Artúr történész, a kutatási program koordinátora
18:00 – Borkóstoló
Meghívott: Konyári Borbála – Balatonlelle
EMI-SÁTOR
10:00 – Rovásírás tanfolyam
Meghívott: Pildner József
12:00 – A Székelyföldi Jégkorong Akadémia szerepe az itthon maradásban
Meghívott: Nagy Attila a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető MensSana Alapítvány ügyvezető igazgatója
14:00 – Író-olvasó találkozó a Fekete Fivérek szerzőjével
Meghívott: Miklós Réka (Bleeding Bride)
16:00 – Pálinkakóstoló: Csípán Pálinka – Nyárádszentsimon
Meghívott: Mihály Zsolt, Kiss Csanád, Kiss Ervin
SZÉNÁS
10:00 – Játéksarok: sakk, táblé, activity
12:00 – Kocsmakvíz
15:00 – Sörpong
1:30 – Silentparty
GYEREKSÁTOR
Téma: „Víz, víz, tiszta víz…”
10:00 – Reggeli mese,mondókák tanulása
10:30 – Halász- játék, csoportos játékok, kincskeresés (kő)
11:30 – Tanuljunk együtt valami újat: A víz a természetben, kísérletek a vízzel
13:30 – Kézműves foglalkozás: hajtogatás- hajó, polip, színezés- hal
15:00 – Mozgásos, egyensúly játékok
16:00 – Gyurmázás só liszt gyurmából, kőfestés
19:00 – Szabadtéri játékok, esti mese, csendes foglalkozás a koncertek ideje alatt
HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉR
11:00 – Hol és hogyan éltek őseink? – a honfoglalás korát idéző jurta megnyitása. Kiselőadás őseink sátráról és életmódjáról
11:30 – KURULTAJ SÁTOR: Mivel is foglalkozunk? – A Magyar Turán Alapítvány munkájának bemutatója, Szerletics József
12:00 – Honfoglaláskori viselet és fegyverzet bemutató – Kurultáj csapat
14:00 – KONCERT-TÉR: Honfoglaláskori gyalogos harci bemutató és íjász bemutató – a Magyar Turán Szövetség budapesti és felvidéki tagozata
16:00 – KURULTAJ SÁTOR – Magyar őstörténet a természettudományok tükrében – Bíró András Zsolt antropológus, Magyar Természettudományi Múzeum
*Minden nap 10:00-19:00-ig íjjászat az Íjjszpályán – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
*Minden nap 12:00-18:00-ig középkori vívásoktatás – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
* Minden nap 10:00-18:00-ig birkózás – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
MŰVÉSZSÁTOR
12:00 – Népdal tanulás
Meghívott: Veres Orsolya
14:00 –Szent László ábrázolások Székelyföldön
Meghívott: Sashalmi Fekete Tamás
16:00 – Karikatúra
Meghívott: Bányai-Kedves Krisztina
1:30 – Karaoke
SPORT
12:00 –18:00 – Labdarúgó-bajnokság
*A sportprogramokra jelentkezni a recepciónál lehet
NAGYSZÍNPAD
20:00 – Hungarica
22:00 – Nevergreen
KISSZÍNPAD
18:00 – DSB Acoustic
24:00 – The Blast
PÉNTEK
JÚLIUS 28.
ELŐADÓSÁTOR
10:00 – Székely birkózók, erős emberek
Meghívott: Balázs Árpád újságíró
12:00 – 1918 két mítosza és a békediktátumig vezető út
Meghívott: Vincze Gábor történész
14:00 – Csíkszereda, Kézdivásárhely hazatérése – 1940. A munkácsi 2. gépkocsizó dandár és az egri 20. gyalogdandár nyomában
Meghívott: Babucs Zoltán hadtörténész
16:00 – „Csillagok közt fényességes csillag…” – A magyar hagyomány lovagkirálya Szent László
Meghívott: Harangozó Imre néprajzkutató
18:00 – Borkóstoló
Meghívott: Geönczeöl Attila, Párkány
EMI-SÁTOR
10:00 – Rovásírás tanfolyam
Meghívott: Pildner József
12:00 – „Apáról fiúra – 450 éves családi hagyomány
Meghívott: Sütő István
14:00 – Vállalkozás lépésről-lépésre
Meghívottak: Kiss Júlia ügyvédnő és Kiss Melinda szervezetpszichológus
16:00 – A szabadság vándorai: motoros életforma
Meghívott: Szentjobbi Endre
SZÉNÁS
10:00 – Játéksarok: sakk, táblé, activity
12:00 – Kocsmakvíz
15:00 – Sörpong
1:30 – Silentparty
GYEREKSÁTOR
Téma: Amit megeszel, abból te leszel
10:00 – Ismerkedés: „Ha én zöldség, gyümölcs lennék’’ Érdekességek gyümölcsökről, zöldségekről
11:00 – Testnevelés: „Ép testben ép lélek”, szabadtéri játékok
12:00 – Élelmiszer piramis- egészséges élelmiszerek, kedvenc ételem
13:00 – Kézműves foglalkozás: írisz technika- alma, körte, zöldségkosár
15:00 – Érdekes kísérletek élelmiszerekkel: Varázszsák- kitalálósdi
17:00 – Gyümölcs és zöldség saláta készítése
18:00 – Aprók tánca: gyermek táncház
19:00 – Szabadtéri játékok, esti mese, csendes foglalkozás a koncertek ideje alatt
HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉR
11:00 – Nomád hadiviselet és fegyverbemutató – Fehér József, Nagy László
12:00 – KONCERT-TÉR: Ostor- és íjász bemutató
13:00 – KONCERT-TÉR: Honfoglaláskori gyalogos harci bemutató és íjász bemutató – Magyar Turán Szövetség budapesti és felvidéki tagozata
14:00 – KURULTAJ SÁTOR: A hunok fénykora, utóélete és szerepük a magyarság őstörténetében – Bíró András Zsolt antropológus, Magyar Természettudományi Múzeum
15:00 – KURULTÁJ SÁTOR: – Hun-kori lovastemetkezés Marosszentgyörgy határában – Gál Szilárd régész, Marosmegyei Múzeum
*Minden nap 10:00-től 19:00-ig íjjászat az Íjjszpályán – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
*Minden nap 12:00-től 18:00-ig középkori vívásoktatás – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
*Minden nap 10:00-18:00-ig birkózás – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
MŰVÉSZSÁTOR
12:00 – Agyagozás
Meghívott: Kutjatkó Tamás
14:00 –Testfestés és tetoválás
Meghívott: Lukács Roland
16:00 –Székelyföldi építészet
Meghívott: Simó Márton
1:30 –Gitárest
Meghívott: Antal Ábel, Dezső Roland, Czika Henrietta
SPORT
12:00 – 18:00 – Labdarúgó-bajnokság
*A sportprogramokra jelentkezni a recepciónál lehet
NAGYSZÍNPAD
20:00 – Omen
22:00 -Zorall
KISSZÍNPAD
18:00-The Strangers
24:00 – Metalon
SZOMBAT
JÚLIUS 29.
ELŐADÓSÁTOR
10:00 -Milyen is lesz az autonómia? – kérdezz-felelek
Meghívott: Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács elnöke
12:00 – Az erdélyi magyar érdekképviselet jelene és jövője
Meghívottak: az erdélyi magyar pártok vezetői
14:00 – Székely terroristák vagy koncepciós per áldozatai? – hogyan áll a Beke ügy?
Meghívottak: Beke István és Szőcs Zoltán meghurcolt székely fiatalok
16:00 – A parlamenti érdekképviselet lehetőségei
Meghívott: Kulcsár Terza József parlamenti képviselő
18:00 – Borkóstoló
Dúzsi Tamás borait Borbély Zsolt Attila mutatja be
EMI-SÁTOR
10:00 – Rovásírás tanfolyam
Meghívott: Pildner József
12:00 -TrollFoci közönségtalálkozó
Meghívottak: Levi és Adrián adminok
14:00 – 15 éves az Erdélyi Magyar Ifjak
16:00 – A szólásszabadság korlátai
Meghívott: Kiss Júlia ügyvédnő
SZÉNÁS
10:00 – Játéksarok: sakk, táblé, activity
12:00 – Kocsmakvíz
15:00 -Sörpong
1:30 –Silent party
GYEREKSÁTOR
Téma: Kis színészek játéka
10:00 – Koncentrációs játékok
10:30 – Állatos mesék
11:30 – Tanuljunk együtt valami újat: Tabló, pillanatfelvétel, csoportkép, hangutánzás
13:30 – Kézműves foglalkozás: Bábok készítése
15:00 – Mesék dramatizálása
17:00 – Ugorjunk, hadd lobogjon a hajunk! Szabadtéri játékok: akadálypálya, állatos játékok
18:00 – Aprók tánca: gyermek táncház
19:00 – Szabadtéri játékok, esti mese, csendes foglalkozás a koncertek ideje alatt
HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉR
11:00 – ÍJJÁSZPÁLYA: A TÁBOR ÍJJÁSZA – Íjászverseny kezdete
12:00 – Hol és hogyan éltek őseink? – a honfoglalás korát idéző jurta. Kiselőadás őseink sátráról és életmódjáról
12:00 – Honfoglaláskori viselet és fegyverzet bemutató – Kurultáj csapat
13:00 – KURULTÁJ SÁTOR: „Erőss nemzet” előadássorozat: A hagyományok ereje és a jövő építése, avagy a nemzeti identitás az autonómia alapja – Bíró András Zsolt antropológus, a Kurultaj –Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője, a Magyar Turán Alapítvány elnöke
14:00 – ÍJJÁSZPÁLYA: A TÁBOR ÍJJÁSZA – Íjászverseny döntő
14:00 – KURULTAJ SÁTOR:A Honfoglalás-kori magyarság fegyverzete – Dr. Medgyesy Pál régész, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága
15:00 – KONCERT-TÉR:Honfoglaláskori gyalogos harci bemutató és íjász bemutató – Magyar Turán Szövetség budapesti és felvidéki tagozata
16:00 – KURULTAJ SÁTOR: Rokonság, kultúra, stratégia, a török -magyar kapcsolatokban avagy magyarok, erdélyiek, székelyek egy mai török kutató szemével – ErdinçTunçbilek kutató, a Magyar Turán Alapítvány törökországi képviselője
17:00- Lovasíjász-bemutató – Pászka Lehel
*Minden nap 10:00-19:00-ig íjjászat az Íjjszpályán – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
*Minden nap 12:00-18:00-ig középkori vívásoktatás– az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
*Minden nap 10:00-18:00-ig birkózás – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
MŰVÉSZSÁTOR
12:00 – Agyagozás
Meghívott: Kutjatkó Tamás
16:00 –Középkori hagyományőrzés
Meghívott: Simó Márton
SPORT
12:00 –18:00 – Labdarúgó-bajnokság
14:00 – Tollaslabda bajnokság
*A sportprogramokra jelentkezni a recepciónál lehet
NAGYSZÍNPAD
20:00 – Romantikus Erőszak
22:00 -Ossian
KISSZÍNPAD
18:00 – The Blast
24:00 – Alteregó
VASÁRNAP
JÚLIUS 30.
ELŐADÓSÁTOR
10:00 – Ökumenikus Istentisztelet
12:00 – Az egyházak szerepe az erdélyi magyarság megmaradása érdekében
Meghívottak az ökumenikus Istentisztelet lelkészei
14:00 – Az Árkosi Tájmúzeum és a székelyek
Meghívott: Bálinth Zoltán gyűjtő
16:00 -Hazug Pista igazsága – könyvbemutató
Meghívottak: Balázs József a könyv szerzője
18:00 – Borkóstoló
Balla Géza borait Borbély Zsolt Attila mutatja be
EMI-SÁTOR
10:00 – Rovásírás vetélkedő
Meghívott: Pildner József
12:00 – Hangok nélkül: süket-néma életforma
Meghívott: Illyés Ágota
14:00 – Az én falum, Zalánpatak
Meghívott: Préda Barna
16:00 – Magyar narancs, székely banán: Egzotikus gyümölcs- és növénytermesztési lehetőségek a Gyergyói-medencében
Meghívott: Bicsak Péter
SZÉNÁS
10:00 – Játéksarok: sakk, táblé, activity
12:00 – Kocsmakvíz
15:00 – Sörpong
1:30 – Silent party
GYEREKSÁTOR
Téma: Ékes, édes anyanyelvünk
10:00 – Beszélgetés, kommunikációs játékok
10:30 – Utánozd a nádat-meditációs gyakorlat, reggeli torna
11:30 – Tanuljunk együtt valami újat: Mondókázás, találós kérdések, nyelvtörők,
13:30 – Kézműves foglalkozás: szandál ragasztás, szívószál fűzés, karkötő ragasztás
15:00 – Beszélgető kör: Kedvenc mesém, versem
17:00 – Népi gyermekjátékok, daltanulás
19:00 – Szabadtéri játékok, esti mese, csendes foglalkozás a koncertek ideje alatt
HAGYOMÁNYŐRZŐ TÉR
11:00 – KONCERT-TÉR: Ostor- és íjász bemutató
12:00 – Élet a jurtában – Néprajzi bevezető a Honfoglalás-kori jurtában
13:00 – KONCERT-TÉR – Nomád Harci bemutató (íjászok és páncélosok)
14:00 – KURULTAJ SÁTOR: A honfoglaló magyar népesség embertani jellege
16:00 – KURULTAJ SÁTOR: A Kárpát-Medencei Magyarság jövője – fórum
Előadó: Bíró András Zsolt a Magyar Turán Alapítvány elnöke, Sorbán Attila Örs az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke,
*14:00-19:00-ig íjjászbajnokság az Íjjszpályán – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
* 14:00-18:00-ig középkori vívás bajnokság– az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
* 14:00-18:00-ig birkózó bajnkság – az Arany Griff szervezésében (minimum 5 személy)
MŰVÉSZSÁTOR
12:00 – Agyagozás
Meghívott: Kutjatkó Tamás
14:00 – Fafaragás
Meghívott: Konát Árpád, Konát Levente
NAGYSZÍNPAD
20:00 – Dorothy
22:00 – Depresszió
KISSZÍNPAD
18:00 – Transylvania Rock Band
24:00 – Hatás Alatt
Reklám
Srebrenicáról – más szemszögből
Az olvasó feltehetően már a címből rájött, hogy most mással szembesül, mint amit évente egyszer a sajtóban az évforduló kapcsán olvasni szokott. Az alábbi írás tényanyaga PaedDr. Jindřich Marek hivatásos cseh hadtörténész munkájából származik, a Válka REVUE (Háború REVÜ) című cseh szakfolyóirat birtokomban lévő ezévi első számából, de korábban olvasott kitekintésekkel is kibővítem az írást.
Felvidéki szempontból azért is érdekes a téma, például a ligetfalusi magyar leventegyilkosságok miatt, hogy az érem másik oldalát itt is elhallgatták, s mindenhol csak a háborúban vesztes fél atrocitásairól emlékeznek meg. Ugyanez érvényes a szudétanémetekre is.
Maga a szerző is sorol fel forrásmunkákat, melyek közül az egyik címe már önmagában sokatmondó. Dorin A.: Srebrenica. Történet a politikailag korrekt rasszizmusról, avagy a második világháború utáni Európa legnagyobb hazugsága. Prága 2014
Srebrenicából afféle zarándokhely lett, a Srebrenicai Anyák nevű szervezet 8372 muszlim áldozatot jelöl meg nem ellenőrzött forrásból. Nem tudni, hogy ez az 1995-ös események száma-e, vagy esetleg korábbi áldozatok is vannak benne. Az is bizonytalanná teszi a számot, hogy 1996 nyarán, tehát egy évvel az incidens után tartott bosznia-hercegovinai választásokon szavazatot adott le 914 személy, akiket az áldozatok között tartanak számon, illetve több száz állítólagos áldozat él az USA-ban és Ausztráliában, akik szerepelnek az áldozatok listáján.
Igazából a történet valamikor 1992-ben kezdődött, amikor a bosnyák kormány által odaküldött muszlim hrdlorez-torokmetsző Naser Orić félkatonai csapatai etnikai tisztogatásokba kezdtek a srebrenicai régióban élő szerbek ellen. Szerb falvak tucatjait égették fel, legalább ezer civilt gyilkoltak meg a rájuk jellemző legbrutálisabb kegyetlenséggel, melyek között szerepel nyársra húzás utáni megégetés, fejlevágás, vasvillás, és baltás gyilkosságok, keresztrefeszítés, és további válogatott kínzások, melyek elől 12 800 szerbnek sikerült elmenekülnie. A muszlimoknak 1993 elejére teljes etnikai tisztogatást sikerült végrehajtaniuk a srebrenicai régióban. Ötven szerb községet égettek fel még a szerb vidékekre való betöréseik alkalmával, köztük Bjelovac, Zalazje, Glogovo, Brezsani településeket. A muszlim kommandók bizonyítható módon kínozták és gyilkolták a civil lakosságot.
Az a történelmileg igazolható gyűlölet, mely jogosan élt a szerbekben a muszlimokkal szemben, akik szintén szláv létükre felvették a megszálló törökök vallását, s mindig, minden megszállót kiszolgáltak, beleértve később az országot bekebelező Habsburgokat, valamint a németeket is, nőttön nőtt. A muszlimok korábban SS-kommandókat is alapítottak, s minden lehetséges alkalmat megragadtak a szerbek mészárlására. Ilyen előzmények után érünk az 1995-ös esztendőhöz, amikor a szerbek ellen több fronton, például Horvátországban is offenzíva készült, ezért katonai szempontból elengedhetetlenné vált a szerb utánpótlási vonalakat veszélyeztető, immár tisztán muzulmán srebrenicai enklávé felszámolása. Annak ellenére, hogy a muzulmán fegyveresek többszörös túlerőben voltak a szerbekkel szemben, nem került sor példás ellenállásra, inkább menekülőre fogták a dolgot, s lényegében magukra hagyták a civil lakosságot. Csupán kisebb sikeres utóvédharcokat folytattak a kivonulás biztosítása érdekében. Annak szemléltetésére, hogy melyik fél provokálta ki korábban a másikat, álljon itt egy holland békefenntartó katona hazaküldött üzenete : „A muszlimok folyamatosan tűzpárbajt provokálnak. A fiúk azt mondják, hogy minél korábban ki kell innen esnünk. Hágában gőzük sincs, hogy valójában mi van itt.”
A város, és lényegében a kisrégió elfoglalása után a szerbek megegyeztek a holland békefenntartókkal, és a nőket, gyerekeket a bosnyák kormány által ellenőrzött terület felé indították. A férfiakat viszont visszatartották, mert ki kívánták deríteni, kik vettek részt a szerbek elleni atrocitásokban, melyeknek 3 232 szerb esett áldozatul. Kétségtelen tény, hogy ekkor több száz, akár több ezer muszlim esett áldozatul a szerbek bosszújának. De az összes adat a mai napig sem ismert, például hogy hány muszlim férfi volt a szerbek fogságában.
Még néhány gondolat a boszniai történelmi előzményekhez: A középkorban Bosznia lényegében önálló ország volt, s ami Európában egyedi, a grúz, szír, örmény keresztény egyházakhoz hasonlóan saját „nemzeti” keresztény egyháza volt. Ez volt az ún. bogumil eretnekségnek nevezett, önállónak tekinthető egyház. Mivel a környező katolikus államok meg akarták téríteni őket, ezért a horvát ferencesek nyugatról (belőlük lettek a boszniai horvátok), a szerb ortodoxok pedig keletről térítő tevékenységet folytattak (belőlük lettek a boszniai szerbek, tehát sikerrel térítettek, legalábbis a határokhoz közel). Mikor a törökök elfoglalták az országot, ez volt a felállás, s lényegében máig ez is maradt. A központi részeken élő szláv bogumil lakosság pedig lassan áttért a muszlim vallásra. Nagy szerepe lehetett ebben annak, hogy a törökök meghagyták a nemességet korábbi pozíciójában. Esetükben önálló etnikumról nem beszélhetünk, csak a 20. században fejeződött be az etnogenézisük vallási alapon.
Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy maga a Nyugat az iraki háború után, mind a propaganda szintjén, mind katonailag, be akarta bizonyítani, hogy nem elvi alapon áll szemben a muszlimokkal, ezért a háborúban melléjük állt, s a szerbeket kiáltotta ki a rossz balkáni megtestesítőjének. Mindezek ellenére a háborúban a szerbek elérték a boszniai Szerb Köztársaság megvédését, s föderális Bosznia jött létre. Ne feledjük, hogy az etnikai tisztogatások közé sorolják a civil lakosság elűzését is, ami a horvátországi szerbeket sújtotta a leginkább, de ebbe a kategóriába tartozik az a 150 ezer szarajevói szerb is, akit a muszlimok elűztek a szülővárosukból. Ezt konkrétan Emir Kusturicától tudjuk, aki maga is szarajevói szerb. Volt!
Forrás: felvidek.ma
Reklám
Nemzetegyesítés az irodalomban
Ötödik találkozóját tartják ezen a héten a Rákóczi Szövetség és a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének közös szervezésében a külhoni és a magyarországi irodalomtanárok. A helyszín ugyanaz, mint az elmúlt heti történelemtanár-találkozón: a Várpalotától néhány kilométerre fekvő gyönyörű Királyszállás.
Az ilyen és ehhez hasonló egyhetes együttléteken a szakmai eszmecserén, feltöltődésen van a hangsúly, de a tanári hivatást gyakorlók számára a legkevésbé sem közömbös, hogy szakmai tevékenységüket milyen társadalmi, politikai klímában folytatják. Ezért is gondoskodik a Rákóczi Szövetség mindig arról , hogy politikus, gazdasági vezető is legyen az előadók között.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, amikor csak feladatai engedik, eljön a Rákóczi Szövetség szakmai táboraiba, hiszen alelnöke is a Szövetségnek. Mint elmondta: közvetlenül tapasztalhatta, hogy a megalakulásakor még csupán a Felvidékre fókuszáló szervezet hogyan tudta fokozatosan kiterjeszteni tevékenységét az egész Kárpát-medencére, szerencsésen összefogva, egyeztetve a külhoni és a hazai irányt.
Rátérve a külpolitikára, vázolta a Közép-európai helyzetet, azt az intenzív külpolitikai szakaszt a külkapcsolatokban, amely a térséget az utóbbi időben jellemzi. Foglalkozott Trump amerikai elnök és a visegrádi négyek találkozójával, Netanjahu izraeli miniszterelnök látogatásával, a régió nemzetközi felértékelődésével, visszatért Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszédére, és szólt a migrációról, amely a népesség- és kultúracsere veszélyét jelentheti Európának.
„A mi Európa iránti elkötelezettségünk nem kíván magyarázatot, szétszakítva, több országban élünk, ezért számunkra a nemzetállami szuverenitás abszolutizálása nem jelent jövőképet. A külhoni magyarsággal való kapcsolat két pillére, a nemzetegyesítés és autonómia vonatkozásában az utóbbi időben a gazdasági programokon volt a hangsúly. Uniós forrásból sikerült elindítani a határ-összeköttetési pontok fejlesztését, csak Szlovákiával 26 ilyen van folyamatban, határátkelőhelyek, Miskolc-Kassa autópálya, komáromi híd, Ipoly-hidak. A többi irányban is az összeköttetés fejlesztésén van a hangsúly, kiegészülve regionális gazdasági fejlesztéssel, Délvidéken és Kárpátalján kis- és közepes gazdaságoknak, családi vállalkozásoknak nyújtott segítséggel, hogy versenyképessé válhassanak. Az ezekhez kapcsolódó, részben már el is indult hitelprogrammal együtt mintegy tízszeresére növekedett az anyaország által nyújtott források értéke. Mindez nem jelenti azt, hogy az oktatás, a kultúra és a hagyományos nemzetpolitikai területek ne élveznének továbbra is kitüntetett figyelmet. Például az óvoda- és bölcsőde-program, amelynek keretében 17 milliárd forint megy a határon túlra. Ez kiegészülve a Rákóczi Szövetség hagyományos beiratkozási és egyéb támogatási programjával, érzékelhető, hogy a magyar identitás megőrzésének célját segítik elő, mégpedig minél korábbi életszakaszban, már a bölcsődénél és az óvodánál. Mert ha egy gyerek az általános iskolát többségi nyelven végzi el, akkor már nehéz megakadályozni, hogy végigmenjen az asszimiláció útján.”
A szakmai program Takaró Mihály irodalomtörténész, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete elnökének Arany Jánosról szóló nagyhatású és gondolatébresztő előadásával kezdődött. Végigkísérve a 200 éve született költő pályáját, szinte minden állomásánál olyan adatokra, összefüggésekre, a művek olyan mélyrétegeire világított rá, amelyek jó része az irodalomtanárok számára sem volt ismert. Például az, hogy a költő 6-7 éves gyerekként már 35-40 zsoltárt tudott, s mikor társai a betűvetést tanulták, ő már elolvasta a Károli Bibliát. Mikor nagyszalontai jegyző volt, geometriát és jogot tanult, hogy tudjon segíteni a parasztoknak ügyes-bajos dolgaikban illetve peres ügyeikben. Takaró Mihály példákkal illusztrálta, hogy Arany balladáiban a költő egész életbölcsessége összpontosul, és mindegyik középpontjában a legfőbb morális kérdés: a bűn és bűnhődés kérdése összpontosul. Vagy: a Toldi trilógiában nem a történet a lényeg, hanem a nemzeti sorskérdések, a régi és új nemzetfogalmak tisztázása. A nép nemzetté válásának jelképe a Toldi, mint ahogyan a Toldi estéje a nemzeti hagyomány és korszerűsítés, magyarság és európaiság dilemmájával a legmaibb mű az irodalomtörténész szerint, aki ezzel kapcsolatban Babitsot idézte: a magyarságot nem politikai nézetek, hanem műveltsége köti Európához.
A nagy tapssal kísért előadás után arról a szó szoros értelmében súlyos könyvről kérdeztük Takaró Mihályt, amelyet ő szerkesztett. A kötet példányai még fóliaborításban sorakoztak a fal mellett, ahogyan a felvidéki Méry Ratio Kiadó szállította. Címe: Kárpát-medencei magyar irodalom 1920-tól az ezredfordulóig.
„Öt éve azt a célt tűzte ki vezetésemmel a KMKE, hogy létrehoz egy olyan új irodalomtörténetet, amely arra az elvre épül, hogy a magyarság hazája a Kárpát-medence. Ugyanis Trianonban nemcsak a nemzettesteket szakították le Magyarországról, hanem megszűnt az a kommunikációs lehetőség, amely ezeket a nemzettesteket kulturálisan összeköthette volna. 1920 után például egy délvidéki iskolában nem taníthattak többé Erdélyben, Kárpátalján vagy a Felvidéken született műveket. A Kis-Magyarország vagy anyaország irodalmát megismerhették, bár e tekintetben sem volt mindegy, hogy az iskola szerb, román vagy csehszlovák uralom alá került, vagy később szovjet uralom alá, gondolok Kárpátalja hányatott sorsára.
A határon túli magyarság mindenütt saját választ adott a maga kisebbségi létére. Erről szól az 1920 utáni kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, erdélyi irodalom. Ez a kötet tesz először kísérletet arra, hogy amit hetven éve meg kellett volna írnunk, azt most öt év munkájával helyrehozzuk. Így született meg ez a több mint 800 oldalas könyv, amelynek utolsó 300 oldala szöveggyűjtemény. Magyar tankönyvekben sosem szereplő felvidéki, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi írók életművét lehet megismerni, olyanokét, akiket Magyarországon sem olvasnak vagy tanítanak. Ha azt mondom, hogy Kovács Vilmos, nem biztos, hogy tudja valaki, hogy Kárpátalja egyik legnagyobb alakjáról van szó. Vagyis a mi célunk az, hogy megteremtsünk egy közös Kárpát-medencei műveltségi sztenderdet. Amit a politika és a hatalom nem tud megtenni, azt a kultúra megteheti. Ez a könyv az irodalomban valósítja meg ezt az egységet, s mivel a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének kétszáznál több tagja van, vélhetően szeptembertől nagyjából négyszáz határon túli magyar osztályban kezdik tanítani azokat az írókat, költőket, akiket még soha nem tanítottak.”
Nyilván a magyar pedagógusoknak meg kell harcolniuk azért, hogy a többségi állam tanterveiben helyet, vagyis óraszámot kapjon a Kárpát-medencei magyar irodalom.
Nem volt, nem is lehetett célunk egy olyan irodalomtörténet és hozzá tanterv megalkotása, ami egyetemes, hiszen Ukrajnában 11 osztályos az iskola, míg a többi országban 12. Nemzeti alaptanterv mindenhol van, az nem írható felül egy magyarországi kezdeményezéssel. De van az a sáv, amelyet kitölthetne ez a könyv. Minden országban megvan ugyanis a kisebbségi irodalom tanításának a lehetősége. Továbbá vannak úgynevezett szabad sávok. Három éven át kutattuk, hogy egyes országokban milyen mozgásteret adnak a tantervek úgy, hogy törvényt ne sértsen egyetlen tanár sem, ugyanakkor mégis taníthasson Kárpát-medencei magyar irodalmat. Megtaláltuk ezeket a sávokat és lehetőségeket, és erre készítjük fel már ötödik éve a tanárainkat. Ez a hét is arról szól, hogy a könyv egy-egy szerzője kiválaszt egy-egy írót, költőt és bemutatót tart tanártársainak abból, hogy ő hogyan tanítaná. Nyilvánvalóan a 21.században vagyunk, a mai modern oktatási eszközöket is bevetve folynak a bemutatók ennek a könyvnek az alapján.
Egyik alapelvem, hogy mindent tanítok, amit hasznosnak tartok, de semmit, amiről úgy gondolom, tapasztalom, hogy rombolja a lelket, a szívet.
Forrás: felvidek.ma
Reklám
Reklám
