Igét hirdet Marton Máriusz lelkipásztor.
Reklám
Mezei András atya megnyította 2017-es Szent László emlékévet
Mezei András atya a clevelandi Szent Imre római katolikus templom plébánosa április 8-án délután 2 órai kezdettel a belvárosi Magyar Múzeumba előadást tartott magyar királyunkról, Szent Lászlóról. Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2017-es évre Szent László emlékévet hirdetett meg, tisztelegve e neves magyar királyunk előtt.
A kora délutáni előadásra mintegy 70-en voltak kíváncsiak, amely előadás azt volt hivatott szolgálni, hogy bemutassa Szent László királyunk személyét, életét és vívmányait. Szt. László 1077-1095 között volt országunk királya, akit 1192-ben avatott szentté III. Szelesztin pápa. A legendák istenfélő, de erős lovag-királyként festik le őt és úgy emlegetik, mint „az újjászületése a későközépkori lovagiasság ideáljának”.
Az egy órás előadás elején az atya egy rövid korabeli történelemmel frissítette fel a hallgatóság emlékezetét, beszélvén az akkori magyar királyság és annak szomszédai közötti viszonyokról. Majd beszélt Szent László király teljes elköteleződéséről a magyar nemzet iránt és a katolikus egyház és annak törvényei betartása iránti lojalitásáról is. Kiemelte, hogy szent László királyunk mindig a békére törekedett, de mégsem tudta mindig megőrízni ezt a hőn áhított állapotot, ugyanis többször került szembe ellenséggel. Az egyik ilyen harci – talán a leghíresebb esemény, amikor egy elrabolt magyar lányt szabadít ki a kun vezér kezei közül. Ez a hőstett számos különböző helyszínen fellelhető megörökítve, ilyenek mint templomok falain freskók formájában és igazi festményeken is.
Az előadás ideje alatt a képernyőn olvasható volt az az angol szöveg amelyik a magyarul nem beszélő hallgatóknak segített megérteni az atya mondanivalóját.
A legfontosabb mondanivalóját Mezei atya a végére hagyta és úgy véli, hogy Szent László királyunk szigorú, emberséges, hazaszerető, igazságos, hívő és istenfélő országvezetői tulajdonságaira ma is nagy szügség lenne, amikor hatalmas kihívásokkal néz szemben úgy az európai népek közössége, többek között Magyarország is.
Akik ott voltak bizonyára nem bánták meg, kérdezhettek is a legvégén, majd kávé és sütemények fogyasztása közben is tovább folytatódtak az eszmecserék. Fotókat az eseményről a weboldalunkon és a faceboock oldalunkon láthatnak és egy rögzített videófelvételt is föltöltünk a jövő hét folyamán.
Reklám
Hazahívják Szemerkényi Réka nagykövetet
„Új politikai és gazdasági feladatokat kell elvégeznie a magyar diplomáciának”
Megerősítette lapunknak a KKM az ATV információját: Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetet Szabó László külügyminiszter-helyettes váltja a nyáron.
Június végén hazarendelik Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövetet – értesült az ATV, hozzátéve, a misszióvezetőt Szabó László külügyminiszter-helyettes válthatja.
„A kormányban volt, aki most nehezményezte, hogy az atlantista Szemerkényi Réka, a diplomáciai csatornákat nem használta ki eléggé, hogy az amerikai külügyminisztériumot »kellőképpen tájékoztassa« a lex CEU-ról, a felsőoktatási törvény módosításáról és megvilágítsa az amerikai State Department számára, hogy egy legitim és nem diszkriminatív szabályozásra készül az Orbán-kabinet” – írta az ATV portálja.
Menczer Tamás, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium sajtófőnöke megerősítette lapunk érdeklődésére a Szemerkényi távozásáról szóló értesülést. „A Trump-adminisztráció megválasztása nyomán új politikai és gazdasági feladatokat kell elvégeznie a magyar diplomáciának, ezért a nyártól a washingtoni nagykövetséget a tervek szerint Szabó László jelenlegi külügyminiszter-helyettes vezeti majd. Szemerkényi Réka jövőbeli feladatairól később lesznek egyeztetések” – írta Menczer.
Szabó László 1965-ben született Debrecenben, diplomáciai pályára lépése előtt a TEVA Magyarország Zrt. vezérigazgatója volt. 2014 júliusától a KKM külgazdasági és külügyi államtitkára, 2014 októberétől pedig parlamenti államtitkár és miniszter-helyettes.
Forrás: magyarhirlap.hu
Reklám
Lázár János: a kormánynak Soros Györggyel van baja
De a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ennek nincs köze a CEU-hoz, az ott tanulókhoz és tanítókhoz. Lázár János beszélt arról is, hogy uniós szinten mindent bele fognak keverni a Magyarország elleni támadásokba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormánynak Soros Györggyel van baja, de ennek nincs köze a CEU-hoz, az ott tanulókhoz és tanítókhoz.
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, az Országházban azt mondta: a magyar származású amerikai üzletembernek a bevándorlással kapcsolatban kifejtett véleménye miatt van vita, de a két ügyet külön kell kezelni.
Azt mondta: amit Soros György az illegális bevándorlással kapcsolatban tett az elmúlt években, az Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérti.
Nem tűrhetjük, hogy valaki bevándorlókat szervezzen a határhoz és kényszerhelyzetbe hozzon bennünket – fogalmazott.
A miniszter kiemelte: a kormány megállítani akarja bevándorlást, Soros György pedig megszervezni. Nem tartható az sem, hogy a “Soros-féle szervezetek” a magyar állammal perbe szállnak és a határ megnyitására akarják kényszeríteni – jelentette ki.
CEU-ügy: ne legyen versenyelőnyük
A tárcavezető kiemelte: az oktatás területén egyenlő esélyeket akarnak, világos versenyszabályokat, hogy a magyar egyetemek versenyhátránya megszűnjön. Mint mondta, az ügyben “készek vagyunk válaszolni” Brüsszelnek, Washingtonnak és Berlinnek is.
“Soros György és hálózata” komoly nyomás alá helyezte Brüsszelt, Washingtont és Berlint, “folyamatosan megy a lobbi Magyarországgal szemben”, de ezektől a szerveződésektől is megvédjük az országot – hangsúlyozta.
“Mindent fel fognak használni”
A kormány arra számít, hogy májusban és júniusban soha nem látott erejű vitái lesznek Brüsszellel a bevándorlók szétosztásának kérdésében – mondta Lázár János.
Május 10-én tartják a kvótapert az Európai Unió Bíróságán, ahová Magyarország fordult – Szlovákiával együtt -, hogy megakadályozza a kvótadöntés kötelező jellegét.
A következő hetekben arra kell számítani – mondta a miniszter -, hogy mind az Európai Bizottságban, mind az Európai Parlamentben nyomás alá akarják majd helyezni Magyarországot. A két testület egyes csoportjai, elsősorban a liberálisok, ugyanis el akarják érni, hogy Magyarország vegyen részt a migránsok kvóta szerinti szétosztásában.
Lázár János szerint Brüsszelben ebbe a kérdésbe “mindent bele fognak kavarni”, a nemzeti konzultációt és az CEU ügyét is.
A vita szerinte kétes kimenetelű.
Marad az szja
A kormány célja 2018-ban az államadósság további csökkentése, 2,4 százalékos hiány és 4 százalék fölötti növekedés – adott számot a jövő évi költségvetés tervezetéről Lázár János miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján.
A Miniszterelnökség vezetője három fontos célt jelölt meg a jövő évi büdzsével kapcsolatban: a teljes foglalkoztatás érdekében szükséges lépések megtételét, a családok támogatását és a biztonság garantálását.
A tárcavezető beszámolt arról is, hogy a kormány még idén bevezeti az e-számlát, amelyhez kezdetben önkéntes lesz a csatlakozás.
Az is kiderült, hogy a kormány legközelebb április közepén foglalkozik ismét a a költségvetés számaival, és már a hónap végén, de legkésőbb május elején be is nyújtják a költségvetés tervezetét.
Újságírói kérdésre Lázár János elmondta: nem számolnak jövőre az szja-kulcs további csökkentésével.
Visszavonják a kutas rendeletet
A kormány döntése alapján hatályon kívül helyezik azokat a rendeleteket, amelyek szerint fennmaradási engedélyt kellene kérni a háztartási célú kutakra – mondta Lázár János. A 2016. január 1-jén hatályos állapotot kell visszaállítani, így a tavaly született rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.
Az NGM szeretné, ha lenne reklámadó
A hadsereg fejlesztéséről azt mondta Lázár János, hogy egyelőre nincs döntés, a terv neve van meg: Zrínyi 2020.
Nincs még döntés a reklámadóról sem. Adóemelésben nem gondolkodnak, de beszélni akarnak erről egyes szakmai szervezetekkel. A miniszter azt mondta, hogy a 9 százalékos kulcsot tartalmazó adót a kormány terjesztette be, de egyelőre visszavonták, mert az ügyben vita van. A Nemzetgazdasági Minisztérium eltökélt abban, hogy legyen valamilyen adó, de azt még nem tudják, hogy mekkora kulcsot határoznak meg jövőre.
Reklám
Virtuózok – Megalakult a nemzetközi értékesítéssel foglalkozó cég
Megalakult a Virtuózok tehetségkutató műsor nemzetközi értékesítésével foglalkozó Virtuosos International Zrt. – közölte a cég hétfőn az MTI-vel.
A céget a klasszikus zenei vetélkedő tulajdonosa, Peller Mariann, valamint Varga Edit, a közmédia műsorvezetője és Batta András zenetudós, a Virtuózok zsűritagja jegyzi részvényesként.
“Feladataim közé tartozik a jövőben a nemzetközi üzletfejlesztés, valamint a műsor online megjelenésének és digitális programjának menedzselése. Műsorvezetőként ugyanakkor már nem veszek részt a tévéshow hazai gyártásában” – idézi a közlemény Varga Editet, aki hozzátette: a Virtuózok hazai fellépéseinek, koncertjeinek továbbra is közreműködője marad.
Az összegzés szerint a társaság tulajdonosaihoz rövidesen csatlakozik Boros Misi, a Virtuózok zongorista sztárja is. Misi az első évad korcsoportgyőztese, aki már több kontinensre is elvitte a Virtuózok hírét.
A Virtuosos International arról is tájékoztatást adott, hogy a cég alapítói április elején Cannes-ban, a világ legnagyobb televíziós szakvásárán mutatkoznak be a nemzetközi közönség előtt, ahol szándéknyilatkozatot írnak alá a szlovák köztelevízió vezetőivel a produkció műsorra tűzéséről.
A Virtuózok formátumának tulajdonosa tavaly írt alá szerződést a Virtuózok licencének világpiacon történő értékesítéséről a Golden Globe díjátadó lebonyolításáról is ismert amerikai Dick Clark Productions vállalattal – emlékeztet a közlemény.
“Edit, András és Misi eddig is komoly részt vállaltak abban, hogy a produkció mozgalommá, a formátum pedig izgalmas és lüktető vállalkozássá érjen. A segítségükkel most nemzetközi porondra lépünk és azt kívánjuk, hogy sok ország sok kis virtuózának adjunk a magyarországiakhoz hasonlóan lehetőséget és nyissuk meg számukra az utat a világ neves iskoláihoz, hangversenytermeihez. A műsor szándékaink szerint öt éven belül legalább tíz országban jelentkezik és nemcsak a televízió, hanem digitális kiadásban a számítógépek, tabletek, okostelefonok képernyőin is” – nyilatkozta a produkcióért nemrég Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Peller Mariann a társaság megalapítása alkalmából.
A Virtuózok legújabb évada Magyarországon április 7-én indul a közmédia Duna csatornáján.
Forrás: webradio.hu
Reklám
Terrorcselekmény volt a szentpétervári robbantás
Esti összefoglaló: robbantás történt hétfőn a szentpétervári metrón. A detonáció hivatalos információk szerint tíz, egy orosz értesülés szerint tizennégy embert megölt és több tucatnyit megsebesített. Az orosz szövetségi Nyomozó Bizottság (SZK) terrorcselekménynek minősítette a történteket, de megjegyezte, hogy más lehetséges verziókat is mérlegel.
Szvetlana Petrenko, a szövetségi nyomozó hatóság szóvivője jelentette ki a TASZSZ hírügynökségnek elmondta: “tekintet nélkül arra, hogy a büntetőeljárás az Oroszországi Föderáció büntető törvénykönyvének 205-ös cikke (terrorcselekmény) alapján indult, a nyomozásnak az incidens összes lehetséges verzióját meg kell vizsgálnia”.
Orosz hírforrások eddig még nem számoltak be arról, hogy a terrortámadás elkövetését bármely szervezet magára vállalta volna.
Késő estére, a helyszínelés és a hatóságok más biztonsági intézkedéseinek végeztével újra teljes hosszában megnyitották a közlekedés előtt a szentpétervári metró három vonalát. Az öt vonalból további kettő egyelőre csak egyes szakaszokon járható a metróvállalat közleménye szerint. A helyszíni beszámolók szerint egyelőre nagyon kevesen vállalkoztak az utazásra.
Így történt
A helyi idő szerint 14 óra 40 perc körül bekövetkezett robbanás Veronika Szkvorcova orosz egészségügyi miniszter szerint tíz halálos áldozatot követelt. Közülük heten a helyszínen vesztették életüket, egy ember a mentőben, kettő pedig a kórházba szállítás után halt meg.
A metróban 57-en sérültek meg, hatan súlyosan. Az Eho Moszkvi rádióállomás úgy tudja, hogy a sebesültek között gyerekek is vannak.
A Fontanka elnevezésű szentpétervári hírportál hétfő éjjeli értesülése szerint 14-re nőtt a Szentpéterváron elkövetett metrórobbantás halálos áldozatainak száma.
Az orosz Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság korábban azt közölte, hogy a detonáció következtében kilencen haltak meg, több mint huszan megsebesültek, a sérültek közül többek állapota rendkívül súlyos. A hivatalos összesítés előtt megjelent sajtóhírek még tíz halottról és félszáz sebesültről számoltak be.
Volt egy másik fémgolyós bomba is
A Ploscsagy Vossztanyija metróállomáson a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság szerint a biztonsági szolgálatok egy második, szintén fémgolyókkal töltött robbanószerkezetet hatástalanítottak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyébként hétfőn éppen Szentpéterváron tárgyalt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfővel. Az elnök részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak.
Értesülések a bombáról és az elkövetőről
Az Interfax úgy értesült, hogy a robbanást házi készítésű, 300 gramm trotilnak megfelelő robbanóerejű, fémgolyókkal megtöltött pokolgép okozta. A Rosszija 24 hírtelevízió jelentése szerint a hatóságok a nap folyamán több alkalommal kutattak gyanús tárgyak után, és az egyik megállót ki is üríttették. Ugyancsak az Interfax információja szerint a metró kamerarendszere rögzítette a robbantás feltételezett “szervezőjét”. Később a Fontanka szentpétervári portál felvételt közölt a szakállas, fekete sapkás középkorú férfiről.
Fontanka.ru
Az Interfax később biztonsági forrásokból úgy értesült, hogy két ember ellen adtak ki körözést, egyik ellen a szerelvényben hagyott robbanószerkezet miatt, míg a másikat azzal gyanúsítják, hogy ő hagyta az utóbb hatástalanított pokolgépet a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson.
Orosz sajtóorgánumok egy ideig két robbanásról számoltak be. Az orosz katasztrófavédelem egyik tisztségviselője később az Interfaxnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy csak egy detonáció történt.
Menet közben történhetett a robbanás
Az SZK szerint a robbanás akkor következett be, amikor a metrószerelvény a Szennaja Ploscsagy állomásról a Tyehnologicseszkij Insztyitut állomás felé haladt. Az SZK nagyra értékelte a mozdonyvezető döntését, hogy nem állította le a szerelvényt azt alagútban, hanem továbbhaladt a következő állomás felé, amivel megkönnyítette a sérültek mentését.
A napi 2 millió utast szállító szentpétervári metró összes megállóját lezárták, ami miatt a város utcáin hatalmas közlekedési dugók alakultak ki. A helyi önkormányzat háromnapos gyászt hirdetett. A felszíni közlekedést a nap hátralevő részére ingyenessé tették. Szentpétervári lakosok az áldozatok és családtagjaik iránti szolidaritásuk jeleként virágot vittek a metróhoz.
Reklám
Stockholmi gázolás
A KKM elítéli a terrortámadást – nincs hír magyar áldozatról.
Budapest, 2017. április 7., péntek (MTI) – Elítéljük a stockholmi terrortámadást; a svéd emberek számíthatnak Magyarországra a terrorizmus elleni harcban – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke pénteken az MTI-vel. Menczer Tamás az M1 aktuális csatorna péntek délutáni műsorában azt mondta, hogy nincsenek információik magyar áldozatokról.
A sajtófőnök az MTI-nek úgy fogalmazott: “megdöbbenve értesültünk a stockholmi terrortámadásról, Svédország mellett állunk ezekben a nehéz órákban”.
Felfoghatatlan, hogy ártatlan emberek az egyik pillanatban még jókedvűen sétáltak, vásároltak a belvárosban, a következő pillanatban pedig brutális támadás áldozataivá váltak – írta.
Menczer Tamás hangsúlyozta: “elítéljük ezt az aljas cselekedetet”, együtt érzünk az áldozatokkal, a sérülteknek jobbulást kívánunk.
Biztosítjuk a svéd embereket arról, hogy számíthatnak Magyarországra a terrorizmus elleni harcban – áll a sajtófőnök közleményében.
Menczer Tamás péntek délután az M1-en úgy fogalmazott, hogy nincsenek információik magyar áldozatokról. Hozzátette: a stockholmi magyar nagykövetség már felvette a kapcsolatot a svéd rendőrséggel, arra kérve, hogy ha mégis tudomást szereznek érintett magyarokról, azonnal tájékoztassák őket.
A sajtófőnök megjegyezte, hogy a magyar nagykövet a terrorcselekmény elkövetésekor mindössze két utcányira tartózkodott a helyszíntől, egy konferencián vett részt. Ő arról számolt be, hogy a belvárost teljesen lezárták a rendőrök, és a környéken helikopter köröz – idézte Menczer Tamás.
Svédországban mintegy tizenhatezer magyar állampolgár él, jelentős részük Stockholmban – közölte a sajtófőnök, kiemelve: ha valaki nem éri el kint tartózkodó hozzátartozóját, a nagykövetség ügyeleti telefonszámát célszerű hívnia, amelyen bárki segítséget kérhet. Az elérhetőséget a KKM honlapjára is kiteszik – jegyezte meg.
Péntek délután sétálóutcába hajtott egy furgon Stockholmban, és legalább három embert halálra gázolt, sokakat pedig megsebesített. Stefan Löfven svéd miniszterelnök az esettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy “minden jel szerint” terrortámadást követtek el a kisteherautóval.
geg \ ppd – MTI
Reklám
Trump Tomahawk-rakétákkal bombázta Szíriát
Az Egyesült Államok váratlan légicsapásokat indított szíriai célpontok ellen, a nagyszámú halottat követelő eheti vegyifegyver támadásra való válaszként. A Trump-kormányzat jelezte, immár ismét a rezsimváltás, azaz Aszad-elnök elmozdítása a cél. De vajon politikai húzás-e a lépés?
„Sokan haltak lassú és borzalmas halált, még gyönyörű babák is.
Nincs kétség, a szíriai kormány vegyi fegyvereket vetett be, megszegte vállalásait. A csapások célja az elrettentés a vegyi fegyverek használatától, aminek eredményeképp fokozódik a menekültválság és veszélybe kerültek szövetségeseink”- ezekkel a szavakkal jelentette be hajnalban egy recsegő mikrofon előtt Donald Trump a Szíria elleni péntek éjszakai légicsapásokat.
Trump Szíria-politikája egy nap alatt vett 180 fokos fordulatot.
2013 óta, – az akkori sokkoló vegyifegyver-támadás nyomán – határozottan ellenezte, hogy az Egyesült Államok az Aszad-rezsim erőit bomázza – egészen csütörtökig.
Egy lázadó kézen lévő szíriai város elleni – vélhetően szarin gázzal végrehajtott támadás elegendő volt arra, hogy parancsot adjon egy masszív légicsapásra.
Péntek hajnalban közel 60 cirkálórakétát lőttek ki a Földközi-tengeren tartózkodó két amerikai hadihajóról. Előzetes jelentések szerint a célpontok között szerepelt a Homsz-város közeli Sajrat katonai reptér, ahonnan feltételezések szerint a vegyifegyverrel felszerelt szíriai kormánygépek felszálltak.
„Folyamatban vannak a lépések Aszad-elnök elmozdítására” – ezt mondta az amerikai légicsapások előtt nem sokkal Rex Tillerson amerikai külügyminiszter, aki a rezsimet vádolta a vegyifegyver-csapással és felszólította Moszkvát, hogy ne támogassa Aszadot.
Trump a cirkálórakétákkal egy csapásra felülírta a szíriai viszonyokat és megkerülte az ENSZ-ben folyó alkudozást, ahol európai szövetségei megpróbálták visszatartani.
Az akció akkor történt, amikor mások után végül Moszkva is elítélte és „borzalmas bűntettnek” nevezte a szíriai szövetségesének tulajdonított atrocitást,.
Moszkva ugyan óvott a légicsapástól, de azt is közölte: „nem támogatja feltételek nélkül Bassár al-Aszadot”. A Pentagon szerint az amerikaiak értesítették a szíriai orosz erőket a készülő légicsapásról és orosz gépeket nem ért támadás.
Kommentátorok szerint Trump reakciója egyszeri politikai húzás lehet. Míg 2013-ban Barack Obama nem mert katonai úton fellépni az akkori, sokkoló vegyifegyver-támadás nyomán, Trump azt mondhatja, hogy ő most ezt megtette. Emellett azt is demonstrálhatja a bírálói felé, hogy „nincs az oroszok zsebében”.
A készülő légicsapásokat közben nagy felháborodás fogadta a Trump-választók részéről, akik azt írták a Twitteren: ők nem erre szavaztak és a neo-konzervatívokat, a „mély államot” és a demokratákat vádolták azzal, hogy háborúba rángatják elnöküket.
Rombadőlt a homszi légibázis
Az amerikai rakétacsapások szinte teljesen romba döntötték Szíriában a hadsereg Homsz tartományban lévő légibázisát, négy katona meghalt – közölte pénteken egy emigráns szervezet.
A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) értesülése szerint megerősítést nyert, hogy négy ember, köztük a légierő egy dandártábornoka meghalt. A repülőteret szinte teljesen lerombolták, a felszállópálya, az üzemanyagraktár és egy légvédelmi létesítmény is megsemmisült – mondta Rami Abdel-Rahmán, az OSDH igazgatója. A homszi kormányzó szerint viszont öten haltak meg, valamint heten megsebesültek az amerikai támadásban, és civil áldozatok is vannak egy közeli településen. A moszkvai vezetés hivatalosan egyelőre nem reagált az amerikai légicsapásra, amely – hangsúlyozzák orosz hírügynökségek – az első volt az öt éve kezdődött szíriai konfliktus óta.
A szíriai állami televízió agressziónak nevezte a hajnali amerikai rakétacsapást
A televízió szalagcíme szerint az Egyesült Államok “számos rakétával” hajtott végre támadást “szíriai katonai célpontok” ellen. A szíriai hadseregre hivatkozva arról számolt be, hogy “vannak veszteségek”. Egy katonai tisztségviselő szerint főleg anyagi károk keletkeztek, ugyanakkor az illetékes nem bocsátkozott részletekbe. Talal Barrazi, Homsz tartomány kormányzója a televíziónak telefonon nyilatkozva elmondta: a legtöbb csapás a közép-szíriai tartományt érte. Szerinte az amerikai támadás a “fegyveres terrorista csoportok” és az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet céljait támogatja. Hozzáfűzte: “a szíriai vezetés és politika nem fog ettől megváltozni, nem ez volt az első csapás, és úgy vélem nem is ez lesz az utolsó”.
A szíriai ellenzék üdvözölte az amerikai katonai akciót
A szíriai ellenzék üdvözölte és rendkívül fontos válaszlépésnek nevezte a szíriai kormányerők homszi légibázisa elleni amerikai katonai akciót
Forrás: inforadio.hu
Reklám
Magyarellenes megnyilvánulások Romániában 2014–2016 között
A Transylvanian monitor 312 esetet mutat be a romániai magyarellenesség megnyilvánulásaiból 2014–2016 időszakból angol, román és magyar nyelven. Állami szervek, az államhatalom központi és területi intézményei, politikai pártok és civil szervezetek, továbbá hírközlő szervek vádolják hamis és megalapozatlan hungarofób elméletekkel a magyar közösséget.
Transylvanian Monitor
A Transylvanian Monitor (Erdélyi Figyelő) jelen száma a megelőző kiadványok természetes folytatása, melyek – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) eredeti szándékának megfelelően – a romániai magyar közösség ellen irányuló megnyilvánulások és cselekmények nyomon követését tűzték ki célul.
A 2014–2016-os, valamint az előbbi időszakokban lezajlott magyarellenes megnyilatkozásokat számba véve nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarságunkkal szemben folytatott, évszázados hagyományokra visszatekintő román állampolitika céltudatos és következetes módon törekszik kisebbségi közösségünk asszimilációjára és kiküszöbölésére. Ezen magyarellenes stratégiai terv véghezvitelében egyaránt szerepet vállalnak mind az állami szervek, mind az államhatalom központi és területi intézményei, mind a politikai pártok és számos civil szervezet, továbbá a hírközlő szervek széles skálája, valamint a román közélet nacionalista „bajnokai”.
Az alkalmazott stratégia egyszerű, de igen hatásos: a romániai sajtóban – melyet egyébként nagyrészt politikai pártokhoz kötődő személyek tulajdonolnak – heves támadások indulnak a magyar intézmények és szervezetek, a közösség vezetői ellen, hamis és megalapozatlan elméletekkel és vádakkal mérgezve a közvéleményt, ily módon pedig magyarellenes hangulatot keltve a román állampolgárok sorában, később pedig éppen a maguk által gerjesztett általános közhangulatra hivatkozva a törvényhozás, a politikusok és az állami intézmények „a választók elvárásai” mentén a magyar közösség jogait sértő döntéseket hoznak. Ily módon a kör bezárul, s kezdődhet minden elölről…
Az utóbbi három esztendő történései sorában különösképpen gondolkodóba ejtő az igazságszolgáltatás egyre nyilvánvalóbb bekapcsolódása a magyarellenes politikai gyakorlatba, konkrét formában pedig a Belügyminisztériumnak a 2015–2020-ra szóló közvédelmi és közbiztonsági stratégiája, amely – egyebek mellett – az autonómia igénylésének bárminemű formáját is a közrend ellen irányuló veszélyforrásnak nyilvánítja. Ebben az összefüggésben válik fenyegetővé a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjének az a nyilatkozata, mely a területi autonómiára irányuló magyar–székely törekvések megakadályozását helyezi kilátásba.
A magyar nyelvhasználat és a nemzeti szimbólumok ellenében folytatott, összehangolt támadások mellett a hivatkozott időszakban kimondottan újdonságnak számít a magyar egyházi oktatási intézmények ellehetetlenítésére vagy éppen megszüntetésére irányuló hatósági támadássorozat, nevezetesen az újraállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium, valamint a létében fenyegetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium esete. Ugyanide illik a kormány alárendeltségébe tartozó Országos Restitúciós Bizottság azon döntése, mely visszautasítja a világhírű gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár jog szerinti visszaszolgáltatását az Erdélyi Római Katolikus Egyháznak.
Egy különleges, de ugyanakkor sokatmondó eset a Románia Csillaga kitüntetés megvonása Tőkés László püspöktől, az EMNT elnökétől, európai parlamenti képviselőtől. Ezzel a döntéssel – egyetlen ember személyében – sikerült támadást indítani nem csupán az 1989-es romániai forradalom egyik kiemelkedő szereplője, valamint az erdélyi magyarság egyik vezető személyisége ellen, hanem az erdélyi autonómiatörekvések egésze és minden olyan szervezet ellen, amely zászlajára tűzte a kisebbségi közösségi önrendelkezés kivívását.
Mindent egybevetve, aligha képezheti kétség tárgyát, hogy az előbbiekben említett, illetve a Transylvanian Monitor vonatkozó lapszámaiba foglalt magyarellenes megnyilvánulások és cselekmények rövid és hosszú távú célja: a romániai magyar közösség megfélemlítése. Ez a román kisebbségpolitikai kurzus viszont egyenes irányú folytonosságot mutat az átkos emlékű Ceauşescu-diktatúra etnokratikus állampolitikájával és homogenizálós törekvéseivel.
2011-ben elkezdett monitoring-szolgálatával az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Romániában honos magyarellenes politika mindennapi valóságát kívánja bemutatni. Országos és szélesebb – Kárpát-medencei – kitekintésben az antiszemitizmus és a cigányellenesség jelenségéhez fogható hungarofóbia beazonosításához és kiküszöböléséhez kíván hozzájárulni – azzal a távlati szándékkal és reménnyel, hogy ennek helyét utóbb a magyarság iránti tisztelet és megbecsülés fogja átvenni – közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtószolgálata március 27-én.
Nagyváradi sajtótájékoztató
Az elmúlt három év magyarellenesnek tekintett romániai megnyilvánulásainak a gyűjteményét Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján mutatta be.
Az EMNT által összeállított negyven oldalas Transylvanian monitor a romániai sajtóban ismertetett 312 esetet mutat be a 2014 és 2016 közötti időszakból angol, román és magyar nyelven.
Tőkés László a sajtótájékoztatón a romániai magyarellenességet az antiszemitizmushoz és romaellenességhez hasonlította. „Ez olyan fajtája a xenofóbiának, amely ellen egész Európában hadjárat folyik. A magyarellenesség felszámolása nélkül nem lehet demokráciáról beszélni Romániában”.
A magyarellenesség nemcsak a 19-20. század öröksége Romániában, hiszen a jelenség Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor rendszerének is az egyik tartóoszlopa volt. Tőkés László az autonómiaellenességet is a magyarellenesség egyik változatának tekintette. Veszélyesnek tartotta, hogy a román kormányok még csak párbeszédet sem hajlandók folytatni az autonómiáról, és a kérdést a nemzetbiztonságot veszélyeztető ügyként a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hatáskörébe utalják.
Úgy vélte, a nemzetállamok mellett a nemzeti közösségek is alkotó elemei az egyesült Európának, és aki az erdélyi magyarok ellen lép fel, Európa alapértékeit is támadja. Fontosnak tartotta, hogy a román politika magyarellenes megnyilvánulásaira az erdélyi magyarság ne válaszoljon románellenes megnyilvánulásokkal.
Szilágyi Zsolt megjegyezte: a kiadványban feldolgozott egyes esetek jelentékteleneknek tűnhetnek, az összkép azonban a kis ügyek nagy száma által válik nyomasztóvá. Az EMNP elnöke külön beszélt a marosvásárhelyi csendőrség tavalyi fellépéséről a székely szabadság napja résztvevői és szervezői ellen, és a kolozsvári csendőrség tavalyi és idei fellépéséről az Erdély-zászlót lobogtató EMNP-s politikusok ellen.
„Kérjük a csendőrségtől, hogy semmisítse meg a büntetéseket, és kérjen bocsánatot. A kolozsvári március 15-i felvonulást szervező RMDSZ-től pedig azt kérjük, hogy tisztázza: a csendőrség vagy az ünneplő tömeg oldalán áll” – fogalmazott a politikus.
Újságírói kérdésre Tőkés László tréfásan megjegyezte: azt is magyarellenes megnyilvánulásnak tartja, hogy Sorin Grindeanu miniszterelnök tanácsadójának nevezte ki Borbély Lászlót. Emlékeztetett rá, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa egy korrupciós ügy főszereplője volt, de a parlament nem járult hozzá, hogy az ügyészség őt is vizsgálja, így csak az ügy mellékszereplőit ítélték letöltendő börtönbüntetésre.
Forrás: intermatrix.hu
Reklám
Mit ünneplünk virágvasárnap?
Az idén április 9-ére esik virágvasárnap, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete. A keresztény világ ezen a napon emlékezik meg Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról.
Mit ünneplünk Virágvasárnap?
A Katolikus Egyház tanítása szerint Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet.
A keresztény világ ezen a napon azt ünnepli, amikor Jézus szenvedése előtt bevonult Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival.
Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba.
Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza.
Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.
Pálma helyett barka
Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbózó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik.
A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik.
Ez a vasárnap az Úr szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában, a szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Az egyház a liturgiában azt a hitét fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, amely az emberek számára az örök életet hozta el.
A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.
Hiedelmek
A szentelt barkához számos hiedelem fűződik.
A legelterjedtebb szerint, ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól.
Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják.
Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen.
Más helyeken, így Gyimesben, csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.
Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, körülhordozzák a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek.
Reklám
Óriási bírságot kaphatnak a közösségi oldalak az álhírekért
A német igazságügyminiszter védelmébe vette azt a törvényjavaslatot, amely 50 millió euróig terjedő összegre bírságolhatja a közösségi oldalakat, ha nem távolítják el az álhíreket és a gyűlöletkeltő cikkeket legkésőbb egy héten belül. Heiko Maas hangsúlyozta, hogy alaptalan cenzúrát emlegetni, és attól sem kell tartani, hogy a közösségi oldalak leszűkítik tájékoztatásaikat.
Heiko Maas kijelentette, hogy a gyűlöletbeszéd komoly fenyegetést jelent a nyitott társadalmakra és a demokratikus államrendre. Az igazságügyminiszter elmondta, hogy törvénytervezete kötelezné a közösségi oldalak üzemeltetőit az álhírek és a gyűlöletet keltő, uszító tartalmú szövegek legkésőbb egy héten belül történő eltávolítására, ellenkező esetben akár 50 millió euróig terjedő bírsággal kell számolniuk.
A miniszter úgy vélte, hogy
a javaslatot a képviselőház még a nyár előtt törvényerőre emeli,
mert mint fogalmazott: a verbális radikalizálódás az első lépés a tevőleges erőszak irányába. Heiko Maas utalt arra is, hogy az európai értékek védelmében az intézkedést uniós szinten is be kellene vezetni.
A német igazásügyminiszter azonban nem nevezte meg pontosan, hogy mit tekint gyűlöletbeszédnek vagy álhírnek, így a döntés a közösségi oldalakon múlik. Számos polgárjogi aktivista, de még a Német Lapkiadók Szövetsége is élesen bírálta a törvényjavaslatot, amely mögött – szerintük – már felsejlik az állami cenzúra.
A Bitkom nevű technológiai lobbicég szóvivője úgy vélte, hogy a rövid határidő és a magas büntetés miatt ezek a közösségi oldalak a vita tárgyát képező tartalmakat már csak elővigyázatosságból is törölni fogják, aminek komoly hatása lehet az online véleménynyilvánítás szabadságára.
Németországban már eddig is tilos volt az álhírek és gyűlöletkeltő irományok terjesztése, azonban ennek az intézkedésnek esetleges büntetőintézkedés nem adott nyomatékot, így az igazságügyminiszter tervezet már a törvény teljes szigorával tud majd fellépni a rendelkezés semmibevevői ellen.
Reklám
Megdöbbentő vita a rákszűrésekről
Megkérdőjelezi a lakossági rákszűrés hasznát egy német pszichológus. Gerd Gigerenzer egy amerikai onkológus eredményeire hivatkozva gondolja, hogy a mammográfia-vizsgálat és a prosztatatrák szűrésére használt úgynevezett PSA-teszt alkalmatlan a megelőzésre. Az InfoRádió által megkérdezett orvosok szerint viszont okoskodással nem szabad visszaforgatni az idő kerekét.
A HVG-ben megjelent írás szerint Gerd Gigerenzer német pszichológus bírálta az orvosokat, mert azok
a rákszűrés előnyeit felnagyítják, a vele járó ártalmakat jelentéktelennek tartják.
Úgy vélte: a rákszűréssel összefüggésben a megelőzés szó használata félrevezető, mert a szűrés semmi módon nem akadályozza meg a betegség kialakulását. Szerinte sokkal közelebb állna a valósághoz, ha korai felfedezésről beszélnének.
Hozzátette: hasonlóan félrevezető az ötéves túlélési adatokkal érvelni a szűrés mellett. Szerinte ugyanis csak látszat, hogy az érintett nők körében csökken a halálozási arány. A szám inkább azt tükrözi, hogyan változik a kezelésekkel, betegségtudattal eltöltött idő.
A konkrétumokra kitérve a pszichológus egy amerikai onkológus elemzésére hivatkozva alkalmatlannak tartja a prosztatarák szűrésére a PSA-tesztet.
Az elemzésből az derült ki, hogy vizsgálatok tucatjai igazolták: a PSA-teszt sokszor ad hamis eredményt. A rossz eredmény után pedig az egészségkárosodás kockázatát is jelentő szövettani vizsgálat jön, amiután kiderülhet a daganat, de lehet, hogy azzal még évtizedeket lehet együtt élni, így megtörténhet, hogy nem a rákban, hanem a rákkal hal meg az ember.
Buzogány István, a Magyar Urológus Társaság elnöke szerint okoskodással nem szabad visszaforgatni az idő kerekét, egyébként pedig nincsenek olyan tudományos vizsgálatok, amelyek megcáfolják a prosztataszűrés eredményességét.
„Mielőtt nem volt PSA-szűrés, sokkal nagyobb arányban fedeződött fel a prosztatarák előrehaladott stádiumban, ami már gyógyíthatatlan volt.
Ez az előnye biztosan megvan, hogy sokkal több prosztatarákot fedezünk fel korai stádiumban, amikor végérvényesen meggyógyítható. Persze azt azért tudni kell, hogy ha meghosszabbítom az életét egy hatvanéves embernek, akkor nagy a valószínűsége, hogy előbb hal meg szívinfarktusban, tüdőembóliában vagy stroke-ban, mint hogy a prosztatarákja megölné. Ezért mondtam azt, hogy ez csak részigazság, amiből fals következtetést vonnak le, hogy nem érdemes kiválasztani azokat a betegeket, akiket meg kellene gyógyítani. Ez nem igaz” – fogalmazott a Magyar Urológus Társaság elnöke.
A német pszichológus szintén az amerikai onkológus elemzésére hivatkozva írja, hogy az emlőszűrés haszna is kevesebb annál, mint amit a nők gondolnak arról.
Ők ugyanis úgy vélik: a mammográfia felére csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét, ezzel szemben Gerd szerint az igazság az, hogy a kockázatát nem befolyásolja, de még a halálozási adatokat sem.
Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke szerint az emlőszűrés jó és fontos vizsgálat.
„A szűrések ellenérve nem lehet az, hogy valami egészségkárosítás éri az embert.
A mammográfiánál kétségkívül van sugárterhelés, de ez a sugárterhelés elenyésző ahhoz képest, amekkora kockázatot jelent az, amit Magyarországon az egyre gyakoribbá váló emlőtumor jelent. Azt tudni kell, hogy az időben megtalált emlőrák az esetek többségében gyógyítható, és a döntő többséget mammográfia nélkül időben nem lehet megtalálni” – közölte a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.
A német pszichológus szerint a szűrések hasznáról hiányosak a tudományos bizonyítékok. Az ÁNTSZ lakossági szűrésekre vonatkozó összesítésében ugyanakkor az áll: ha Magyarországon a lakosság legalább 70 százaléka részt venne szűréseken, akkor 5-7 éven belül évi 1500-2000 ember idő előtti halálozása elkerülhető lenne.
Reklám
A KMKSZ-nek és a kárpátaljai magyarságnak van jövője
Megtartotta soros tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete (KMKSZ FKSZ) április 2-án Visken. A közgyűlés előtt a jelenlévők a református temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták a KMKSZ alapítójának és egykori elnökének, Fodó Sándornak és id. Sari Józsefnek a sírját. Ezt követően a helyi magyar iskola épületében megkezdődött a közgyűlés.
Az esemény elején Szabó Gabriella, a KMKSZ Viski Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kocserha János, a KMKSZ FKSZ alelnöke ismertette a napirendi pontokat.
Sari József, a KMKSZ FKSZ elnöke az elmúlt közel 30 évet felölelő munkát összegezte.
Elmondta, hogy iskolák, óvodák jöhettek létre, rengeteg kulturális rendezvényt tudhatnak maguk mögött. Kiemelte, hogy a szervezet taglétszáma 7374 fő a Felső-Tisza-vidéken. Beszélt az elmúlt választásokról. Hangsúlyozta, hogy ezen a téren erősödnie kell a szervezetnek, hiszen nem szerepeltek rosszul, de lehetett volna jobb eredményeket is elérni. Ugyanis a középszintű szervezet legnagyobb taglétszámmal rendelkező települése, Visk a KMKSZ szemszögéből elbukta a választásokat. Összességében a középszintű szervezet jól szerepelt: Huszton az elmúlt évekhez képest kimagaslóan jó eredményeket értek el, Técsőn is, azonban a Huszti járásban nem sikerült képviseletet szerezni. Beszélt a Petőfi-programról, melyet pozitívan értékelt, elmondta, hogy hamarosan még 10 önkéntessel bővítik a programot, akiket kiküldenek a szórványba, ezzel is segítve az oktatás helyzetét. Az elnök felhívta a figyelmet a tanárhiányra, kiemelte, hogy a Felső-Tisza-vidéken is népszerű a magyar idegen nyelvként való tanulása. Sari József szerint a vasárnapi iskolák helyzete kívánnivalót hagy maga után, ezért itt szúrópróbaszerű ellenőrzésekre lenne szükség; kiemelte, hogy azokon a településeken, ahol magyar iskola is működik, ott vasárnapi iskolának nincs létjogosultsága. Felhívta a figyelmet a középiskolákra, ugyanis az iskolák léte is kockán forog, egyre csökken a tanulók száma. Beszélt a sokszínű kulturális rendezvényekről, amelyeket évente szerveznek. A táncházmozgalom fontosságára is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy az idén a megyei gyereknapot Visken fogják megszervezni.
Ezt követően az ellenőrző bizottság beszámolója következett, amelyet Ótus László ismertetett. Sari József köszönetet mondott Stók Imrének, aki a szervezet pénztárosa volt, azonban egészségi állapota miatt tovább nem tudja vállalni a munkát.
Az elnöki beszámolót követően dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője köszöntötte az egybegyűlteket. Az elnök elmondta, nagyon fontos, hogy megtartsák és fenntartsák a kárpátaljai magyar közösséget. Kiemelte, hogy ritka a politikában, hogy egy szervezet 28 éven keresztül fenn tud maradni, és hű a kitűzött céljához. Az elmúlt három évet összegezve elmondta, hogy talán a legnehezebb időszak volt, nemcsak az ország, de a kárpátaljai magyarság életében is. „Sok nehézségen kellett már keresztülmenni, de háborút eddig még nem éltünk át. Azt sem éltük meg soha, hogy a megye központjában, Ungváron a magyarokat fenyegessék – ez is megtörtént. De mi nem rettenünk meg: mindenki teszi a dolgát, s ha meg tudjuk őrizni a nyugalmunkat, akkor a dolgok előbb-utóbb fordulni fognak.” Az elnök szerint fontos minden lehetőséget megragadni és kihasználni, bár nehéz a helyzetünk, de szerinte ugyanakkor sok pozitívumot is tartalmazott az elmúlt három év. Hiszen nagyon jól szerepelt a szervezet a választásokon, és sikerült sok vezető pozíciót szerezni a megyében. „Ilyen eredményeket és lehetőségeket nagyon régen értünk el” – fogalmazott Brenzovics. Elemezve az aktuálpolitikai viszonyokat, hangsúlyozta, hogy az országban kialakult jelenlegi helyzetben a KMKSZ a békés megoldás mellett száll síkra. Kiemelte, hogy az ukrán Alkotmány szerint senkitől nem lehet elvenni az ukrán állampolgárságot semmilyen esetben, a most beterjesztett törvénytervezetek, amelyek a nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdéseivel foglalkoznak, ellentétesek Ukrajna Alkotmányával. Az elnök beszédében kitért az Egán Ede gazdaságfejlesztési programra is, amelynek első évét sikeresnek értékelte. Záró gondolataiban Brenzovics László hangsúlyozta: a KMKSZ-nek és a kárpátaljai magyarságnak van jövője.
A felszólalásokat követően fórumra került sor, amely során kérdéseket tettek fel a felszólalóknak, majd a 2016-os év munkáját a jelenlévők kielégítőnek értékelték. Ezt követően tisztújításra került sor, melyet Kocserha János koordinált. A közgyűlés egyöntetű nyílt szavazással Sari Józsefet választotta elnöknek a következő három évre. Az újraválasztott elnök köszönetét fejezte ki a jelenlévőknek. Elmondta, hogy igyekszik tovább tenni a dolgát, ahogyan eddig is. Általános alelnök maradt Kocserha János, a Huszti járásban Kozma József, a Técsőiben Kékesi Sándor, a Rahóiban pedig Francz Ignác. Megválasztották az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjait is, valamint új pénztárosnak Kegyes Katalint. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget.
Váradi Enikő
Forrás: karpataljalap.net
Reklám
Nem mindegy, hogy milyen identitást kap a gyermek
A nemzeti ünnep alkalmából Kovács László a somorjai Madách Imre Gimnázium volt igazgatója, a Csemadok Egyházgellei Szervezetének volt elnöke a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzése és hagyománykincsének továbbadása iránt kivételesen elhivatott pedagógusi, közéleti és társadalmi munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át. Kovács László a kitüntetés átvétele után nyilatkozott a Felvidék.mának.
Tanár úr, mit érzett, mikor átvette az elismerést?
Úgy érzem, ez a kitüntetés ugyan személyeknek szól, de egy közösség áll mögötte, az én esetemben a tanár kollégák. Megérte nemzedékeket nevelni, pedagógusként igyekeztem a diákokba nevelni a nemzeti öntudatot. A történelemtudomány terén pedig azok a tankönyvek, amelyeknek szerzője voltam, is ezt az ügyet szolgálták. Nagyon jó érzés, ha kitüntetéssel ismerik el az embert, bár – hogy modern szóval éljek – sosem erre hajtottam. Úgy érzem, mindig csak azt tettem, amit muszáj volt.
Mi volt az, amit muszáj volt megtenni?
Ahogy közvetlenül a kitüntetés átvétele után is mondtam, elsősorban tanárként tevékenykedtem, és ma is pedagógusnak tartom magam. Nemzedékeket neveltem fel, és úgy érzem, illetve az utólagos visszajelzések is ezt mutatják, az ilyen irányú tevékenységem eredményes volt. Másrészt folytattam egyfajta tudományos-ismeretterjesztő tevékenységet is, a tankönyvírás is ide tartozik. De szerzője vagyok több történelmi, honismereti könyvnek. A tevékenységem sorát ebbe a két műfajba sorolhatom. Nekem ezt kellett tennem.
Nyugdíjba vonulása után sem hagyta abba a munkát. Könyveket és honismereti cikkeket ír, előad. Min dolgozik éppen?
Mióta hivatalosan nyugdíjban vagyok, négy kötetem jelent meg. Elsősorban a középkori templomok történetéről írtam az elmúlt időszakban. De más témájú cikkeim is megjelentek. Most egy történelemkönyvön dolgozom, és bízom benne, hogy lesz még erőm folytatni. Persze bevallom, nagyon szeretnék egy kicsit a kertben is dolgozni, és nem csak ilyen értelmiségi munkát végezni az asztal mellől. De be fogom osztani az időmet, hogy maradjon lehetőségem erre is és arra is.
Áprilisban vannak az alapiskolai beíratások. Pedagógusként miért javasolja az anyanyelvű iskolát?
Az anyanyelv olyan nyelv, amelyet reflexnyelvnek is nevezünk. Ez a nyelv a világ megismerésének és az ismeretek elsajátításának legjobb eszköze. Aki anyanyelvén tanul, az könnyebben és több ismeretet szerezhet. A másik nagyon fontos tényező, hogy az iskola a mai világban a szocializáció színtere is. Az ember itt nyeri el az identitását. Nem mindegy, hogy milyen identitást kap a gyermek, az anyanyelvi iskolában az anyanyelvi kultúrához kapcsolódó identitást és nyelvet tanul a gyermek. Ezért javaslom a magyar szülőknek, hogy válasszanak magyar iskolát a gyermeküknek.
Forrás: felvidek.ma
Reklám
Reklám
