Főoldal Blog Page 888

Visszalépünk az olimpiai pályázattól

A 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémája Budapesten, a Batthyány téren. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Visszalép Magyarország a budapesti olimpiai pályázattól – értesült az M1 aktuális csatorna szerdán. Ezt később Tarlós István főpolgármester is megerősítette.

Az M1 információi szerint a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép, mert a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak. A döntés oka, hogy Magyarország nem tarthat fenn elhúzódó, vereségre ítélt pályázatot.

Ezért a tárgyaló felek arra jutottak, hogy csak az lehet a felelős döntés, ha a főváros és a MOB visszalép a pályázattól – értesült az M1.

A 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémája Budapesten, a Batthyány téren. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hivatalosan is megerősítették 

Tarlós István főpolgármester később hivatalosan is megerősítette, miután egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőivel, hogy az olimpiai pályázat visszavonását javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek a városvezetés a kormánnyal egyetértésben.

Tarlós István elmondta: a találkozó során az ő javaslata is az volt, amit a kormány is javasol,  hogy egység nélkül valóban nincs értelme próbálkozni és az ország tekintélyét csorbítani, esetleg lejáratni.

Egység nélkül nem érdemes belefogni a pályázat végig vitelébe, és a kormány is azt a döntést hozta, hogy azt a javaslatot teszi a fővárosnak, hogy az adott körülmények között vonja vissza a pályázatot – mondta a főpolgármester, emlékeztetve arra: már a múlt pénteki sajtótájékoztatóján célzott arra, hogy a jelen körülmények között értelmetlenné válik a pályázat.

Elmondta, voltaképpen a Momentum Mozgalom kérdésére és kérése is erre vonatkozott, hogy vonja vissza a főváros a pályázatát.  ”Én is ezt tudom javasolni az egyeztetés alapján a Fővárosi Közgyűlésnek” – tette hozzá.

Közölte, a jövő hét elején erről a Fővárosi Közgyűlésnek kell majd döntenie, rendkívüli ülésen. Megjegyezte, a MOB vezetése ezt tudomásul vette.

Határozatot hozott a kormány 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda szintén szerda este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására.

Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. Régi tapasztalat, hogy a nemzeti ügyek képviseletéhez egyetértésre van szükség. Ez az egyetértés az ország vezetői és a pártok között a pályázat benyújtásakor megvolt, megtestesült a Fővárosi Közgyűlés 92 százalékos, illetve az Országgyűlés 80 százalékos többséggel meghozott döntésében. Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli” – áll a kormány szerdai ülésén elfogadott szövegben.

A határozatban leszögezik: “sikeres pályázásra, az olimpia megrendezésére csak olyan városoknak van esélyük, ahol a kérdésben egyetértés jött létre és áll fenn. Ez Párizs és Los Angeles esetében ma is igaz. Mivel Budapesten a szükséges egység felbomlott, így Budapest olimpia rendezési pályázata esélytelenné vált. Ebben a helyzetben csak az a felelős döntés, ha Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság a rendezésre irányuló pályázatot nem tartja fenn. Ezért Magyarország Kormánya javaslatot tesz arra, hogy Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság vonja vissza a 2024. évi olimpiai és paraolimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát” – olvasható a kormányhatározatban.

“Hátba támadták” a pályázatot

A budapesti olimpiai pályázat visszavonását tanácsolja a Magyar Olimpiai Bizottságnak és Budapestnek a kormány, a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció – közölte Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a Fidesz-elnökség nevében szerda este.

A politikus szerint az ellenzék többször is hazudott mindenkinek az olimpiarendezés ügyében. Először azt mondták, támogatják az olimpia ügyét, mind a fővárosban, mind a parlamentben megszavazták a szükséges jogszabályokat és azt, hogy Budapest benyújtsa a pályázatát az olimpia megrendezésére. “Hozzájárultak a nemzeti konszenzus kialakításához” – fejtette ki.

Amikor azonban az ellenzék “hátba támadta” Budapest olimpiai pályázatát – folytatta Kósa Lajos -, megbontotta ezt az egységet, ezzel minimálisra csökkentve a főváros esélyeit.  Szerinte az ellenzék nyilvánvaló célja, hogy akár árulása révén is egy súlyos nemzetközi presztízsveszteségbe hajszolja bele a fővárost és az országot.  ”Miután a politikai konszenzust az ellenzék felrúgta, ezzel a pályázat esélyeit minimálisra csökkentette” – fogalmazott a frakcióvezető.

A kormány, a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció kölcsönös megbeszéléseket folytatva egymással úgy látja, hogy ma egyetlen felelős döntés lehetséges: megakadályozni Magyarország nemzetközi presztízsveszteségét, így az olimpiai pályázata visszavonását tanácsolja a MOB-nak és a fővárosnak – közölte Kósa Lajos.

“Más döntés nem születhetett”

Borkai Zsolt szerint a jelenlegi helyzetben más döntés nem születhetett, de a Magyar Olimpiai Bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország mihamarabb ötkarikás játékokat rendezzen.

A MOB elnöke szerda este az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: ”a Magyar Olimpiai Bizottság a fejlemények tükrében szomorúan veszi tudomásul, hogy jelen helyzetben más döntés nem születhetett, hiszen a Fővárosi Közgyűlés mai ülésének hangvétele után érezhető volt, hogy a remélt csoda elmarad, és a konszenzus nem visszaállítható a politikai pártok között”.

“Szomorú, hogy egy álom, sok ember álma most ténylegesen szertefoszlott. Nem azért, mert Magyarország nem teljesített jól, nem azért, mert a magyar emberek és a magyar sportolók nem méltóak a hazai rendezésű olimpiára, hanem mert egy nemzeti ügy felett győzedelmeskedett egyesek öncélú politikai érdeke. A Magyar Olimpiai Bizottság a jövőben is mindent megtesz majd annak érdekében, hogy hitének, alapszabályának és küldetésének megfelelően Magyarország mihamarabb olimpiai játékokat rendezhessen!” – mondta Borkai Zsolt.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A MOB közgyűlése 2015. február 6-án úgy döntött, hogy javasolja Budapestnek és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. Az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és egy nem szavazat mellett fogadta el a MOB közgyűlése. A Fővárosi Közgyűlés az év június 23-ai ülésén arról döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon. Az előterjesztést 25 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el. Az Országgyűlés július 6-án 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett úgy döntött, támogatja a pályázati szándékot.

Budapest és a MOB 2015. július 8-án küldte el a olimpiai pályázati szándéknyilatkozatát Lausanne-ba, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Múlt pénteken a Momentum Mozgalom 266 151 aláírást adott le az olimpiával kapcsolatos népszavazás érdekében.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

OLAF-jelentés: meghallgatnának három volt szocialista kormányfőt

A Fidesz szerint, akinek nincs takargatnivalója a 4-es metró beruházásával kapcsolatban, annak részt kell vennie az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai, OLAF-jelentéssel foglalkozó ülésén.

Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója kedden, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett, hogy a parlamenti testület szerdai ülésére Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnökök mellett Demszky Gábor korábbi szabad demokrata főpolgármester is meghívást kapott.

A Fidesz azt üzeni Demszky Gábornak, hogy nem a liberális klubban kell magyarázkodnia, nem ott van elszámolnivalója, hanem a vizsgálóbizottságok és a hatóságok előtt

– jelentette ki az egykori főpolgármester hétfői kijelentéseire reagálva.

A kormánypárt ezért bízik benne, hogy a gazdasági bizottság megkezdheti minden idők legnagyobb korrupciós botrányának tisztázását – fogalmazott Hidvéghi Balázs, hozzátéve, amennyiben a meghívottak nem jelennek meg a testület előtt, akkor az nagy valószínűséggel azt jelenti, takargatnivalójuk van az ügyben.

Hidvéghi Balázs felidézte, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a 4-es metró “gigaberuházásnak” mintegy harmadát, 166 milliárd forintot “elloptak, elcsaltak, vagy valamilyen szabályellenes felhasználással érintett”, és ezért Magyarországot 59 milliárd forintos visszafizetésre kötelezhetik Brüsszel irányába.

A jelentésből egyértelműen megállapítható, hogy a történtekért a korábbi szocialista kormányokat és Budapest szocialista-liberális városvezetését terheli a felelősség – hangsúlyozta a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki hozzátette, az utóbbi napokban újabb érdekességek derültek ki a beruházásról. Példaként említette, hogy egy fővárosi felsővezető 40 százalékos kenőpénzt követelt, illetve az MSZP volt pártpénztárnoka, Puch László hozzá köthető cégen keresztül lehet érintett a botrányban.

Hidvéghi Balázs szerint az eddigi információk alapján hatalmas korrupciós összefonódás sejlik fel, ezért mindenképpen választ szeretnének kapni arra, hogy pontosan kik voltak a szereplők, és hová került “az a tömérdek metrópénz, amely a jelentés alapján hiányzik, illetve nem megfelelően használták fel”.

 

Forrás: origo.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Német becslés szerint csaknem 6 millió menekült akar bejutni Európába

Budapest, 2015. szeptember 1. Illegális bevándorlók demonstrálnak Budapesten, a Keleti pályaudvar előtt 2015. szeptember 1-jén, miután a rendőrség nem engedte felszállni őket a Németországba induló vonatra. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Törökországban 2,95 millió ember él menekültszállásokon. Sokan jönnének Líbiából, Jordániából, Egyiptomból, Tunéziából és Algériából is.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

A német biztonsági szervek szerint csaknem hatmillió menekült áll készenlétben arra, hogy a Földközi-tengeren keresztül bejusson az Európai Unióba – írta kedden a Bild című német lap.

Egyedül Törökországban 2,95 millió ember él menekültszállásokon, Líbiában pedig 1,2 millióan várnak arra, hogy átkelhessenek Európába – írta a Bild egy bizalmas jelentésére hivatkozva.

A német biztonsági szervek adatai szerint Jordániában mintegy 710 ezer, Egyiptomban nagyjából 500 ezer, Tunéziában körülbelül 150 ezer, Algériában 400 ezer, Marokkóban 60 ezer menekült készül az EU-ba. További mintegy 80 ezer ember a balkáni migrációs útvonalon vesztegel, köztük 63 ezren Görögországban vannak.

Sok menekült a közép-afrikai térségből származik, és Malin, illetve Nigeren keresztül vándorol északra a Földközi-tenger felé. Ezért a német szövetségi kormány igyekszik elérni a bamakói és a Niamey-i vezetésnél, hogy zárják le a migrációs útvonalakat és lépjenek fel az embercsempészek ellen.

Az észak-afrikai térség államaival kapcsolatban Berlin az EU-Törökország migrációs megállapodás mintájára épülő egyezmények kidolgozását szorgalmazza. Ezért látogatott volna Angela Merkel kancellár kedden Algériába, de az utat Abdel-Azíz Buteflika elnök betegsége miatt az utolsó pillanatban le kellett mondani – írta a Bild.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Brit Orvosi Kamara: Az “anya” szó használata diszkriminatív és ódivatú!

Mother Contemplating Babies Birth

A kamara új irányelve szerint a “tradicionális nemi kifejezések” kerülendők, mert sértik a transzszexuális polgárok jóérzését

Mother Contemplating Babies Birth

A Brit Orvosi Kamara szerint nem szabad a várandós hölgyeket többé „kismamának“ hívni, mert azzal sértik a transzszexuális polgárok jóérzését. Ehelyett a semleges hangzású “állapotos ember”, vagy a “terhes személy“ használata ajánlott az egészségügyi intézményekben, mert az „mindenki számára elfogadható“.

Az utasítás egy belső körlevélben szerepel, amiben a „helyes kommunikáció“ új formáira, kifejezéseire hívták föl az orvosok és az ápolók figyelmét, ezzel lehet elkerülni ugyanis, hogy „félelem“ vagy „intolerancia“ alakuljon ki a nemüket megváltoztató páciensekkel szemben. Bár marginális jelenségről van szó, de előfordul, hogy egyes brit „férfiak“ olyan biológiai nők, akik férfivá anyakönyveztették át magukat spermadonor segítségével teherbe ejtik magukat, hogy „apukává“ válhassanak. Nemi identitásuktól függetlenül a gyermeküket természetesen nekik kell „megszülniük“, de az orvosi kamara szerint jogosan várhatják el, hogy a szülészeti osztályon továbbra is a választott nemükön: terhes apukaként vagy terhes személyként utaljanak rájuk. Sőt az „anya, várandós anyuka, édesanya vagy nevelőanya“ kifejezéseket teljes mértékben ki kell szorítani a brit egészségügyből, mert használatuk önmagában “kirekesztő” és “elavult”. A dokumentum így fogalmaz:

“A nemi egyenlőtlenség oka, hogy a férfi és női nemet a hagyományos tradíciók keretein belül értelmezzük annak ellenére, hogy

 EZEK CSAK MÉLYEN GYÖKEREZŐ HIPOTÉZISEK ÉS SZTEREOTÍPIÁK, AMIK IDŐVEL MEG FOGNAK VÁLTOZNI.

A kamara hozzáteszi, hogy „a biológiai férfi vagy nő“ kifejezés is sértő, helyette az „alárendelt nemként“ kell utalni a születési adottságból fakadó nemi állapotra: „Bár a terhes emberek többsége magát nőként határozza meg, nem lehetünk kirekesztőek azokkal a transzszexuális férfiakkal sem, akik jobban örülnének, ha ‘állapotos személyként’, nem pedig ‘várandós anyukaként’ utalnánk rájuk.“

A Brit Orvosi Kamara patinás épülete Londonban. 156 ezer orvos tagja az 1832 óta fennálló neves intézménynek

Helytelen továbbá használni az olyan hagyományos névhez kapcsolódó előtagokat, mint a „Mr“, „Mrs“ vagy „Miss“, de az erőteljesen férfi jellegük miatt a „Prof“ vagy a „Dr“ is kerülendő. Az „Útmutató a helyes kommunikációhoz: Befogadó nyelvezet a munkahelyen“ című 14 oldalas dokumentumot a kamara 156 ezer orvos tagja kapta meg és az új „kommunikációs forma“ használata erősen ajánlott az összes brit egészségügyi intézmény területén.

„Ennek az útmutatónak a célja, hogy bemutasson olyan helyes nyelvi kifejezéseket, amik tiszteletet és érzékenységet mutatnak mindenki felé.

A SZAVAK HELYES MEGVÁLASZTÁSA NAGYBAN HOZZÁJÁRUL AHHOZ, HOGY TERJESSZÜK A NYÍLT ÉS BEFOGADÓ HOZZÁÁLLÁST A TÁRSADALOMBAN

áll a bevezetőben.

A kamara álláspontja széles körű tiltakozást váltott ki a konzervatív oldalon: Philip Davies jobboldali képviselő „totál nevetségesnek“ és abszurdnak nevezte az útmutatót, és visszakérdezett, hogy

MILYEN VILÁG AZ, AHOL MÁR EGY TERHES NŐT SEM HÍVHATUNK ANYÁNAK?

Michael Nazir-Ali, Rochester pakisztáni származású püspöke szerint: “Szomorú, hogy a társadalmat ebbe az irányba akarják tolni. Isten minket férfivá és asszonnyá teremtett, és egy anya másképp kötődik a gyermekéhez, mint egy apa. Ez a szabályozás csak annyit ér el, hogy összezavarja az emberekben az anyaság és a gyermeknevelés természetes képét.”

Heather Ashton, a „TG Pals“ nevű transzneműeket támogató civil szervezet aktivistája szerint azonban az új „kommunikációs irány“ példaértékű: „Tudjuk, hogy biológiailag a nők szülnek gyereket, de a transzneműek is szülők és számukra ez az új szabályozás védelmet jelent majd a diszkriminációval szemben. A régi terminológia megváltoztatása örömteli hír mindenki számára, aki szülő akar lenni, annak joga van azzá válni.“

nintchdbpict000293096860-e1483952357657.jpg

Brit férfi: Négy hónapos terhes vagyok

A „várandós férfi“ kifejezés egyébként azután kapott nagyobb sajtónyilvánosságot, hogy a Sun riportot készített Hayden Crossról, egy húszéves angol lányról, aki férfivá való operációját felfüggesztette arra az időre, amíg nem tud szülni egy gyereket, hogy az „apukája“ lehessen. Ennek érdekében egy speciálisan transzneműeket összekötő Facebook-csoportban férfi spermát „rendelt“, amit egy anonim adományozó egy kis fecskendőben el is juttatott neki. Ennek a segítségével aztán teherbe is esett, de nem engedte, hogy bárki „anyukának“ hívja, hanem ragaszkodott ahhoz, hogy Ő továbbra is férfi:

AZT SZERETNÉM, HA A GYERMEKEM MINDENBŐL A LEGJOBBAT KAPNÁ. ÉN LESZEK A LEGJOBB APA.

Forrás: The Telegraph / vigyazo.blog.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Már idén munkaszüneti nap lesz nagypéntek

Forrás: MNO
Már idén munkaszüneti nap lesz nagypéntek. Ez azt jelenti, hogy április 14-én négynapos hétvége kezdődik.
Forrás: MNO

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben, A Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy nagypénteket munkaszüneti nappá nyilvánítják.

„Egyetlen akadályt kell vennünk: egy karcagi református atyafi bólintására várunk.”

A javaslat egyik beterjesztője Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere volt.

„A nemzet keresztény önazonosságának helyreállításában ez egy fontos lépés lehet.”

A nagypéntek a húsvét előtti péntek. A keresztények ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről – mondta az InfoRádióban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

„Nagypénteken áldoztatás van, de szentmise nincs. Ekkor olvassuk fel újra a passiót és hódolunk a kereszt előtt.”

Sándor Ildikó szerint a vallási ünnepnapok ma már sok embernek csak annyit jelentenek, hogy akkor nem kell dolgozni, de korábban számos népszokás kapcsolódott hozzájuk; így nagypéntekhez is.

„Péntektől már semmilyen munkát nem végeznek, fekete ruhába öltöznek, szigorú böjtöt tartanak.”

Máté-Tóth András valláskutató arra számít, hogy nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása több embert bevisz a templomokba.

„A pénteki szertartáslátogatásnak kicsit nagyobb lesz az esélye.”

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nem igazán örül annak, hogy nagypénteken nem kell majd dolgozni. Az InfoRádiónak korábban Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára nyilatkozott.

„Amikor arról beszélünk, hogy munkaalapú társadalmat építünk, akkor kicsit nehezen értem, miért kell az éves munkaidőalapot miért kell egy nappal csökkenteni.”

A Portfolio elemzője, Madár István szerint azonban a nagypénteki szabadnap nem lesz mérhető hatással a gazdaságra.

„Befolyásolja ezeknek a hónapoknak a teljesítményét, de az a tapasztalat, hogy ez a következő hónapokban általában kisimul és ezáltal az év egészére nagyon visszafogott, leginkább semmilyen hatással nincs.”

Nagypéntek már idén munkaszüneti nap lehet – tisztázta az ezzel kapcsolatos félreértéseket az M1 műsorában Soltész Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára..

„Egyrészt minden frakció támogatta. Másrészt pedig az ütemterv szerint

április 14-én meglesz az első ilyen szabadnap,

és ezzel elérjük az európai átlagot.”

Nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításához egyébként az Országgyűlésnek nem kevesebb, mint öt törvényt kell módosítania. Az pedig kétségkívül igaz, hogy az ellenzéki pártok támogatják az előterjesztést, de ha rajta múlt volna, akkor az MSZP, a Jobbik és az LMP inkább december 24-ét tette volna szabaddá. A kormányoldal ezt arra hivatkozva utasította el, hogy karácsonyi ünnepe csak az éjféli misével kezdődik, nagypéntek azonban már a húsvét része.

Nagypéntekkel együtt 11 munkaszüneti nap lesz egy évben.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Ágoston Balázs: Nekünk nyolc – vége a Heti Hetesnek

Bár mára teljesen érdektelenné vált, azért rögzítsük a hírt: bő 17 év után megszűnik a jellemzően kocsmai és piactéri pletykákra, valamint bulvárhírekre alapozott, altesti szellemeskedéssel kombinált magyarellenesség egyik média-zászlóshajója, a Heti hetes című prolishow.

Az 1999 szeptemberében az RTL Klubon indult műsor célja az akkoriban magára találó, öntudatra ébredő, fejét fölemelő Magyarország felívelő pályára állásának megakadályozása volt manipulatív eszközökkel. Ennek érdekében humornak álcázott demagóg balliberális politikai agymosást folytatott olyan részvevőkkel, mint a sótlan, savanyú, minden humorérzék híján lévő Farkasházy Tivadar, a közéleti kérdéseket látszólag befogott orral, kesztyűben és csipesszel megközelítő, valójában balra kacsintó és jobbra fintorgó Havas Henrik, a kreativitását és szellemességét valahol a rendszerváltozás forgatagában elveszítő Gálvölgyi János, de az egyébként tüneményes Hernádi Judit színművésznő – lelke rajta – sem érezte intellektuálisan és erkölcsileg kínosnak a szerpelést a Sas-kabaré konkurenciájának is tekinthető produkcióban.

A szereplőgárda folyamatosan változott, felbukkant a magát politikán fölül álló művésznek láttatni szerető, de valójában fáradt izzadságszaggal folyamatosan a konzervatív többséget provokáló Alföldi Róbert rendező, az egykori Napkeltében műsort vezető Verebes István színész-dramaturg, majd a végstádiumban Para-Kovács Imre szélsőbaloldali perifériahős, Papp Réka Kinga anarchista közéleti izgága is, hogy csak néhány nevet említsünk.

Így csordogált tehát a műsor közel két évtizeden keresztül, eleinte elaggó bolsevikok lelkes rötyögésétől kísérve, később – előbbiek fogyatkozása okán – egyre csökkenő érdeklődés mellett. Farkasházy és Gálvölgyi – szegények – végig kitartottak, úgy hittek az ügyben, mint Rajk László a kommunizmusban és a pártban az akasztófa alatt. És végül szemlátomást ők sem értik, hogy mi történik körülöttük.

Az ember néha-néha meg is sajnálná a megráncosodott, kedvetlenné vált szárszói nyaralótulajdonost és társait, akiknek valamikor az 1990-es évek közepén, a számukra végtelen boldogságot jelentő balliberális paradicsomban megállt az órájuk. De aztán a szánalom felszabadult sóhajjal kísért kárörömmé változik, mert aligha lehet elfelejteni, milyen nagy károkat okozott ez a tendenciózusan hamis és cinikus, az RTL Klubról idővel az RTL II-re költöző propagandaműsor a magyar újjáépítés ügyének.

A Heti hetes az áporodott, kisstílű, intellektuálisan töpörödött, erkölcsileg rongyos múltat képviselte. Az irigységet és a bosszúvágyat stimuláló kültelki szellemeskedése végső soron egyetlen célt szolgált: mindenáron szembefordítani árnyalt világlátásban nem jeleskedő, gyomorvezérelt életet élő polgártársainkat az egészséges, Magyarországot és az egyetemes magyarságot fölemelni akaró jobboldallal.

Nos, úgy tűnik, ezen összeszorított fogú, el- és megkeseredett akarat ezennel piaci alapon csatát vesztett. Időközben ugyanis megváltozott a világ, a munkásőr-humor rajongói fogyatkoznak, a dogmatikus, ugyanakkor fantáziátlan kisszerűség már nem menő, és nem is vicces. Tele lett a nemzet hócipője Farkasházyékkal, ezért az érdektelenségbe fulladt Heti Hetes megszűnése miatt nem ejtünk krokodilkönnyeket.

Forrás: demokrata.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

KÉTMILLIÓNÁL IS TÖBB ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓ SZAVAZHATOTT TRUMP ELLEN

Egy eddig kevéssé ismert tanulmány szerint az amerikai spanyol ajkúak körében legalább 2 millió illegális szavazó „csúszhatott át a rendszeren” annak érdekében, hogy az urnák elé járulhassanak a 2016-os amerikai elnökválasztáson, írja a The Washington Times.

A The Washington Times beszámolója szerint több millió illegális választópolgár – azaz amerikai állampolgársággal nem rendelkező személy – adhatta le a voksát a tavalyi évben megrendezett elnökválasztás kapcsán, amely súlyos kérdéseket vet fel az egész választási rendszer megbízhatóságával összefüggésben.

Mi több, a kétmillióra becsült törvénytelen szavazók száma csupán a spanyol ajkúakra vonatkozik.

Így az Egyesült Államokban megtalálható többi kisebbség – melynek számos tagja szintén nem rendelkezik állampolgársággal – egy része valószínűleg ugyanígy, illegális módon adta le a voksát. Stephen Miller elnöki tanácsadó szerint

immár tagadhatatlan, hogy országunkban egy hatalmas közösséget alkotnak azok, akik illegális úton kerültek be a választási nyilvántartásokba, tehát szavazhattak.”

Miller hozzátette, ez nemcsak botrányos, hanem ez egy olyan folyamat, amit meg is kell gátolni. Mint ismert, Donald Trump már korábban is felszólalt a törvénytelen szavazók ügyében, azonban szokásukhoz hűen a honi és külföldi liberális médiumok úgy vélték, Trumpnak semmilyen bizonyítéka nincs arra, hogy ez megtörtént volna.

A Fehér Ház szóvivője, Sean Spicer álláspontja szerint a szabálytalanul szavazók száma elérheti az akár ötmillió főt is. Összehasonlításképpen ez több mint a magyar lakosság fele.
Forrás: 888.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

FOGY A LEVEGŐ MERKEL KÖRÜL

PARADOX MÓDON MOST SCHULZ AZ, AKITŐL A NÉMETEK VÁLTOZÁST VÁRHATNAK

Nagyot fordult a világ Angela Merkel körül. Németország néhány éve még jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával, Ankarával, Washingtonnal és Brüsszellel. Az orosz viszonyt az EU amerikai nyomásra hozott gazdasági szankciói és az azokra adott orosz ellenszankciók rontották meg. A korlátozások eredménye még ugyanúgy várat magára, mint egy nyílt vita azok értelméről és hasznáról. A német gazdaság persze oroszországi gyárépítésekkel ki tudja kerülni a szankciókat, ám egyre több német gazdasági vezető ráncolja a homlokát Berlin önsorsrontó politikája láttán. A német kormány a washingtoni héják nyomására újabban már az Északi Áramlat 2 vezetékről is lemondana, így csökkentve Németország és az EU függését az orosz gáztól (és növelve azt az Európán kívüli szállítók irányába).

Ankarával a török belpolitikába való beavatkozás rontotta meg a viszonyt. Az örményekkel szemben száz éve elkövetett népirtás parlamenti határozatban való elítélése ugyanúgy rossz pont Ankara szemében, mint számos puccsista politikai menekültként való befogadása. Szinte az EU–Törökország-migránsegyezmény maradt az utolsó kapocs, ami a két ország kormányát összeköti. A Recep Tayyip Erdogan által vágyott vízummentességet az EU továbbra is a török terrorellenes törvények módosításához kötné, és csak feltételekkel, azaz visszavonható módon adná meg. A törökök migránsügyi jóindulatát Brüsszel évenként eurómilliárdokkal jutalmazza, ami stabil és kiszámítható alap ugyan, ám továbbra is zsarolható helyzetben tartja az EU-t.

A német elit a brexithez hasonlóan elképzelhetetlennek tartotta Donald Trump elnökké választását. 2016 második felében így szakadt meg Berlin angolszász kapcsolatrendszere. A britek távozásával megcsappant a szabadkereskedelem unión belüli támogatóinak száma. Ráadásul a német gazdaság súlya is megnőtt, amit az adósságválságban vergődő olaszok és a politikai bizonytalansággal, gazdasági nehézségekkel küzdő franciák sem tudnak ellensúlyozni. Berlint annyira váratlanul érte Trump megválasztása, hogy nem ismertek senkit az új elnök csapatából. Minden kártyájukat Clintonné győzelmére tették, nem készültek alternatív forgatókönyvekkel.

Pedig nem ártott volna komolyan venni a Trump-csapat korábbi nyilatkozatait, amelyekben Kína és Mexikó mellett immáron Németország (és az általa dominált EU) is gazdasági ellenfélnek számít. Trumpék a legsúlyosabb váddal illetik ezen országokat, nevezetesen azzal, hogy manipulálják valutájukat, ezzel szerezve előnyt exportjuk számára. Az új amerikai kormány a világ többi részének kárára szanálná az USA 20 ezer milliárd dolláros államadósságát, amihez Trumpék még jó néhány milliárdot hozzácsapnának.

Ez persze nem új, legutóbb Richard Nixon elnök próbálkozott a dollár masszív leértékelésével és védővámokkal, de Ronald Reagan elnök is amerikai gyárépítéshez kötötte a japán autómárkák piacra lépését. A hidegháború idején a japánok, németek és franciák jobban féltek a szovjet fenyegetéstől, mint az amerikaiak protekcio­nista intézkedéseitől. Kérdés, most mit fognak szólni ahhoz, hogy Washington a világszinten optimalizált gyártási láncokat politikai szóval akarja felülírni, hogy egy új merkantilista politika jegyé­ben amit lehet, ismét az USA-ban gyártsanak.

Elvégre Kína is ezt leste el az elmúlt két évtizedben az amerikaiaktól, akik az első világháború után hasonló módszerekkel vették át az angoloktól a világhatalmi stafétát. Trumpék nem akarják megvárni, míg Kína megelőzi őket, inkább maguk is a merkantilista politika eszközéhez nyúlnak. Berlin ehhez próbál jó képet vágni, miközben már számolják a költségeket. A német export 10 százaléka megy az USA-ba, amit a szankciók vagy az alacsony olajár miatt csak nehezen tudnának máshová eladni. Abba bele sem mernek gondolni, hogy mi lenne, ha az amerikai védővámok miatt a kínai és mexikói termékek a németekkel versenyezve keresnének maguknak új piacot, vagy ha idővel az újraiparosított USA termékei is nagyobb számban jelennének meg a külpiacokon.

Moszkva és Ankara után London és Washington is kiesett Merkel szövetségi rendszeréből. Marad Brüsszel és Párizs – gondolhatnánk. Brüsszel helyett azonban immár Frankfurtban születnek a fontos döntések. A brexit után az EU (a mag-Európa) még jobban az eurózónára zsugorodik. Arra az eurózónára, amelynek csúcsszervé­ben, az Európai Központi Bank tanácsában a Bundesbank elnökét az eurózóna déli tagországai rendre leszavazzák. Ideig-óráig persze Berlin is profitál az alacsony kamatokból, ám az eurózóna déli perifériája a pénznyomtatással drágán megvásárolt időt nem a strukturális reformok végrehajtására fordítja.

Itt érkeztünk el Merkel kancellár idei fő külpolitikai rémálmához: a francia elnökválasztáshoz. Marine Le Pen ugyanis az olasz 5 Csillag Mozgalomhoz hasonlóan nem a neoliberális megszorításokban, hanem az eurózónából való kilépésben és a leértékelt nemzeti valutákhoz (a gazdasági szuverenitáshoz) való visszatérésben látja a gazdasági válság megoldását. Egy sikeres francia és/vagy olasz eurózónából való kilépésről szóló népszavazás az euró mint közös fizetőeszköz után az EU végét is jelentené. Az EU alapját képező német–francia tengely szakadása Berlint is a „Germany first” politika felé lökné, ami a történelem ismeretében nem sok jóval kecsegtet. Alternatívaként persze Berlin adhatna új nyertes–nyertes ajánlatot is az EU-nak, ám ennek semmi jele nem látszik.

Angela Merkel politikája elszigetelte Németországot a nagyhatalmak világában, egyedül a kommunista Kína érvel Berlinhez hasonlóan a szabadkereskedelem mellett. A külpolitika romhalmazán túl Merkel megingathatatlannak tűnő belpolitikai helyzete is megrendült. A Brüsszelből a német politikába visszatérő Martin Schulz személyében Merkel érdemi kihívót kapott. Kettejük kül- és gazdasági politikája alig különbözik, elvégre a Bundestagban és az Európai Parlamentben is régóta nagykoalícióban kormányoz a mérsékelt bal- és jobboldal. Schulz repülőrajtja a hátrányából próbál erényt kovácsolni, így iskolázatlanságában a kisemberekhez való közelségét látja. Brüsszeli évei alatt ráadásul kimaradt a népszerűtlen berlini helyezkedésekből, így kívülről jött emberként ajánlhatja magát.

Schulz legnagyobb dobása a Gerhard Schrö­der korábbi szociáldemokrata kancellár megszorító politikájának, a népszerűtlen Agenda 2010-nek a kilátásba helyezett revíziója. Felismerve a korszellemet, Schulz többet osztana vissza fentről lentre, ezt németül elosztási igazságosságnak hívják. Merkel jobb híján hivatali bónuszában bízik: David Cameronhoz, Hillary Clintonhoz és Matteo Renzihez hasonlóan azt szajkózza, hogy még soha nem ment ilyen jól a gazdaság, és még soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség.

Paradox módon most Schulz az, akitől a németek változást várhatnak. Merkellel ugyanis folytatódna az eddigi lecsúszás, a bizonytalanság és a felső egy százaléknak kedvező politika. A szavakban harcias Schulz a gazdagok vagyonadójából fizetné jótéteményeit, aminek persze kicsi az esélye, de legalább magában rejti a változás esélyét. Zárul a kör, Merkel a külpolitika után immáron hazai pályán is szorításba került.

A szerző politológus

Forrás: magyaridok.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

AZ ANYAORSZÁGBAN IS TÉMA AZ UKRÁN NYELVTÖRVÉNYTERVEZET

Február 10-én került sor a Nemzetpolitikai Kutatóintézet éves nyitórendezvényére Jogkiterjesztési küzdelem Ukrajnában: eszközök és lehetőségek címmel. Az eseményen dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs és politikai titkára, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, valamint dr. Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont igazgatója tartott előadást Ukrajna kisebbségpolitikájáról. A rendezvényen bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyek a nemzetközi jogvédő szervezetek figyelmét hívják fel azokra az ukrajnai politikai lépésekre, melyek negatívan érinthetik az említett országban élő kisebbségeket, így a kárpátaljai magyarságot is.

A Budapesten található Ma­gyarság Házában megtartott rendezvény megnyitóján Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Ku­ta­tóintézet igazgatója mellett Po­tá­pi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is felszólalt. Beszédében rávilágított, hogy a nemzeti kisebbségek napjainkban gyakran több joggal rendelkeznek, mint amennyiről tudnak és amit kihasználnának.

Kiemelten fontos, hogy ezeket a jogokat minél inkább megismerjék, és éljenek velük. Szólt arról is, hogy az oktatás területén tapasztalható negatív tendenciákat elutasítják, és próbálnak ellene fellépni.

Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke beszélt az ukrán politikai életet uraló tendenciákról, kihangsúlyozva az utóbbi hónapokban trendként felbukkanó, különböző kisebbségek jogait szűkítő törvényhozási folyamatokat és politikai lépéseket. Az elnök azokra a negatív mozzanatokra hívta fel előadásában a figyelmet, amelyek az elmúlt időszakban több esetben is felháborodást keltettek mind a kárpátaljai magyarság, mind pedig a többi, Ukrajnában élő nemzeti kisebbség körében. Az elnök beszélt a jelenleg még érvényben lévő nyelvtörvény alkotmánybíróság általi felülvizsgálatáról, az oktatási rendszeren belül használható kisebbségi nyelvek korlátozását megcélzó, első olvasatban már elfogadott törvénytervezetről is. Ez utóbbiról az elnök elmondta, hogy bár az oktatási törvény első olvasata nem volt annyira kedvezőtlen, a kiegészítő és módosító javaslatok már tartalmaznak olyan passzusokat, amelyek rendkívül hátrányosan érintik a nemzeti kisebbségeket, különösen a felsőoktatás szegmensében, ugyanis a törvénytervezet jelenlegi formája kizárja a kisebbségi nyelven történő tanítást.

A KMKSZ elnöke beszélt a december vége és január közepe között bejegyzésre került nyelvtörvénytervezetekről is. Bár ezek a tervezetek nem a kisebbségi nyelvhasználatot hivatottak szabályozni, hanem ellenkezőleg: az ukrán nyelvet védik, mégis módfelett veszélyesek. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: ezek a politikai akciók nemhogy javítanák az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának esélyeit, hanem kifejezetten rontják azokat, hiszen ezek a kisebbségeket hátrányosan érintő törvénykoncepciók nemcsak az européer normákkal mennek szembe, hanem megszegik azokat a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott kötelezettségeket, amelyeket Ukrajna a szerződések aláírásakor vállalt.

Dr. Csernicskó István, a Rákóczi-főiskolán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője a rendezvényen részletesen beszámolt a már említett nyelvtörvénytervezetekről. Valamint az igazgató bemutatta a kárpátaljai érdekvédelmi szervezetekkel (KMKSZ, KMPSZ, UMDSZ) és a főiskola kutatóműhelyeivel (Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont) közösen készített két árnyékjelentést, amelyet a nemzetközi egyezményekben (Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, illetve a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről) megfogalmazott kötelezettségek ukrajnai teljesítéséről készítettek a közreműködők. Csernicskó István rávilágított, hogy a Szovjetunió összeomlását követően a már szabad Ukrajna számos nemzetközi egyezményt aláírt, vállalva az azokkal járó elvárásokat, valamint megfogalmazta új, független alkotmányát is, amelyben rögzítette, hogy az egyszer megadott jogok semmilyen úton-módon vissza nem vonhatók. Ezzel szemben az igazgató rámutatott, Ukrajna az elmúlt hónapokban e téren megfogalmazott államigazgatási elképzelései nemhogy nem tesznek eleget a nemzetközi egyezményeknek és az ukrán Alkotmány rendelkezéseinek, hanem szembemennek velük, egyenesen alkotmányellenesek.

A két árnyékjelentés angol nyelvű szövege letölthető a KMKSZ honlapjáról, de hamarosan magyar nyelven is megjelenik.

A rendezvényen jelen volt még Vince Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke is.

rsz

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magyarok a világ legjobb kajakosnői!

Csay Renáta az Év női sportolójának járó díjat, Kozák Danuta pedig a legjobb olimpiai női kajakosnak járó elismerést kapta a World Paddle Awards-on.

A magyar sportági szövetség beszámolója szerint a hétvégén Montebelóban rendezett ünnepségen Csay Renáta vett részt, aki a világ legjobb maratoni versenyzőjeként elnyerte az Év női sportolója díjat.

“Sokat számít, hiszen olyan kuratórium ítélt a legjobbnak, amelyben olimpiai és világbajnok versenyzők foglalnak helyet, többek között a nyolcszoros olimpiai bajnok Birgit Fischer” – nyilatkozta a magyar szövetség honlapjának Csay Renáta, aki szeptemberben a brandenburgi világbajnokságon egyesben és párosban is nyert, így 18 vb-aranyával minden idők legsikeresebb sportolójává vált a szakágban.

Kozák Danuta, aki Rióban három aranyérmet szerzett, a 2016-os év legjobb olimpiai teljesítményért járó díjat kapta – a gyermekáldás előtt álló kajakos nem volt ott az eseményen.

A World Paddle Awards-on az evezős sportágak legjobbjait díjazzák.

Forrás: inforadio.hu

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Magnézium és B6, a két stresszűző

Egyes vitaminokat nem tudunk kizárólag táplálkozás útján szervezetünkbe juttatni

A szervezetnek megfelelő ásványianyag- és vitaminmennyiségre van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjön. A mindennapi rohanás, a sok megoldandó feladat állandó stresszforrást jelent, ami megviseli a testet és a lelket. De van megoldás!

Izomgyengeség, izomrángások, szívritmuszavarok, depresszió, szorongás, álmatlanság – sokaknak ismerősek lehetnek a tünetek.
Az ok a magnéziumhiány is lehet, amelynek negatív jelei leginkább az izomműködésben jelentkezhetnek: az éjszakai lábikragörcsöket ennek köszönhetjük. Ugyanakkor nemcsak a vázizomzat, de a belső szervek és a vérerek falát alkotó simaizomzat működése is magnéziumfüggő. Van, akinél az idegrendszeri tünetek jelentkeznek erőteljesebben – feszültek, idegesek lesznek – másnál a testsúlynövekedés, emésztési panaszok, mellfeszülés lép fel. De olyan is akad, akinek megnő az étvágya, főleg az édességet kívánja. A magnéziumhiány fokozza a szív vérellátását biztosító koszorúerek összehúzódását, s ez rontja a szív vérellátását: csökken a szívizomsejtek oxigénellátása, a szív munkája elégtelenné válik. Ez az ásványi anyag az, ami fontos szerepet játszik az ideg- és izomsejtek közötti ingerület-átvitelben is, ezért hiányában zavar keletkezik a szív ingerképző és -vezető rendszerének működésében, ami szívritmuszavart okoz.

Vitaminhiány is lehet

Az általános gyengeség, enerváltság, fáradtság, idegesség ugyanakkor a B6 vitamin hiányát is jelezheti. A B6 vitamin egy vízben oldódó vitamin, a szervezetből az emésztés után néhány órával kiürül, ezért a rendszeres pótlásáról gondoskodni kell. E vitamin hiánya miatt bőr- és nyelvgyulladás, vérszegénység és – különösen csecsemőkben és kisgyermekekben – görcsállapot léphet fel. Számos anyagcsere-folyamat szabályozásában vesz részt, nélkülözhetetlen az idegrendszer és az immunrendszer működéséhez, a bőrfelület épségének megőrzéséhez és a vérképzéshez.
Egyes vitaminokat nem tudunk kizárólag táplálkozás útján szervezetünkbe juttatni

Miért kevés?

Diéta, fogyókúra vagy egyoldalú táplálkozás esetén csökken a szervezetbe kerülő magnézium és B6 vitamin mennyisége, a hosszan tartó hasmenéses állapot, vagy a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása pedig a felszívódását gátolja. Ez utóbbi a magnézium kiürülést is fokozza, csak úgy, mint egyes vesebetegségek, vagy vízhajtók szedése. Akkor is könnyen kialakulhat magnéziumhiányos állapot, ha megnő a szervezet igénye az ásványi anyag iránt: ilyen az erőteljes fizikai igénybevétel és az aktív sportolás miatt következhet be. B6 bevitelre pedig – a tapasztalatok alapján – például hormonális fogamzásgátlók szedése esetén érdemes különösen odafigyelni.

Mennyit? Hogyan?

A felnőttek napi magnéziumigénye 300-350 mg, ami az átlagos táplálkozási szokások mellett nem kerül be a szervezetbe: mindössze 210-270 mg magnéziumot fogyasztunk naponta. Ha javítani szeretnénk ezen a mennyisége együnk magas magnéziumtartalmú ételeket. Ilyen többek között a banán, a körte, a citrusfélék, a brokkoli, a karfiol, az olajos magvak,a teljes kiőrlésű gabonafélék. A magnézium felszívódását és a sejtekbe való bejutását a B6-vitamin jelenléte segíti. A táplálkozásban jó B6 források a sörélesztő, a gabonafélék – például a búzakorpa és a búzacsíra -, a húsok, a belsőségek (máj, vese, szív), valamint a káposzta, a tej, a tojás is.
Forrás: hazipatika.com
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Mi fán terem

Mai rovatunkban a sokat emlegetett Mi fán terem c. könyvet forrásként jelöltük meg mint az egyes szólások utáni kutatásban. De a Mi fán terem vagy annak a változata a Nem minden fán terem is magában egy szólás, amit most analízis alá vetünk, hogy vajon honnan ered is az. Elmondja Hargitai A könyv szerzője, O. Nagy Gábor segítségével elmeséli Hargitai István.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Darálthúsos-tojásos pirított rizs

Hozzávalók

  • 30 dkg rizs (pl. Jázmin rizs)
  • 6 dl víz
  • 1 fej vöröshagyma (apróra vágva)
  • 35 dkg darált sertéshús
  • 2 szál répa, apró kockákra vágva
  • 2 csokor friss petrezselyemzöld, aprítva
  • 10-15 szál snidling, vagy zöld hagyma finomra aprítva
  • 1 kk kakukkfű
  • 1 dl olaj
  • 2 db tojás
  • pár csepp citromlé
  • só és frissen őrölt bors

Egy 2-3 literes edényben 2 ek. olajat felmelegítünk. Rádobjuk a rizst, 5-8 percig pirítjuk, majd felöntjük a forró sós vízzel. Elkeverjük, sózzuk, ha szükséges és lefedve 15 percig alacsony hőfokon megpároljuk. Ha megpárolódott tartsuk lefedve és ne keverjünk bele.

Egy nagyobb serpenyőben 2-3 ek. olajat hevítünk. Rászórjuk a hagymát, finoman megsózzuk, és 2 percig pirítjuk. Hozzákeverjük a répát, majd további 4-6 perc pirítás után hozzáadjuk a húst is. Fehéredésig kevergetjük, ráöntjük a fél dl vizet, majd 6-8 percig főzzük. Sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük, majd egy tálba borítjuk.

Kitöröljük a serpenyőt, visszatesszük a tűzre, közben a 2 tojást felverjük egy keverőtálban. A forró serpenyőbe beleöntünk 4-5 ek. olajat, majd vékony csíkban, folyamatos kevergetés mellett belecsorgatjuk a tojást, majd rögtön a félretett húsos részt és a rizst is. Alaposan átpirítjuk, még sózzuk, borsozzuk, ha szükséges. Pár csepp citromlével ízesítjük. Friss apróra vágott zöldpetrezselyemmel és snidliggel megszórva tálaljuk.

Reklám
Tas J Nadas, Esq

Katolikus egyház 2017. február 12-i adása

Forrás: magyarkurir.hu

Igét hirdet Mezei András atya, a clevelandi Szent Imre Katolikus Templomból.

Forrás: magyarkurir.hu
Reklám
Tas J Nadas, Esq

Reklám

Kövess Minket

12,432FansLike
138FollowersFollow
232FollowersFollow
1,270SubscribersSubscribe