A kormányfő Helmut Kohlnál tett látogatásáról elmondta, hogy régóta barátok a volt német kancellárral, akit a magyarok nagyra becsülnek. Amikor azonban két politikus találkozik, politikáról is szó esik – tette hozzá, kiemelve: a német belpolitikába nem akar beleszólni.

Arra a kérdésre, világos-e számára, hogy találkozóját Helmut Kohllal a jelenlegi kancellár, Angela Merkel elleni sértésként értékelik, azt mondta: mindenkivel szívesen beszélget, és Helmut Kohl “mindannyiunk fölött áll”, egy hölgyhöz pedig nem illik meghívás nélkül beállítani.

Arra a kérdésre, naivnak tarja-e Angela Merkel híres mondatát, hogy Németország megoldja az ügyet (Wir schaffen das) Orbán Viktor azt mondta: a kancellár úgy gondolta, döntése jó Németországnak, amit “én elfogadok”, de “nem törvényszerűen jó Magyarországnak, ami jó Németországnak”.

Az EU kiszolgáltatott Törökországnak, és “az ilyesmi sosem jó”, az EU biztonsága nem kerülhet egy EU-n kívüli hatalom kezébe – közölte. Hozzátette: azzal a feltétellel fogadta el az EU-Törökország menekültügyi megállapodást, hogy létrehoznak egy határvédelmi rendszert. “Egy kontinensnek meg kell tudnia védeni magát” – hangsúlyozta.

A kiszolgáltatottságnál elsősorban a pénzre gondol – emelte ki. Az uniós tagok rövidesen kifizetnek 3, aztán újabb 3 milliárd eurót Törökországnak, és nem látni, hogy mikor lesz ennek vége. Júniusban pedig újabb problémával is szembesül Európa, mert a törökök ragaszkodnak majd a vízummentességhez. Ez azért gond, mert Törökország átengedi a menekülteket Európába, ha nem kapja meg a vízummentességet – vélekedett.

Európának meg kell védenie magát ettől a rohamtól – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: “nem is volt fair Magyarország támadása csak azért, mert szigorú ellenőrzéssel védtük az uniós külső határt. Ezért inkább elismerést érdemeltünk volna”.

A külső határok védelméről szóló brüsszeli terv a tagállamok jóindulatára alapoz és “elvéti a célt”, mert a menekültügyi rendszert próbálja reformálni. “Ez hiba” – jelentette ki. Szerinte a reform középpontjába a külső határok védelmét kell állítani, különben “nem tudjuk megoldani a migrációs kérdést”.

“Schengen halott, ha nem működik a külső határok védelme” – húzta alá a miniszterelnök.

A Schengen 2.0 című tervét ismertetve a többi között elmondta: ki kell zárni az övezetből a külső határ védelmére képtelen és a társországok segítségét elutasító tagállamokat, a menekültek státusáról pedig az EU-n kívüli, de az EU által fenntartott táborokban kell dönteni. “Ha ezt így csináljuk, akkor nem lesz szükség menekültek elosztására” – emelte ki.

Ha a menekültek Európában kapnak segítséget, akkor el is jönnek Európába. Egy szíriainak több biztonságos országon kell átkelnie, hogy eljusson Németországba. “Ez már nem is menekülés, hanem utazás” – mondta.

A menekültek befogadásáról a nemzeti parlamenteknek kell döntenie, Magyarország pedig nem bevándorlással, hanem “a jövőbe mutató családpolitikával” kívánja megoldani demográfiai és munkaerőpiaci gondjait – tette hozzá.

Európa változó, mozgásban lévő képződmény, “olyan, mint egy cápa: ha megáll, meghal”. Azonban úgy tűnik, mintha csak az uniós intézményekből állna, amelyeket a tagállamoknak követniük kell. Ez abszurd – jelentette ki, hangsúlyozva: nem Berlinnel, hanem Brüsszellel van vitája, és nem Angela Merkellel, hanem az uniós intézmények képviselőivel.

Hozzátette: Magyarország Európa része, mint ahogy ő is az, és ezért kilépés helyett inkább javaslatokat tesz az EU helyzetének javítására . Mint mondta, a magyarok számára a “brit út” nem jön számításba.

Az illiberális államról szóló elgondolásról elmondta: sikeresek a Nyugattal versengő rendszerek, de Európa ezt tagadja, mert sérti az önérzetét. Botorság lenne nem tudomást venni a valóságról, de “nem gondolom, hogy föl lehetne építeni Németországban egy orosz vagy kínai rendszert”, és ezt Magyarországon sem lehetne megtenni – mondta.

Kifejtette, Európában olyan rendszer épült, amelyben minden demokratának liberálisnak kell lennie. Korábban voltak kereszténydemokraták, “egykor még szociáldemokraták is”, de most már mindenkinek liberálisként kell meghatároznia magát, ami ahhoz az abszurd helyzethez vezetett, hogy “nem vagy demokrata, ha nem vagy liberális”. Ezért bizonyos kérdéseket vagy véleményeket nem lehet kifejteni, így “a liberalizmus ma a szabad vita ellensége”, és kitaszítják a demokraták köréből, akik nem marad a “mainstream” diskurzusban – hangsúlyozta.

Orbán Viktor elmondta: számára a hatalom felelősséget jelent, és a “régi vágású” politikusok közé tartozik. A modern politikában szokás egy elvesztett választás után átnyergelni a gazdaságra, de “én nem tartozom ebbe az iskolába” – mondta.

“Fiatal éveim óta politikával foglalkozom, és így teszek majd nyugdíjasként is”, vagyis “a következő 15-20 évben a politikában maradok, hol az első, hol a harmadik vonalban”, arról pedig a választók döntenek, hogy pontosan hol – ismertette a kormányfő.

Kijelentette: Németország Európa legerősebb országa, és Európa csak erős Németországgal boldogulhat, Angela Merkel pedig Németország ereje révén akkora politikai súllyal rendelkezik, hogy nem is tudna meggyengülni. Olyan, mint egy kamionsofőr, “nem tud úgy tenni, mintha egy VW-Golfban ülne”. Az európai egy jó konstrukció, hiszen Németország más országok veszélyeztetése nélkül lehet erős – mondta Orbán Viktor.

A Jobbik szerdai elnökségi ülésén közölte Vona Gábor, a párt elnöke több alelnökkel, Novák Előddel, Apáti Istvánnal és Szávay Istvánnal, hogy a Jobbik következő tisztújításán nem fogja támogatni a politikusok újraindulását jelenlegi alelnöki tisztségükért. Mindezt a párt alapszabálya teszi lehetővé a Jobbik elnöke számára. Vona Gábor ezt azzal magyarázta, hogy míg az elmúlt két évben a párt megerősítése volt legfontosabb feladatuk, a következő két évben a kormányzásra való felkészülés lesz, ez az új feladat pedig új elnökségi állományt kíván. Azt a sajtóban többször említett indokot, hogy az elnökség radikális tagjai gátolnák az elnök által vágyott néppártosodást, Vona Gábor cáfolta.

“Arra nagyon kevesen vették a fáradtságot, hogy ki az a másik három alelnök, akivel viszont továbbra is együtt kívánok dolgozni. Ugye Volner Jánosról, Schneider Tamásról és Z. Kárpát Dánielről van szó, akiket általában szintén a politológusok vagy elemzők gyakran sorolnak a radikálisok közé, tehát ezek pusztán szavak, engem egyetlenegy perspektíva, egyetlenegy szempont motivál, hogy olyan elnökség álljon föl, amely 2018-ban győzelemre vezeti a Jobbikot és leváltja a jelenlegi kormányt.”

Novák Előd azonban bízik abban, hogy pártja elnöke, meggondolja magát a Jobbik tisztújító kongresszusáig és nem vétózza meg, hogy ismét alelnökké válasszák a politikust.

“Hátbaszúrva érzem egy kicsit magamat, hiszen nemhogy Vona Gábor elnökségét nem kérdőjeleztem meg soha semmilyen körben és nem teszem most sem, soha nem tettem semmit tiltása ellenére. (…) Ez a döntése most egyrészt megosztja a Jobbikot és hát távolabb is visz minket a választási győzelemtől, és még távolabb a Radikális változást című programunktól. Félünk attól, hogy egy színtelen, szagtalan, karakterét vesztő párttá válunk, amely nem hoz gyökeres változást, akkor pedig nincs értelme kormányra kerülni.”

Vona Gábor a szakadásra vonatkozó kérdésre hangsúlyozta: ő nem ragaszkodik pozíciójához és szétszakítani sem szeretné pártját.

“Nekem nincs B-tervem, tehát ha a tagság nem ért egyet azzal a koncepcióval amit én képviselek mint a párt elnöke, és nem ért egyet azzal a koncepcióval, amit az elnökség működésével kapcsolatban elképzeltem, akkor én nem fogom vállalni az elnökséget.”

A Jobbik nyár elején, várhatóan júniusban tartja a következő két éves elnökséget megválasztó tisztújító kongresszusát.

InfoRádió / Sigmond Árpád

Rekordidő, alig néhány hónap alatt megállapodtak április 21-én az EU-tagállamok belügyminiszterei a közös európai határ- és parti őrség létrehozásáról szóló közös tanácsi álláspontról, készségüket jelezve a másik jogalkotó, az Európai Parlament felé a tárgyalások megkezdésére a migrációs válság miatt különösen sürgetővé vált jogszabály elfogadásáról- írja aBruxInfo.

A dossziéért felelős Dmitrisz Avramopulosz, bel- és menekültügyi biztos a Luxembourgban tartott tanácsülést követően úgy vélekedett, hogy az EU június közepére lezárhatja a jogszabályról a vitát, és akár már júniusban, de legkésőbb júliusban felállhat és bevethető lesz a külső határok ellenőrzésében a rászoruló tagállamoknak segíteni hivatott körülbelül 1500 fős kontingens.

Avramopulosz hangsúlyozta, hogy a tagállamok közös álláspontja egyáltalán nem gázol bele az országok nemzeti szuverenitásába. Mindez célzás arra, hogy a Bizottság tavaly decemberben előterjesztett jogszabályi javaslata még végső eszközként lehetőséget adott a leendő közös határőrségnek az EU külső határaira való vezénylésére akár az érintett tagállam beleegyezése nélkül is.

Ez az ellentmondásos megoldás azonban nem élte túl a tanácsi vitát. A tagállamok két lényeges ponton is változtattak a javaslaton. Először is a végső döntés a beavatkozásról, azaz a közös határőrség felhasználásáról nem a Bizottság, hanem a Tanács, vagyis a tagállamok kezében lesz.

Ahogy a tervezetben is szerepel, a Frontex ügynökség elemzi majd a külső határokon kialakult helyzetet és indokolt esetben kidolgozza a beavatkozáshoz szükséges műveleti tervet. Ha egy tagállam ellenszegülne, akkor a többiek a feje felett átnyúlva nem vezényelhetnék a helyszínre a kontingenst, viszont minősített többségi döntéssel segítségül hívhatják a schengeni határkódex vonatkozó, 26-ik cikkét, ami lényegében szankció alkalmazását jelenti a közös érdekeket veszélyeztető tagállammal szemben.

Az említett cikk beélesítése egyébként Görögországgal szemben már jelenleg is napirenden van, és amennyiben aktiválják, akkor a schengeni határok egészén vagy egy részén vissza lehetne állítani, vagy fenntartani a belső határellenőrzéseket.

A miniszterek első ízben a dublini rendszer reformjáról készült és a közelmúltban bemutatott bizottsági közleményt is megvitatták, mégpedig egy zártkörű ebéden, hogy lehetőleg minél kevesebb információ szivárogjon ki a megosztó témában.

Orbán Viktor európai körútra indul

A zárt ebéden információink szerint a magyar küldöttség ismertette Orbán Viktor Schengen 2.0 tízpontos tervét a külső határőrizet megerősítésére és a schengeni rendszer megacélosítására. Mivel zártkörű volt az ülés, ezért nem tudni, hogy milyen fogadtatása volt a magyar tervnek, amelynek népszerűsítésére a kormányfő a következő napokban és hetekben európai körútra indul.

Az ülést követő miniszteri nyilatkozatokból azonban olyan benyomás alakult ki, hogy a tagállamok túlnyomó része szerencsétlennek tartja az időzítést, egy megosztó vita helyett inkább az aktuális, nyomasztó problémákra koncentrálna, és végső soron jegelné a dossziét, kiváltképpen a menekültek kötelező elosztásának kérdését, ami a Brüsszel által felvázolt mindkét opcióban benne van.

Újságírói kérdésre válaszolva Klaas Dijkhoff holland miniszter hímezett-hámozott, de szavaiból azért kiderült, hogy nem most van az ideje a dublini vita lefolytatásának.

„Valamennyien egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi rendszer nem működik és egy jobbra van szükség. A státus quo nem maradhat. Egy olyan rendszerre kell átállnunk, amely képes megbirkózni egy váratlan nagy menekülthullámmal. Ennek a rendszernek számottevően kevesebb beáramlást kellene eredményeznie, mint amit a közelmúltban tapasztaltunk” – fogalmazott a holland menekültügyi miniszter.

Az uniós biztos ugyanakkor közölte, hogy a miniszterek nem döntöttek az eljárás elhalasztása mellett, és tartani fogják az eredeti menetrendet.

Az EU-török nyilatkozat végrehajtását is áttekintették az ülésen, Dijkhoff szerint arra a következtetésre jutva, hogy már láthatók az első eredmények, ami a menedékkérők számának csökkenésén mérhető le.

Avramopulosz újfent panaszkodott a menekültek tagállamok között való elosztásának lassú tempója miatt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Görögországban tízezrek torlódtak fel, és több mint a 70 százalékuk egyébként jogosult lenne arra, hogy áthelyezzék egy másik tagállamba. Úgy vélte, hogy május közepéig 20-20 ezer menekültet kellene befogadnia a többi tagállamnak Olaszországból és Görögországból egyaránt.

A belügyminiszterek azt is konstatálták, hogy a Földközi-tenger középső medencéjében újra egyre többen kelnek útra Afrikából, hogy az olasz partokhoz érjenek (sajtóhírek szerint a napokban 500 ember veszett a tengerbe az egyiptomi partok mentén, amikor egy lélekvesztő felborult). Avramopulosz szerint az év eleje óta már 25 ezren érkeztek Olaszországba a tengeren keresztül.

A sajtótájékoztatón egy finn újságíró azt firtatta, hogy Finnország és szerinte vagy kilenc másik tagállam felfüggesztette a Magyarországon regisztrált menekültek visszaküldését hazánkba „a rossz humanitárius helyzet miatt”. Mint kiderült, az információ a finn belügyminisztertől származott, aki érkezésekor tett egy nyilatkozatot. Ami miatt később a magyar küldöttségtől dorgálást kapott „a nyilatkozat pontatlan és túlzó állításai miatt”.

Hajdú Judit, az egyesület alelnöke elmondta: a 2014 végén indult váci és a február óta sugárzó győri adó mellett hamarosan megkezdi működését a rádió a fővárosban, a Gyorskocsi utcában is. Mivel ott nem csak férfi fogvatartottak vannak, az adásokban megjelenhet a női hang is – fűzte hozzá.

Tervezik azt is, hogy fiatalkorúakat fogva tartó intézeteket is bevonnak a rendszerbe, de a szabadultakkal kapcsolatos szemlélet formálását is fontosnak tartják, hiszen “befogadó társadalom nélkül nincs hova visszajönni”.

Pápai Tamás, az első hazai börtönrádió, a Rács FM korábbi főszerkesztője arról beszélt a budapesti brit nagykövetségen rendezett konferencián: ennek a médiumnak elsősorban a fogvatartottakat kell támogatniuk a társadalomba visszailleszkedésben; formálva azok gondolkodását.

Phil Maguire, a brit Nemzeti Börtönrádió Szövetség vezérigazgatója arról beszélt: nulláról indulva egy évtized alatt 16 embert foglalkoztató, 700 ezer fontos forgalmú szervezetet alakítottak ki, amelynek egy férfi és egy női börtönben készített műsorai éjjel-nappal hallhatóak a fegyintézetekben.

A fogvatartottak közel kétötöde naponta hallgatja őket, átlagosan tíz óránál is hosszabban, hetente elérik a 86 ezres börtönnépesség kilenctizedét, legfőbb szempontnak pedig a hitelességet tekintik, mert elengedhetetlen, hogy a hallgatók ne a parancsnokok vagy az állam szócsöveként, hanem fontos és érdekes információkat közlő médiumként tekintsenek rájuk.

Mint mondta, a szigetország minden fegyintézetében hallható adás céljának tekintik, hogy csökkentse a visszaeső bűnözők arányát, így támogatásuk “kifejezetten jó pénzügyi befektetés”; szólt arról is: jelentős bevételekre tesznek szert azzal is, hogy más médiumoknak köztük a BBC-nek – készítenek a fegyintézetekkel foglalkozó műsorokat.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.

InfoRádió / MTI