Reklám
Magyarországot is bírálja egy kritikus hangú, emberi jogi világjelentés
Magyarországot is több ponton bírálta az amerikai külügyminisztérium legutóbbi, az emberi jogok érvényesülését vizsgáló jelentése.
Az emberi jogokkal foglalkozó, negyedik éve elkészített világjelentésében az amerikai külügyminisztérium Magyarország vonatkozásában a nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát. Amint a John Kerry által vezetett tárca írja: a menekültáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott.
A jelentés felrója azt is, hogy a 2014-ben, kétharmados parlamenti többséggel újraválasztott Fidesz-KDNP koalíció a jogi keretek és az állami struktúra 2010-ben megkezdett változtatásait, nagyrészt a társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta 2015-ben. A készítők az emberi jogi gondok között említették, hogy a kormány nyomást gyakorol és megfélemlíti a civil társadalmat, illetve a társadalomban felbukkanó független hangadókat.
A jelentés emberi jogi problémaként említi a börtönök túlzsúfoltságát, a foglyokon elkövetett fizikai erőszakot, az előzetes letartóztatás hosszú idejét, a kormányzati korrupciót, valamint a szűkülő szerkesztőségi függetlenséggel járó médiakoncentrációt.
A média szabadságáról a szerzők idézik a Freedom House 2014-es viszonyokról szóló jelentését is, amely szerint Magyarországon a sajtószabadság enyhén romlott, de még “részben szabad” a magyar sajtó. Emellett az emberi jogi jelentés külön alfejezetet szentel a korrupciónak és a kormányzati átláthatóság vélelmezett hiányának is. Konkrét példaként a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét említi.
Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt.
A roppant terjedelmes világjelentés egyébként különösen éles hangon ír az Észak-Koreában, Kínában, Kubában, Szudánban és Iránban elkövetett jogsértésekről, de súlyos bírálatokat fogalmaz meg Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Venezuelával, Kongóval, Ugandával, Ruandával és Vietnammal szemben is.
Reklám
Orbán Viktor ismertette a Schengen 2.0 tervet
A kormányfő a Demokrata Centrumpártok Internacionáléjának (CDI) pénteki lisszaboni tanácskozásán hozta nyilvánosságra a Schengen 2.0 tervet, amelyre – mint a közmédiának adott nyilatkozatában elmondta – azért volt szükség, mert elhibázott irányúnak tartja a migrációs válság kezelésére tett európai bizottsági javaslatot.
Az ugyanis a menekültügyi rendszert akarja megreformálni, Magyarországnak viszont az az álláspontja, hogy „nekünk a határokat kell megvédeni” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a CDI, a kereszténydemokrata irányultságú centrumpártok nemzetközi szervezetének egyik alelnöki tisztségét is betölti.
Az akciótervet a következő napokban a visegrádi országoknak és a többi EU-s miniszterelnöknek is elküldik. A jövő héten pedig Németországban, majd az azt követő hetekben több más európai országban személyesen is ismerteti a javaslatot.
A kormányfő szerint világossá kell tenni az EU számára: „az nem megy – mint ahogyan a bizottság javaslatában olvasható -, hogy valaki Brüsszelben eldönti, hogy az EU országainak a demográfiai és gazdasági problémáikat bevándorlással kell megoldani”.
„Mi azt gondoljuk, hogy vannak olyan országok az unióban, amelyek így akarják megoldani a problémáikat, és vannak, amelyek másképp” – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy Magyarország az utóbbiak közé tartozik, mert nem migránsokkal, hanem család- és gazdaságpolitikával akarja orvosolni a gondokat.
Az EU nem veheti el azt a jogot, hogy „mi mondjuk meg, hogyan akarjuk megoldani ezeket a problémákat”, vagyis nem hozhat létre olyan rendszert, miszerint beengedi a migránsokat, majd kötelező befogadást ír elő minden tagállamnak – fejtette ki.
A miniszterelnök szerint ezért fontos a kötelező betelepítési kvótáról tervezett magyarországi népszavazás is, mert „most, hogy megvan Brüsszel hivatalos javaslata, hatalmas nyomás alatt állunk. (…) Ha nem állítjuk meg Brüsszelt egy népszavazással, akkor valóban ránk fognak kényszeríteni (…) olyan embertömegeket, akikkel mi nem akarunk együtt élni”.
A CDI tanácskozásán több más kérdést is megvitattak, így például a panamai offshore-botrányt, amellyel kapcsolatban – mondta Orbán Viktor – hitet tettek amellett, hogy a teljes átláthatóságra kell törekedni. „Minden országnak, ahol alacsonyak az adókulcsok, ki kell adnia az információkat azoknak az országoknak, amelyek érdeklődnek saját polgáraik ott megvalósult befektetései iránt” – közölte.
A kormányfő portugáliai látogatása során megbeszélést folytat Pedro Passos Coelhóval, a portugál néppárt (PSD) elnökével, valamint Marcelo Rebelo de Sousa portugál államfővel is.
Dömötör Csaba: a kabinet a schengeni rendszer megerősítésére tett javaslatot
A határok erőteljesebb védelmére és a schengeni rendszer megerősítésére tett javaslatot az Európai Unió országainak a magyar kormány a miniszterelnök által bejelentett tízpontos akciótervben – tájékoztatta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken az MTI-t. Az államtitkár kifejtette: az akcióterv válaszreakció az Európai Unió elhibázott javaslatára.
A Fenntartani és megerősíteni alcímet viselő dokumentum szerint a bevándorlásról szóló döntéseknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk. Dömötör Csaba ezt azzal magyarázta, hogy tapasztalataik szerint Európa számos kormánya a gazdasági és a népesedési problémákat bevándorlással oldaná meg, és lehetőségként tekint arra, azonban Magyarország ezt vitatja. Kiemelte azt is a pontok közül, hogy nem lehet bevezetni semmilyen kötelező és automatikus eljárást a bevándorlók szétosztására.
Az államtitkár fontosnak nevezte azt is, hogy a magyarok nemet mondjanak az EU ésszerűtlen és veszélyes javaslatára. “Ha nem állítjuk meg Brüsszelt egy sikeres népszavazással, akkor a fejünk fölött hoznak majd olyan döntéseket, amelyek évtizedekre meghatározhatják Európa és Magyarország sorsát” – fogalmazott. Dömötör Csaba jelezte, hogy a dokumentum alapvetően célokat fogalmaz meg, és további egyeztetésekre van szükség a részletszabályok megalkotása érdekében.
A tízpontos akcióterv megtalálható a kormány honlapján: kormany.hu.
Reklám
Úszás: Kiss László lemondott kapitányi tisztségéről
Lemondott Kiss László, az úszóválogatott szövetségi kapitánya. A szakember csütörtöki közleményében tudatta elhatározását az MTI-vel.
„A magyar sport érdekeit, valamint a személyemet ért támadás folytán megrendült egészségi állapotomat is szem előtt tartva, úgy döntöttem, hogy a mai nappal lemondok szövetségi kapitányi tisztségemről” – írta Kiss László.
Kissről kedden a privatkopo.hu internetes portál azt írta: 1961-ben két másik úszóval közösen megerőszakolt egy fiatal lányt, amiért három év börtönre ítélték.
„Megbűnhődtem azért, amiért elítéltek, aztán kaptam az élettől egy új lehetőséget, és én éltem vele” – nyilatkozta a Népszabadságnak Kiss az 55 évvel korábbi eset kapcsán.
A Magyar Úszószövetség illetékes grémiumai szerdán úgy döntöttek, hogy továbbra is bizalmat szavaznak a szövetségi kapitánynak, aki egy nappal később mégis lemondott posztjáról.
„Kijelentem, hogy az ítéletben foglalt cselekményt soha, semmilyen körülmények között nem követtem el” – hangsúlyozta a közleményben Kiss, aki leszögezte: „idő előtti szabadulásomat nem bármiféle beszervezésnek, hanem az 1963-as amnesztiarendeletnek köszönhettem, mely igaztalan büntetésemet enyhítette”.
„Én ugyanaz az ember vagyok, mint aki egy héttel vagy 50 évvel ezelőtt voltam! Világéletemben tisztességesen, a munkámért és ezáltal a magyar sportért éltem. Az elmúlt napokban számtalan helyről kaptam megerősítést és bizalmat, melyet őszintén köszönök azoknak, akik nemcsak a jóban, hanem a rosszban is kitartottak és kiálltak mellettem” – tette hozzá.
„Szembesülnöm kellett azonban azzal – folytatódik a közlemény –, hogy tevékenységemet és személyemet jelenleg az ellenem folytatott sajtóhadjáratnak köszönhetően olyan mértékű közfelháborodás övezi, amely súlyosan megosztotta a sportszerető embereket. Jelenleg nem vizsgálom, hogy kinek és miért állhatott érdekében személyem ilyen fokú lejáratása és a korabeli híradásokban már közzétett esemény ismételt felelevenítése.”
Kiss László kitért rá, hogy kapitányi tevékenységét eredetileg is csak a 2016-os riói olimpiai játékokig kívánta ellátni. Úgy gondolja azonban, hogy a jelen körülmények között – személye megosztó voltára tekintettel – nem tud hasznára lenni sem a magyar úszóválogatottnak, sem pedig az olimpiai csapatnak.
„Fentiekre tekintettel úgy döntöttem, hogy a mai nappal lemondok szövetségi kapitányi tisztségemről. A Magyar Olimpiai Csapatnak sok sikert kívánok a riói olimpiai játékokra!” – zárta sorait a szakember.
A MÚSZ részéről Hargitay András elnökségi tag, utánpótlás-kapitány az MTI-nek elmondta, hogy Gyárfás Tamás, a szövetség elnöke Triesztbe, a férfi vízilabda olimpiai selejtező színhelyére utazott, ahol a nemzetközi és az európai szövetség vezetőivel folytat megbeszéléseket. A MÚSZ az elnök hazaérkezése után foglal majd állást a történtekkel kapcsolatban.
Ugyanakkor a szövetség közleményt adott ki.
„A szövetség szeretne hitelt adni neki, ugyanakkor a kapitány a kialakult helyzetben levette a terhet a vállakról azzal, hogy csütörtökön lemondott: mindenekelőtt azért, hogy ezzel is segítse a sportág érdekeit, megteremtse a szükséges nyugalmat, hogy újfent a versenyzőkre, a feladatokra irányuljon a figyelem négy hónappal az olimpia, illetve alig több mint egy esztendővel a 2017. évi budapesti világbajnokság előtt – és hogy újfent jogos elismerésben részesüljenek mindazok, akik sokat tettek és tesznek a magyar úszósportért” – olvasható a közleményben.
A maga nemében unikum, hogy Kiss három hónapon belül kétszer mondott le ugyanarról a posztról. Idén január 7-én a Hosszú Katinka-ügy miatt köszönt el. Akkor azzal indokolta lépését, hogy megalázó helyzetbe került Hosszú sajtótájékoztatóján, de aztán meggyőzték a maradásról.
Közben a szövetség egyik szponzora, a KÉSZ Csoport visszavonta támogatását az MÚSZ-től, mert megítélése szerint a Kiss László személye körüli botránnyal a szervezet elveszítette feddhetetlenségét.
Reklám
Kihirdették a boltok vasárnapi nyitva tartását lehetővé tévő törvényt
Megjelent pénteken a Magyar Közlönyben a kereskedelemről szóló törvény módosítása, amely ismét lehetővé teszi, hogy a boltok nyitva lehessenek vasárnap. A jogszabály szombaton lép hatályba.
Az Országgyűlés április 12-én – e héten kedden – vonta vissza a boltok vasárnapi zárva tartását előíró szabályozást a kormány javaslatára.
A most kihirdetett törvénymódosítással a kiskereskedelemben visszaáll az alig több mint egy éve, 2015. március 15-én bevezetett boltzár előtti állapot.
A törvény szövege szerint az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A települési önkormányzatok – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatják az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét.
Reklám
Palkovics: a sztrájkbizottsággal hétfőn folytatódnak a tárgyalások
Az oktatási államtitkár nem tartja a tárgyalások kudarcának a pedagógusok által meghirdetett sztrájkokat. Palkovics László pénteken egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta: tovább folytatódnak az egyeztetések, legközelebb hétfőn ül asztalhoz az oktatási államtitkárság a pedagógusok sztrájkbizottságával.
Az oktatási államtitkár a pénteki kétórás figyelmeztető sztrájk kapcsán azt mondta: egy bejelentett sztrájk legitim dolog, akik nem ehhez csatlakoznak, hanem a tiltakozás valamilyen más formáját választják, az munkajogi kérdés.
Péntek reggel 8-tól 10-ig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a köznevelési intézményekben, az akciót támogatja a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform is. Előbbi kockás körök megalakítására és az iskolákra fekete zászló kitűzésére is felszólított.
Palkovics László jelezte: a tárgyalások tovább folytatódnak. Legközelebb hétfőn ül tárgyalóasztalhoz a pedagógusok sztrájkbizottságával. Az, hogy ennek mi lesz a kimenetele, előre nem látható – közölte.
Úgy látja: a sztrájkbizottság által követelt 25 pont közül 18-ban közeledtek az álláspontok, és az elmúlt két hónapban nagyon sok területen léptek előre. A követelések egy része bérelemet érint, szerinte ebben is lehet majd valamilyen megoldást találni.
Jelezte azt is, bár az egyeztetések még tartanak, de az állami intézményfenntartó költségvetése a jövő évi büdzsében jelentősen, 25 százalékkal, legkevesebb 100 milliárd forinttal bővülhet majd.
Reklám
Merkel: a menekültválság kezelése nem érinti a véleményszabadságot
A menekültválság Törökországgal együtt folytatott kezelése és a véleményszabadság ügye teljes mértékben független egymástól – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben azzal kapcsolatban, hogy Ankara egy német televíziós műsorvezető felelősségre vonását kéri a német kormánytól egy Recep Tayyip Erdogan államfőt sértegető vers miatt.
Angela Merkel a mexikói államfővel, Enrique Pena Nietoval folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kiemelte, hogy a vélemény, a művészet és a tudomány szabadsága az alaptörvényben rögzített alapvető érték, és nem érintik őket a “politikai problémák, amelyeket egymással megbeszélünk”.
E problémák közé tartozik a “menekültek témája is”, a megoldás pedig az Európai Unió és Törökország közös érdeke, de mindez “semmilyen kapcsolatban nincsen” a Németországban garantált alapjogokkal.
A török államfőt durva szavakkal sértegető vers körüli botrány miatt egyre nagyobb a nyomás a német kancelláron, főleg azért, mert világosan állást foglalt az ügyben. Szóvivőjének tájékoztatása szerint az előző héten Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel egy más ügyben folytatott telefonbeszélgetésén kifejtette, hogy szerinte az alkotás szerzője szándékosan meg akarta sérteni a török államfőt. 
Az ellenzéki Zöldek és a Baloldal szerint nem a kormányfő, hanem a bíróságok dolga megítélni, hogy hol húzódik a határ a szólás- és véleményszabadság, és a sértegetés között. A kancellárt politikusok mellett művészek, újságírók, közszereplők is bírálják, számosan úgy vélték, hogy a menekültválság miatt a török kormánytól függő, kiszolgáltatott helyzetbe került, és emiatt alapvető szabadságjogok csorbulásával járó engedményeket tesz Ankarának.
A török kormány hétfőn hivatalosan felkérte a német kormányt, hogy indítsa meg az alkotó – a ZDF neo országos közszolgálati csatorna Neo Magazin Royale című szatirikus műsorának vezetője, Jan Böhmermann – felelősségre vonását. A berlini vezetés tanulmányozza a kérést.
Jan Böhmermann alkotása a büntetőtörvénykönyv azon paragrafusába ütközhet, amely tiltja más országok intézményeinek és képviselőinek sértegetését. Ezért három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A török kormány által kezdeményezett eljárás akkor indulhat el, ha a német kormány felhatalmazza annak megindítására az illetékes ügyészséget.
Az Angela Merkel vezette jobbközép CDU-val és bajor testvérpártjával (CSU) kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint egyszerűen meg kell semmisíteni a büntetőtörvénykönyv vonatkozó, 103. – a XIX. századból származó, úgynevezett felségsértési – paragrafusát.
Az SPD szerint a parlament (Bundestag) már a következő héten dönthet az ügyben, és így a kormánynak nem kellene eleget tennie Ankara követelésének. A Zöldek és a Baloldal jelezte, hogy támogatja a felvetést, a CDU/CSU még nem foglalt állást.
Reklám
IMF: súlyos világgazdasági károkat okozna a Brexit
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint helyi és globális szinten is súlyos gazdasági károkat okozna, ha Nagy-Britannia az EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás eredményeként távozna az Európai Unióból.
Az IMF kedden nyilvánosságra hozott féléves világgazdasági jelentésének Nagy-Britanniára vonatkozó fejezete szerint a közelgő referendum önmagában is komoly bizonytalanságot okoz a brit gazdaságban aktív befektetői körben, és ennek máris látszanak a gazdaság aktivitására gyakorolt következményei.
A valutaalap ezért 1,9 százalékra rontotta a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemére adott előrejelzését az eddigi prognózisában szereplő 2,2 százalékról. A szervezet hangsúlyozta, hogy az új előrejelzés is arra az esetre vonatkozik, ha a június 23-án esedékes népszavazáson a brit választók többsége a bennmaradásra szavaz, és így Nagy-Britannia az unió tagja marad.
Ugyanezt a forgatókönyvet alapul véve az IMF 2017-re 2,2 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban; ez a prognózis nem módosult.
Az IMF szerint a Brexit – vagyis Nagy-Britannia esetleges távozása az EU-ból – a világgazdaság egészét is lassíthatja, és ez visszahatásként még tovább ronthatja a brit gazdaság kilátásait.
A Nemzetközi Valutaalap a világgazdaságot terhelő egyik legnagyobb kockázatnak nevezte a Brexit lehetőségét.
Matthew Elliott, a kilépés mellett kampányoló legnagyobb brit szervezet, a Vote Leave vezetője az IMF-jelentésre válaszul kiadott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy a valutaalap korábbi előrejelzései “következetesen tévesnek bizonyultak” Nagy-Britannia és más gazdaságok esetében is. Hozzátette: megítélése szerint semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy az EU-népszavazás kiírása bizonytalanságot keltett volna a brit gazdaság iránt.
A brit üzleti szféra és a londoni elemzői közösség azonban az IMF-hez hasonlóan a Brexit súlyos kockázataira hívja fel a figyelmet.
A Brit Iparszövetség (CBI), amelynek 190 ezer brit üzleti vállalkozás a tagja, legújabb tanulmányában közölte, hogy az évtized végéig akár százmilliárd font (csaknem 40 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak az ország távozása az EU-ból.
Az enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmány szerint – amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze – Brexit esetén a nominális brit hazai össztermék 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint abban az esetben, ha Nagy-Britannia akkor is az EU tagja lenne.
A PwC becslése szerint ez 55-100 milliárd font – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene 2015-ös árfolyamokon számolva, elsősorban a Brexit okozta piaci-befektetői bizonytalanságok miatt.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) legutóbbi helyzetértékelése szerint a brit állampapírpiacon aktív külföldi portfolió-befektetők tranzakcióinak legutóbbi adatai aggasztó képet mutatnak a brit folyómérleg-egyenleg rekordszintű hiányának finanszírozása szempontjából is a népszavazás közeledtével.
A ház szerint a folyómérleg-deficitet a tavalyi negyedik negyedévben – amikor a hiány elérte a GDP 7 százalékát – még gond nélkül finanszírozták a portfolió-beáramlások. Az idei első negyedévben azonban már nehezebb helyzetről árulkodott a brit állampapírok – gilt – piacán zajló folyamatos eladás a külföldi befektetők részéről, és az is, hogy markánsan lassult a brit gazdaságba érkező külföldi működőtőke-beáramlás.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni közgazdászai szerint gyaníthatóan a Brexit lehetőségével összefüggő aggodalom az első számú oka annak, hogy a gilt-piacon tapasztalt tavalyi erőteljes kereslet megfordulni látszik.
A cég elemzői idézik a Bank of England – a brit jegybank – kimutatását, amely szerint a brit állampapír-piacon az idei első negyedévben mért halmozott nettó kiáramlás elérte a 9,3 milliárd fontot, elsősorban a nem rezidens portfolió-befektetők eladásai miatt.
Reklám
Offshore-botrány: nyomozócsoportok vizsgálják az ügy magyar vonatkozásait
Orbán Viktor jelentette be a parlamentben, hogy a rendőrségen és a NAV-nál is nyomozócsoportok alakulnak az offshore-ügy magyar szálainak kibogozására. A miniszterelnök szerint lesznek eredmények is, pláne ha az nemzetközi nyomozószervek is együttműködnek. Nem úgy, mint az osztrák hatóságok, amelyek nem segítettek az MSZP-s érintett ügyében.
Nyomozócsoportokat hoznak létre a rendőrségen, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, amelyeknek kizárólag az lesz a feladatuk, hogy egyenként nézzék át a nemzetközi forrásokból felszínre került offshore-ügyek magyar vonatkozásait – ismertette a nemzetbiztonsági kabinet hétfői döntését a parlamentben a miniszterelnök, a jobbikos Szilágyi György azonnali kérdésre válaszolva.
A kormányfő úgy fogalmazott, reméli, az ügyészség is együttműködik majd. “Vannak vizsgálatok, lesznek vizsgálatok, szerintem lesznek eredmények is, különösen, ha a nemzetközi nyomozószervek hajlandóak együttműködni” – fogalmazott Orbán Viktor, aki hozzátette, az MSZP alelnökének ügyében például az osztrák hatóságok nem hajlandóak átadni azokat az információkat, hogy hogyan kerültek pénzek az osztrák számlákra.
Hangsúlyozta, ha nincs nemzetközi együttműködés, akkor sem adják fel.
A miniszterelnök visszautasította a jobbikos képviselő felvetéseit, hogy csak beszélnek az ügyről és nem cselekednek. A kormányfő hangsúlyozta, hogy korábban, csak az európai uniós pénzek esetében, körülbelül 44 ezer céget egyenként vizsgáltak át és nyilatkoztattak arról, hogy a kedvezményezettek mögött valóban a tényleges tulajdonosok állnak-e.
Arra is kitért, hogy az offshore mellett – az angol ügyészség közleménye alapján – a Magyarország számára szintén fontos Alstom-ügy is napvilágra került. A nyomozócsoportnak mindent fel kell tárnia és nyilvánosságra kell hoznia – jelentette ki a miniszterelnök.
Reklám
Magyar ügyeket rót fel Romániának az amerikai külügy
Rendezetlen magyar ügyeket ró fel Romániának az amerikai külügy 2015-ös jelentése – adja hírül a Maszol.ro.
Az amerikai külügyminisztérium egy 42 oldalas, Romániáról szóló emberjogi jelentésben, több problémára is rávilágított. Ezek között szerepel a magyar nyelv hivatalos használatának tiltása, a kétnyelvű helységnévtáblák hiánya, az önálló, állami finanszírozású magyar egyetem alapításának elutasítása, a székely zászló és egyéb székelyföldi szimbólumok tiltása, a csángóföldi magyarórák akadályoztatása és nem utolsósorban az egyházi és közösségi ingatlanok restitúciójának késlekedése is. Az emberjogi jelentést tegnap tette közzé az amerikai külügyminisztérium.
Forrás: Maszol
Reklám
Lázár: májusban indul a földárverések harmadik köre
Májusban elindul a földárverések harmadik, egyben utolsó köre – közölte Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy egy hónapig lesznek árverések, a feltételek nem változnak, ár- vagy területcsökkenés nem lesz.
Beszámolt arról, hogy az eddigi árverésekből 240 milliárd forint bevétele származik az államnak. Mintegy 10 ezer gazda vásárolt összesen 180 ezer hektár földet, de közülük csak tíznek a neve forog közszájon – jegyezte meg. Hozzátette: az értékesítések elérték társadalmi céljukat, minden gazda előtt megnyitották a lehetőséget.
A miniszter több kérdést is kapott a vasárnapi boltzárral kapcsolatos parlamenti döntésről. Megismételte, hogy hibás döntésnek tartja, és a miniszterelnök kérésére nem vett részt a szavazáson, távolmaradása nem szavazatot jelent.
Elmondta, hogy nem vett részt olyan megbeszélésén, ahol az került volna szóba, hogy elveszíti posztját az a miniszter, aki nemmel szavaz.
Hangsúlyozta, álláspontja megegyezik Kövér László házelnökével. Lázár János szerint a vasárnapnak mindenki számára munkaszüneti napnak kellene lennie, és amikor két évvel ezelőtt ehhez a döntéshez meg tudták nyerni a parlamenti többséget, nagy győzelmet arattak. Hozzátette: a döntés visszavonását politikai pályafutása egyik vereségének tartja. “Inkább vagyok elvi konzervatív, mint elvtelen pragmatista” – fogalmazott.
Élesen bírálta az MSZP-t az ügyben képviselt álláspontja miatt, úgy fogalmazott: az MSZP megteremtette annak a feltételeit, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen az embereknek. Aki aláírja a szocialisták népszavazási kezdeményezését, a saját adatait kockáztatja – közölte.
Lázár János a százszázalékos bérpótlékra vonatkozó kérdésre azt mondta, a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük egymással, a kormány akkor szólhat ebbe bele, ha a felek kérik, mert ez a magángazdaság kérdése.
Egy kérdésre beszélt arról is, hogy a vasárnapi boltzárral és az illegális bevándorlással kapcsolatos népszavazás egy napon lett volna. A miniszter szerint a kormány által kezdeményezett népszavazás nyár végén, ősszel lehet.
Lázár János beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök akciótervet kért minden minisztertől az uniós pénzekből megvalósuló állami projektek felgyorsítására. Kifejtette, hogy 710 kiemelt állami projekt késésben van, ez 3500 milliárd forint kifizetést érint.
Elmondta azt is, hogy tárgyalással sikerült rendezni az aszfaltügyet az Európai Bizottsággal. Ebben Magyarországot 200 milliárd forintos korrekció fenyegette, ez az egyezség értelmében legfeljebb 45-50 milliárd forint lesz, azonban szavai szerint nem jelent nettó veszteséget, mert a keretből jóváírható.
A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón ismertette, hogy az erre vonatkozó jogszabály tavaly júniusi elfogadása óta 56 675 hadiözvegy vagy hadiárva jelentkezett hadigondozotti ellátásra, közülük mintegy 1500-an nem Magyarország jelenlegi területén élnek. A ellátást 48 ezren már meg is kapták. Lázár János azt is közölte: a Felvidéken megnyitják a lehetőségét annak, hogy – a kettős állampolgárságra vonatkozó szlovák álláspont miatt – magyar igazolvánnyal is lehessen hadigondozotti ellátást kérni.
Kérdezték azzal kapcsolatban, hogy a Századvég egy tanulmányában nem javasolta stadionok építését a kormánynak. Lázár János úgy válaszolt: nem a Századvég kormányozza az országot, hanem Orbán Viktor kormánya. A kabinet úgy gondolja, a sport, a mozgás rendkívül fontos, amelynek a feltételeit biztosítani kell – magyarázta.
A minisztert megkérdezték a Political Capital tanulmányairól is, amelyek az előző kormány idején készültek a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal számára. Azt felelte: nagyságrendi különbségek vannak, a szocialisták 27 milliárd forintért kértek tanácsokat, és noha az volna a fair, méltányos és igazságos, hogy a 2010 előtti tanulmányok is nyilvánosságra kerüljenek, azok nincsenek meg. Értékelése szerint a Political Capital egy politikai kifizetőhely volt, s nyilvánvalónak nevezte, hogy a szervezet “is egy fiktív megrendelés keretében a politikai lojalitásért kapott egy csomó pénzt”.
Lázár Jánost kérdezték arról is, hogy az amerikai külügyminisztérium emberi jogokkal foglalkozó világjelentésében bírálta a magyarországi helyzetet. A tárcavezető szerint a jelentés a bevándorlási helyzetet értékelte és nem általában a demokrácia hazai kérdését minősíti. Felvetette, hogy a jelentés szerint Németországban erősödött a demokrácia azzal, hogy kontroll nélkül beengedték a bevándorlókat, míg Magyarországon gyengült amiatt, hogy az ország megvédte magát. Ezzel Magyarország nem ért egyet – szögezte le.
A minisztert faggatták arról is, hogy éri-e szankció a tüntető pedagógusokat. Elmondta, hogy a kormánynak semmi köze ahhoz, hogy munkaidőn kívül mit tesznek az érintettek, de a munkaidő alatt törvény rögzíti a munkabeszüntetés kereteit, és ha ezt figyelmen kívül hagyják, akkor szankcióval kell szembenézniük. A gyerekek és a szülők érdekeivel magyarázta, hogy a szolgáltatást biztosítani kell.
Kitért arra, hogy várhatóan a héten benyújtja az állami tisztviselőkről szóló törvényt, valamint a kormánytól felhatalmazást kapott a településképi törvény benyújtására. Utóbbiról azt mondta, a helyben jellegzetes építészeti szokások törvényi kereteit határozza meg. Mint mondta, minden magyar önkormányzatnak rendeletet kell hoznia arról, milyen legyen a településkép, amelynek betartása minden építész számára kötelező lesz akár egy 300 négyzetméteresnél kisebb építkezés bejelentésekor is.
Szólt arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 30-án kézbesítette a fizetési felszólítást az Országos Roma Önkormányzatnak, amelynek 30 napja van, hogy visszafizesse az 1,6 milliárd forintot.
Reklám
Nincs megegyezés a pedagógussztrájk ügyében
Bár némi előrelépés történt, de megállapodás nem született a pedagógusok sztrájkbizottsága és a kormány hétfői tárgyalásán az április 20-ra bejelentett országos pedagógussztrájk még elégséges szolgáltatásairól – derült ki a köznevelési helyettes államtitkár és Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnökének nyilatkozatából.
Sipos Imre helyettes államtitkár azt mondta: az álláspontok annyiban közeledtek, hogy a még elégséges szolgáltatások körébe a személy és vagyonvédelem, a gyermekek felügyelete, étkeztetése tartozhat egy esetleges munkabeszüntetésnél.
Kitért a kormány javaslatára is, miszerint, egy esetleges sztrájk alatt minden intézményben szükség van a még elégséges szolgáltatások biztosítására.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta, azt javasolják: az egy adott intézményben a sztrájkban résztvevők felmérése és a tanulók számának meghatározása után szülessen döntés, hogy abban az intézményben biztosítják-e a tanulók számára az elégséges szolgáltatást.
A pedagógusok sztrájkbizottsága javaslatára a kormány kedden délelőtt 10 óráig válaszol.
Galló Istvánné szólt még arról is, hogy a sztrájkbizottság négypontos követelését illetően nincs előrelépés, nem vált okafogyottá az április 20-ra hirdetett sztrájk.
A pedagógusok sztrájkbizottsága – amelynek tagja a Pedagógusok Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet – április 5-én jelentette be országos pedagógussztrájk szervezését.
Követeléseiket négy pontban határozták meg: ezek közé tartozik az állami intézményfenntartó központ átszervezése, feladatainak meghatározása oly módon, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági és munkáltatói önállóságát. Az iskolában pedagógus munkakörben alkalmazottak kötelező óraszámát heti 22 órában kell meghatározni.
A sztrájkbizottság követeli, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők részesüljenek havi rendszeres, keresetükön felüli többletjuttatásban, függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak. A jövő évi költségvetés tárgyalásakor ugyanakkor mindenképpen foglalkozni kell az oktatást-nevelést segítők bérének rendezésével.
Meg kell teremteni továbbá annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó minőségi bérpótlékkal ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményt.
A négy pontról szerdán folytatódnak az egyeztetések.
Reklám
Ausztria júniustól szigorítja a határellenőrzést
Ausztria legkésőbb június elsejétől szigorítja az osztrák-olasz határnál fekvő Brenner-hágót érintő szakasz ellenőrzését az Európába özönlő menekültek miatt – közölte az osztrák védelmi miniszter kedden.
Hans Peter Doskozil tájékoztatása szerint a tiroli szakaszon hasonló átléptető pontot akarnak kiépíteni, mint a stájerországi Spielfeldnél. A miniszter hangsúlyozta, hogy a szigorúbb határellenőrzést a menekültek számának függvényében fogják foganatosítani.
Az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner korábbi közlése szerint Ausztria arra számít, hogy a balkáni útvonal lezárása miatt mintegy 300 ezer menekült érkezik a Földközi-tenger felől Olaszországba, kétszer több, mint tavaly.
A tiroli rendőrség szóvivője szerint már megkezdték a határellenőrzéshez szükséges építési munkálatokat, tetőszerkezetet állítanak fel az érintett résznél, hogy rossz időben is végezni tudják az áthaladó járművek átvizsgálását. A szóvivő azonban azt cáfolta, hogy kerítésépítési munkálatokat kezdtek volna.
A korábbi osztrák bejelentés szerint júniusig legalább négy átengedőpont létesül a menekülteknek az osztrák határon, ebből kettő a magyar-osztrák szakaszon. A burgenlandi Miklóshalmánál (Nickelsdorf) és Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz), a tiroli Brenner-hágónál és a karintiai Thörl-Maglern településnél tervezik a hatóságok, hogy irányítottan léptetik majd át a menekülteket.
Tavaly 89 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, mintegy három és félszer annyit, mint egy évvel korábban. Idén egyre kevesebben akartak Ausztriában maradni: április második hetében több mint ezren, februárban ötezren, januárban hatezren, decemberben 7300-an, novemberben 12 ezren.
Reklám
Barabási Albert László Székelyföld jövőjéről
Éves jótékonysági bálját tartotta pénteken a székelyudvarhelyi Rotary Klub, a rendezvény fővédnöke pedig a világhíres, Csíkszeredából elszármazott fizikus, hálózatkutató Barabási Albert László volt. A tudós villáminterjúban röviden, de annál velősebben fejtette ki véleményét Székelyföld jövőbeni esélyeit illetően.
A XV. Székelyudvarhelyi Rotary Jótékonysági Bál fókuszában az elitképzés támogatása állt, mivel a klub szerint a magyarság megtartása és Székelyföld fejlődése lehetetlen képzett és elkötelezett értelmiségiek nélkül. Nem véletlen hát, hogy az idei bálra a világszerte elismert székely tudósembert, Barabási Albert Lászlót kérték fel fővédnöknek.
– Ön a hálózatkutatás megkerülhetetlen alakja, munkássága interdiszciplináris, számos tudományterületen sikerült új kutatási irányokat meghatároznia. Eredményeit azonban nem Székelyföldön, hanem Magyarországon és az USA-ban érte el. Élete példaértékű lehet a székely fiataloknak, de ellentmond annak a törekvésnek, hogy tehetségeink itthon maradjanak.
– Nem lennék az és nem tudnám azokat a dolgokat, amiket ma, ha itthon maradok. A fizikában és a legtöbb tudományterületen, tetszik vagy sem, még mindig az USA a központ, azon belül is Boston, ahol én is doktoráltam és ahová később vissza is tértem tanítani, kutatni. Szerintem akkor is tudtam volna érvényesülni, akár itthon is, ha nem adódnak ezek a lehetőségek, de valószínűleg azok más területeken lettek volna. Nem azt látom elsődleges problémának, hogy a tehetséges fiatalok külföldön tanulnak, hanem azt, hogy az ott elsajátított tudást nem tudják, akarják hazahozni. Ebben pedig nagyon nagy felelőssége van az itteni környezet befogadókészségének.
– Ön szerint hogyan lehetne visszavonzani az értelmiségi fiatalokat?
– Az első és legfontosabb dolog, hogy valóban legyen egy olyan székely értelmiségi elit, amiről beszélhetünk. Ha ez megvan, akkor csak azokat kell hazahozni, akikre valóban szükség van itthon, például orvosok, mérnökök, agrárszakemberek. Ezenkívül nem minden tudományterület műveléséhez kell nagy apparátus, felszereltség, azaz nem mindegyiknek ugyanolyan a költsége. Az, hogy a szakembereket, tudósokat végleg vagy időszakosan sikerül-e visszahozni, már egy következő lépés, hiszen ahogy már említettem, nagyon fontos a megfelelően befogadó, integráló környezet és támogató közösség kialakítása is. Véleményem szerint a Sapientia egy nagyon jó és előremutató kezdeményezés, amely hosszabb távon vonzó alternatívája lehet majd a nyugati egyetemeknek. Számos példa mutatja, például Izlandon, Svédországban, hogy kis országokban is kialakulhatnak erős és nemzetközi szinten elismert tudományos műhelyek, amelyek képesek visszacsábítani tudósaikat.
– Mit tehet ezért a közösség, a tágabb környezet?
– Mindenkinek és legfőképpen a fiataloknak fel kell ismerniük, hogy tudásalapú társadalomban élünk. Megfelelő képességek és tudás híján itthon és külföldön is csak másodrangú állampolgárok lehetnek, ezért nagyon fontos a folyamatos tanulás és önképzés. Azt is látni kell, hogy a tudás megszerzésének ideje, bármilyen szakmáról, tudományterületről is legyen szó, kitolódott. A közösségnek abban van kulcsszerepe, hogy meglássa, a tudásba, oktatásba fektetni egy lassan beérő, de mindenképpen szükséges folyamat, kikerülhetetlen, ha a székelység fennmaradásáról van szó.
– Ha már a székelységet említi, az ön életét miként befolyásolta származása?
– Nekem a székelység egy belső és mindig jelen lévő élmény, hiszen gyakorlatilag mindig kisebbségként éltem, először itt, Románián belül, majd Magyarországon és az Egyesült Államokban is. Ugyanakkor ez számomra soha nem gát volt, hanem inspiráció és motiváció, hogy még többet érjek el. Egyébként is azt gondolom, és ezt szociális kutatások is alátámasztják, hogy az, aki már több országban is tartózkodott huzamosabb ideig, innovatívabb és kezdeményezőbb, mint aki mindig a szülőföldjén élt. Hiszen látja a kulturális különbségeket, azt, hogy azonos problémákat másképp is meg lehet oldani, nem csak a megszokott módon. Ezért sem gondolom, hogy gond lenne azzal, ha a fiatalok hosszabb-rövidebb időt külföldön töltenek tanulva, dolgozva, hiszen más szemléletet és lendületet hozhatnak majd haza, új értékeket teremtve Székelyföldön.
A XV. Székelyudvarhelyi Rotary Jótékonysági Bál bevételeit a klub teljes egészében az elitképzés támogatására fordítja. A belépők, tombolaszelvények értékesítése mellett helyi művészek és diákok alkotásai is árverésre kerültek. Az így befolyt összeggel a tantárgyolimpiákon, versenyeken részt vevő diákok és felkészítő tanáraik munkáját segítik majd.
Györgyei Szabó Magdolna / szekelyhon.ro
Reklám
Reklám
