Csütörtökön – a migrációval összefüggésben – a magyar emberek nyugalmának biztosítása, az alaptörvény ezzel kapcsolatos tervezett módosítása lesz napirenden. Ezzel kapcsolatban határoznak meg feladatokat a belügyminiszternek és a honvédelmi miniszternek – mondta Kósa Lajos. Úgy fogalmazott: “Magyarország ma még boldog, nyugalmas időszakban él, de fel kell készülni a rosszra, a terrorveszélyre, a fenyegetettségre.”

A Fidesz frakcióvezetője jelezte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a bürokrácia csökkentéséről beszél majd, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a földárverésekről és a birtokpolitika alakulásáról ad tájékoztatást, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításáról szól, Balog Zoltán szakminiszter és a minisztérium államtitkárai az oktatás helyzetéről, a köznevelési kerekasztal üléséről számolnak be.

Pénteken a Fidesz elnöksége, és a frakciók kabinetjei üléseznek – tette hozzá.

Kósa Lajos kitért arra is: a Fidesz-frakció kezdeményezi, hogy a kormány – több nyugati ország példáját követve – még a nyári szünet előtt készítsen tájékoztatót a fiataloknak és a külföldre utazóknak, amely arról szólna, mire számíthatnak, ha külföldre utaznak. Erre azért van szükség, mert mára nagyon megváltoztak azok a körülmények, amelyekkel az unió országaiban találkozhatnak – fűzte hozzá.

Külön utalt ezzel a kiemelt biztonsági kockázatú francia labdarúgó Európa-bajnokságra, ahová vélhetően több tízezer magyar utazik majd el.

Kósa Lajos az ülés helyszínéről szólva megemlítette, hogy mindenképpen a Dunától keletre, sőt mindenképpen Miskolcra akartak jönni, mert Miskolc sikeres város, a szocialista nagyipar összeomlása után nagy mérvű fejlesztések valósultak meg, és a miniszterelnök az elsők között indította itt el a Modern városok programot.

Szerinte bírálatok helyett köszönettel tartozunk Oroszországnak, hogy készen állt ennek meghosszabbítására.

Orbán Viktor megállapította: a magyar-orosz kapcsolatok jól fejlődnek, de ez szavai szerint “kész csoda”. Ezt azzal magyarázta, hogy kedvezőtlen nemzetközi környezetben kell évről évre javítani az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatokat.

E kapcsolatok sikeressége – mondta – a felelősségérzetből fakad, hiszen “olyan szorosan van összekapcsolódva Oroszország energiaexportja a magyar ipar működéséhez szükséges energia kérdésével, hogy azt szinte nem lehet szétválasztani”. Jó orosz-magyar gazdasági kapcsolatok nélkül a magyar gazdaság, a magyar ipar működésképtelen – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ezért a magyar emberek érdeke a jó magyar-orosz gazdasági kapcsolat.

“Oroszország nem ellensége, hanem partnere Magyarországnak. Oroszország nem fenyegeti hazánkat, hanem egy partneri együttműködési lehetőséget kínál, ami a gazdasági sikereink egyik előfeltétele” – mondta a kormányfő, aki kialakult politikai szokásnak nevezte, hogy a két ország évente egyszer a legmagasabb szintű találkozón tekinti át az együttműködés kérdéseit.

A kétoldalú kapcsolatokban szerinte minden téren előrelépés következett be. Csupán a kereskedelem területén tapasztalhattunk visszalépést – tette hozzá -, amiről azonban nem a két fél tehet.

A miniszterelnök szólt arról, hogy a magyar gyógyszeripar is komoly lehetőségeket kapott Oroszországban, de a magyar jármű- és gépipar is partneri együttműködést alakíthat ki vezető orosz cégekkel.

Szólt annak jelentőségéről is, hogy a Magyarország által felajánlott 200 ösztöndíjat Oroszország időarányosan, vagy annál is gyorsabban tölti fel, mert ez szintén szolgálja a hosszú távú kapcsolatokat a két ország között.

A miniszterelnök szerint a világpolitika nagy kérdéseiben Oroszország megkerülhetetlen. Magyarország nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a válságtérségek helyzetének rendezésére irányulnak, és hogy “a migránsok millióinak kibocsátása megszűnjön”.

A migrációról kérdésre válaszolva külön is beszélt a kormányfő, kifejtve: az európai biztonság romlásával összefüggő események az európai polgárok egyre nagyobb hányadát teszik megértővé, sőt támogatóvá a magyar állásponttal szemben.

Magyarország álláspontja szerint – erősítette meg – az ellenőrzés nélkül, tömegesen beáramló migránsok jelensége rossz dolog Európának. Kiállt amellett, hogy a schengeni előírásokat be kell tartani, majd leszögezte azt is, hogy “a keresztény és nemzeti értékek a jövőben is fontos értékek lesznek”.

Jelezte egyúttal: nagy vita zajlik Európában arról, eldöntheti-e bárki helyettünk, hogy “mi, magyarok kikkel akarunk együtt élni”. Magyarország ebben a kérdésben azt képviseli: “nem lehet rákényszeríteni senkit arra, hogy olyanokkal éljen együtt, akikkel nem akar” – közölte.

Tudatta azt is, hogy Magyarország vállalta: saját költségvetési forrásból Szíriában kórházat építtet és működtet, hogy ezzel is hozzájáruljon a szíriai helyzet kezeléséhez.

Az EU és Oroszország közötti gazdasági szankciókkal kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette: szerinte az év közepén nem lehetséges az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók automatikus meghosszabbítása, arról nyílt vitát kell folytatni. Magyarországon kívül egyre több EU-s tagállam gondolja így – közölte, hangsúlyozva egyúttal, hogy Magyarország lojális tagja az EU-nak.

Megítélése szerint az Európai Uniónak és Oroszországnak mielőbb meg kell találnia a gazdasági együttműködés lehetőségét, ellenkező esetben lemarad a világgazdasági versenyben.

Kijelentette: az unió gazdasági növekedése lassú, ezért nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne működjön együtt mindenkivel, aki dinamizálhatná a gazdaságát.

“Minden észérv amellett szól, hogy előbb-utóbb együttműködést alakítsunk ki” – összegezte álláspontját, megjegyezve, lát esélyt arra, hogy “az együttműködés szükségességének felismerését” politikai cselekvés is követi.

A londoni kormány reformköveteléseinek ügyében nyilvánvalóan David Cameron brit miniszterelnök számít a legmeghatározóbb szereplőnek, hiszen nélküle nem is lenne a kérdés terítéken, de nélküle a megállapodás is elképzelhetetlen.

Angela Merkelnek ezúttal meg kell osztania korábbiakban megkérdőjelezhetetlen vezető szerepét, Matteo Renzi olasz kormányfő ugyanis a csúcstalálkozó mindkét főbb kérdésében meglehetősen jól pozicionálta magát. Vele szemben Francois Hollande francia államfő ezekben a témákban nem tanusított különösebb aktivitást, minden bizonnyal más lenne a helyzet, ha a mostani ülésen például a klímaváltozás elleni küzdelem vagy az euróövezet kérdéseiről, esetleg katonai ügyekről lenne szó. A francia elnökhöz hasonlóan Mariano Rajoy ügyvezető spanyol kormányfő sincs a meghatározó szereplők között.

Orbán Viktor egyedülálló módon volt képes befolyásolni a migrációs válságról szóló vitát a brüsszeli hírportál értékelése szerint. A menekültügyben a fő frontországnak számító Görögország kormányfője is a legfajsúlyosabb európai vezetők közé került Angela Merkel és a magyar miniszterelnök mellett.

Országuk méretéhez képest Mark Rutte holland és Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök is meglehetősen befolyásos szereplőnek számít. Rutténak nagy előnye, hogy jelenleg Hollandia tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, valamint az, hogy jó viszonyt ápol Nagy-Britanniával és Németországgal egyaránt. Rasmussen támogatja David Cameron politikáját és emellett határozott álláspontot képvisel a menekültügyben is.

A Politico.eu cikke szerint az uniós intézmények vezetői közül Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a legbefolyásosabb, különösképpen a brit uniós reformigények kérdésében. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek viszont nem sok szerep jut a mostani EU-csúcson, Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig még csak jelen sem lesz a migrációs vitán.

A legsúlytalanabb szereplőnek Xavier Bettel luxemburgi és Maris Kucinskis lett kormányfő számít.