A kelet-ukrajnai háborús helyzet és az országot sújtó gazdasági válság ellenére viszonylag sikeres múlt évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság, mindenekelőtt az anyaország hathatós támogatásának köszönhetően.
A százötvenezerre becsült kárpátaljai magyar közösség 2015-ben a legnehezebb időszakát élte át a – számára a teljes férfilakosság deportálásával és ezrek pusztulásával zárult – második világháború után. A 2014-ben kirobbant kiterjedt kelet-ukrajnai harcoknak véget vető második minszki megállapodás 2015. februári megkötéséig a hadköteles kárpátaljai férfiakat és családjaikat – más nemzetiségű társaikhoz hasonlóan – elsősorban az foglalkoztatta, hogyan kerülhetnék el a két szláv nemzet gyilkos küzdelmében való részvételt.
Nagyon sok kárpátaljai férfi, köztük sok magyar külföldön keresett menedéket az ukrán hadseregbe történő behívás elől. Az ukrán nemzeti valuta februári-márciusi hatalmas mértékű leértékelődése következtében sok kárpátaljai magyar munkavállaló a családjával együtt áttelepült az anyaországba. Jellemző, hogy az 1990-es évek első fele óta először fordult elő tanárhiány a magyar tannyelvű kárpátaljai iskolákban.
A magyar kormány és az anyaország igen szerteágazó támogatásának és szolidaritásának köszönhető, hogy 2015-ben nem vált kritikussá a kárpátaljai magyar közösség helyzete. A magyar kormány, a civil és segélyszervezetek, egyházak, önkormányzatok rendszeressé vált támogatása nagyban elősegítette, hogy az év második felére konszolidálódott a kárpátaljai magyarság állapota. Ugyancsak jelentős segítséget jelentett a közösség megmaradása szempontjából fontos kárpátaljai magyar iskolai, óvodai, szakiskolai pedagógusoknak, lelkészeknek, hitoktatóknak, magyarul beszélő orvosoknak, egészségügyi szakembereknek nyújtott fizetés-kiegészítő magyar kormánytámogatás. Humanitárius szempontból az év egyik legjelentősebb eseménye volt, hogy háromezer kárpátaljai magyar iskolás nyaralhatott az anyaországban a magyar kormány támogatásával, az Erzsébet-program keretében.
Ukrajnában párját ritkítja az a támogatás, amelyet az Európai Unió Keleti Partnerség Programja keretében a Külügyminisztérium nyújt a kárpátaljai magyar oktatási és művelődési intézmények épületeinek korszerűsítéséhez. Az eurómilliós projektnek köszönhetően idén is több tucat magyar iskola, óvoda és közintézmény újult meg, vált komfortosabbá.
A magyar állam kárpátaljai magyarság melletti kiállását mutatja, hogy sok kormányzati tisztségviselő látogatott tavaly a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyébe. Januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járt Ungváron és Beregszászon, jelezve: a magyar kormány figyelemmel kíséri az Ukrajnában akkoriban elrendelt katonai sorozás menetét, és azt, hogy a magyarok összlakosságon belüli arányánál nagyobb mértékű behívás ne történhessen meg. Rajta kívül sok miniszter, államtitkár és más magas rangú kormánytisztviselő kereste fel a múlt esztendőben Kárpátalját.
A múlt év országos és nemzetközi visszhangot keltett tett ukrajnai eseménye volt a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei és egy ellenzéki kárpátaljai parlamenti képviselő emberei között július 11-én Munkácson – feltételezések szerint a csempészpiac felosztása miatt – kirobbant, több halálos áldozatot követelő fegyveres konfliktus. Ennek következményeként az ukrán elnök Hennagyij Moszkal rendőrtábornokot nevezte ki Kárpátalja – ugyanezen tisztséget korábban már betöltő – kormányzójává azzal a megbízással, hogy szorítsa vissza a térségben évtizedek óta folyó csempészetet, és – ezt nem kinyilatkoztatva – korlátozza a régió legbefolyásosabb oligarcha politikusának, a munkácsi illetőségű Viktor Balogának a hatalmát.
Mind magyar, mind ukrán szempontból az elmúlt két évtized legnagyobb feltűnést keltő politikai eseményének számít a kárpátaljai magyar közösség sikere az október 25-i ukrajnai helyhatósági választásokon. Az egymással több mint másfél évtizede viaskodó két magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szeptemberben kötött választási megállapodásának köszönhetően a kárpátaljai magyarság meghatározó választási eredményeket ért el mind települési, mind járási, mind pedig megyei önkormányzati szinteken, és ezáltal megkerülhetetlen döntéshozatali tényezővé vált. A meghatározó szerephez jutott kárpátaljai magyar szervezetek hivatalosan is bejelentették másfél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igényüket egy – az ukrán alkotmánnyal és törvényekkel teljes összhangban lévő – eddig is létező, de a jövőben a tömbmagyarság valamennyi települését magában foglaló – magyar többségű járás és egy önálló, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően működő magyar tankerület létrehozására.
A kárpátaljai magyarság óvatosan megfogalmazott, az Ukrajnában napirenden lévő közigazgatási reformok és decentralizáció elveinek legmesszebbmenőbb módon eleget tévő önkormányzatiság-igénye negatív visszhangot váltott ki az ukrán médiában. Választási sikerei miatt a kárpátaljai magyarságot a kijevi ukrán médiumok minden alap nélkül azzal gyanúsítják, hogy szeparatista álmokat dédelget.
InfoRádió / MTI
Nem kívánok senkinek se
