A kárpátaljai magyarságnak a helyhatósági választásokon elért eredményei eszközül szolgálhatnak mindannak a megvalósításához, amit 24 évvel ezelőtti megalakulásakor a magyar pedagógusközösség célként maga elé tűzött – hangzott el egyebek mellett a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) XXIII. közgyűlésén múlt szombaton Beregszászban.
Mielőtt megkezdte volna munkáját a mintegy 2,5 ezer pedagógust tömörítő szervezet legfőbb tanácskozó és döntéshozó testülete, a megjelentek egyperces néma főhajtással adóztak a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt kollégáik, tagtársaik emlékének. Ezt követően a küldöttek köszöntötték Dobsa Arankát, a Tiszakeresztúri Oktatási-Nevelési Központ igazgatóját, aki Kész Barnabást váltotta ezen az őszön a KMPSZ Nagyszőlősi Járási Regionális Szervezetének élén.
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszámolójában rámutatott: az elmúlt év választásai megmutatták, hogy „a kárpátaljai magyarság lehet politikai tényező, s akkor gondolatait, szavait talán komolyan veszik”. Köszönet illet mindenkit, aki megértette ezt az üzenetet, és hozzásegítette közösségét ahhoz az eredményhez, amelyet az őszi helyhatósági választásokon ért el a kárpátaljai magyarság.
Az elnök hangsúlyozta: a választási eredmény eszköz lehet mindannak elérésében, amit 24 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyar pedagógusközösség célként maga elé tűzött, s aminek távlati célja a kárpátaljai magyar oktatási intézmények összefogása egy olyan járások feletti struktúrában – önálló tankerületben –, melyet azok irányítanának, akik érdekeltek abban, hogy az iskoláinkban minőségi munka folyjék, akik átérzik a magyar tannyelvű osztályok problémáit.
A teljes kárpátaljai magyar oktatásügyet átfogó KMPSZ a maga szervezeti és intézményi hálózatával számos olyan feladatot átvállalt az elmúlt időszakban, amelyeknek az ellátása és finanszírozása az állami intézményrendszer feladata lenne, hangzott el. A felvállalt állami feladatok kapcsán tett említést az elnök a KMPSZ által létrehozott és működtetett anyanyelvű versenyvizsgarendszerről. A tanulmányi versenyekhez kapcsolódóan működik immár évek óta a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által működtetett tehetségpontok rendszere.
A KMPSZ változatlanul megszervezi a magyar tanítók és tanárok továbbképzését a Kölcsey Nyári Pedagógusakadémia keretében. Orosz Ildikó ezzel összefüggésben köszönetet mondott az illetékeseknek azért, hogy néhány évi szünet után idén sikerült megújítani a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézettel kötött szerződést, miáltal a Kölcsey-akadémia nyári kurzusai mostantól ismét beszámítanak a pedagógusok számára ötévente kötelező szakmai továbbképzésbe.
Köszönetet mondott a szónok a magyar kormánynak is, amiért idén nyáron mintegy háromezer kárpátaljai magyar diák eljuthatott az anyaországi Erzsébet-táborokba. Jelezte: az utaztatás gördülékeny lebonyolításáért köszönet illeti a csoportok szervezésébe bekapcsolódó pedagógusokat, a központi KMPSZ-iroda és Magyarország Beregszászi Konzulátusának munkatársait, a megyei oktatási vezetést, s nem utolsó sorban az ukrán határőrség illetékeseit is.
Orosz Ildikó emlékeztetett: ugyancsak a magyar állam támogatása teszi lehetővé a KMPSZ számára, hogy hozzájáruljon a kárpátaljai magyar iskolák zökkenőmentes működéséhez, a szülők terheinek csökkentéséhez azoknak a munkafüzeteknek, segédanyagoknak a megjelentetése révén, amelyek ukrán állami finanszírozás hiányában egyébként nem állnának rendelkezésre.
A kárpátaljai magyar oktatás akut problémáinak sorából Orosz Ildikó elsőként azt emelte ki, hogy a központosított független vizsgarendszer bevezetésével sérültek a magyar kisebbség jogai, miután magyar nyelvből és irodalomból nem lehet érettségit tenni, miközben a kötelező ukrán nyelv és irodalom vizsgán a magyar tannyelvű iskolák végzőseinek ugyanolyan a tesztet kell kitölteniük, mint ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett társaiknak. Mindez hátrányos helyzetbe hozza a felsőoktatásba jelentkező magyar diákokat, hiszen az ukránvizsga beszámít a felvételi pontszámba. A KMPSZ elnöke jelezte: az elmúlt évben a szövetség minden ukrajnai és nemzetközi fórumon felvetette ezt a problémát, s a közeljövőben az Európai Parlamentben is meghallgatást rendeznek e tárgyban.
További probléma, hangoztatta Orosz Ildikó, hogy a magyar idegen nyelvként sem lehet vizsgatárgy a külső független értékelés keretében, miközben oroszból lehet vizsgát tenni.
Ugyancsak gondot okoz, hogy miután az ukrajnai vizsgaközpontokban nem lehet magyarból érettségit szerezni, sőt az új vizsgarend értelmében már az iskolákban sem érettségizhetnek magyarból a végzősök, így azoknak, akik Magyarországon szeretnének továbbtanulni, a jövőben az anyaországban kell érettségi vizsgát tenniük ebből a tárgyból. Orosz Ildikó ezzel kapcsolatban szorgalmazta, hogy a két ország illetékesei mielőbb próbáljanak megoldást találni a problémára vagy azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak Ukrajnában a megfelelő szintű vizsgázásra anyanyelvből, vagy oly módon, hogy a magyar állam szervez érettségit Kárpátalján magyar nyelvből és irodalomból.
A szónok emlékeztetett: a KMPSZ tavaly elfogadta a kárpátaljai magyar iskolarendszer fejlesztésének középtávú koncepciótervezetét, mely egyebek mellett kimondja, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a magyar nyelvű szakképzésre, amely 2005 táján gyakorlatilag megszűnt.
Pozitívumként könyvelte el a KMPSZ elnöke, hogy a magyar immár oktatható második idegen nyelvként az ukrajnai iskolákban. Ehhez a magyar állam jelentős támogatást nyújtott a kárpátaljai magyar oktatási intézményeknek tankönyvek formájában – hangsúlyozta beszámolójában Orosz Ildikó, aki szerint ugyanakkor kritikus a kárpátaljai magyar iskolák tankönyvekkel történő ellátása, illetve a megjelenő könyvek minősége is hagy kívánnivalót maga után.
Köszöntötte a közgyűlést Ljubka Katalin, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője, Veilandics Franciska, az Emberi Erőforrások Minisztériuma külhoni magyarok osztályának politikai tanácsadója, Mihajlo Sevelja, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció Oktatási Főigazgatóságának helyettes vezetője, valamint Tetjana Paljko, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet igazgatója.
Levélben köszöntötte a közgyűlést Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. „A magyar kormány mindig is nagyra értékelte a Kárpátaljai Magyar Pedgógusszövetségnek a hivatás, az anyanyelvű oktatás melletti elkötelezettségét, ezért – ahogyan korábban is, de különösen a jelenlegi nehéz helyzetben – igyekszik minden segítséget megadni a pedagógusoknak. Így támogatta azt a kezdeményezést is, amely által kisegítő támogatásban részesíti a kárpátaljai magyar tanárokat” – fogalmazott üzenetében az államtitkár, egyben köszönetet mondva „azért a fáradhatatlan munkáért és elhivatottságért, áldozatkészségért és szakmai hozzáértésért, amelyet a felnövekvő nemzedék nevelése során tanúsítanak” pedagógusaink.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a küldöttekhez szólva elismeréssel szólt arról, hogy a KMPSZ immár közel negyedszázada küzd és munkálkodik állhatatosan a kárpátaljai magyar oktatásért, rendkívül nehéz körülmények között. A szónok örömmel állapította meg, hogy sok a fiatal a hallgatóság soraiban, ami szerinte annak a jele, hogy a kárpátaljai magyar oktatásnak van jövője.
Az elmúlt negyedszázadban Ukrajna válságról válságra bukdácsolt, s nem voltak olyan időszakok, amikor a pedagógusok munkáját megbecsülték volna, illetve megfelelően finanszírozták volna az oktatásügyet – állapította meg a KMKSZ elnöke. Ukrajna deklarálta, hogy Európa irányában kíván haladni, de ahol az iskolákban nincsenek tankönyvek, az nem Európa, hanem Afrika – figyelmeztetett a politikus rámutatva, hogy egy, a jövő iránti felelősséget átérző országnak elsődleges feladata a közoktatás és az egészségügy biztosítása.
Köszönetet mondva a pedagógusok kitartásáért Brenzovics László reményének adott hangot, hogy a magyarság erőfeszítéseinek eredményeképpen a jövőben nemcsak fenntartani, hanem fejleszteni is sikerül a kárpátaljai magyar oktatási rendszert, elérhetővé válnak az oly rég kitűzött célok, mint a magyar tankerület, a magyar diákok esélyegyenlősége a felsőoktatásba való bejutás tekintetében, az ukrán nyelvoktatás minőségének javítása.
A KMPSZ közgyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely egyebek mellett szorgalmazza a normatív állami támogatás biztosítását az egyházi fenntartású oktatási intézmények számára, a regionális nyelvekről szóló törvény rendelkezéseinek bevezetését, a magyar óvodai hálózat bővítését, az emelt szintű érettségi vizsga engedélyezését magyar nyelvből és irodalomból a kárpátaljai magyar iskolák végzősei számára, továbbá a diplomák, végzettséget igazoló okiratok, tudományos fokozatok Ukrajna és Magyarország közötti kölcsönös elismerésének egyszerűsítését.
forrás: karpataljalap.net
Reklám 
