Antal-Ferencz Ildikó könyvajánlója

Rod Dreher: Szent Benedek válaszútján
Rod Dreher: Szent Benedek válaszútján
2021 nyarán mutatták be a Mathias Corvinus Collegium (MCC) székházában Rod Dreher amerikai író, újságíró, az American Conservative folyóirat korábbi főszerkesztőjének Szent Benedek válaszútján című, Túlélési terv keresztényeknek egy kereszténység utáni világban alcímű könyvét, amely az Idea Conservativa könyvsorozat részeként jelent meg, együttműködésben az Osiris Könyvkiadóval. A szerző személyesen dedikálta könyvét “To Ildikó, keep the faith!” felhívással.
“To Ildikó, keep the faith!”
Azóta mindketten munkatársai lettünk a Hungarian Conservative folyóiratnak, neki újabb kötete is megjelent magyarul, de e dedikált könyvet sokáig nagy becsben, de az éjjeliszekrényemen tartottam, még Amerikába költözésünk után is. Nemrég sikerült végre nekifognom, akkor viszont úgy beszippantott, hogy alig tudtam letenni. A közélet iránt érdeklődő, keresztény-konzervatív értékeket valló, három kamaszt nevelő nőként különösen élesen érintett az újkori nyugati kultúra hagyományos keresztény nézőpontból történő súlyos vészharangokat kongató, mégis pozitív kicsengésű, a keresztényeket érintő veszélyek felvázolása mellett konkrét, gyakorlati kiutakat mutató bírálata.
Bár három éve készült, sőt az eredeti első kiadás 2017-ben, tehát közel hét éve jelent meg, a könyv nemhogy nem vesztett aktualitásából, hanem időszerűbb, mint valaha. Hiszen az abban részletezett vallási, nemzeti, biológiai stb. küzdelmek, a szellemi elbizonytalanítás és elbizonytalanodás korát, az igaz és a hamis megkülönböztetésének nehézségeit éljük ma is, immár Magyarországon is sokkal élesebben, hiszen a hagyományos értékek (hit, család, nemzeti kultúra, hazaszeretet) egyre erősebb és aktívabb védelmet igényelnek.
A szerző Nursiai Szent Benedek példáját mutatja fel. A bencés rend alapítója abban a korban élt, amikor a Nyugat-római Birodalom összeomlott, és az volt a fő kérdés, hogy a kereszténység miként éli túl azt a nehéz, kaotikus időszakot. Ma a keresztényeknek és a konzervatívoknak sok szempontból hasonló helyzettel kell szembenézniük a világban, úgy Amerikában, mint Magyarországon is, hiszen a fogyasztói társadalom mára kitermelte az első vallás és nemzeti tudat nélküli nemzedéket, az egyházi tanítások fellazulása, a homoszexualitással (Amerikában a rasszizmussal is) kapcsolatos megosztottság pedig a keresztény egyházakat belülről feszíti szét. Számos keresztények, különösen a fiatalabbak, elvárják az egyházaktól, hogy “modernizálódjanak”: elfogadják egyrészt az elit oktatási és kulturális intézményeket végigsöprő erőteljes szekuláris ideológiát, vagyis a rassz alapján meghatározó identitáspolitikát (ami egy újfajta rasszizmus), illetve azt, hogy a homoszexualitás és transzneműség nem bűn, sőt akár üdvözlendő, és aki ezeket ellenzi, az kirekesztő és megbélyegző (ami egy újfajta marxizmus). A szerző szerint – amit sajnos saját tapasztalataim is megerősítenek – Amerikában annyira komoly már a helyzet, hogy az egykori szovjet blokkban élő, a kommunizmust a saját bőrükön megtapasztaló európai bevándorlók figyelmeztetnek arra, hogy az amerikai élet kezdi őket emlékeztetni az általuk elhagyott kommunista világra. Kérdés, vajon meghallgatásra kerülnek-e. Rod Drehernél annyira igen, hogy amikor ezeket az állításokat megvizsgálta, írt egy újabb könyvet Ne élj hazugságokban! címmel – azért, hogy felhívja a keresztények figyelmét a fenti veszélyekre.
A szerző szerint a keresztény hit válsága az Egyesült Államokat is utolérte, hiszen a mai fiatalok az első nemzedék, amely nem azonosítja magát egyetlen vallással sem. Szerinte Európában már mindez jóval korábban megtörtént, ezért szerinte a válasz is valószínűleg onnan fog kiindulni. Kétségeim vannak ezügyben, hiszen a mai európai fiatalok ugyanabban hisznek, mint amiben az újabb amerikai nemzedékek: az élet célja a saját boldogulás, a mindentől független én kielégítése; aminek keresztény verziója a “könnyek nélküli kereszténységet”. Ez a mai keresztény világ számára vonzó alternatíva azonban hamis. Kereszt nélkül nincs kereszténység – állítja Rod Dreher is: “Ha olyan kereszténységet fogunk fölépíteni, amelyik képes kiállni mind at aktív üldözést, mind a kereszténység után széteső Nyugat passzív hanyatlását, akkor meg kell tanítanunk magunkat arra, mit jelent a szenvedés elviselése – s nem csupán a szenvedés elviselését kell megtanulnunk, hanem azt is, hogy örömet találjunk benne. A modern emberek nem szívesen hallják ezt. Ám ez az igazság.”
Rod Dreher komolyan veszi személyes elkötelezettségét a hagyományos értékek védelme iránt. Kötete nem elvont elmélkedések szakzsargonba csomagolt gyűjteménye, hanem gyakorlati teológia: világos irányelveket és jól követhető, bevált (amerikai és európai) példákat kínál az olvasóknak, az élet különböző területein (közélet, egyház, oktatás, munka, szexualitás, számítógéphasználat). A Biblia, Szent Benedek Regulája, az egyház, a filozófia és a teológia története, valamint a nyugati társadalomtörténet szálaiból meggyőző érvelést sző – ami sok szempontból hasonlít az iráni származású felnőttként vált kereszténnyé Sohrab Ahmari Szakadatlan szál című, szintén MCC Press által kiadott jóval vaskosabb kötetére. Mindkét könyv családi indíttatásból is született (gyermeke(i) sorsa iránti apai aggodalom íratta), mindkettő tanúskodik szerzőjének személyes hitéről és reményt kínál olvasóinak, ugyanakkor személyes felelősségvállalásra, tevékeny cselekvésre buzdítanak. Különösen Rod Dreher, aki véletlenül sem a világból való passzív menekülésre, hanem stratégia visszavonulásra szólít fel, amolyan “korlátozott mértékű dunkerquei evakuációra a kultúrharcból annak érdekében, hogy a küzdő egyháznak legyen tere újra sorait rendezni, tagjait újra kiképezni és ismét bekapcsolódni a hosszú küzdelembe”. Szent Benedek válaszútja tehát nem tétlenségre hív minket, ahogy a benedeki szerzetesek élete sem erről szólt és szól ma sem, sokkal inkább arra, “hogy mélyebben figyeljünk oda a spirituális fegyelemre és ellenálló keresztény közösségeket építsünk saját magunk és családunk érdekében, valamint annak a világnak érdekében, melynek szolgálatára Krisztus hív bennünket”.
E könyv tehát végső soron az “igaz reményről” szól; olyanról, amelyik az egyház helyzetének valósághű felmérésén, valamint azon alapul, hogy újra magunkévá tesszük annak “feledésbe merült mélységes spirituális kincseit. Érdemes tehát e könyvet Magyarországon is egyházi közösségekben, olvasó klubokban és iskolai osztályokban együtt olvasni és beszélgetések tárgyává tenni, megvitatni, ki miként rezonál, illetve reagál a benne olvasottakra egyéni, családi és közösségi szinten. Rod Dreher arra biztat minket, magyar keresztény olvasókat is, hogy “kreatív kisebbségként” vállaljuk fel új, proaktív szerepünket és közösségeinkkel építsük fel a benedeki utat ott, ahová Isten vezet minket; miközben a civilizációnk a Római Birodalom útját járja, legyünk mi azok, akik megőrzik azt az élő hitet, amely “a bukás közepette életre szülte civilizációnkat”, ráébredve arra az erőteljes igazságra amit e mondás közvetít: “a hagyomány nem a hamvak imádását, hanem a tűz megőrzését jelenti”.
Antal-Ferencz Ildikó
(borítókép forrása: 168ora.hu)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.