Szedenits Jenő
Szedenits Jenő

Erdély-ország felett bús fellegek szállnak,
Bánatos könnyei Tőzsér Máriának.
Elvitték jó fiát oláh katonának,
Nem lehet vigasza szomorúságának.

Hír nem jön felőle, mindhiába várja,
Székely kapu alatt sírdogál magába’,
Gyenge teste reszket csípős őszi szélben,
Imakönyvet lapoz remegő kezében.

Könnyei hullanak, mint sűrű gyöngyzápor
Ajkai fáradtak esdeklő imáktól.
Messze elrepíti képzeletvilága,
Szegény lelke ott jár a Duna-deltába’.

Most levelet olvas, önmagával beszél:
“Kedves Édesanyám”, így kezdi a levél:
“Köszönöm jóságát, ne aggódjon értem,
Miattam bú, bánat ne legyen szívében.

Reklám

Tas J Nadas, Esq

Mielőtt a nagy tél ráborul a tájra,
Otthon leszek újra szép Erdélyországba'”
Szeméből a levél kicsal ezer könnyet,
Áldott keze zárja kopott imakönyvet.

Múlnak az évszakok, szörnyű idő járja.
Megöltek egy legényt a Duna-deltába’.
Erdélyben született, Tőzsér Pálnak hívták,
Oláhok megvetve, csak “Bozgornak” mondták.

Székely volt, igazi hunmagyar fajtából,
Oláh szó vagy beszéd nem hangzott ajkáról.
Magyarul nótázott, Erdélyért élt lelke,
Míg gyilkos kés orvul le nem terítette.

Deszka koporsóba zárták hevenyészve,
Azon szivárgott át drága székely vére.
Pirosra festette a szűz fehér havat,
Mely alól a sarjadó fű zölden fakadt.

Kárpátokban tombol télnek vad orkánja.,
Ezüst havat szitál szülőhazájára.
Sudár fenyvesek közt székelykapus házba’
Édesanyja virraszt, fiát haza várja.

Szemei fáradtak, rózsás arca sápadt,
Homlokán barázdát szánt a féltő bánat.
Szép fejét lehajtva, lassan álomra tér,
Kialszik a mécses, tovább zenél a szél.

Hófehér köntösben érkezik a reggel,
Ébred székely anya könny fátyolos szemmel.
Szívszorongva néz a közelgő szekérre,
Deszka koporsóra, havas fedelére.

Istenem kit hoznak, miért jönnek erre?
Szívét kínozza most anyai sejtelme.
Melléje szegődik sötét végzet árnya,
Halálmadár huhog, rárepül házára.

Halkan kondul harang kis templom tornyában,
Tőzsér Máriának lelke sír hangjában.
Ravatalon fekszik szép szeme világa,
Isten angyalai, ügyeljetek rája!

Atilla királynak késő unokája,
Kerüljön hősöknek égi otthonába!
Vigyétek Csabához hadaknak útjára,
Aranyszemű csillag vigyáz majd álmára.

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.