A várakozásoknál jóval nagyobb, több mint három évtizede példátlan mértékű győzelmet aratott a kormányzó brit Konzervatív Párt a csütörtöki előrehozott parlamenti választáson a csaknem végleges pénteki adatok szerint. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor több mint nyolc évtizede nem tapasztalt súlyú vereséget szenvedett.

A 650 egyéni választókerület közül péntek délelőttig 649-ből érkeztek be a végleges választási eredmények, és ennek alapján a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.

Ez azt jelenti, hogy

a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.

A konzervatívok az 1987-es választások óta nem értek el ilyen jó eredményt. Az akkori választás után Margaret Thatcher 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát.

Johnson, akit saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztottak alsóházi képviselővé, a körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: A felhatalmazás nemcsak a brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök kutyájával, miután leadta szavazatát 2019. december 12-én, az előrehozott parlamenti választások napján.Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

A kormányfő bejelentette, hogy választási ígéreteinek megfelelően

a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát, és felépít negyven új kórházat.

Johnson megismételte azt a korábban többször is hangoztatott álláspontját, hogy ő nem akart volna decemberre választást kiírni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát.
A kormányfő ezzel a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazásra utalt, amelyen a többség a kilépésére voksolt.

A csütörtöki választáson aratott győzelmet hivatalosan bejelentő péntek délelőtti beszédében Boris Johnson közölte: a konzervatív párti kormány arra kapott felhatalmazást a választóktól, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határnapjáig, január 31-ig “minden további nélkül” léptesse ki az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Kijelentette:

a kilépésről döntő 2016-os népszavazás óta eltelt három és fél évet a politikusok “a vitákra, sőt a vitákról szóló vitákra pocsékolták el”, de ő most véget vet “ennek a képtelenségnek”.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány, amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott, eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben.

A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy a kormány jövő pénteken terjeszti ismét az alsóház elé második olvasatban a brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

A Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt 1935 óta a legrosszabb eredményért érte el.

Corbyn pénteken kora reggel bejelentette, hogy a következő választások idején már nem ő vezeti a pártot, bár azt nem közölte, hogy mikor távozik a Labour éléről. Úgy fogalmazott, szeretne mindaddig a posztján maradni, amíg a pártban lezajlik a történtek értékelési folyamata.

Jeremy Corbyn szerint a Labour választási programja népszerű volt és reményt kínált, de a brexit annyira sarkította a választási vitát, hogy teljesen felülírta a politikai nézetek normális ütköztetésének lehetőségét.

A harmadik legnagyobb országos párt, a Brexitet ellenző, EU-párti Liberális Demokraták vezetője, Jo Swinson elvesztette képviselői mandátumát.

Jo Swinson, a Liberális Demokraták párt vezetője beszél a párt aktivistáinak körében a Hershamben tartott kampányrendezvényén 2019. december 11-én.Forrás: MTI/AP/Frank Augstein

Swinson, a liberális párt első női vezetője, aki alig néhány hónapja került a párt élére, a skóciai Dunbartonshire megye egyik választókerületében indult, de a képviselői helyet a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brexitet szintén határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP) szerezte meg.

Még két választást is nyerhetnek a konzervatívok

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye pénteken összeállított gyorselemzésében közölte: a Munkáspárt ilyen mértékű visszaesése azt jelenti, hogy a konzervatívok könnyedén megnyerhetnek akár még két további – a brit választási törvény alapján egyenként ötévi kormányzati időszakra szóló – parlamenti választást.

Az Eurasia szakértői szerint a Konzervatív Párt győzelme azt is jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy a megszerzett többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) “foglya”, és maga döntheti el, hogy milyen szoros viszonyrendszert akar kialakítani az EU-val – hangsúlyozzák az Eurasia Group londoni elemzői.

Jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, s a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 13 fővel 48-ra bővült.

Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt lesz, megelőzve a Liberális Demokratákat

(Origo / MTI)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.