Szent András apostol keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek. A naphoz fűződő szokások célja, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. Például András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Vidékenként eltérően számos más férjjosló praktika volt szokásban. Számos időjárás jósló szokás is kapcsolódik András napjához. A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. Ilyenkor sok helyen készítettek hagyma kalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szortak. 12 réteget elneveztek a 12 hónap nevével, majd újév napján a hagyma rétegek állapotából megjósolták a következő év időjárását. András napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért disznóölőnek is nevezték. Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így András, Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.
