Nem előzte meg elégséges konzultáció az elmúlt csütörtökön kihirdetett, 52. számú sürgősségi kormányrendeletet. Többek között ezt hangsúlyozta a Maszol megkeresésére Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, valamint Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is. Veszélybe került több beruházás, valamint nagy hagyományú esemény megszervezése is, az önkormányzatok ugyanakkor egyelőre kivárnak.
A Hivatalos Közlönyben múlt csütörtökön megjelent 52. számú sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatosan hétfőn konzultációra hívta a Hargita megyei önkormányzatok vezetőit Bíró Barna Botond. A politikus a megbeszélést követően nyilatkozott a Maszolnak.
Mint a megyei tanács elnöke kifejtette: véleménye szerint
a pénzügyminisztérium és a miniszterelnök nem készítette elő a rendelkezést megfelelő konzultációkkal, ugyanakkor kevés lehetőséget adtak arra, hogy a rendelet tervezetében módosításokat hajtsanak végre.
Bíró Barna Botond egyetlen ilyen dolgot emelt ki, amelynek köszönhetően a szolgáltatásokra költhető keretnek megszabott, az év első kilenc hónapjának átlagát előíró rendelkezést végül tíz százalékos kiegészítéssel fogadták el.
Hargita Megye Tanácsának elnöke ugyanakkor kiemelte: az előzmények ismeretében számított a rendelkezésre, hiszen a korábbi években is történt hasonló. „
A rendelkezés gyakorlatilag a szolgáltatásokat állítja le, új szolgáltatási szerződéseket, jogokat nem lehet vásárolni
Hozzáfűzte: hogy az európai uniós pályázatok benyújtásához szükséges tanulmányokat sem lehet megrendelni. Ez érint több olyan Hargita megyei községet, települést, amelyek Leader-pályázatok benyújtását tervezték.
Szükségtelen időveszteség
Hargita Megye Tanácsa a Központi Fejlesztési Régióhoz készül támogatásért fordulni egy pályázat által novemberben. Ebben olyan nehézséget okoz a rendelkezés, hogy memorandummal kell kérniük a jóváhagyását a minisztériumtól, ez pedig időveszteséget fog jelenteni – fűzte hozzá Bíró Barna Botond. A politikus szerint
kivételt kellene tenni az európai uniós finanszírozású pályázatok, illetve az uniós pénzek lehívása érdekében történő lépések megvalósulása esetében.
„Azért küzdünk, hogy ezeket a pénzeket, forrásokat tudjuk hasznosítani, és ez a rendelkezés most nem segít. Pedig korábban ez mindig kivétel volt, most valamiért nem, érdemes lenne ezt ismét a kivételek közé tenni” – fogalmazott. Bíró Barna Botond hozzátette: a tanintézmények költségei biztosítottak és sürgősségi esetekben lehet kivételt tenni.
A következő időszakban a beruházások befogyasztása jelenthet problémát Hargita megyében, emlte ki a politikus. Hozzátette:
több száz alkalmazottal rendelkező, tetemes adót fizető cégek kerülnek bajba,
ahogy ezt már többen jelezték is neki.
„Ezek a cégek arra hívták fel a figyelmünket, hogy állami kifizetéseket várnak, és
könnyen lehet, hogy nem tudják tovább fenntartani magukat
, nagyon nehéz helyzetbe kerülnek egy hónapon belül” – mutatott rá BíróBarna Botond. Kiemelte: a kormány le szeretné szorítani az államháztartási hiányt, növelné a bevételeket és visszaszorítaná a kiadásokat, ám valódi közigazgatási reformokat nem hajtottak eddig végre.
Ugyanott vagyunk, ahol voltunk
„A megnövelt áfa
májustól, áprilistól errefelé a számláink nincsenek kifizetve, és ez azt jelenti, hogy a cégek kerülnek bajba
. Alkalmazottakat, embereket kell elküldjenek, hogyha nem tudják fenntartani a vállalkozást, ha nem tudják a fizetéseket kiadni. Azzal pedig, hogy a munkahelyek biztonsága veszélybe kerül, a lakosság vásárolóereje csökken. Ezáltal pedig lelassul a gazdaság, kevesebb inkasszó megy az államhoz, ugyanott vagyunk, ahol voltunk, sőt még rosszabb helyzetben” – vezette le Bíró Barna Botond.
Hozzátette: véleménye szerint a sürgősségi kormányrendelet intézkedései nem fognak valódi megtakarítást eredményezni, az önkormányzatokat pedig nehéz helyzetbe hozza olyan hétköznapi esetekben is akár, amikor például meg kell javítani a fűtést. A megyei önkormányzat szempontjából példaként a régészeti program megvalósítását említette, amit esetleg nem fognak tudni teljesíteni. Mint elmondta:
a rendelkezések értelmezésében akadnak véleménykülönbségek, amelyekkel kapcsolatosan értelmezést fognak kérni a pénzügyminisztériumtól
.
Leállhatnak az intézmények
AMaszol érdeklődésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: az elmúlt év utolsó negyedére meghozott hasonló kormányzati döntések annyiban voltak mások a jelenleg bevezetett megszorításokhoz képest, hogy akkor sikerült kiharcolniuk azt, hogy a megszorítások a felső plafonokat jelentsék, idén azonban a hasonló szigorítás mellett bevezettek olyan fajta tiltásokat, amelyek „funkcionálisan megállítják az intézményt”.
A városvezető véleménye szerint a „legfájóbb” az, hogy
minden egyes, elkövetkező beruházási projekthez szükséges megvalósíthatósági tanulmányt betettek a tiltások közé,
és csak memorandummal fogadják el azokat.
Korodi Attila hozzátette: elindult a visszajelzések sorozata,
a megyei jogú városok szövetsége kedden benyújtott a kormánynak egy átfogó módosító csomagot
. A polgármester kiemelte, hogy olyan ésszerűtlen intézkedések is napvilágot láttak a rendeletben, miszerint az anyakönyvezésekhez használt speciális nyomtatványokat nem lehet pótolni, azaz nem lehet anyakönyvezni, ha elfogynak. Vagy hasonló a fogyóeszközök beszerzésének tiltása, amely azért lehet problémás, mert ezek esetében a közbeszerzések általában az év közepétől egy éven át futnak.
Abszurd a kulturális tevékenységek letiltása
„Ugyanígy azt gondolom, hogy a teljes kulturális tevékenység letiltása is abszurdum. Hiába mondta a kormány első olvasatra azt, hogy nincs letiltva, gyakorlatilag a 20-as fejezetből kell dolgozni, az teljes tiltás alatt van, ezért ez is megszűnik” – fogalmazott Korodi Attila.
Kiemelte: véleménye szerint
a pénzügyminisztérium kapkodva végezte a rendelet kidolgozását, hiányoztak az egyeztetések,
amelyek konszenzust hoztak volna. Mint kifejtette: a beruházásokat ugyan lehet folytatni, de azok szervezéséhez számos olyan fajta eszköznek elérhetőnek kell lennie, „amitől működik egy hivatal”, vagy amelyek segítségével elkészülnek a tervek. Ezek viszont most hiányoznak.
A polgármester több olyan projektet is megemlített, amelynek folytatását akadályozzák a meghozott intézkedések. Példaként hozta fel a tervezett idősotthon-építési projekt előkészítését, vagy a nyugati ipari zónában egy környezetvédelmi engedélyeztetéshez a biodiverzitást érintő hatástanulmányt. Ezeknek a késlekedése a projektek megvalósításának határidejét jelentősen kitolják, emelte ki.
Korodi Attila annak a véleményének is hangot adott, hogy
a most elfogadott intézkedések költségcsökkentő hatásai nem valódiak.
Az év végén elindított közbeszerzési eljárások hatása a költségvetésre leghamarabb 2026 tavaszán éreztetnék a hatásukat. „Rövidebb határidő ritkán van, általában ezek ilyen mélyreható történetek, tehát nem lehet egy-két nap alatt összerakni, vagy egy-két hónap alatt lefuttatni, tehát nem is lenne költségvetési kihatása” – emelte ki Csíkszereda polgármestere.
Pályázatok és rendezvények veszélyben
Három pályázat előkészítésével torpant meg a borszéki városháza, mondta el a megszorításokat közzétevő kormányrendelet hatásairól feltett kérdésünkre Mik József, Borszék polgármestere. Mint a Hargita megye északi területén fekvő üdülőváros első embere megosztotta: sikerült megtalálniuk azokat a cégeket, amelyekkel a hatástanulmányokat elkészítenék, ám jelen helyzetben nem tudják, hogy „mi lesz a gyakorlat”.
Emellett ami még Borszéket érinti, azok a különböző kisebb-nagyobb javítások. Ezzel kapcsolatosan Mik József kiemelte: az elmúlt két évben ugyanígy jártak az utolsó negyedévben meghozott kormányzati döntések nyomán.
A polgármester szerint
két nagyszabású rendezvény megszervezése, illetve önkormányzati támogatása is bizonytalanná vált,
az egyik egy megyei színjátszó-találkozó, a másik pedig a hagyományos, vásárral egybekötött karácsonyi rendezvénysorozat. A városvezető ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a döntéshozók módosítani fognak még a meghozott intézkedéseken, amiket „hirtelen meghoztak és nem is gondolták végig, milyen következményei lesznek”.
Az elmúlt hét csütörtökén jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a sürgősségi rendelet, amely szerint az önkormányzatoknak az év végéig minden kifizetést be kell fagyasztaniuk. Maszol sürgősségi rendelet elfogadása ellen, de nem talált megfelelő partnert. Antal Árpád, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke leszögezte, a korlátozás többet árt, mint használ.
(Maszol)
Borítókép: Illusztráció. Veszélybe kerültek Hargita megyében a nagyberuházások. Fotó: Maszol/Farkas Endre
