A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények. A húsvét után ötven nappal tartott pünkösd – a húsvét és a karácsony mellett – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Pünkösdkor három fontos eseményt ünnepelnek a keresztények: a Szentlélek eljövetelét, amit Jézus búcsúbeszédében megígért, az egyház alapítását és az „egész világra kiterjedő missziós munka” kezdetét.
A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot.
Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek,
így született meg az első pünkösdkor az egyház.
Az ünnep eredetileg, az ószövetségi zsidó népnél aratási hálaadás volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését.
A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése.
A pünkösdi időszak a katolikus egyházban a bérmálás, a protestáns egyházakban a konfirmáció időszaka.
