Aláírták az új megállapodást az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján csütörtökön Brüsszelben.

A jogilag kötelező érvényű egyezmény mellett elfogadták a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, módosított politikai nyilatkozatot is, miután csütörtök délelőtt egyetértésre jutottak a felek tárgyalódelegációi.

Brüsszel, 2019. október 17. Boris Johnson brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a bizottság brüsszeli épületében tartott sajtóértekezleten 2019. október 17-én. A két politikus bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Fotó: Francisco Seco / AP

A bennmaradó tagállamok által jóváhagyott zárónyilatkozatban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról.

A kiválási megállapodás ezután a londoni törvényhozás, illetve az Európai Parlament elé kerül jóváhagyásra. Előbbiben a szavazás kimenetele közel sem egyértelmű, sőt sokak szerint az elutasítás tűnik egyelőre valószínűbbnek.

Boris Johnson brit miniszterelnök korábban azt mondta: “nagyszerű új megállapodás” született. A Twitter-bejegyzése szerint most a londoni parlamenten a sor, hogy szombaton “jusson a Brexit-folyamat végére”.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azonnal elutasította az egyezményt. Jeremy Corbyn azt mondta: a legjobb megoldás az, ha a választók mondhatják ki a végső szót egy népszavazáson.

A legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek alsóházi szavazataira a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – csütörtökön szintén azt közölte, hogy a megállapodást jelenlegi formájában nem tudja támogatni.
A brit kormány már előzőleg bejelentette, hogy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi szombatra.

A megállapodás alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben marad az uniós belső piac egyes – főleg áruforgalmi – szabályrendszereinek “korlátozott számú” elemével. Ez azt jelenti, hogy az áruforgalomban érvényesíthető vámjogi eljárásokat nem az ír-északír határon, hanem Észak-Írországban kijelölt beléptető pontokon végeznék el.

E megoldás alapján Észak-Írország az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja maradna, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionálna.

A brit hatóságok a külső országokból Észak-Írországba érkező importra a brit vámtételeket alkalmazhatják, feltéve, hogy az adott importáru nem lép be az EU egységes belső piacára.

Olyan importtételek esetében azonban, amelyekről nem lehet kizárni, hogy megjelennek az Európai Unió belső piacán, a brit hatóságok az EU vámtételeit kötelesek alkalmazni, és kötelesek be is szedni e vámokat az EU nevében.

Mindez azt a célt szolgálja, hogy az áruforgalmat ne Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határán – az EU és az Egyesült Királyság majdani egyetlen szárazföldi vámhatárán – kelljen ellenőrzésnek alávetni.

Ezen a határon az észak-írországi megbékélési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény egyik fő vívmányaként hosszú évek óta nem létezik fizikai ellenőrzés.

Ha a megállapodást szombaton nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben, Johnsonnak egy nemrégiben elfogadott törvény alapján aznap kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke újságíróknak nyilatkozva csütörtökön kizárta a halasztás lehetőségét, bár ebben a kérdésben az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak kell egyhangú döntést hoznia.

(Origo)

SZÓLJON ÖN IS HOZZÁ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a honlap Akismet szűrőt használ, hogy kevesebb spam legyen. Olvasson többet arról, hogy hozzászólása, hogyan van feldolgozva.