Sajnos a politikai viták elrejthetik a nagyvilág elől Európa egyik legnagyobb gazdasági sikertörténetét, egy olyan időben, amikor Európa nagy része stagnál és nagyon is hasznára válna, ha tanulna a magyar gazdaságpolitikai modellből – írja az amerikai The Economics Standard György László államtitkár amerikai útjára és az ott bemutatott Egyensúlyteremtés című könyvére hivatkozva.
Magyarországtól tanulni kell
Mit taníthatna egy kis közép-európai ország a világnak inkluzív, azaz minden embert bevonó gazdasági növekedésről, az egyenlőtlenségek elleni harcról és társadalmi kohézióról, mindezt úgy, hogy a világ egyik legnyitottabb gazdaságát működteti, tartózkodva bármiféle protekcionizmustól? – ezt a kérdést teszi fel az amerikai The Economics Standard gazdasági lap, amely szerint a világ nagyon sokat tanulhat ezekben Magyarországtól, nagyjából bármilyen gazdasági mutatót tekintve, ami valakinek csak az eszébe juthat.
A felemelkedő gazdaságok között 74 országból a második helyen végzett Magyarország a Világgazdasági Fórum kutatásában, amely azt vizsgálta, hogy mennyire inkluzív (bevonó) a gazdasági növekedés. A rangsor azt elemzi, hogy a társadalom egésze, vagy csak egy szűk elit jár-e jól a növekedéssel. Magyarország az inkluzív növekedésben kiválóan teljesít, a nettó jövedelmek egyenlőtlenségében, a szegénységi rátában, a vagyoni egyenlőtlenségekben és a mediánjövedelemben is a legjobb ötödbe tartozik 74 ország között. Ez összhangban áll Branko Milanovic eredményeivel, miszerint a magyar gazdaságpolitika válságkezelése 2010 után a szegényebb csoportoknak kedvezett igazán.
A lap szerint Magyarországnak rossz a sajtója külföldön az illiberális demokrácia hangoztatása miatt, de a meglepetésszerű budapesti önkormányzati választási eredmény mégis azt bizonyította, hogy a demokrácia él és virul az országban, ahol aktív tüntetői kultúrát is találni.
Sajnos a politikai viták elrejthetik a nagyvilág elől Európa egyik legnagyobb gazdasági sikertörténetét
– írja a lap –, egy olyan időben, amikor Európa nagy része stagnál és nagyon is hasznára válna, ha tanulna a magyar gazdaságpolitikai modellből.
„A kritikusoktól csak azt halljuk, hogy Orbán megvesztegeti és megvásárolja a romákat. Pedig dehogy vásárolja meg. Végre valamilyen státuszt szereznek a társadalomban. Sok jó magyar gazdaságpolitikai megoldást látok, amit támogatnék. De nyugaton, Nagy-Britanniában és az USA-ban nem tudnék olyan véleményt publikálni, hogy Orbán gazdaságpolitikája jó, mert meg se hallgatnának” – mondta a csak a Makronómnak nyilatkozó Robert Skidelsky, korunk egyik vezető gazdaságtörténésze.
A szomszédokat és az uniót is előzzük
A lap főszerkesztője a magyar gazdasági számokat sorolja.
Emlékeztet, hogy a magyar gazdaság folyamatosan jobban teljesít, mint szomszédos versenytársai vagy az unió.
2017-ben 4,1, 2018-ban 4,9 százalékos volt a növekedés és 2019-re is 4,6 százalékot vár a Nemzetközi Valutaalap. Az unió eközben 2,5, majd 2, 2019-ben pedig 1,1 százalékos növekedést mutathat fel.
A magyar gazdaság az utóbbi években a szomszédokat is lekörözi: az elemzés rámutat, hogy 2015 és 2019 között a magyar gazdaság dollárban mérve 38,5 százalékkal bővül, miközben a cseh 32,5, a szlovák 25,1, a lengyel pedig 24,2 százalékkal.
Nem fogadtuk el a megszorításokat
A magyar gazdasági feltámadás gyökereit a 2008-as válság utáni években kell keresnünk, amikor Magyarországot arra kényszerítette az IMF, a Bizottság és az Európai Központi Bank, hogy fogadja el az általuk kínált mentőcsomagot – idézi a lap György László államtitkárt, aki Egyensúlyteremtés című könyvét nemrég az USA vezető egyetemein mutatta be.
Magyarország 2008 után Görögországhoz hasonlóan komoly megszorításokra kényszerült a nemzetközi szervezetek követelései miatt, ami nagyban növelte a magyar társadalom elszegényedését és elkeseredettségét.
Tíz nap alatt járta be Amerikát György László, hogy első kézből tájékoztasson a magyar gazdaságról. A Magyarországgal foglalkozó, sokszor torzító külföldi média miatt tévhitek és elfogult vélemények sora alakult ki hazánkról, ezért járta végig a vezető amerikai egyetemeket az államtitkár. A világban egyre inkább értik a magyar modellt, hogy miért van szükség stabil foglalkoztatásra és családtámogatási rendszerre – jelentette ki előadásainak pozitív tapasztalataira és a nagy érdeklődésre hivatkozva, hozzátéve, hogy míg korábban kritizálta, ma már a magyar megoldásokat javasolja a Nemzetközi Valutaalap.
2010-ben azonban új kormányt választott Magyarország, amely idő előtt visszafizette a Valutaalapnak és a Bizottságnak a hiteleket, hogy saját útját járhassa. Az új kormányzat alapjaiban rázta fel a magyar gazdaságot, átalakítva az adópolitikát és a társadalmi költéseket is. Ezek a reformok azonban nem egyszerűen a szokásos neoliberális javaslatokat követték – írja a lap és György Lászlót idézi, aki szerint
pragmatikus és nem ideológiai, bal- vagy jobboldali gazdaságpolitikát kezdett követni az új kormány.
E gyakorlatias gazdaságpolitika egyes alapvetéseit pedig olyan nyugati sztárközgazdászok ihlették, mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitz vagy Dean Baker (a Makronóm vele készült interjúja itt olvasható, ebben a washingtoni intézetvezető elmondja, hogy szerinte az extraprofitot meg lehet adóztatni, a tranzakciós adó szükséges, a minimálbér emelése pedig növelheti is a termelékenységet).
A Fidesz gazdaságpolitikájának óvatosnak kellett lennie, hiszen egyszerre kívánta megőrizni a globalizáció előnyeit és enyhíteni a negatív hatásait, azaz megőrizni a nyitottságot, de közben csökkenteni a gazdaság külső sérülékenységét – idézi a lap György Lászlót.
Tehermentesítettük a gazdaságot
A cikk kiemeli, hogy talán a legnagyobb változásokat a magyar adópolitika hozta, hiszen 9 százalékra csökkentette a kormány a vállalati adót, ami máig a legalacsonyabbnak számít az egész unióban. Azért volt erre szükség, hogy egyrészt külföldi működőtőkét vonzzon az ország, másrészt belföldön is élénküljenek a beruházások. Közben a kormány különadókat vetett ki ideiglenesen olyan szektorokra, amelyeket torz piacszerkezetek, azaz (többnyire külföldi) monopóliumok és oligopóliumok uraltak. Ezek sok esetben hozzájárultak a 2008-as válság magyarországi sokkjához, például a bankszektor, a túlzott kockázatvállalásával.
„A magyar kormány kellően bátor volt ahhoz, hogy megadóztassa ezeket a cégeket” – idézik György Lászlót, aki kiemelte, hogy a válság kezelésébe a kormány e vállalatokat is bevonta.
Közben Magyarország egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót is bevezetett, ami szintén radikális döntésnek számított Európában a lap szerint. Az adóterhek komoly csökkenésének hatására a bérek is emelkedhettek. Mint az amerikai lap illusztrálja, ha 2009-ben egy átlagbért kereső magyar dolgozó fizetését 100 dollárral akarta emelni egy cég, akkor 72 dollárt elvett a magyar állam. Ma viszont 72 helyett 45 dollárnyi részt vesz el, így 28 helyett az emelés nagyobb része, 55 dollár már a dolgozó zsebébe kerül. Három gyermekes dolgozónál az állami elvonás 100 dollárból csak 18 dollárt tesz ki.
Az adóterhek után az adósságteher is csökken
Magyarország képes volt a nem szokványos intézkedéseivel kiegyensúlyozni a költségvetést, az államadósságot pedig csökkenő pályára állítani, miközben a belső fogyasztást is ösztönözte azáltal, hogy több pénz maradt a dolgozók és általában a középosztály zsebében.
Az új magyar gazdaságpolitika büntetés helyett jutalmazni kezdte azokat, akik hozzájárulnak a magyar gazdaság, társadalom és a környezet fejlődéséhez és fenntarthatóságához:
a gyermekes családokat és a munkahelyeket teremtő hazai kis- és középvállalkozókat, illetve külföldi befektetőket. Az új egyensúly hatására a gazdaság nettó külföldi tartozásai megfeleződtek és 2023-ra lenullázódnak.
A kormány felelős gazdálkodásának és új gazdasági receptjének köszönhetően nagyvonalú családtámogatási rendszert tudott kialakítani komoly adókedvezményekkel, hogy fellépjen a népesség csökkenése ellen. A kormány 2021-ben pedig már 9 százalékra csökkentené a személyi jövedelemadót – emlékeztet a lap.
Enyhítjük a globalizáció káros hatásait
Ezt a sok lábon álló stratégiát a kormány úgy dolgozta ki, hogy a globalizáció káros hatásait ellensúlyozza és a foglalkoztatást élénkítse, hogy növekedjen a hazai kereslet. Miközben Magyarország támogatja a munkahelyeket teremtő külföldi tőkebefektetéseket, a kormány nem feledkezett meg arról sem, hogy támogató környezetet teremtsen a hazai cégeknek, a kis- és középvállalatok számára, hiszen ők foglalkoztatják a magyar dolgozók és a középosztály többségét. Az eredmény jól látható: a kis- és középvállalatok hozzáadott értékére rakódó adóteher a 2009-es 54 százalékról 2019-re 36 százalékra csökken, 2023-ra pedig eléri a 30 százalékot.
A vállalkozás és üzletmenet csökkenő költségei és a kedvező környezet hatására Magyarország kiválóan alkalmas és képes arra, hogy éljen adottságaival, a Németországhoz és a német high-tech termelési láncokhoz való közelségével. Magyarországon az elmúlt évben a Mercedes, az Audi és mások több mint félmillió autót és 2,5 millió motort gyártottak, a BMW pedig 2023-ra évi 150 ezer autót gyárt majd az új beruházása eredményeként – ismerteti az amerikai elemzés.
2010 óta megerősödött a magyar gazdaság
A cikkből kiderül, hogy a gazdasági nyitottságból eredően veszélyek is leselkednek a magyar gazdaságra, hiszen a német exportszektor lassul és a Brexit illetve az amerikai-kínai kereskedelmi háború bizonytalanságokat okoz a világban. Az IMF szerint a magyar növekedés a következő évben 3,3 százalékra lassulhat, de ez még mindig gyorsabb lesz, mint a 2,5 százalékos cseh és a 3,1 százalékos lengyel ütem.
Az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának köszönhetően azonban Magyarország ellenállóbb, mint 2010 előtt, így
a jövőben az uniós gazdaság számára Magyarország nem terhet, sokkal inkább a stabilitás szigetét jelenti majd
– véli a lap.
Tegnap bírálták, ma receptként írják fel
„Az amerikai sajtóban méltatják gazdaságstratégiánkat. Nagy igazságtétel ez a magyaroknak. Emlékezzünk, hogy ugyanezekért a döntésekért mennyi bírálatot kaptunk az elmúlt 9 évben. Most receptként írják fel a globalizáció kihívásaira választ keresőknek” – írta György László Facebookján a cikkel kapcsolatban.
(Oláh Dániel / Mandiner)
