Mikor leszek boldog?
– Amikor akarom!
Mikor nem a múltam
sebeit vakarom.
Mindnek megbocsátok,
ki ellenem vétett,
mert a vádaskodás
nem oszlat sötétet.
Mert tudom a dühöm,
haragom és mérgem,
lelkemet mérgezik,
s nem élhetek szépen.
Elvakultan nem jó
a világban járni,
nem enged álmodni,
kitárt szívvel látni!
Múltam összes súlyát
leteszem hát végre,
Súlytalanná válva
felszállok az égre.
Itt az élő létben,
mindent megcsodálok,
megértőn figyelve,
boldogabbá válok.
Mikor leszek boldog?
– Ha már nem ítélek,
elfogadva, értve,
szívem szerint élek.
Érzésem figyelve,
hallgatok szavára,
így épül szép jövőm
csodálatos vára!
Mások életére
jó példámmal hatok.
Megismerem magam,
megtudva, ki vagyok.
Tudom, ma teszem le
szép jövőm alapját,
építőköveit
gondolatok adják.
Amit elképzelek,
az válhat valóra,
csak miattam múlik
minden perc és óra.
A jóra törekszem,
– persze még hibázok –
hát a tanulásra
mindig akad száz ok.
Mikor leszek boldog?
– Amikor akarom!
Mikor a gondjaim
már nem nyomnak agyon.
Mikor az életem
végre már élvezem,
s mikor a dolgomat
szívem szerint teszem.
Mikor testemben nem
képzek betegséget,
ha lelkiismeret,
önvád már nem éget.
Amikor megértem,
mi miért történik,
s tudatosan megyek
az utamon végig.
A kérdés még mindig:
– Boldog mikor leszek?
Mikor világomért
élek, lépek, teszek.
Mikor úgy, ahogy van,
vele eggyé válok,
magamért és értük
egyaránt kiállok.
Azt adom másoknak,
amit én is várnék.
Világítok nekik,
s menekül az árnyék.
Így borul világom
örömbe és fénybe,
s boldogság költözik
minden érző lénybe!
Addig még tanulok,
és teszem a dolgom.
Világom nagy részét
már szívemben hordom.
Ügyelek hitemre,
a teremtő szóra,
így váltom jövőnket
kedvesebbre, jóra!
Kedves embertársam,
akarj boldog lenni!
Kezdj el világunkért
te is sok jót tenni!
Nem várok túl sokat,
szívvel tedd a dolgod,
legyen szép világunk
felhőtlenül boldog!
Aranyosi Ervin © 2017-08-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
